Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-31 / 256. szám
1952 ok I»bér péntek 3 'JiUa.'isawU Hép.e A tégla- és cserépípar gyorségetésí versenyében első lett az Orosházi 1L sz. Téglagyár kemence-brigádja A Békésmegyei Téglagyári ügyes ülés dolgozói örömmel jelentik, hogy az országos versenyben a tégla- és cserépipar gyorségetési versenyének szeptember havi értékelése alapján a kemencék versenyében a legjobb eredményt a Békésmegyei Téglagyári Egyesülés Orosháza II. sz. Téglagyár kemence-brigádja érte el. Ez a kemep.ee napi tűz sebességét a második negyedévi 17 m-ről szeptemberben 1!) m-re emelte, ugyanakkor a kemence légköbméter kihasználása a második negyedévi 28.5 darabról szeptemberből 40.1 darabra emelkedett. A kalóriafelhasználás tér róná százalékos megtakarítást értek el a második negyedévhez viszonyítva. A gyártott tégla minősége is javult, miután a második negyedévi selejtszázalékhoz viszonyítva 1 százalékos csökkentést értek el. A jó eredmény eléréséhez nagy segítséget nyújtott Katlan István, az ES műszaki vezetője is, aki gyorségetési tanfolyamot tartott a kemencék dolgozóinak és megszervezte a versenyt az ES öt gyárának kemencéi közölt. Az ő segítségével az öt gyár közül- három a napi norma felett teljesítette tervét. A győztes brigádot az építőanyagipari minisztérium 5000 forint jutalomban részesítette. . Ezen eredmény eléréséért az ES november 7-rc az Orosháza II. sz. Téglagyár dolgozóinak 12.000 forint értékű hangos beszélőberendezést vásárol az igazgatói alapból. Az eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok is. Még mindig akad olyan brigád, mint például a gyulai Téglagyár kemenceberakó brigádja, amely nem akarja elfogadni a Duvanov-féle berakási módszert. Az ES műszaki vezetősége jó politikai felvilágosító munkával iparkodik, hogy ebben az üzemben is minél előbb elsajátítsák a Duvanov-féle gyorségetésí módszert. Hámori Bál igazgató. Kuka Mihály üb-litkár.------------------:--------------------------■■■■--------------------------------:-----------J »bb húsellátás Szerdán országos értekezletet tartottak az élelmiszeripari minisztériumban, melyen megtárgyalták, hogyan biztosítsák a vidéki dolgozók húsellátásának további javítását és a húsfélék változatosságát. Megállapították, a vidéken növelni kell a felvágottak változatosságát, hogy ngyanannyiféle felvágott álljon a dolgozók rendelkezésére, mint Budapesten. A minőséget is tovább javítják, új gyártási módszerekkel. Vidéken ,is újfajta felvágottat gyártanak, az egyik koibási?, a másik szalámiféle. Az értekezlet elhatározta, hogy a vidéki üzemekben fokozzák a higéniát is. Minden nagyobb üzemben üzemorvos gondoskodik a dől-1 gőzök egészségéről — fokozzák az egészségügyi beruházásokat, öltözőket, zuhanyozókat építenek RSBB-----------------------------------------------------------Körösladány község élenjáró dolgozó parasztjai példát mutatnak az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Iff. Serfőző József 110, Molnár Lajos 110, Tóth Miklós 110 százalékra teljesítették kukoricabeadási kötelezettségüket. A községben vannak ku- lákok, akik szabotálják a beadási tervet. Czoglédi Perencné, P. Szőke Gábor, Bögre Zsigniond lcuíákok még nem teljesítették a beadásukat. Azonban becsületes dolgozó parasztok, akik mindig pontosan, és tervszorint teljesítik a beadási kötelezettségüket, megkövetelik, hogy mindenki kivétel nélkül teljesítse a- beadását. r mii felest, a beadást szabotáló és üzérkedő kulákokat ítélt börtönre a bíróság A gyomai járásbíróság Tímár János Ő2 holdas gyomai kulákot 4 évi börtönre, 3000 forint péuzbün- totéero és 5000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte, mert 11 holdon nem végezte el a vetőszántást, azonkívül. 