Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

1951 október ti., kedd------------------------------------- ViUaí&awU híf»e M ezőhegyes fogadja: bűzavetésben lehagyja versenytársát, Bábolnát 3 A Mezőhegyest Állami Gazdaságban már bá­ty htvas táblákon zöldéi az idejében, keresztsorosan vetett ősziárpa és talcarmámylaeverék. A gazdaság a tavasszal hosszúlejáratú szerződést kötött a Bá­bolnai Állami Gazdasággal, a mezőgazdasági mun­kák határidőre tortán/} elvégzése érdekében. Csü­törtökön a mezőhegyesiek arról értesüllek, hogy Bábolna lehagyta őket a búzavetésben. A Bábolnai Állami Gazdaság egy-egy munkacsapata napi két tmiíszak alatt átlagosra 60 hat. kőid búzát vetett el loeresztsorosan. Bálint Péter munkacsapatvezető, amilcor ezt meg­hallotta, ígéretet tett, hogy munkacsapatával két műszak alatt 30 holddal emeli átlag teljesítményét, SO hoídon végzi\sl a búzavetést. Pénteken este büsz­kén jelentette, hogy munlcacmpata két műszak alatt nyolcvan hód búzát vetett el keresztsorosan. Az. állami gazdaságban már csak ezer hold búza vetése van hátra. Vállalják, hogy október 11-ig földbe kerül a mag. A traktoristák minden erejü­ket megfeszítve dolgoznak a tervek teljesítéséért, évi tervüket péntek estig 94 százalékra 'éljssíteUélc. A tizenkét női traktorista is a férfiakkal* egyvoml- ban küzd a búzavetés határidőre történő teljesítése érdekében. Az állami gazdaság dolgozói, amikor hallották, hogy Bábolna lehagyta őket a búzavaiés- ben, a Bolsevik Párt XIX. kongresszusának tiszte­letére vállalták, hogy határidő előtt teljesítik a bú- za vetést. Az állami gazdaság agronómusai nem feledkez­tek él a környező tsz-ek patronálásáról sem. Szak­előadásokkal, gyakorlati példákkal elérték, hogy va­lamennyi mezőhsgyesi tsz Iccreszlsorosan veti az őszi gabonaféléket. BÉKEVÉDELMI SZERZŐDÉS... A Kínai Népköz'ársaság sokszázezer dolgozóba békevédelmi szerződésben vál­lal kötelezettséget a haza építésére, erősítésére, az imperialisták eí!en, a béke megvédéséért folyó harcuk fokozására. A lefektetett szerződési pontokat, m.-Iyek- íben a termelés növelését, kötelezettségük határidőre való teljesítését váralják, az adott szó szentségének tekintik és maradékíal jiul be is ta tják. Az első ilyen békevédelmi szerződést hazáikban Szujó Istvánné újkígyós! békebizottsági tag kötötte meg Bacsa György dolgozó paraszttal A sxociáldemokratizmus akadályozta a fervteljesítést, a munkaverseny kibontakozását a Gyulai Harisnyagyárban «Tudnunk kell: ha küldenünk kell egyes munkásrétegek elmaradottsá­gával, ha fontos harci kérdésként vetjük fel a munka- és bérfegye­lem ügyét, ha a munkaversney irt­ott formálissá vá'lk, ha felüti fejét a demagógia, ha ellenséges kár­tevő munkába ütközünk üzemeink­ben — akkor nemcsak általában ,polgári maradványokkal’, hanem konkrétan szociáldemokrata Ideoló­giával, esetleg szervezett szociál­demokrata tevékenységgel ál'unk szemben.» (Horváth Márfon elvtárs­iak a Központi Vezetőség 1Í52 jú­nius 27-1 ülésén elmondott beszé­déből.) A Gyulai Harisaiyagyárljan nem újkeletű dolog a termelés, a terv- teljesítés hullámzása. Ez onnan adó­dik, hogy a szakszervezet nem törő­dik a munkaverserniyal, a vállalá­sok szervezésével. A szakszervezetben SnelégUltség ütötte fel a fejét Elsősorban Szabó Eonanonó elv­társnőnél, az üzemi bizottság elnö­kénél mutatkozik ez meg. Ezért történhetett meg, hogy az augusz­tus 20-ra tett vállalások szervezésé­nél a szakszervezeti bizalmiak 2—3 nap alatt «lerohanták» a dolgozókat. Nem is beszó vt> arról, hogy olyan vállalásokat gyűjtöttek, ami egyál­talán nem segítette elő a munka, versenyt. Pél dául a 150—160 száza­lékot teljesítők 120—130 százalé­kos vállalást tettek. Most pedig a negyedik negyedévben