Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-31 / 256. szám

1952 ok I»bér péntek 3 'JiUa.'isawU Hép.e A tégla- és cserépípar gyorségetésí versenyében első lett az Orosházi 1L sz. Téglagyár kemence-brigádja A Békésmegyei Téglagyári ügyes ülés dolgozói örömmel jelentik, hogy az országos ver­senyben a tégla- és cserépipar gyorségetési versenyének szeptember havi értékelése alapján a kemencék versenyében a legjobb eredményt a Békésmegyei Téglagyári Egyesülés Orosháza II. sz. Téglagyár kemence-brigádja érte el. Ez a kemep.ee napi tűz sebességét a második negyedévi 17 m-ről szeptemberben 1!) m-re emelte, ugyanakkor a kemence légköbméter kihasználása a má­sodik negyedévi 28.5 darabról szeptemberből 40.1 darabra emelkedett. A kalóriafelhasználás tér róná százalékos megtakarítást értek el a második negyedévhez viszonyítva. A gyártott tégla minő­sége is javult, miután a második negyedévi selejtszázalékhoz viszonyítva 1 százalékos csökken­tést értek el. A jó eredmény eléréséhez nagy segítséget nyújtott Katlan István, az ES műszaki vezetője is, aki gyorségetési tanfolyamot tartott a kemencék dolgozóinak és megszervezte a ver­senyt az ES öt gyárának kemencéi közölt. Az ő segítségével az öt gyár közül- három a napi norma felett teljesítette tervét. A győztes brigádot az építőanyagipari minisztérium 5000 forint jutalomban részesítette. . Ezen eredmény eléréséért az ES november 7-rc az Orosháza II. sz. Téglagyár dolgozóinak 12.000 forint értékű hangos beszélőberendezést vásárol az igazgatói alapból. Az eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok is. Még mindig akad olyan brigád, mint például a gyulai Téglagyár kemenceberakó brigádja, amely nem akarja elfogadni a Duvanov-féle berakási módszert. Az ES műszaki vezetősége jó politikai felvilágosító munkával iparkodik, hogy ebben az üzemben is minél előbb elsajátítsák a Duvanov-féle gyorségetésí mód­szert. Hámori Bál igazgató. Kuka Mihály üb-litkár.------------------:--------------------------■■■■--------------------------------:-----------­J »bb húsellátás Szerdán országos értekezletet tartottak az élelmiszeripari minisz­tériumban, melyen megtárgyalták, hogyan biztosítsák a vidéki dol­gozók húsellátásának további javí­tását és a húsfélék változatossá­gát. Megállapították, a vidéken nö­velni kell a felvágottak változatos­ságát, hogy ngyanannyiféle felvá­gott álljon a dolgozók rendelkezé­sére, mint Budapesten. A minősé­get is tovább javítják, új gyár­tási módszerekkel. Vidéken ,is új­fajta felvágottat gyártanak, az egyik koibási?, a másik szalámiféle. Az értekezlet elhatározta, hogy a vidéki üzemekben fokozzák a higéniát is. Minden nagyobb üzem­ben üzemorvos gondoskodik a dől-1 gőzök egészségéről — fokozzák az egészségügyi beruházásokat, öltö­zőket, zuhanyozókat építenek RSBB-----------------------------------------------------------­Körösladány község élenjáró dolgozó parasztjai példát mutatnak az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Iff. Ser­főző József 110, Molnár Lajos 110, Tóth Miklós 110 százalékra tel­jesítették kukoricabeadási kötelezettségüket. A községben vannak ku- lákok, akik szabotálják a beadási tervet. Czoglédi Perencné, P. Szőke Gábor, Bögre Zsigniond lcuíákok még nem teljesítették a beadásu­kat. Azonban becsületes dolgozó parasztok, akik mindig pontosan, és tervszorint teljesítik a beadási kötelezettségüket, megkövetelik, hogy mindenki kivétel nélkül teljesítse a- beadását. r mii felest, a beadást szabotáló és üzérkedő kulákokat ítélt börtönre a bíróság A gyomai járásbíróság Tímár Já­nos Ő2 holdas gyomai kulákot 4 évi börtönre, 3000 forint péuzbün- totéero és 5000 forint értékű va­gyonelkobzásra ítélte, mert 11 hol­don nem végezte el a vetőszántást, azonkívül. 