Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-15 / 242. szám

ViUai&aioíc Vlí^e 1 952 október 15., szén Ki A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja UX, kongresszusa YlódosíiiiKok az S/li(I»)l* Szervezeti fjzabúlyzatában késztetek N. Sz. Hruscsov eívtársnak, az SZK(b)P Központi Bizottsága titkárának beszámolójából ponti Bizottságig. A szervezet i saa­Uruscsov elv társ bevezetőben a többi között rámutatott arra, hogy a XVIII. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasz­talatokkal gazdagodott, amelyek­nek vissza kell tükröződniük a párt szervezeti szabályzatában. Egyben azt a körülményt is fi­A Központi Bizottság szerint megjcnett annak szíükségiszcr űsége, hogy pártunk ebievezését pon­tosabban határozzuk meg. Java­solja, hogy a Szovjetunió Kom- mmiista (bolsevik) Pártját a jö­vőben a »Szovjetunió Kommu­nista Pártjának« nevezzük. A párt -elnevezésének ponto­sabb meghatározása az alábbi megfontolások alapján célszerű: Először, a »Szovjetunió Kom­munista Pártja« pontosabb el­nevezés. Ha így nevezzük azt a pártot, amely uralkodó párt or­szágunkban, ez jobban összhang­ban áll majd a Szovjetunió ál­lami szerveinek elnevezésével. Másodszor, ma már nem szük­séges meglártani a párt kettős nevét — a kommunistát és bol- sevikot . mivel a »koaim.nK nista« és »bolsevik« szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pariját és legfőbb feladatait a következő szerkesztésben: ■»A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dol­gozó parasztság és a dolgozó érlelihiség tagjaiból szervezett. Egy nézőiét valló kommunisták A kommunista párt óriási je­leni őségét tulajdonít a párttag­ság kérdésének, amely a pártépí­tés alapkérdése. Hogy a kommunista párt tag­jának megtisztelő címét és jelen­tőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti sza­bályzat tervezetének azt a cikke­lyét. amely megszabja, hogy ki lebet a párt tagja, új megfogal­mazásban szerkesszük meg: A Szovjetulnió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dol­gozó, más munkáját ki nem zsák­mányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programmját és Mindenekelőtt javasoljuk beik­tatni, bogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb fel­tétele. Pártunk hatalmának és nagy győzelmeinek forrása mindig a párt sorainak megbonthatatlan egysége és egyöntetűsége volt és lesz. Nem véletlen, hogy a párt ellenségei, a trockisla — buhari- nista árulók nem egyszer kí­sérellek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akarták meg­ingatni a párt sorainak egységét Pártunk a sztálini vezetés alatt porrázúzta a leninizmus ellensé­geinek mindazokat a kísérleteit amelyekkel meg akarták bontani i párt sorainak egységét. A kommunista párt egyönte­tűbben, tömörebben, egységeseb­ben és hatalmasabban, mint bár­mikor azelöil, szorosan egy be­gye lem he kell vennünk, — mon­dotta —, hogy a múlt kongresz- szuson elfogadott szervezeti sza­bályzat egyes pontjai elavultak. Ezzel kapcsolatban ki kell egészí­teni és módosítani kell a párt szervezeti szabályzatát. akik formális magatartást tanú­sítanak a párt utasításai iránt, gyenge munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy a kádereket a rájuk bízott ügy iránti magas­fokú felelősség szellemében ne­veljék. A másik hiba, ami előfordul pártunkban, az, hogy a kommu­nisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy az egyszerű tagok, egy pedig a vezetők szá­mára. Érthető, hogy a párt nem bé~ leélhet még a fegyelemnek az ilyen uraskodó, párbeílenes fel­fogásával. A párt és az állam érdekei minden kommunistától fokozott felelősségérzést követelnek a re/t bízott ügyért, bármilyen tisztsé­get is töltsön be az illető, meg­követelik a párt és állami fegye­lem legszigorúbb