semmine­mű versenyszervezéa nincs az üzem­iben e a-'mai napig mindössze egy dói gozó tett vállalást november 7-e tószteietére, aki saját maga járt Utána, hogy megtehesse vállalását. Az opportunizmus egyik megnyil­vánulása volt a szakszervezet részé­ről az, amikor egyesek kételkedtek az új normák teljesíthetőségében, maga Szabó elvtársnő is igazat Bdott a kételkedőknek, ahelyett, hogy az új normák bevezetésének jelentőségét magyarázta volna meg. Hogy mennyire nem volt igaza, bizonyítja, hogy az. új norma be­vezetése után a dolgozók nagyvészo jóval 100 százalék felett teljest tette normáját. Az áskáiódás, az olcsó népszerűség is «kenyere», ismertető jele a szó­dái demokratizmusnak. Például, ami­kor Gallai elvtársat elhelyezték a vállalattól és Sülteisz elvtárs lett az új vállalatvezető, azzal fogadta Szabónó elv társ-nő: «Te vagy a mi apánk, csali (!) ve’ed lehet igazán dolgozni.»’ Az előző vállalatvezetőt pedig próbálta gyorsan «eláztatni». De ugyanakkor hangoskodott a vál­lalat vezetőjével szemben, hogy meg tévessze a do gozókat. Ezt olyan esetekben tette különösen, amikor indokolatlan követelésekkel léptek fel egyesek. Például néhány nappai ezelőtt 500 forint előleg kiadását követelte egy olyan dolgozó részére, aki csak néhány hete kerüld az ii vembe, azzail az indoklással, hogy illető dolgozó «őszi vásárlásait!. , N.o/.ze. Amikor as illető nem kapta pieg a kért összeget, «Zsófi néni» úgy nyilatkozott, hogy «a yállalat- vezetőn múlott ez». Ezzel nőni ke­vesebbet akart e'érni, mint hogy a dolgozókat szembeállítsa a vállalat vezetőségével. Vagy egy másik is­mertető jele a tzooiáldemokratiz­musnak, amikor például különbsé­get igyekszik, tenni kedveltjeivd. szemben. így tett Szabó elvtársnő is Varjú Pál tervosztályvezetővel, amikor 400 forint szülési segélyt javasolt kiutalni neki, holott a többi dolgozónak ugyanilyen címen csak 200 forintot javasolt. Mindez nem véletlen, mint ahogy nem volt életlen, hogy felelősség­re vonta Tóth Júlia elvtársnőt, hogy hogyan mert az ő nevükben nyilatkozni, aki az egyik párttag- gyűlésen az új párttitkárt biztosí­totta arról, hogy segítik munkájá­ban. Papp Gábornét rang azért von­ta felelősségre, inert az úgy látta, jó' választott a tagság, amikor az alap- szervezet, éére Szeiedi elvtársim, ke» rült) alti 3 hónapos pártiskolát vég­zett. Hogyan is ismerné» el Szabó elvtársnő, hogy valaki többet tud­jon, mint ő, hiszen ez «tekintély- rombolás». Arról persze megfeled­kezik, hogy pl . ő maga politikailag nem képezi magát, a nyári propagandista szeminárium­ra is csali 2—3 esetben ment el. Nem kisebb dologról van ezó eb­ben az esetben, mint a párt lebe­csüléséről. Hogyan következhettek be özek az elfajulások a Gyulai Harisnya* gyár szakszervezetének munkájában és elsősorban Szabó elvtársnőnél? TJgy, hogy maga a pártszervezet is szemet hunyt ténykedései felett és nem gyakorolt bírálatot az ÜB munkájával kapcsolatban. Felelősek ezért a Ilarisnyagyáx kommunistái te pártonldvüü dolgozói is, mert nem vigyáztak és nem nézték meg, kik vezetik őket. Közömbösen fi­gyelték az eseményeket, nem érez­ték art a felelősséget, ami át keik hogy hasison minden dolgozót öt éves tervünk sikere érdekében, and egyben mindordji legközvetlenebb egyéni érdeke is. Elzárták maguk elől pl. a munkaversenyben való részvételt. De -felelős a Városi Párt­bizottság te, amikor nevn figyelt fel arra, hogy a negyedik negyed­év ftleő hónapja derekáig mindössze csak egy vállalás történt az üzemben. Tétlenül nézte ezt- Sürgős feladat, hogy a Városi Párt- bizottság mielőbb nyújtson hatha­tós segítséget a Harisnyagyár párt- szervezetének, kommunistáinak, ön­tudatos dolgozóinak a hibák meg­szüntetéséért folyó harcban. Több segítséget kall