Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

M52 október il„ -./»unba! l/iUai&úA&lc Héfi« Gerendán példája bizonyítja: alioi élenjárnak a kommunisták, keményen felveszik a harcot a lazaság ellen, ott sikerre viszik a begyűjtési tervek teljesítését A verteil y lendülete csakis ott le­ket eleven, oaakis ott ragadhat ma­gával minden dolgozó parasztot, ahol a kommunisták jó példával járnak elöl, ahol keményen felve­szik a harcot mindenfajta megal­kuvás, lazaság ellen, ahol harcolnak • törvény betartásáért és kímélet­lenül leleplezik az ellenséget, bár­milyen mezben k> jelentkezik. Az ilyen községben eredményesen ha­lad a begyűjtés. Ennek egyik bizonyítéka az oros­házi járásban Gerendás község, amely a járási begyűjtési verseny­ben megszerezte az első helyet. Ok­tóber 9-én adták át Gerendásnak a járási vándorzászlót. A község őszi begyűjtési tervét burgonyá­ból 96 százalékra teljesítette, tenge­riből pedig 10-én elérték a száz százalékot.. De a begyűjtés többi ágában is kiemelkedő eredménye­ket értek el. Hogyan érték cl ezt az eredményt? Először is a pártszervezet jó el­lenőrző munkájával. A pártszerve­zet vezetőségi ülésének egyik napi­rendi pontja a párt- és kormányha­tározatok gyakorlatban való alkal­mazása volt. A tanácsnál minden hodden rendszeresen megtartják a VB-ii léseket, ahol az egyik napi­rendi pont az, hogy hogyan telje­sítette a köcsög az állammal szem­beni kötelezettségét. A VB-ülésekre meghívják az állandó bizottságok elnökeit és itt beszámolnak arról, hogy a héten milyen eredmények és hiányosságok voltak. Ha lema­radás tapasztalható valamelyik te­rületen, akkor a párt és a tanács népnevelői arra törekednek, hogy megjavítsák ezen a téren a felvilá­gosító munkát. Kedden is a nép­nevelőértekezleten több mint 90 népnevelő jelent meg ebben a kis községben. A népnevelők elsősorban példamutatásukkal agitálnak Valamennyien teljesítették már haaafias kötelezettségüket. A párt­tagok és tanácstagok példamutatása a legfőbb agitációs érv a község­ben. Húsznak V„ György és Kúsz­nék János tanácstagok elsők között teljesítettéit a beadást. Priskin V. István és ifj. Popol János 110 szá­zalékra teljesítették kukoric&beadá- sukat és maguk is népneva’.őmu»- kát végeznek. De ezenfelül is eHöl- járaak minden beadásban. Sikerült is magukkal ragadni a község többi dolgozó parasztját, így hódították el a legjobb község vándorzászló­ját. A verseny tömegmozgalommá, a falu egész dolgozó parasztságának versenyévé vált. Az elért jó eredmény eléréséhez hozzájárult az is, hogy a begyűjtési csoport jól működik a községben. A nyilvántartás és a könyvelés ál­landóan naprakész állapotban van. így pontosan kimutatják azt, hogy hol van lemaradás és ki az, aki nem teljesítette öt napon belül a beadásét. Ott a felemelést mind­járt eszközük, de erre kevés alka­lom van, mert a kiagy ülésen az ál­landó jó felvilágosító munkán ke­resztül megértik a dolgozó parasz­tok, hogy abból csak saját maguk­nak van káruk, ha hanyagolják a beadást, mert egy-két napi késés miatt is jóval többet kell beadni az előírásnál. A földmüveeszövet- kőzettel is megvan a jó kapcso­lata a tanácsnak. így a vételi je­gyek mindig pontosan beérkeztnek a nyilvántartáshoz. Ez is nagyban elősegíti az ellenőrzőéi munkákat. Október 9-éu, amikor a vándor- zászlót átvették, fogadalmat tett Gerendás dolgozó népe, hogy neiu- oeak a .begyűjtést viszik sikerre, hanem az őszi munkákat is. Érte minden lehetősége megvon a község­nek: termelőszövetkezeti község lett. Az őszi munkák sikeres befejezésé­vel akarják ünnepelni a Szovjet­unió