megtartását. A szervezeti szabályzatban feltétle- nüTrá kell mutatni arra, hogy a párt és állami fegyelem megsér­tése nagy hiba, ami kárt okoz a pártnak és ezért összeegyeztet­hetetlen a párttagsággal Elv társak! A párt mindig óriási jelentő­séget tulajdonított a bírálat és az önbírálat és különösen az alul­ról jövő bírálat fejlesztésének, a hiányosságok feltárásának és a parádés megelégedettség, a mun- kasikerektől való elbizakodottság elleni harcnak. Pártunk ereje épp abban áll, hogy -nem fél a bírálattól és hiányosságainak bírálatából energiát merít a to­vábbi haladáshoz. Be kell azonban ismerni, a pártszervezetekben még mindig előfordul, hogy a bírálatnak és azönbírálataakapárt és az állam életében játszott szerepét lebe­csülik. A bírálat és az önbírálat nem ritkán makacs ellenállásra talál egyes »lakkozott« kommu­nisták részérőL Kiderült, hogy sok kárt okoz­nak a pártnak azok a kommunis­ták, akik —< bár vég nélkül han­goztatják a párt iránti odaadásu­kat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő bírálatot. A leghatározottabb harcot kell folytatni »azok ellen, akik akadá­lyozzák a bírálat és az önbírálat fejlesztését. t Sztálin elvtars arra tanít, hogy az önbírálatra épp olyan szüksé­günk van, mint a levegőre, mint a vízre, hogy nélküle, az önbírálat nélkül pártunk nem tudna előreha­ladni, nem tudná kiküszöbölni fo­gyatékosságainkat. Az önbírá'.at pártunk alapvető tartozéka. A kom­munista párt a szovjet társadalom irányító és szervező ereje, orszá­gunk vezető pártja. Sztálin elvtárs rámutat, hogy saját magunknak kell feltárnunk és kijavítanunk hi­báinkat, ha élőié akarunk haladni, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat. Az" ön­bírálatnak az egyik legkolnolyabb, fejlődésünket előre vivő erőnek kell lennie. A szervezeti szabályzat védelme alá kell helyezni azokat a párttago­kat, akik bírálják a munkában mu­tatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni őket a bírálat elfojlói- val szemben. Aki akadályozza az önbíráilat fejlesztését, elfojtja a bí­rálatot s hivalkodással és magasz- talással helyettesíti, az nem méltó a párt .tagjának megtisztelő címére. A szervezeti szabályzat kimondja, 'hogy a párt tagjának joga van bár­mely nyilatkozattal, bármely párt- fórumhoz fordulni, egészen a Köz­bályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de köte­lessége is, személyekre való tekin­tet nélküli közölni a vezető párt- saervekkal, egészen a Központi Bi­zottságig a munkában mutatkozó hiányosságokat, a szervezeti sza­bályzatban le kell rögzíteni, hogy azokat pedig, akik akadályozzák a párttagot e kötelessége teljesítésé­ben, szigorú büntetéssel kell súj­tani, mint a párt akaratának meg­szegőit. Súlyos hiba — amely szintén el­terjedt a kommunisták egy része körében — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a párt­tal szemben. Egyes funkcionáriusok megpró­bálják szépíteni az ügyek állását, szemfényvesztéssel, a tervteljesítés­ről szóló jelentések kikerekítésével foglalkoznak. Akadnak vezetők, akik megsze­gik, vagy megkerülik a szovjet tör­vényeket és nem teljesértékű, rossz­minőségű termékeket bocsátanak ki és ezt kiváló minőségűnek tüntetik fel, amivel nagy kárt okoznak az államnak és a fogyasztók érdekei­nek. A fentiek figyelembevételével ja­vasoljuk beiktatni a szervezeti sza­bályzatba, hagy a párttagnak köte­lessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne engedje meg az igazság eltitkolását és elferdí­tését és hogy az a kommunista, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi isii s nem maradhat meg a párt so­raiban. Azt is élő kell írnunk a szerve­zeti szabályzatban, hogy a párttag­nak köteóeseége , megőrizni a párt­ós az államtitkokat, hogy legyen politikailag éber és hogy a