nyújtani a Városi Pártbizottság tagjainak azáltal, hogy többször meglátogatják az üzemet és közvetlenül segítenek megoldani a problémákat. Csak így érhető el, hogy az üzeim dolgozói teljesítsék negyedéves tervüket, amely bizto­sítja évi tervük sikeres teljesí­tését is. «A szociáldemokratizmus elvi és gyakorlati leküzdése — állapította )weg a Központi Vezetőség ülése —- a kapitalizmus befolyása ellen ví­vott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben.» Az eddiginél tehát sokkal éberebben kell folytatni a haroot a Gyulai Hartemyagyárban te, állandó és meggyőző felvilá­gosító munkával kell segíteni a be­csületes, de politikailag elmaradt dolgozókat, hogy megszabadulhae- aanak a ezociáldemokratizmus ma­radványaitól. Nagy , Imre. , Október 8-án békebizottsági la-, gok keresték fel Újkígyóson, a, Hosszú-utca 87 számú ház szór-, gahnáról ismert lakóját, Bacsa Györgyöt. Beszélgetni mentek, hozzá a béke megvédéséről s a napi feladatokról. Szujó István-, né megkérdezte tőle, hogyan har­colt a maga területén eddig és hogyan akar harcolni a jövőben la béke megvédéséért. Bacsa Györgynél nem volt nehéz he­lyen a felelet. Szépen sorjában, elmondotta, hogy tojásból, ba­romfiból, búzából, kukoricából, egyszóval mindenből teljesítette már az állammal szembeni köte­lezettségét. Elvetette az 5 hold­ján az őszieket és most már másoknak segít szántani, vetni.. Tudja a kötelességét aí -állammal és a dolgozótársai­val szemben is. Úgy számílja, hogy minden elvégzett munka, végső fokon a béke megvédését, saját maga és 3 családja boldog, jövőjét segíti elő. Ő nagyon is­meri a háború borzalmait, hi­szen az elmúlt világháború csak­nem tönkretette a szemidegeit. Nem akar ő ezután sem elmarad­ni sem munkával, sem állampol­gári kötelessége teljesítésében. — írásba merné ezeket adni’ — kérdezte Szujóné. — Miért ne, a magam hasznára válik az, ha idejében elvégzem a rám váró feladatokat. — Aztán azt is, hogy mit, mikor végez eP? — Azt is. Erre Szujóné két színes, »bék<- jelvénnyel« ellálott, »A szocialista liaza építése és megvédése elvá­laszthatatlan« feliratú, »Békevé­delmi szerződés« ívet vett elő. El­magyarázta, hogy milyen kötele­zőnek tartják*az így megkötött szerződéseket a líbiai dolgozók. Bacsa György megértette és egymásután diktálta vállalásait, % melyek szépen sorban felkerüllek mind a két szerződési ívre. Október 15-ig 5 hold búzát vetek el dolgozó parasztlársaim- nak. Október 25-ig béták arí lom cu­korrépámat és beszállítom a ra kodóállomásra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára no­vember 7-ig 3 hold földemen el­végzem az őszi mélyszántást November 22-ig a III. Magyar Békekongresszus Észleletére tel­jesítem bízotlsertésbeadási köte­lezettségemet. Segítem a békebizottságot ab­ban, hogy minél több dolgozó­társam megismerje a III. Magyar Békekongresszus és a I'é' e-Vi!ág- kongresszus jelentőségét. Ezulán mind a két szerződési ívre rákerült még Szujó István­né vállalása, hogy minden héten meglátogatja Bacsa Györgyöt és segílséget ad neki vállalása tel­jesítéséhez, hogy az adott szavát jnaradéktal anul teljesíthesse. Jól szervezték az őszi munkát a battonyai állami gazdaságban, de van még tennivaló nélkülözhetetlen az agitációs munkában Négy Sztalinyec, két Hofherr szántja a földet a battonyai ál­lami gazdaságban. Utána fürge »Zetor«, U 2-es traktor vontatja az összekapcsolt vetőgépet Vet­nek. Sürget az idő. Hat nap van már csak október 20-ig, amikor lejár az őszibúza vetésének ha­tárideje. Ez nem sok idő. Neki kell látni a munkának, ha nem akarják, hogy úgy elkéssenek a vetéssel, mint az elmúlt évben, aminek aztán az Iétt a következ­ménye, hogy az 500 hold búzájuk sem a tavaszi fagyot, sem a nyári aszályt nem