Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ~ 'i Békevédelmi szerződés... Mezőhegyes fogadja: búzavetésben lehagyja versenytársát, Bábolnát V J 1953 OKTÓBER 14., KEDD Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM A Békéscsabai Téglagyár dolgozói vállalást tettek az Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tisztelő­iére megfogadjuk, hegy t út teljesítjük döntő tervévünk utolsó negye­dének feladatait. Feladataink teljesítésére lelkesít bennünket az a 1st- dalt, hogy a világ dolgozóival együtt mosd ünnepeljük i* Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusát és oá, hogy ebben a negyedévben- kerül sor a Békevilágkongresszusra, mély a ti- lóg békét akaró összdolgozóinak harcos seregszemléje lesz. ígérjük, hogy az alábbi szocialista kötelezettségvállalásokat ma- mdéktahanul teljesítjük, illetve túlteljesítjük. j A negyedik negyedévre előírt nyerst ég ia gyű rtás i tervün­ké} november 7-re 87.1 százalékra teljesítjük. A novem­ber 7-re előírt tervünket pedig 116.5 százalékra teljesítjük, ezzel november 7-ig 964.000 darab nyerstéglát termelünk terven felük 2 A negyedik negyedévre előírt nyers cserépgyártási tervün­* két 47.4százalékra, a november 7-re előírt tervet pedig 109.5 százalékra teljesítjük. Ezzel november 7-Jc 438.000 darab nyerscserepet termelünk terven felül. ^ A negyedik negyedévre előírt égetési tértünkéi novem­* bér 7-re 45.3 százalékra teljesítjük. A november 7-re elő­írt tervet pedig 100.6 százalékra- Ezzel november 7-ig 86.000 da­rab égetett téglái termelünk terven felül. zj, Az üzem műszaki és karbantartó részlege vállalja, hogy harmadik negyedévi 18.4 százalékos téglaprés állási órát 10 százalékra csökkenti. fj A munkafegyelem megszilárdítása érdekében dolgozóink * nevelés«, oktatása és a 1 örvényes intézkedések betartása rí vén a harmadik negyedé vi 1.1 százalékos igazolatlan mulasz­tást 0 5 százalékra csökkentjük. A A szállítási részleg brigádjai vállalják, hogy « jelenlegi " napi 41 darab 15 tonnás vagon helyett 43 darab 15 ton­nás vagon rakodását végzik el. *7 A gépműhely dolgozói terven felül vállalják, hogy okíó­* bér 31-ig üzembe helyezik az öntödét és hogy a folyama­tos termelés biztosítása érdekében a »kulik« álalakításához szük­séges 32 darab jártengely-csapágyat leesztergálják. A kovács- műhely dolgozói vállalják, hogy eddig az időpontig 20 darab kolrókanalat teljese« kijavítanak. Ígéretünk valóra váltásával teljesítjük ötéves tervünk döntő évében elénk szabóit feladatokat, hogy ezzel is előbbre hozzuk hazánkban a boldog jövőt, a szocializmus mielőbbi felépítését. Ezt a felajánlást valamennyi munkahelyen megvitatták és egy­hangúlag elfogadták. Veszelka György Nagy Lajos Sztankovics Gábor MDP üzemi píirttitk. h. váll. igazgató. üzemi biz. elnöke. A Mezőhegyesi Cukorgyár 882 mázsával teljesítette túl az első tíz nap tervelőirányzatát I Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusa Részletek N. A. Bulganyin elvtárs felszólalásából Az SZK(b)P XlX. pártkongiesz­Október 1-én kezdte meg idény­munkáját a Mezőhegyes! Cukor­gyár. Október 11-én örömmel je­lentette a pártnak, hogy a hó el­ső tíz napján 882 mázsa cukrot gyártott terven felül. A jó teljesítményeket a gépek megelőző karbantartásával és a munkafegyelem megszilárdításá­val érlék el. Október első dekád­jában 580 