15 hold búza, két hold ősziárpa* és két hold takarmánykeverék vetési kötelezettségét nem íréjééítetteteölirjn Vendel endrődi kulákqt, aki a vetőszáutáet nem végezte ©1 és a búzavetést nem. teljesítette, 3 évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 5000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A szarvasi járásbíróság Kondacs Pál szarvasi kulákot na őszi vetés szabotálásáért 2 évi és 9 hónapi börtönre,. 2000 forint pénzbüntetésre és vagyonának elkobzására, az orosházi járóé- 'bíróság pedig Száláé Ferenc: puszta-i földvári kulákot két és félévi börtönre, 5000 Ft pénzbüntetésre és' vagyonelkobzásra Ítélte. November lö—20-ig vasgyüjiőnapok megyénkben A Népgazdasági Tanács határozata alapján november 1 és december 20 között országszerte vas- gyüjtő napokat tartanak. November első tiz napján Budán, valamint Heves, Borsod, Szabolcs-Szat- már és Hajdu-Bihar megyében, 10- től ’20-ig Pest belső kerületeiben, továbbá Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, 20-tól 30-ig Budapest külső kerületeiben, valamint Pest, Nógrád, Komárom és Fejér .megyében, december elsejétől 10-ig Győr, Veszprém, Vas és Zala megyében, 10-től 20-ig pedig Somogy, Tolna és Baranya megyében rendezik meg a vasgyűjtő napokat. A vasgyüjtő napok jó megszervezésére és lebonyolítására a megyékben operativ bizottságok alakultak a megyei tanácsok ipari osztályvezetőinek elnökletével. A bizottság munkájában részt vesznek a megyei DISZ, a megyei SZŐ VOSZ és a megyei. MÉH vállalatok vezetői. Jelentős szerepük lesz a vas- gyűjtésben a földművesszövetkeze- teknek is. A vasgyüjtő napok időtartamára négyezer ideiglenes át- vevőhelyet létesítettek. A vasgyüj- tésre lelkesen készülnek a budapesti DISZ-íiatalok, akik. nemrégen kötöttek szocialista szerződéseket a budapesti MÉH vállalattal. A DISZ szervezetek vezetésével már alakulnak laz úttörő brigádok is. A tanuló ifjúság tanítási idő után a pedagógusok felügyelete alatt végzi majd a gyűjtést. A tömegszervezetek is kiveszik részüket a vasgyüjtésből. Az MNDSZ jó agitációe. munkával járul á sikerhez. A helyiipar miniszteri urna és . a SZŐ VOSZ együttesen közei félmillió forintot irányozott elő a gyűjtésben élenjáró szövetkezetek, MÉH vállalatok, DISZ szervezetek, iskolák és' a vasgyüjtósben legjobb eredményt elért fiatal dolgozók jutalmazására. Az iskolák részére könyvtárakat, sportfelszereléseket, rádiókat adnak jutalmul. Egyéni jutalomképpen kerékpárokat, rádiókat, fényképezőgépeket és ruhautalványokat osztanak ki. Töl>!> helyen les/ vlllanyeséplés Az idén nyáron a közös szérűkön. mintegy ezer helyien használtak a cséplőgép meghajtásához villiamy- erőt. A terv szerint 1953* nyarán közel háromezer helyen lesz vililanycséplés. A csépié-i helyek 1 jellö-lésa most folyik és noyömb 15-ig megállapítják, hogy ipe községeikben fognak a közös ezér kön villányosépléseel dolgozni. Feladataink a téli építkezések megszervezésében írta: KORÉK FERENC, a 65/4. sz. Építőipari Vállalat műszaki osztályának vezetője ÖTEVES tervünk sikeres végrehajtásában jelentős szerepe van az építőiparnak, amely a reá váró feladatokat csak úgy tudja megvalósítani, lia minden téren felhasználja a Szovjetunió tapasztalatait, megszünteti szezon jellegét s az év minden időszakában folyamatos munkát biztosít. A MÚLTBAN a kapitalizmus viszonyai között az .