bírta s emiatt alig érbe el az 5 mázsás állagot. Legkevesebb, 10 vagon gabonával károsodott a gazdaság. A zöldelő 200 hold ősziárpa, az eddig elvetett 300 hold búza, az erőgépek két műszakbani üze­meltetése, mutatja azt, hogy tanultak az elmúlt év hibáiból Érdeke is ez nemcsak a népi- gazdaságunknak, de a gazdaság minden egyes dolgozójának is. Hisz’ ha nagyobb lesz a gabo­natermésük, teljesíthetik, túltel­jesíthetik a termelési tervüket. A túltermelés arányában pedig ter­mészetbeni juttatást kapnak a brigád, munkacsapat dolgozói. Hogy ez mennyi lesz, azt a hát­ralévő napok munkája dönti el. A Sztalinyectk 15 holdon, a Hofherr-tnaktorok 8 holdon vég­zik el naponta a vetőszántást, a fogatosok a vetőmag és a mű­trágya kiszállítást biztosítják, a növénytermesztési brigád tagjai pedig, akik a vetésben nem vesz­nek részt, szórjáli a műtrágyát, 100 kg szuperfoszfátot, 50 kg pétisót a vetés előtt holdanként. Mindenkinek a maga helyén be­csülettel kell dolgozni, mert ha valamelyik lemarad a munkában,- az már akadályozza az egész ve­tési, őszimunkát. Az elmúlt he­tekben például éjszakánként »el- eb'omlottak« a traktorok. Másnap a vető-brigád terület hiányában nem tudott dolgozni. Míg aztán egy-két traktorost, — köztük Do­bó Antalt — felelősségre vonták, 100 forintra megbüntették. Ilye­nek azonban egyre kevesebben vannak. A traktorosok, valaminta műszaki dolgozók többsége tud­ja azt, hogy az őszi szántás- vetési munkák időbeni elvégzése, sikere elsősorban az ő munká­juktól függ, attól, hogy használ­ják ki a gépeket, a rendelkezésre álló idő minden percét. Ezért teljesíti Kristóf Mátyás traktoros is 120—13(T százalékban napi nor­máját. De Jenei Sándor, ifjú Fekete Lajos traktorosok is, akik jó munkát végeznek a DISZ- szervezelben, de példamutatóan megállják helyüket a munkában is. 50 holdat vetuek el egy-egy nap, éjjel pedig 8—10 holdat felszán­tanak, Követhetné példájukat Né­meth Károly —, aki annak el­lenére, hogy párttag —, hiány­zik részéről a példamutatás. Az időben elvégzett vetés azon­ban csak egyik része a jövőévi bő termésnek. Fontos emellett a minőségi munka is s az, hogy betartsuk a minisztertanács ha­tározatában előírt agrotechnikai eljárásokat, termelési módszere­ket. Gondolnak erre is a batto­nyai állami gazdaságban. Kocsis Mihály elvtárs, ogronómus, Pozs­gai Zsigmond növénytermesztési brigádvezetőhelyettessel állan­dóan ellenőrzik a munkát, hogy a vetőszántás mélysége megle­gyen 20—25 cm. A vetésterület 70 százalékát ezenkívül előhántos ekével szánt ják fel, az eddig elve­tett 200 hold ősziárpát, 300 hold búzát mind keresztsorosan vetet­ték, de úgy fogják a hátralévő 500 holdat is. Ahhoz azonban, hogy az őszi munkát időben elvégezhessék, fo­kozni kell a munka lendületét, hisz’ a vetésen kívül mintegy 1300 hold őszi mélyszántás vár a gazdaság traktorosaira. Külö­nösen a gépcsoport vezetőjének. Papp Andornak kell jobban irá- nyílani, tervszerűbbé tenni a műszakiak munkáját És nagyobb, hathatósabb segít­séget adni a traktorosoknak, mi­nél többet kint tartózkodni a munkahelyen. Vegyen példát ifjú Fazekas Pál szerelőről, aki ha kell, még éjszaka is ott van min­denütt, hogy biztosíthassa a za­vartalan üzemeltetést, megelőzzék az esetleges nagyobb hibákat, géptöréseket, a gépek kiesését. Az a munkalendület, ami a battonyai állami gazdaság dol­gozói között kezd kialakulni, azt mulatja, hogy ha annak az élére állnak a gazdaság kommunistái, segíti a gazdaság vezetősége, az eddigi munkákban »kisajátított« utolsó helyről az elsők közé ke­rülhetnek, időben, illetve idő elolt teljesíthetik az őszi mező­gazdasági munkát, túlmenően azon segítséget nyújthatnak ter­melőszövetkezetein!« K‘ k is. Farkas Sándo.

Next

/
Thumbnails
Contents