15 hold búza, két hold ősziárpa* és két hold takarmányke­verék vetési kötelezettségét nem íréjééítetteteölirjn Vendel endrődi kulákqt, aki a vetőszáutáet nem vé­gezte ©1 és a búzavetést nem. tel­jesítette, 3 évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 5000 forint va­gyonelkobzásra ítélte. A szarvasi járásbíróság Kondacs Pál szarvasi kulákot na őszi vetés szabotálásáért 2 évi és 9 hónapi börtönre,. 2000 forint pénzbüntetésre és vagyoná­nak elkobzására, az orosházi járóé- 'bíróság pedig Száláé Ferenc: puszta-i földvári kulákot két és félévi bör­tönre, 5000 Ft pénzbüntetésre és' vagyonelkobzásra Ítélte. November lö—20-ig vasgyüjiőnapok megyénkben A Népgazdasági Tanács határo­zata alapján november 1 és de­cember 20 között országszerte vas- gyüjtő napokat tartanak. Novem­ber első tiz napján Budán, vala­mint Heves, Borsod, Szabolcs-Szat- már és Hajdu-Bihar megyében, 10- től ’20-ig Pest belső kerületeiben, továbbá Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, 20-tól 30-ig Budapest külső kerületeiben, valamint Pest, Nógrád, Komárom és Fejér .megyében, december el­sejétől 10-ig Győr, Veszprém, Vas és Zala megyében, 10-től 20-ig pe­dig Somogy, Tolna és Baranya me­gyében rendezik meg a vasgyűjtő napokat. A vasgyüjtő napok jó megszerve­zésére és lebonyolítására a me­gyékben operativ bizottságok ala­kultak a megyei tanácsok ipari osztályvezetőinek elnökletével. A bizottság munkájában részt vesznek a megyei DISZ, a megyei SZŐ VOSZ és a megyei. MÉH vál­lalatok vezetői. Jelentős szerepük lesz a vas- gyűjtésben a földművesszövetkeze- teknek is. A vasgyüjtő napok idő­tartamára négyezer ideiglenes át- vevőhelyet létesítettek. A vasgyüj- tésre lelkesen készülnek a buda­pesti DISZ-íiatalok, akik. nemré­gen kötöttek szocialista szerződé­seket a budapesti MÉH vállalat­tal. A DISZ szervezetek vezeté­sével már alakulnak laz úttörő brigádok is. A tanuló ifjúság taní­tási idő után a pedagógusok fel­ügyelete alatt végzi majd a gyűj­tést. A tömegszervezetek is kiveszik részüket a vasgyüjtésből. Az MNDSZ jó agitációe. munkával já­rul á sikerhez. A helyiipar miniszteri urna és . a SZŐ VOSZ együttesen közei fél­millió forintot irányozott elő a gyűjtésben élenjáró szövetkezetek, MÉH vállalatok, DISZ szerveze­tek, iskolák és' a vasgyüjtósben legjobb eredményt elért fiatal dol­gozók jutalmazására. Az iskolák részére könyvtárakat, sportfelsze­reléseket, rádiókat adnak jutalmul. Egyéni jutalomképpen kerékpáro­kat, rádiókat, fényképezőgépeket és ruhautalványokat osztanak ki. Töl>!> helyen les/ vlllanyeséplés Az idén nyáron a közös szérű­kön. mintegy ezer helyien használtak a cséplőgép meghajtásához villiamy- erőt. A terv szerint 1953* nyarán közel háromezer helyen lesz vil­ilanycséplés. A csépié-i helyek 1 jellö-lésa most folyik és noyömb 15-ig megállapítják, hogy ipe községeikben fognak a közös ezér kön villányosépléseel dolgozni. Feladataink a téli építkezések megszervezésében írta: KORÉK FERENC, a 65/4. sz. Építőipari Vállalat műszaki osztályának vezetője ÖTEVES tervünk sikeres vég­rehajtásában jelentős szerepe van az építőiparnak, amely a reá váró feladatokat csak úgy tudja meg­valósítani, lia minden téren fel­használja a Szovjetunió tapaszta­latait, megszünteti szezon jellegét s az év minden időszakában folya­matos munkát biztosít. A MÚLTBAN a kapitalizmus viszonyai között az .