építőipar alig emelkedett ki kézműipari állapotából. A tőkéseknek nem volt érdekük az építőipar gépesítése, hiszen az emberi munka kevesebb kiadást jelentett, ugyanakkor nagyobb profitot biztosított. Az sem volt érdekük, hogy az építkezéseket telep is folytassák, mivel ä szükséges munkaerő, a munkanélküliek hatalmas serege a nyál- folyamán is hatalmas számban rendelkezésükre állott, amikoris az építkezések költsége jóval kevesebbe került. A nagyobbszabású beruházások is rendszerint úgy voltak ütemezve, hogy azokat tavasztól őszig befejezzék, vagy télvíz idején félbehagyva, a következő év tavaszán folytatták. Ki gondolt akkor arra tőkések közül, hogy mi lesz azzal a sokezer éhező, nincstelen munkással a téli hónapok alatt. A FELSZABADULÁS óta eltelt idő alatt felszámoltuk* hazánkban a munkanélküliséget és ma már az építőipai* területén is komoly munkaerőhiánnyal küzdünk. A magasépítőipar 1954. év végére az 1950. évi termelésnek több mini háromszorosát kell, hogy teljesítse. Ennek megvalósítása érdekében a Szovjet-' Unió példája nyomán ez évben is biztosítanunk kell az építőipar folyamatos termelését a téli időszak folyamán is. Államunk, terv- gazdálkodásunk lehetővé teszi, hogy az építőipari vállalatok már időben beütemezhessék és előkészíthessék azokat az építkezéseket, melyeket a téli időszakban fognak végezni. így preventív intézkedések formájában előkészíthetek és biztosíthatók mindazon követelmények, mejyek szükségesek a munkák zavartalan menetéhez. A TÉLI építkezések nem csekély feladatok elé állítják a műszaki dolgozókat, mivel nagyfokú körültekintést, előrelátást, ellenőrzést kívánnak meg. Már eddig is igen komoly kutatások és ki- kísérletek történtek a lágy káros hatásának felderítésére és altnak megszüntetésére. A szovjetunió- beli tapasztalatok szerint megfelelő eljárásokkal, óvóintézkedé- sekkel erős fagyok mellett is jó építési munkákat, lehet végezni, ■----------------------—•— — -------------------------------------m egbízható, kellő szilárdságú betonfalazatot -és egyéb építési munkát lehet előállítani. Legfontosabb a műszaki előfeltételek biztosítása mellett az, hogy az építésvezetőség megfelelő intézkedéseket tegyen a szociális gondoskodásra vonatkozólag. Ha a műszaki vezetőség és a szakszervezet lelkiismeretesen gondoskodik arról, hogy a dolgozóknak biztosítsa a fűtött szállást, a tiszta étkezőterniet, kultúrtermet, valamint megfelelő védőruhával és melegítő Hal ok kai látja el őket, elkerülhető az, ami az elmúlt év folyamán is tapasztalható volt, hogy a téli időjárás beálltával komoly munkaerőhullámzás állott be, több dolgozó elhagyta vállalatunkat. VÁLLALATUNKKAL komoly intézkedések történtek a téli építkezések előkészületeire, azonban ezen a Léren vannak még hiányosságok. Még mindig nem kielégítő az építkezések előkészülése, a szociális feltételek biztosítása, amin sürgősen változtatni kell. Az elmúlt tél folyamán bebizonyosodott, hogy ahol a műszaki vezetőség és a szakszervezet jó munkát végzett, ahol biztosították a feltételeket, ott az úgynevezett »téli napokon« is, amikor a napi hőmérséklet nulla fok alatt maradt, komoly szerkezeti munkákat, betonozásokat, falazásokat végeztünk például a mezőtúri, vagy a békéscsabai Sztálin-úti építkezésen. AZ IDEI tél folyamán több olyan építkezésünk lesz, melyeknél a mimikák legnagyobb részét a téli időszakban kell elvégezni. Többek között az MDP Magyei Bizottság székházánál, a raktár- építkezésnél, vagy a sarkadi gépállomás építkezésénél. E munkahelyeken már most megtesszük az előkészületekéit és az anyagok leszállításának előbbre hozásával, a technikai berendezések, a fokozott szociális ellátás, baleset és munkavédelmi intézkedések biztosításával el akarjuk érni, hogy az építkezéseken fennakadás ne legyen és minél gazdaságosabban tudjunk kivitelezni. Ehhez vállalatunk