párt­ós államtitkok kifieosegése bűntett a párttal szemben és összeférhetetlen a párttagsággal. Mindig szem előtt kell tartanunk a kapitalista környezetet,- mindig1 arra kell gondolnunk, hogy a szo­cialista állam ellenségei országunk­ba próbálták és próbálják majd kül­deni ügynökeiket felforgató tevé­kenység kifejtésére- Az ellenséges elemek aljas célokból igyekeznek befurakodni különböző állásokba a párt-, az állami és a gazdasági szervezeteknél és fel akarják hasz­nálni. a könnyelmű, a párt- és ál­lamtitkok megőrzésére alkalmatlan fecsegő embereket. !• A pártszervezeteknek kötelessé­gük, hogy határozottan felszámol­ják a politikai nemtörődömség je­lenségeit, hogy a párt- és állam­titkok legszigorúbb megőrzésének széliemében neveljék a kommunis­tákat. A párt- és az állami építőmunka minden szakaszán, a politikai és gazdasági feladatok sikeres teljesí­tésének döntő feltétele a káderek helyes kiválasztása, elosztása és ne­velése. A párt által kifejtett mun­ka eredményeként a vezető káderek összetétele jelentősen megjavult. Hiba tenne azonban feltételezni, hogy ebben a fontos munkában már nincs hiányosság. Be keli is­mernünk, hogy sok párt-, szovjet- ős gazdasági szervezetben a legna­gyobb baj a káderek kiválasztásá­nak hibás keze ése: amikor a ká­derek kiválasztása nem szakmai és politikai megfontolások, hanem cini- boraság, személyes ragaszkodás, egy- vidékről való származás és családi kötelékek alapján történik. Egyes szervezeti vezetők ahe-1 lyett, hogy szigorúén megtarta­nák a párt arravonatkozó köven (élményéit, hogy politikai és szak­mai képzettségük szerint helyesen válasszák ki a kádereket, arra tö­rekszenek, hogy hajbókolókkal, talpnyalókkal, alkalmatlan embe­rekkel vegyék körül magukat, a becsületes,az üggyel szívvel-lélokkel , ® törődó, a hiányosságok ellen har­coló pártmunkásokat pedig' kiül­dözik. Az a feladatunk, hogy még ma­gasabb színvonalra emeljük a ká- derkiválasztás munkáját, a párt-. Űz állami- és a gazdasági apparátus minden láncszemében, hogy" fo­kozzuk a vállalatok, a szerveretek és az intézmények vezetőinek a pártmunkások helyes kiválasztásá­ért való felelősségét. A szervezeti szabályzatban föl­tétlenül rá kell mutatnunk a párt­tagoknak arra a kötelességére, hogy rendületlenül végrehajtsák a pártnak a káderek helyes — politi- tikai és szakmai képzettségük sze­rinti — kiválasztására vonatkozó utasításait. A szervezeti szabály­zatba be kell iktatnunk, hogy ezeknek az utasításoknak megsér­tése, a funkcionáriusok kiválasz­tása, crmboraság, személyes ragasz­kodás, egy vidékről való szárma­zás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal. A továbbiakban foglalkoznunk kell az azzal kapcsolatos kiegé­szítésekkel, hogy miként történjék a pártból való kizárás kérdéseinek megvizsgálása, ha a párt választott, vezető szerveinek tagjairól van szó. Javasoljuk annak kimondá­sát, hogy a páll: alapszervezet i nem hozhat határozatot a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi köztársa­ság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, terü­leti, járási, városi, vagy kerületi pártbizottságok valamely tagjának a pártból való kizárásáról. A szövetségi köztársaság kom­munista pártja központi bizottsá­ga, a határterületi, területi párt- bizottság, a járási pártbizottság, a városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottságból,' vvmv a pártiról való kizárásáról az illető bizottság plénumának kell dönte­nie, ha a plénium a Szavazatin: kétharmad többségével ezt szüle Sc- gesnok ismeri el. Javasolj uk bevenni, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a Központi Bizottságból, vagy a párt­tagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kon­gresszus közti időben —? a Szovjet­unió Kommunista