építőipar alig emelkedett ki kézműipari állapotából. A tőkéseknek nem volt érdekük az építőipar gépe­sítése, hiszen az emberi munka kevesebb kiadást jelentett, ugyan­akkor nagyobb profitot biztosí­tott. Az sem volt érdekük, hogy az építkezéseket telep is folytas­sák, mivel ä szükséges munka­erő, a munkanélküliek hatalmas serege a nyál- folyamán is hatal­mas számban rendelkezésükre állott, amikoris az építkezések költsége jóval kevesebbe került. A nagyobbszabású beruházások is rendszerint úgy voltak üte­mezve, hogy azokat tavasztól őszig befejezzék, vagy télvíz ide­jén félbehagyva, a következő év tavaszán folytatták. Ki gondolt akkor arra tőkések közül, hogy mi lesz azzal a sokezer éhező, nincstelen munkással a téli hó­napok alatt. A FELSZABADULÁS óta el­telt idő alatt felszámoltuk* ha­zánkban a munkanélküliséget és ma már az építőipai* területén is komoly munkaerőhiánnyal küzdünk. A magasépítőipar 1954. év végére az 1950. évi termelés­nek több mini háromszorosát kell, hogy teljesítse. Ennek meg­valósítása érdekében a Szovjet-' Unió példája nyomán ez évben is biztosítanunk kell az építőipar folyamatos termelését a téli idő­szak folyamán is. Államunk, terv- gazdálkodásunk lehetővé teszi, hogy az építőipari vállalatok már időben beütemezhessék és elő­készíthessék azokat az építkezé­seket, melyeket a téli időszakban fognak végezni. így preventív in­tézkedések formájában előkészít­hetek és biztosíthatók mindazon követelmények, mejyek szüksége­sek a munkák zavartalan meneté­hez. A TÉLI építkezések nem cse­kély feladatok elé állítják a mű­szaki dolgozókat, mivel nagyfokú körültekintést, előrelátást, ellen­őrzést kívánnak meg. Már eddig is igen komoly kutatások és ki- kísérletek történtek a lágy káros hatásának felderítésére és altnak megszüntetésére. A szovjetunió- beli tapasztalatok szerint megfe­lelő eljárásokkal, óvóintézkedé- sekkel erős fagyok mellett is jó építési munkákat, lehet végezni, ■----------------------—•— — -------------------------------------­m egbízható, kellő szilárdságú be­tonfalazatot -és egyéb építési munkát lehet előállítani. Legfonto­sabb a műszaki előfeltételek biz­tosítása mellett az, hogy az épí­tésvezetőség megfelelő intézkedé­seket tegyen a szociális gondos­kodásra vonatkozólag. Ha a mű­szaki vezetőség és a szakszerve­zet lelkiismeretesen gondoskodik arról, hogy a dolgozóknak biz­tosítsa a fűtött szállást, a tiszta étkezőterniet, kultúrtermet, vala­mint megfelelő védőruhával és melegítő Hal ok kai látja el őket, elkerülhető az, ami az elmúlt év folyamán is tapasztalható volt, hogy a téli időjárás beálltával komoly munkaerőhullámzás ál­lott be, több dolgozó elhagyta vállalatunkat. VÁLLALATUNKKAL komoly intézkedések történtek a téli épít­kezések előkészületeire, azonban ezen a Léren vannak még hiá­nyosságok. Még mindig nem ki­elégítő az építkezések előkészü­lése, a szociális feltételek bizto­sítása, amin sürgősen változtatni kell. Az elmúlt tél folyamán bebizonyosodott, hogy ahol a műszaki vezetőség és a szakszer­vezet jó munkát végzett, ahol biztosították a feltételeket, ott az úgynevezett »téli napokon« is, amikor a napi hőmérséklet nulla fok alatt maradt, komoly szerkezeti munkákat, betonozáso­kat, falazásokat végeztünk pél­dául a mezőtúri, vagy a békés­csabai Sztálin-úti építkezésen. AZ IDEI tél folyamán több olyan építkezésünk lesz, melyek­nél a mimikák legnagyobb részét a téli időszakban kell elvégezni. Többek között az MDP Magyei Bizottság székházánál, a raktár- építkezésnél, vagy a sarkadi gép­állomás építkezésénél. E munka­helyeken már most megtesszük az előkészületekéit és az anyagok leszállításának előbbre hozásával, a technikai berendezések, a foko­zott szociális ellátás, baleset és munkavédelmi intézkedések biz­tosításával el akarjuk érni, hogy az építkezéseken fennakadás ne legyen és minél gazdaságosabban tudjunk kivitelezni. Ehhez vál­lalatunk vezetősége, a