vezetősége, a tröszt és a minisztérium is közvetlen támogatást nyújt. AZ 1952 —53-AS ÉV telén vállalatunk — operatív tervének alapján — mintegy 25 százalékkal nagyobb termelést fog elvégezni az előző év téli időszakához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy nekünk, műszakiaknak mindent el kell követnünk, hogy a téli hónapok munkája is jelentős új értékkel gazdagítsa dolgozó népünk államát. Fslserakoztak a csemeték a fásításhoz A napokban . országszerte meginduló nagyarányú őszi fásításhoz a facsemeték millióit, használják fel az erdőgazdaságok. Az erdészek munkájához az erdészeti kutatók adnak jelentős ®%ítségeé. Az erdészeti tudományos intézet .munkatársai Micsurin és Liszenkó tanítá- bbíí 'felhasználva, vegetatív ée generatív hibridizációval, szelekcióval alakítják ki a hazai éghajlatunk alatt gyorsan növő, iparunk számára legjobban használható, legszebben díszlő fafajtákat. Szelekcióval sikerült például az óriási nyárfának egy olyan pét- lányát kitemyészteni, amely hároméves korára 10—12 méter nwgas- *ágú, törzse pedig 10 centiméter átmérőjű, növekedésben tehát 20— 30 (százalékkal felülmúlja az eddig általánosan ismert fajtákat. Az erdősítésnél hazánkban mind nagyobb szerepet játszó erdei fenyőfajtáinkat is szelekció útján javítják. Szép eredményeket hoztak a gyorsannövő fafajok, elsősorban a nyárfák, vegetatív és generatív hibridizáció útján. Az eddig elért eredmények — alapul véve a Szovjetunió hasonló kutatásait —< arra mutatnak, hogy új, hazai származású nyár- hibrid fajtáinak ce lulóze-tartalma, lemezipari és papírgyártási féli- ha sznál hatósága az eddig tenyésztett fajtáiknál lényegesen jobb kas®. Uj jegenyenyárfa típusokat szelektáltak H a fásotok szárawa iß. Illetékesek figyelmébe ! Filmeket várnék at fényes! A fényesi tanyák igen tekintélyes település Békéscsabán és mint ismeretes, az ottan! dolgozó parasztság is rálépett a nagyüzemi gazdálkodás ut_ jára. Elhatározásukat szívós felvilágosító munka előzte meg, amiben sokat segített a film. Ugyanis kéthetenként Iilmet vetítettünk, amivel a Megyei Tanács Népművelési Osztálya látott el.' De mióta a MOKÉP áttette a kisfián ügyintézését, azóta nem kapunk filmet. Az ügyben irtunk a MOKÉP budapesti központjának, de csak három hónap múlva Ígértek filmet. Mj- vel mi nem szeretnénk a fényesi területen »kulturforradalmi szünetet tártait«, így a Viharsarok Népéhez fordulunk segítségért. Azt szeretnénk, ha mielőbb kapnának a fényest dolgozó parasztok filmet, mert az István-ma- lom pártszervezetéből kijáró népnevelőket vádolják azzal, hogy nem viszünk ki iilmet. Én a bürokráciát vádolom, ami etéren uralkodik. Mindent megtettünk, hogy üzemünk keskenyfilmvetitögépé- vel közelebb vigyük Fényeshez a kulturált 3 ez a szándékunk a jövőre vo- natko ólag is, hiszen a fényesi dolgozó parasztok kérik is- Mi tovább akarjuk szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget. Segíteni akarunk a fédolgozők nyesi dolgozó parasztságnak abban a törekvésében, hogy a »Haladás« tszcs* bői tényleg erőteljesen fejlődő tsz legyen. A tél folyamán dokument és egész! estét betöltő filmvetítést szerelnénk adni, mint eddig, hogy a hosszú téli estéket szórakozással és művelődéssel töltsék el. Ezért kérem a Viharsarok Népét, vezessen minket a Hím beszór, zésének útjára. VARAI MIHÁLY, békéscsabai Istváti-maloni. A fenti sorokat a MOKÉP Országos Központja és a békéemegyei kirendeltség© vezetőjének figyelmébe ajánljuk azzal, hogy a legrövidebb időn belül teljesítsék a fényesi dolgozók kívánságát s addig is mig mozi épül településükön, az István-malom dolgozói vetitsei- nek jobbnál-jobb keskeny fi lmokét.