mázsa cukorral termel­tek többet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A gyár jó teljesítményeit nagy­ban elősegítették a cukorrépát termelő tsz-ek, egyéni termelők az idejében törtéut szállítással. A járásban mindenütt Jermosen- kó-módszerrel fejelték a cukor­répát. Szásán fölszólalt N. A. Bulgany in, elvtára. Beszéde olajén hangsú­lyozta: A világ kommunista mozgalmá­nak of&jét, egységét és szilárd tömörülését a többi között aa a, mindaimyiunk számára örvendetes tény jellemzi, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszu­sán a külföldi kommunista- és munkáspártok nagyszámú küldött­sége van jelen. (Taps.) Ezután igy folytatta: La végig­tekintünk a ezovjetországnak a XVIII. kongresszus óta megtett útján, megelégedéssol és büszke­séggel állapíthatjuk meg, hogy pártunk politikája helyes volt a jjiint mindig, a nép érdekeiből indult ki és célja az volt, hogy. minden eszközzel megerősítse ál­lamunkat. (Taps.) Ezekben az években pártunk po­litikája és a gazdaság, kultúra és a had ügy minden területén, kifej­tett gyakorlati tevékenysége a leg­szigorúbb vizsgát állta ki a Nagy Honvédő Háború kemény megpró­báltatásainak kohójában. Ha bármely bürzsoé állom ke­rült volna szembe hasonló nehéz­ségekkel, nem tudott volna kiállni olyan csapást, amilyet a hitleris­ták mértek országunkra. Csak a szocialista ezovjetállam volt képe» ilyen körülmények között helyt­állni, elviselni a soha nem lá­tott nehézségeket és kivívni a győ­zelmet. (Hosszantartó taps.) A háború megmutatta, hogy szov­jet népünk hősi nép. Megmutatta, hogy m a nép csodát tud mű­velni és a legsúlyosabb megpró­báltatásokból is győztesként tud kikerülni. (Taps.) A Szovjet Hadsereg nemcsak ha­zája földjét tisztította meg az el­lenségtől, hanem nagy felszabadító küldetését is teljesítette,, A háború megmutatta, hogy a Szovjetunió elsőrendű hadsereggel rendelkezik, amelynek fegyverze­te teljesen korszerű, parancsnoki kara rendkívül tapasztalt és er­kölcsi, harci tulajdonságai párat­lanok. A háború ismét igazolta, hogy hadseregünk új típusú had­sereg, igazi néphadsereg és hogy hadseregünk az országunk nemzetei közötti testvériség hadserege, a nemzetköziség szellemében neveli! hadsereg. A háború megmutatta továbbá, hogy hadseregünk szemé­lyi állománya erős, mert meg van győződve annak a háborúnak igaz­ságosságáról, amelyet országunkra kényszeritottek és erős, mert ön­tudatos, ami mint ismeretes, óriási jelentőségű és biztosítéka a győ­zelemnek. Országunk a háborúból erősen és szilárdan került ki. Az impe­rialistáknak a Szovjetunió meg­gyengüléséhez és kimerüléséhez fű­zött reményei csődöt mondottak. A háború eredményei az egész világnak megmutatták, hogy a mi Szovjetuniónk milyen hatalmas erő. A háború utáni évek újból meg­mutatták államunk erejét. Minden túlzás nélkül elmond­hatjuk, hogy nincs, de nem is lehet egyetlen burzsoá országban sem olyan szilárd, megingathatat­lan belső helyzet, amilyen most van a Szovjetunióban. (Taps.) Országunk gazdasági életét álla­mi népgazdasági terv szabja meg, amelynek célja, hogy növelje a társadalmi vagyont, állandóan omolja a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalát, szilárdítsa a Szovjetunió függetlenségét és fo­kozza védelmi képességet. A Szovjetunió fejlesztését szol­gáló ötödik ötéves termők a kon­gresszus oló