tröszt és a minisztérium is közvetlen tá­mogatást nyújt. AZ 1952 —53-AS ÉV telén vál­lalatunk — operatív tervének alapján — mintegy 25 százalék­kal nagyobb termelést fog elvé­gezni az előző év téli időszaká­hoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy nekünk, műszakiaknak min­dent el kell követnünk, hogy a téli hónapok munkája is jelentős új értékkel gazdagítsa dolgozó népünk államát. Fslserakoztak a csemeték a fásításhoz A napokban . országszerte meginduló nagyarányú őszi fásításhoz a facsemeték millióit, használják fel az erdőgazdaságok. Az erdészek munkájához az erdészeti kutatók adnak jelentős ®%ítségeé. Az erdé­szeti tudományos intézet .munkatársai Micsurin és Liszenkó tanítá- bbíí 'felhasználva, vegetatív ée generatív hibridizációval, szelekcióval alakítják ki a hazai éghajlatunk alatt gyorsan növő, iparunk szá­mára legjobban használható, legszebben díszlő fafajtákat. Szelekcióval sikerült például az óriási nyárfának egy olyan pét- lányát kitemyészteni, amely hároméves korára 10—12 méter nwgas- *ágú, törzse pedig 10 centiméter átmérőjű, növekedésben tehát 20— 30 (százalékkal felülmúlja az eddig általánosan ismert fajtákat. Az erdősítésnél hazánkban mind nagyobb szerepet játszó erdei fenyőfajtáinkat is szelekció útján javítják. Szép eredményeket hoztak a gyorsannövő fafajok, elsősorban a nyárfák, vegetatív és generatív hibridizáció útján. Az eddig elért eredmények — alapul véve a Szovjetunió ha­sonló kutatásait —< arra mutatnak, hogy új, hazai származású nyár- hibrid fajtáinak ce lulóze-tartalma, lemezipari és papírgyártási féli- ha sznál hatósága az eddig tenyésztett fajtáiknál lényegesen jobb kas®. Uj jegenyenyárfa típusokat szelektáltak H a fásotok szárawa iß. Illetékesek figyelmébe ! Filmeket várnék at fényes! A fényesi tanyák igen tekintélyes település Békéscsabán és mint isme­retes, az ottan! dolgozó parasztság is rálépett a nagyüzemi gazdálkodás ut_ jára. Elhatározásukat szívós felvilágo­sító munka előzte meg, amiben sokat segített a film. Ugyanis kéthetenként Iilmet vetítettünk, amivel a Megyei Tanács Népművelési Osztálya látott el.' De mióta a MOKÉP áttette a kis­fián ügyintézését, azóta nem kapunk filmet. Az ügyben irtunk a MOKÉP budapesti központjának, de csak há­rom hónap múlva Ígértek filmet. Mj- vel mi nem szeretnénk a fényesi terü­leten »kulturforradalmi szünetet tárta­it«, így a Viharsarok Népéhez for­dulunk segítségért. Azt szeretnénk, ha mielőbb kapnának a fényest dolgozó parasztok filmet, mert az István-ma- lom pártszervezetéből kijáró népneve­lőket vádolják azzal, hogy nem vi­szünk ki iilmet. Én a bürokráciát vádolom, ami etéren uralkodik. Mindent megtettünk, hogy üzemünk keskenyfilmvetitögépé- vel közelebb vigyük Fényeshez a kul­turált 3 ez a szándékunk a jövőre vo- natko ólag is, hiszen a fényesi dol­gozó parasztok kérik is- Mi tovább akarjuk szilárdítani a munkás-paraszt szövetséget. Segíteni akarunk a fé­dolgozők nyesi dolgozó parasztságnak abban a törekvésében, hogy a »Haladás« tszcs* bői tényleg erőteljesen fejlődő tsz le­gyen. A tél folyamán dokument és egész! estét betöltő filmvetítést szerelnénk adni, mint eddig, hogy a hosszú téli estéket szórakozással és művelődéssel töltsék el. Ezért kérem a Viharsarok Népét, vezessen minket a Hím beszór, zésének útjára. VARAI MIHÁLY, békéscsabai Istváti-maloni. A fenti sorokat a MOKÉP Országos Központja és a békéemegyei kirendeltség© vezetőjének figyelmébe ajánljuk azzal, hogy a legrö­videbb időn belül teljesítsék a fényesi dolgozók kívánságát s addig is mig mozi épül településükön, az István-malom dolgozói vetitsei- nek jobbnál-jobb keskeny fi lmokét.

Next

/
Thumbnails
Contents