XIX. pártkongresszusát, ahol nemcsak a szovjet nép ügyét tár­gyalják, hanem utat mutatnak ha­zánk munkásosztáfyának, dolgozó parasztságának is, Otepkó Etelka­Békés megye tsz-ei 4000 holdon vetették keresztsorosan az ősziárpát Békés megye termelőszövet­kezetei egyre jobban alkalmaz­zák a szovjet agrotechnikat- Az elmúlt évben például mind­össze 6(1 holdon vetettek őszi­árpát iSére&'ítsorosan. De ez is elegendő volt ahhoz, hogy a különbséget megmutassa az egysorú és a keresztsoros ve­tés között Például a sarkadi »Petőfi« tsz 25 kát hold ke- nesztsoros ősziárpája 14.8 má­zsát termett holdanként 2.20 mázsával többet mint az egyso­rosán vetett területen. Ebben az évben a tsz-ek ősziárpa ve­tésük 50 százalékát keresztsoro­san vetették. Ez annyit jelent bőgj’, négyezer holdon átlago­san két mázsa többtermést szá­mítva, nyolcezer mázsával te­rem több ősziárpa, mint ugyan­ennyi főidőn az egysorú ve­tésnél. Az új alkalmazása nem ment könnyen. Szívós felvilágosító munkára volt szükség. A me­gye agronómusai, a tangazda­ságok, kísérleti telepek és gép­állomások szakembereivel kar­öltve, kisgyííléseken ismertet­ték a tsz-ekben az új módszer alkalmazását. Ezeken a kisgyfi- iéseken magyarázták meg a tsz-ek tagjainak, hogy saját magukat is becsapják, ha nem alkalmazzák a keresztsoros ve­tést, mert holdanként két má­zsával takarítanak be keveseb­bet. A munkavédelmi ellenőrzés néhány feladata A Minisztertanács és a SZOT két hónappal ezelőtti fontos határozatot hozott a munkavéde­lem megjavítása érdekében. Ez a határozat is kifejezésre juttatja, bogy hazánkban legfőbb érték az ember. Ezt tükrözi az is, hogy az ötéves terv során pártunk és kor­mányunk 400 milliót irányzott elő a munka biztonságosabbá és egész­ségesebbé tételére, a reodoletek egész sora gondoskodik a dolgo­zok védelméről. A rendeletek betartása, azok megvalósítása a dolgozókon is mú­lik. A munka megjavítása ezen a téren döntően függ attól is, hogy ■ szakszervezetek hogyan állnak helyt, hogyan látják el feladatu­kat. Általában azt tapasztaljuk, hogy a szakszervezetek foglalkoz­nak ugyan a munkavédelemmel, de nem eléggé tervszerűen. Leg­inkább az a hiba, hogy nem is­merik a munkavédelmi rendelete­tet, igy nem is tudják ellenőrizni azok betartását. A szakszervezetek felelősek azért is, hogy a minisz­tériumokból kiküldött elvtársak, de sok helyen az üzemek, munkahe­lyek vezetői nem, vagy csak ke­veset foglalkoznak a munkavéde­lem ellenőrzésével. Bár a legtöbb helyen ma már megkövetelik az üb-k a havi biztonsági szemlét, 8e még mindig előfordul, különö­sen a kis üzemekben, munkahelye­ken a szemle elhanyagolása. Ez is mutatja, hogy helyenként még le­bet «I»1- a munkavédelmet. A munkabizionságw&g­teremtésének sok esetben ma te az az akadálya, hogy a vállalatok­nak, üzemeknek ninos hitelkeretük erre a óéira. Ezért a 10.400/1951 ez. rendeletben foglaltak szerint a vállalatok kötelesek beruházási tervet készíteni, amelyet az lile-, tékes minisztériumok jóváhagynak és pénzügyi keretet biztosítanak. Ha a szakszervezet által megálla­pított hiányosságok javítását a be­ruházási tervből nem tudják fe­dezni, arra pótberuházást kell kér­ni. Sajnos ezt a rendeletet még igen sok igazgató nem ismeri (vagy nem akarja megismerni), többek között a mezőhegyesi állami gazdaság igazgatója sem, aki úgy nyilatkozón', hogy a beruházás megtervezésére még utasítást nem kapott. Éppen azért, hogy vannak ilyen hiányosságok, a szak- szervezeteknek ellenőrizni kell ezt a munkát. Heg kell vizsgálatok, hogy a vállalat tervosztálya elkészitette-e a mun­kavédelmi beruházás