terjesztett irányéiv- tervozete ezeknek a feladatoknak a megoldását célozza. Erről beszél mindenekelőtt az a tény, hogy az irányelv-tervezet mintegy hetven százalékban álla­pítja meg az ipari termelés szín­vonalának emelését az ötéves terv folyamán, az ipari össztermelés mintegy tizonkétszázalékos átlagos évi növekedése s a termelőeszkö­zök gyártásának túlnyomó növeke­dése mellett. Ennek eredményekép­pen az ipari termelés volumene 1955-bear 1940-hez viszonyítva liá- romszorosára növekszik, A legfontosabb mezőgazdasági termékek termelésének 40—70 szá­zalékos növekedése, valamint az állattenyésztés és hozamának nö­vekedése úgy, ahogy az irányelv­ié)-vezet előírja, a közeli évek­ben mezőgazdaságunkban végbemre nő újabb fellendülésről beszél. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetében — éppúgy, mint a meg­előző ötéves tervekben is — konkré­tan kifejezésre jut pártunk lenini­sztálini nemzetiségi politikája, amelynek célja a népek közti ba­rátság megszilárdítása 8 valameny- nyi szövet,ségos köztársaság további még nagyobb gazdasági és kultu­rális felvirágoztatása. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek tervezete újabb bizonyítéka an­nak, hogy a szovjet nép minden erejét a békés építésre fordítja és nem törekszik háborúra. Ugyanak­kor nem titkoljuk, hogy gazdasági életünk a lehető legrövidebb idő alatt háborús vonalra állítható át. Ezután méltatta Sztálin elvtárs- nak «A szocializmus gazdasági pro­blémái a Szovjetunióbaji» című tör­ténelmi jelentőségű művét, majd így folytatta: A szovjet embereknek az az el­határozása, hogy teljesítik és túl­teljesítik a népgazdasági terveket, az egész nép szocialista munkavar- semyének kibontakozásában ölt tas­tet. Nem kétséges, hogy az új ötéves terv óveiben ez a kipróbált kommunista munkamódszer a szov­jet emberek millióinak módszere lösz, akik ezt a módszert a munka termelékenységének minden eszköz­zel való növelésére, az összes ter­melési feladatok határidő előtti ki­váló minőségű, teljesítésére és túl­teljesítésére használják fel, A kommunista építés feladatai a párt ideológiai munkájának új fel­lendülését, a propagandamunka to­vábbi fejlesztését és a párttagok elméleti színvonalának emelését kö­vetelik. Ez előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. Bulganyin elvtárs a továbbiak­ban a nemzetközi helyzettel fog­lalkozott. Rámutatott arm, hogy az imperialista háborús gyujtogatók — élükön az Egyesült Államok vezető köreivel — vad fegyverkezési haj­szát folytatnak és katonai támasz­pontok láncolatával akarják körül­venni a Szovjetuniót. így többek között megemlítette, hogy az utóbbi években minden ogre&ezív ország­ban jelentősen emelkedett a szá­razföldi csapatok ős a légierők lét­száma. így az Amerikai Egyesült Államokban a fegyveres erők össz- létszáma 1939-hez viszonyítva több mint hatszorosára emelkedett. Nagy- Britújmia reguláris fegyveres erői­nek létszáma a háború előtti idők­höz viszonyítva két és félszeresére emelkedett. Amerika követelésére fegyveres erőket létesítenek Nyu- gat-Németországban és Japánban, s összetákolják az úgynevezett európai hadsereget, amelynek az im­perialisták tervei szerint, ez év vé­gére jelentősen növekednie kell. Az amerikai kormány békeszere- tetéről szóló hazug beszédek leple alatt nagy méretekben szervez ét épít katonai