Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-07 / 235. szám

1952 október 7.. kedd 3 VLUaisai&U hifit Tapasztalaté sere-értekezleten beszélték meg a gabonatermelés élenjáró módszereit megyénk tszcs-elnökei, agronómusaí, brígádvezetői • A megyei tanács mezőgaadasági osztálya gabonatennelési tapaszta­latcsere értekezletre lúvta. össze a békéscsabai »Kossuth« termelőszö­vetkezetbe megyénk több termelő- szövetkezetének elnökét, elnökhe­lyettesét, brigádvezetőjét, járási As gépállomási agronómu&okat. Az ér­tekezleten részt vett Bércéiig Im­re, a földművelésügyi miniszté­rium termelést irányító osztályá­nak vezetője is. A megyei tanács részéről Borsi István nyitotta meg' az értekezletet, megnyitó szavai után Hankó Márton, a békéscsabai »Kossuth« tsz elnökhelyettaBO szá­molt be a kiváló gabonatermelők urBzágos tanácskozásáról, szövetie- aetfikben elért termelési eredmé­nyekről. Bevezetőjében elmondotta, hogy sz országos értekezleten Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyomaté­kosan felhívta a jelenlevők fi­gyelmét a földek idejében való letakaritására, a szántás-vetés szov­jet agrotechnikai módszerekkel való elvégzésére, — Az értekezletein megjelent tsz-elnökök hatalmas terméseredményekről számoltak be — folytatta Hankó Márton. Pél­dául Kovács Mihály, a pares z- tegi »Szabadság* tsz elnöke el-1 mondotta, hogy tavaly ősszel 27! cm mélyen végezték el a vető-* szántást. A vetés előtt gondosan tisztították és csávázták a vető­magot. Húsz hold búzát és ti a hold árpát ksresztsorosan vetettek. A keresztsorú búzából 17*15 mázsát takarítottak be, migt -íWU,«®#3orú vetésű búzából ugyanolyan ^ninőségfi földről csak 13.5 máz®. Lázár József, az ürö­mi »Cservenkov« tsz elnöke elmon­dotta, hogy Jegorov olvtúrB útmu­tatásai szerint 40 holdon vetettek! keresztsorosaii búzát s holdanként 20 mázsát takarítottak bo róla. — Az országos értekezleten én vetett búza.' Ezért elhatározták, hogy az idén minden kalászost ke- resztsorosan vetnek. Molnár János, a nagy szénáéi »Dózsa« tsz elnökhelyettese arról számolt be, hogy ők tavaly 45 hold búzát és 45 hold árpát ve­tettek keresztsorosan, Bár mind-' kettő fagykárt szenvedett, mégis többet termett a másik vetésnél. Négyzetesen vetett kukoricájuk is 25 mázsa termést adott holdan­ként. Ebteto a gazdasági, évben az őszieket és a tavasziakat is keresztsorosan vetik 90 hold búzát már el is vetettek és igyekeznek, hogy minél előbb ei legyen vetve mind a 350 hold. Tapasztalták,- hogy a korai vetés után gyorsabban kikel a mag s jobban megerősödik a növény, úgy­hogy a téli fagy nem tesz kárt benne. A k&nesztsoros vetés jelentősé­gét húzták alá jó példákkal Ho- lecska István, az orosházi »Dózsa« tsz brigádvezietője, Gálik József, az orosházi »Uj élet« tsz elnökhe­lyettese és még több felszólaló, Józsa Lajos, a dómbsgyházi »Pe­tőfi« tsz mezőgazdásza elmondotta, hogy náluk a négyzeteién vetett 200 hold kukoricából csak két hold fagyott te. Molnár János a hagyszé- nási »Dózeá«-ból elmondotta, hogy náluk nem fagyott 1a a kukorica, mert korán vetették és jóval a fagy előtt kultivátorozták, úgyhogy a fagy beálltáig a talaj felszíne mag- szikkadt. He azt is tapasztalták, hogy a jó kapálás is védekezés a fagykár ellen. Például ahol a ta­gok a kukorica tövéről elszed-! ték az iszaposodott talajt és hs­,'Ä llÄ deí dobtak, ott nem tortußt fagy­kár-. «*’’-* , Ezután a magágy mélységén in­dult vita. Szabó Imre, a sarkod] járás főagronómusa javasolta, hogy az újonnan betagosított területeken mérjék meg az átlagon® lysógst és ennél legfeljebb csak pár centivel szánteák mélyebben, mivel az i?gyéni földterületek j ©részének csak a te­teje volt mindig’ szántva. Ennél