Pártja -Köz­ponti Bizottságának plénuma ha­tároz, a plénrnn tagjainak két-, harmad többségével. A Központi Bizottságból kizárt tagot automa­tikusan a Központi Bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a Központi Bizott­ság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint kö­vetkezik. A pártszervezetek pártbüntetéském egyes párttagokat tagjelöltekké minősítenek vissza, azonban ez a büntető intézkedés nincs ler ög­zítve a szervezeti saabályzatbajr. Javasoljuk bevenni a szervezeti szabályzatba, hogy szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egyévi időtartamra tagjelöltté mi­nősítheti vissza a párttagot. A párttagok jogairól Pártunk mindig nagy jelentősé­get tulajdonított és ma is nagy- jelentőséget tulajdonit a párton be­lüli demokrácia követkeretes .meg­valósításának. A kommunista párt belső életében szigorúan össze­egyezteti a centralizmus elvét az összes vezető pártszerv választható­ságával, beszámolási kötelezettsé­gével és levál Hatóságával. Javasoljuk a szervezeti sza­bályzatban a párttagok jógáiról szóló paragrafus alábbi fogalmazá­sát. »A párttag joga, hogy: a) résztvegyen a taggyűléseken vagy a pártsajtóban a párt politi­kai kérdéseinek szabad és tárgyila­gos megvitatásában, (Folytatás a 3. oldalon.) A párt új elnevezéséről és a párt,legfőlib feladatainak meghatározásáról önkéntes, harci szövetsége. Ki lehet a párt tagja ? szervezeti szabályzatai, teveke­A párttagok kötelességeiről A Szovjetuniói Kommunista Pártja megteremtette a munkás- ősz lály és a dolgozó parasztság szövetségét és az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszer­vezte a proletáriátus diktatúrá­ját, felszámolta a kapitalizmust, megszüntette embernek ember által való kizsákmányolását s biztosította a szocialista társada­lom felépítését. A Szovjetuniói Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kom­munizmusba. való fokozatos át­menet útján felépítse a kom­munista társadalmat, szüntele­nül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az in­ternacionalizmus és az egész vi­lág dolgozóival való baráti kap­csolatok megteremtésének szel­lemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szov­jet haza aktív védelmét ellensé­geinek agresszív cselekedeteivel szemben.« A szervezeti szabályzat első cikkelye a lehető legtömörebben, de tartalmilag mélyen tükrözi a pártunk által megtelt út hatal­mas eredményeit, meghatározza legfőbb feladatait a jövőben. nyen reszt vesz annak megvaló­sításában, dolgozik a párt vala­melyik szervezetében s végrehajt­ja a párt minden határozatát A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.« Az az utalás a szervezeti sza­bályzatban, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, más mun­káját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár — meg­erősít a párt elért vívmá­nyait és visszatükrözi azt a hely­zetet, hogy a kommunista párt a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból áll. forrva a Központi Bizottság és zseniális vezére és tanítója, Sztá­lin elvtárs körül, érkezett el XIX. kongresszusához. A pártpolitikai munka szín­vonala azonban még mindig el­marad az élet kívánalmaitól, a párt által kitűzött feladatoktól. Minden pártszervezet, minden kommunista figyelmének közép­pontjába kell helyeznünk a pár­tunk politikáját megtestesítő párt- határozatok, valamint az állami határozatok és irányelvek telje? sítéséért folyó kitartó harcot Még jobban meg kell szilárdíta­nunk a párt és az állami fegyel­met, még jobban meg kell javí­tanunk a szervezeti munkát, fo­koznunk kell a kommunisták ak­tivitását a pártszervezetek életé­ben és munkájában lévő hiányos­ságok elleni harcban. Egyes pártszervezeti vezetők nem eléggé harcolnak azok ellen,

Next

/
Thumbnails
Contents