támaszpontokat országé határain kívül, főleg Nyugat-Né­metország, Franciaország, Anglia, Francia-Marokkó, Törökország rá Japán termetén. ' Az utóbbi időben igen harcias hévről tesznek tanúságot az atlanti tömb tábornokai, akik \va.lIsti éti gazdáik parancsára országra! or­szágra futkosnak. Hol csapatokat Emiéinek, hol szárazföldi, tenge­részeti és légi hadgyakorlatokat folytatnak, hol a szovjet határok mentén kóborolnak. A szovjet-tö­rök határon csupán a legutóbbi há­rom hónap alatt az amerikai ós an­gol katonai klikknek legalább tíz ismertebb képviselője járt. Nemrégen, nem messze i Szov­jetunió határától az atlanti tömb kombinált haditengerészeti hadgya­korlatot. tartott. A hadgyakorlato­kon kilenc ország vett részt. Nor­végia és Dánia kivételével a had­gyakorlat részvevőinek ívinoavnek közvetlen érdekeik a Balti-tenger térségében. A kapitalista országok uralkodó körei — folytatta — fékevezetik a népeket hazugsággal, rágalmakat terjesztenek a Szovjetunióról rá a népi demokratikus országokról,. azt harsogják, hogy ezeket az orszá­gokat «fel kell szabadítani» a kom­munizmus alól. Különös buzgósá- got tanúsítanak ezen a téren aa amerikai uralkodó körök kápvi o'ói, akik annak hangoztatásáig mej ráa­kadnék, hogy fegyveres erővel kell «felszabadítani» Európa rá Azzá» jelentős részét s ezzel kapcsolatban felsorolják Lengyelországod Cseh­szlovákiát, Magyarországot, Bulgá­riát, Romániát, Albániát, Kínát, a Mongol Népköztársaságot rá más országokat is. Ha valóban szükség van arra, hogy ezeket az országokat valakitől végleg megszabadítsák, úgy azok­tól a kémektől, kártevőktől és ter­roristáktól kell megszabadítani őkeii akiket egyre gyakrabban küldenek oda az amerikaiak. (Taps|.) Sémi- lyan más «felszabadításra» nincs szükség, annál is inkább, mert m egész világ tudja, hogy mit jelent a «felszabadítás» amerikai módra, A múltban az északamerikai indián törzsek embertelen kiír kását, a fü- löpszigeti néppel való kegyetlen le­számolást, a fiatal szovjet köztár­saság elleni katonai intervenciót. A «felszabadítás» amerikai módra ma a koreai hódító rablóháború, a bó- (Folytatás a 2. oldalon.) Büszkék vagyunk arra9 hogy férjeink bányászok lettek Két hónappal ezelőtt mentek el a pécsi bányába dolgozni férje­ink: Szudár István és Szöllősi József. Bizony, nem szívesein enged­tük el őket, mert sok rosszat beszéltek Csanádapácán a bányáról. De férjeink, akik naponta újságot olvasnak, visszautasították ezeket a rémhíreket rá megmagyarázták, lipgy a mai bányáink nem olyanok, mint a Horthy-időszak bányái. Példát mutatva, az elsők között men­tek el Csanádápácáról bányásznak. Az azóta eltelt idő igazolta férjeink igazát, mert nagy megelége­déssel, mondhatni elragadtatással bestéinek a hiányáról, az ottani gon­doskodásról. Hogy meglássuk, hol vannak elhelyezve, elmentünk mi is Péosre, úgy jöttünk onnan vissza, játva a bányászok életét, hogy decemberben, amikor megkapjuk az újonnan épülő szép bányászlakú- sokat, mi is'oda költözünk rá együtt dolgozunk férjeinkkel. Nemcsak a több kereset miatt, hanem azért, hogy több szenet termeljünk or­szágunknak, hogy ezzel is erősítsük a békét. örülünk, hogy férjeink bányászok lettek és büszkék vagyunk arra, hogy milyen megbeosült dolgozók a bányászok. Szudár Istvánná, Szöllősi Mzsefné, CaonádapStv.

Next

/
Thumbnails
Contents