a kérdésnél felmerült az, hogy a tagosítás után sok helyen kénytele­nek lesznek kalászost, kalászos után vetni, végűiig megegyeztek, hogy jó talaj munkával a tarló leforgatá- sávíi.l és műtrágyahasználat tal egy en­súlyozni tudják ezt a hibát és ©le­jét tudják venni a gabonafutrinka kéri evéseinek. Hajósi L'ajös, a szarvasi járás fő- agronómusa felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy no csak egyet, pl. a keresztsorú vetést ragadják ki az agrotechnikai módszerekből. Alkal­mazzák bátran a 20 cm mély vetít 'szántást, s » főleg előbántós ekével szántsanak mag alá Ne idegenkedjenek a műtrágyá­tól, hanem szórjanak ki minél több ezemcsézett szuperfoszfátot, amit a tsz-ok házilag állíthatnak :eíő, Fontos a vetőmag napon való előmelegí­tése. Az előmelegített vetőmag gyor­sabban kikel, meggyorsul a növény fejlődés©. A gyomai, gyulai és bé­kési járások főagronómusai elmon­dották, hogy járásaik területén a termelőszövetkezetek csaknem kivé tel nélkül kereszt-sorosán vetették sz árpát és vetik a búzát. Bemeiig Imi®, a földművelésügyi minisztérium «termelési osztályának vezetője elmondotta, hogy Békéé megye súlyosan lemaradt az őszi munkákkal. Ez oda vezethető visz- jza, hogy a megyei, járási és gép- állomási agronómusok nßm állnak hivatásuk magaslatán, 'egyes taná­csok megalkuvókká váltak, köves segítségét kapnak a termelőszövet­kezetek a felmerülő nehézségek le­küzdésében. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az egész megyét mozgósítsák a jövő esztendei kenyér biztosítására, is 50 hold kieresztsoi'ú búzavetés­ről számolhattam be. Elmondottam, hogy sajnos csak ennyit vetet-! tünk, mert még ennyire is nehéz volt meggyőzni a kételkedőket. Csépléskor, mikor látták, hogy a keresztsorú vetés holdanként 15 mázsával fizet, azt mondották, kár volt aggályoskodni, hitetlenkedni. A 20 hold tavaszi árpavetésünk is 14 mázsájával fizetett. Tiz hold heterózis kukoricánk 24 mázsát, inig a szokvány' kukorica csak 14 és félmázsát termett holdanként. Bebizonyosodtak Rákosi elvtárs szavai, hogy ha jól dolgozunk, a termelőszövetkezet önmagáért agi­tál. Ebben az évben 797 holdról- 3400 holdra növekedett földterü­letünk. Ezután ismertette a martonvá- eári kutatóintézetben szerzett ta­pasztalatait, majd elmondotta, hogy- a »Kossuth« termelőszövetkezetben megkezdték a szántást, vetést. Mag alá 20 cm mélyen szántanak és holdanként 100 kg szuporfoszfú-- tot szórnak el. Ha kikelés után gyenge lesz a vetés, akkor az országos értekezleten részvevő tu­dósok javaslatára holdanként 15— 20 kg pétisót szórnak ki még most az ősz folyamán. A jelenlevők figyelmesen hall­gatták Hankó Márton beszámoló­ját s szorgalmasán jegyezték an általa ismertetett módszereket. A hozzászólások során Bogáromi Jó­zsef, az eleki »Józsof Attila« tsz brigadvozetője elmondotta, hogy most már ők sem kételkednek a korosztsorú vetés hasznosságában. Tavaly csak 20 holdat vetettek keres-,Rsorosan és négy mázsával jobban fizetett» mint a szokásosan a vetés mielőbbi befejezésére. Aztán rámutatott, hogy a kereszt- sorú vetés egymagában még nem minden. Törekedjenek a termelő- szövetkezetek a mind mélyebb vetőszánlásra, alkalmazzák az ös.z- szes agrotechnikai módszereket. Tisztítsák és csávázzák a vetőma­got. Hordják ki az összes trágya- készletet, mert csakis így biz­tosítható a terméseredmény nö­velése. A jelenlévők megvitatták a ve­tőmagszükséglet beszerzésénél mutatkozó hiányosságokat, majd Körösi János, a kamuti >Kos- súth« tsz elnöke javasolta: kös­sék határidőhöz a betagosított földek kitakarítását, mert egyes patópáloskodók miatt kénytele­nek várakozni a szántással, ve­téssel. Ezután Brendjár György, a bé­késcsabai »Kossuth« tsz mező­gazdásza versenyre hívta a megye valamennyi termelőszövetkezetét A )Kossuth« termelőszövetkezet vállalta, hogy az őszi betakarítást és a vetést a minisztertanács ál­tal meghatározott határidő előtt három nappal befejezi. A szán­tást és a vetést a legkorszerűbb agrotechnikai eljárások szerint végzik. Minőségi és csávázott ve­tőmagot veinek keresztsorosan. A vetésterületre holdanként 100 kg műtrágyát szórnak, 50 száza­lékban szemcsézett, 50 százalék.