tervét, költ­ségvetését. Olyan beruházásokat irányoznak-e elő, amelyek a leg­szükségesebbek, felhasználják-e a rendelkezésre ólló összeget? Nem tapasztalható-© éppen a munkavé­delem terén a takarékoskodás, amely mindenképpen a dolgozók rovására történne. A legkímélet­lenebbül fel keH lépni az ilyen »takarékoskodókkal« szemben, mert a baleset következtében kiesett munkaórák mindenkor ungyol-b kárral járnak, mint a védőfelsze­relések biztosítása. Nem beszélve arról, hogy népi demokráciánkban törvény védi a dolgozók teeti ép­ségét. Természetes, nem elég a beru­házások felhasználásának ellenőr­zése, sikert alapvetően csak olyan üzemben, és munkahelyen érhetünk el, ahol a műszaki vezető meg-» követeli a rendet és a maga ré­széről biztosítja a termelés elő­feltételeit. Ezért szakszervezeteink győzzék meg a műszaki vezető­ket, hogy a termeléstől elválaszt­hatatlan a munkavédelem, hogy a balesetekből kiesett munkaidő mennyire akadályozza a tervtel- jeeitést és hogy a tervteljesitée mellett a dolgozók testi épségéért is felelősek. Még kell magyarázni, hogy semmiféle termelési, sikerrel nem lehet indokolni a munkavéde­lem elhanyagolását. Emellett a munka, bizton­sága attól függ, hogy a bizalmi és a munkavédelmi megbízottak tel- jesitik-e kötelességeiket ezen a té­ren, azonnal intézkedést tesznek-e, ha valami veszélyezteti a dolgo­zók testi épségét. Szakszervezeti funkcionáriusaink a feladatok vág- rehajtása közben gondoljanak arra, hogy pártunk és kormányunk gon­doskodását juttatják kifejezésre ak­kor, amikor segítik végrehajtani a munkavédelmi rendszabályokat. De keményen lépjenek fel min­den mulasztás ellen, hogy dolgo­zóink napról-napra állandóan érez­zék, hogy hazánkban: legfőbb érték az ember. ; Fazekas István, az SZMT pol. munkatársa. I Népi demokráciák életéből _______________________________________3 t Magyar népköztársaság kiállítása Kína fővárosában A Kínai Népköztársaság harmadik évfordulóját ünneplő és a csen des óceáni bókeértekezlet történelmi napjait élő kínai fővárosiján, Pekingben megnyílt a Magyar Népköztársaság kiállítása. A kiállí­tás bemutatja hazánk szépségeit és a szocializmus építésének hatol, más eredményeit Magyarországon. A kiállítás megnyitásától számított X0 nap alatt 170 ezer kínai dolgozó tekintette meg a kiállitást és az érdeklődés azóta sem csökkent. Ez mutatja a távolkeleti baráti nagyhatalom dolgozói­nak szerető tét és érdeklődését hazánk iránt. A Cserrenkov Erőmű már áramot szolgáltat a bolgár népgazdaságnak A liu.gár ötéves terv építése során egyre hatalmasabb arányok­ban bontakozik ki az új bolgár ipari centrum, Dimitrovgrád fejlődése. A szocialista város építésében is mérföldkövet jelent a nagyteljesít­ményű Cservenkov Erőmű megnyitása. A bolgár ipar áramellátása és Bulgária villamosítása terén nagyjelentőségű esemény volt, amikor ez a hatalmas erőmű megkezdte az áramszolgáltatást. Képünk: w Erőmű egyik részletét ábrázolja.' Hémet Demokratikus Köztársaság Berlinben a sötét, egészségtelen bérkaszárnyák helyébe világos, munkáspalotákat építenek a dolgozók részére. Kitüntetik a legjobb eredményt elért kom báj n vezetőket Vasárnap ünnepélyes keretek kö­zött adják át az aratás-cséplés mun­kájában megyénként legjobb ered­ményt elért kombájnvezetőknek a földművelésügyi miniszteri okleve­let és az ezzel járó ezer forint ju­talmat. A jutalmat azon a gép­állomáson, vagy állami gazdaság­ban adják át, ahol a kitüntetet# kombájnvezető most dolgozik. Megyénkben Kókai Ferenc, az ecEegfalvi gépállomás dolgozója ré­szesül kitüntetésben és pénzjuta­lomban.

Next

/
Thumbnails
Contents