-, ban szuperfoszfát műtrágyát Te­rületüket felosztják brigádokra és kiosztják a felfejlesztés alatt be­tagosított területeket is. Az őszi munkákba bevonják az újonnan belépett tagok 60 százalékát, azok családtagjait, az összes igákat és a gazdasági felszereléseket, gépe­ket. Vállalják, hogy november 25-ig saját igáikkal és a gépállo­más gépeivel 25 cm mélyen, el­végzik a mélyszántást A versenykihíváshoz elsőnek Molnár János csatlakozott a nagyszénás! »Dózsa« tsz tagjai nevében. Vállalta, hogy október 15-re keresztsorosan elvégzik a vetést és november 20-ra befejezik az őszi mélyszántást Körösi János, a kamuti »Kossuth« tsz elnöke a kamuti »Lenin« tsz elnökét és tagságát hívta ki párosver­senyre termelőszövetkezete tag­sága nevében. A kétegyházi gép­állomás agronómusa elmondotta, hogy Kétegyházán és Telekgeren­dáson a kukoricának túlnyomó része le van törve, Eleken a »Jó­zsef At(ila«-ban és a »Villám« tsz-ben lendülettel folyik a ve­tés, a »Vörös Csillag« tsz pedig mái- közel áll a vetés befejezésé­hez. Vállalta, hogy körzetében határidőre befejezik az őszi mun­kákat. A délutániórákban ért véget az értekezlet, melyről a jelen­lévők gazdag tapasztalatokkal tér­tek haza, megígérve, hogy vala­mennyien alkalmazzák a vetés idejében való elvégzése s a ter­méseredmények növelése érdeké­ben a szovjet módszereket. A Ruliayyiir dolgozói í'ópgyűicsek«» tettek vállalást az S%1£(I>)I* XJX. kongresszusa tiszteletére Éppen csukj hogy elmúlt reggel 6 óra. A Ruhagyárban most vál­tották egymást a műszakok. Az 'éjszakások, — akik máskor sébbel- lobbat tódultak n kijárat felé, — most kisebb-nagyobb cso­portokban gyülekeznek, sietnek a termek feli, ahol a röpgyűléseheí tartják. Nagy ünnepre készülnek- valamennyien. Október 5-én meg­kezdte tanácskozását a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjánál XIX. Kongresszusa és ezt a napot 6k, a Ruhagyár dolgozói is emlé­kezetessé, felejthetetlenné akarják tenni. Mi mással is tehetnék ilyen né, mint azzal, hagy a munka frontján újabb sikereket érnek el mind mernykéglm, mind minőségben tovább fokozzák eredményeikéi Jónéhányan elére leírták maguknak, mit' fognak mondani, mii vállalnak, mint pl. Bogi Erzsébet sealtársnő is. Most újra és újra elolvassák, nincs-e benne hiba, vájjon folyékonyán el tudják-e majd Unondani a röpgyülésen. Mert lámpaláz fogjál ám el az emberi, ami­kor annyion hallgatják. Más alkalmakkor is, hát még ptost. A rppgyülés megkezdődött. Akettes varroda dolgozóinak Geleyo- ínja József elvtárs teremmester beszél a XIX. kongresszus hatalmas jelentőségéről. Elmondja: az itt hozott határozatok nemcsak a szov jet nép, hanem az egész világ dolgozói számára is megszabják a ten­nivalókat. Nincs ország, amelynek dolgozóit ne lelkesítené újabb ered­mények elérésére ez a kongresszus. A Ruhagyár dolgozóinak is az eddiginél sokkal jobban kell harcolni a termelés frontján, hogy méltóképpen kifejezzék hálájukat, ssmreletükst, a Szovjetunió iránt• A. hozzászólók valamennyien a termelés fokozására tettek ígéretet Többen, — hogy a célt minél előbb elérjék — párosversenym hívják ki egymást. így pl. Vaszkő Gésámé Csapó Máriával kelt párosver- miyre. Céljuk: 140 százalékos termelési átlag és 99.5 százalékos minő­ség elérése. ‘.Varga Györgyné Bánkúit Györgyiével versenyez hasonfc célok eléréséért. Bolyánszki János sZálagvezető a szalag dolgozói nevében vállalta, hogy a szeptember havi 119.3 százalékos teljesítményüket november 7-re 122, december 21-re pedig 125 százalékra emelik. A minőséget » jelenlegi. 96 százalékról 97, illetve 98 százalékra fokozzák. Az egyes varroda dolgozói sem maradtak le a kettes mögött. Bogi Erzsébet pl. a hetes szalag dolgozói nevében a hármas és a tizenegyes szalag dol­gozóit hívta versenyre. Vállalták, a negyedév végére 130 százalékos átlagteljesítményt, 98.1. százalékos minőséget érnek el. A munkafegyel­met betartják, egyetlen igazolatlanul hiányzó sem lesz a negyedik negyedévben. Vállalták továbbá azt is, hogy. a Vorosin-mozgahnat to­vább szélesítve ügyelnek a terem tisztatógára. Vállalásaikat összegezve a Ruhagyár dolgozói táviratban elküld ték Sztálin elvtársnak. Á technológiai fegyelem betartásával küzdenek a cukor minőségéért A SARKíDI CUKORGYÁR dolgozói hosszú hónapok szor­galmas munkájával készültek az őszi szezonra. Az augusztus 21-én megtartott üzemi próba bizonyí­totta, hogy jó munkát végeztek ezictő alatt, az üzemi karbantar­tó brigádja és a műszaki dol­gozók. Október 1-én megindult az üzem és már az első napon azon igyekeztek mind a fizikai, mind a műszaki dolgozók, hogy a leg­nagyobb termelési eredményt ér­jék el. Ez meg is történt, hiszen a 40 éve üzemben lévő Sarkadi Cukorgyár még soha nem termelt annyit az első napon, mint ek­kor. Azonban ezen a napon még csak 97 százalékos terv teljesít test érték el, tehát nem teljesí­tették a napi gyártási előirány­zatot. A vezetőség leszűrte az első nap tapasztalatait. Megálla­pították például azt, hogy a mész oltódásához nem állt elegendő melegvíz rendelkezésre. Ezt is és még néhány eseményt feljegyez­tek egy »defekt naplóba«, hogy a következő esztendőben ez már ne kerülje el figyelmüket, ne aka­dályozza munkájukat. A megje­lölt hibák kijavítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a má­sodik napon a termelés tneny- nyisége és minősége is növeke­dett. A második napon már 101 százalékra teljesítettek tervüket. AZ ÜZEM jő munkáját azon­ban nemcsak a termelékenység emelkedése tükrözi, hanem a gyártási folyamatnál a leehno- lógiai fegyelem betartása is. A technológiai fegyelem betartásá­val növekedett azután a cukor minősége. A mesterek, az élű- munkások megmagyarázták, meg­mutatták, hogyan kell helyesen dolgozni, hogy emelni lehessen azután a termelés mennyiségét és minőségét is. A helyes gyártás megvalósításával kapcsolatban már az üzem beindulása előtt három esetben értekezletet tar­tottak a csoportvezetők, az elö- munkások és a műszakiak bevo­násával. De nemcsak gyakorlati tapasztalatokra támaszkodtak éh ben a munkában, hanem minden egyes munkahelyre, »állomásra lebontotta a vezetőség azt is, hogy a dolgozóknak mikor, mi a feladata. Az egyes állomások felelősei pedig biztosítják a gyár­tás rájuk eső részén a minőséget és a veszteség állandó csökkené­sét. A MINŐSÉG megjavítása, a veszteség csökkentése és a terv túlteljesítése érdekeljen versenyre hívták ki a szolnoki cukorgyár dolgozói az üzem dolgozóit, ame­lyet ők el is fogadtak. így az üzem beindulásával egyidejűleg megindult a verseny tervük túl­teljesítéséért. A répa lerakó-brigá­dok egymással versengve, igye­keznek minél jobb eredményeket elérni. Az elmúlt 10 napban, szeptember 20-tól 30-ig Vádi Ká­roly brigádja 112.8, Tóth Sándor brigádja 152.5, Komáromi Ferenc brigádja 147.7, Tőrök Lajos bri­gádja pedig 156.4 százalékot ért el ebben a versenyben. OLVASD a Viharsarok Népét •

Next

/
Thumbnails
Contents