Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-29 / 254. szám
1952 október 29.. szerda VLUatsawk Hcpt iavitsak tovább a műszaki és fizikai dolgozók együttműködését «Az értelmiség' és a fizikai dol- gozók egységes munkája teszi a szocializmust a korlátlan lehetőségek hazájává. Ez teszi lehetővé, hogy a rekordok, amikről a kapitalizmusban szó sem lehetett, amiket tegnap még mi magunk is elérhetetleneknek tartottunk, holnap már elavulnak és újaknak adnak helyet.» Rákosi elvtársnak: ez a tanítása egyre inkább valósággá válik a mi megyénk üzemelten is. Az augusztus 20-a tiszteletére beindult versenyszakaszban a. harmadik negyedév sikeres teljesítéséért, túlteljesítéséért folyó harcban nem egy példa bizonyította be, hojry egyre inkább szorosabb lesz a műszaki és fizikai dolgozók alkotó együttműködése. A 65/2. ez. Építőipari Vállalat orosházi gimnázium építkezésén a dolgozók augusztus 20-a tiszteletére vállalták, hogy átlagtelje- BÍtményüfeet a harmadik negyedévben 110 százalékra emelik. Komoly nehézségek akadályozták a vállalás teljesítését: hiányosan érkeztek egyes anyagok, amelyek nélkül a dolgozók nem tudták tervszerűen végezni munkájukat. Ben© Pál elvtárs, az építkezés vezetője azonban nőm nyugodott bele- hogy ez, vagy az az anyag hibázik, hanem addig járt utána, amíg meg nem szerezte, amíg a dolgozóknak nem to lta biztosítani a folyamatos mánkat. A brigádokkal naponta tartott megbeszélést munkavégeztével és megbeszélte velük a másnapi teendőket. Az eredmény nem is maradt el, mert a munkahely dolgozói 120 százá ékor .itta rle’jesítményt értek el. A műszakiak jó munkájától' — attól, hogyan kapcsolódnak bele ők is a versenymozgailomba — nagyon sok függ. Abban az üzemben, Szemiészten, muukahe'.yen, ahol a brigádok a művezetőkkel közösen beszélték meg, hogy mit vállalnak, 'ott1'm'itidOn esetben komoly eredményt értek el, míg ott, ahol a műszakiak úgy gondolkoznak, mint a Békésmegyei Téglagyári ES-nél, fogy a 65/8. sz. ítegedipiari Vállalatnál, hogy «mindenki tudja, mire képes, mennyit bir elvégezni, hát annyit is vállaljon» — vajmi kevés eredménnyel jár az adott szó teljesítő-«. Ötéves tervünk döntő esztendejének teijösitéséten komoly feladatok várnak műszaki, fizikai dolgozóinkra, egyaránt. Ezeket a feladatokat esab közös erővel lehet végrehajtani. A felajánlások megtételénél az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani műszaki dolgozóinknak. Ne tegyen addig egy brigád, egyetlen dolgozó sem vállalóét, amíg a művezetővel meg nem beszélik, vájjon megvalósítható-e annak minden pontja. A Békéscsabai Ruhagyárban Botyónszki János szalagjának dolgozói szeptember hónapban mindössze 96 százalékos minőségi árut gyártottak. Mindjárt az értékelés után összeült a szalag és Botyónszki Jánossal közösen megteszé.ték, hogyan lehetne jobbá tenni a minőséget egyidőben a mennyiség emelésével. A különböző javaslatok elhangzása után elhatározták : az SZKP XIX. kongresszusi tiszteletére új vállalást tesznek és ebben szavukat adják, hogy a minőséget november 7-ig 97, december 21-ig pedig 98 százalékra emelik. Ugyanakkor a mennytó- get, november 7-ig 122, december 21-ig 125 százalékra növelik. Nem elég a műszakiaknak csupán a vállalások megtételénél segédkezni. Az edső perctől kezdve figyelemmel keU kísérni a vállalóé teljesítését. A műszakiak feladata, hogy biztosítsák mindazokat a feltételeket, amelyek hozzásegítik a dolgozókat az adott szó teljesítéséhez. Minden művezető, építésvezető végezzen szívós netel ő- ■otunkát dolgozótársai körében, magyarázza el nekik, hogy ha teljesítik adott szavukat, azzal az országot, a béketábort segítik, saját maguk jövőjét teszik széppé. Az elmúlt esztendőben nálunk járt Voíkonszkája. elvtársnő, a kiváló szovjet sztahanovista szövőnő. A mikor a Pamutszövőben az üzem dolgozóival folytatott ankéten megkérdezték tőle, hogy milyen a jó művezető, a Szovjetunióban milyen feladataik vannak, azt válaszolt»: a szovjet üzemek művezetőinek nem csupán a gépek karbantartása, javítása a feladata. Elsősorban az. •hogy a dolgozókat segítsék, irányítsák a terv teljesítésében. Ez természetesen megköveteli, hogy a műszakban a munkafegyelem betartása, az egymást segítés, a technológiai fegyelem betartása minden dolgozó .szívügye legyen. Es erre a művezetők nevelik őket. A mi művezetőinknél ezen a terén bizony bőven van tennivaló. Nem ritkaság az, hogy a művezető legfontosabb feladatának tartja a gépek javítását, — ami természetesmi feladata kell, hogy legyen — de teljesen megfeledkezik arról, hogy a dolgozókkal is foglalkozzon. Van művezető, aki gorombán, illetlen szavakkal illeti a dolgozókat, ha valamiben hibát követnek el, így pl. a Békéscsabai Téglagyárban Vasas Pál művezető a hozná beosztott dolgozók között durván káromkodik, hogyha nem megy a termelés úgy, ahogyan kellene. Vagy a békésmegyei Tatarozó és Építő. Vállalat szeghalmi építkezésén Roeskár András építésvezető a nő- döigozókkal szemben trágár szavakat használ, magából kikelve ordít, ■akármilyen csekélységet kötetnek el a munkában. Es ilyen' példákat 'lehetne még sorolni. A művezetőnek, minden műszaki dolgozónak türelmesen kell beszélni a dolgozókkal, jó népnevelőmumká- vál szakmunkásokká nevelni őket, A művezetők jogait, kötelességeit ma törvény védi és ezzel a törvénynyel éljenek a mi műszaki dolgozóink. Ötevés tervünket csali 'úgy tudj ük' Ja »vért sikerest teljesíteni) ha üzemeinkben még szorosabb pesz a műszaki és fizikai dolgozók együttműködése. Partszei vezetőink, szakszervezeteink segítsék a műszakiakat, ügyeljenek arra, hogy azoknak a. dolgozók előtt meglegyen a tekintélyük, érvényt szerezhessenek szavuknak. A FALU DOLGOZÓI! as Októberi Forradalom évfordulójára készülnek Csabacsüdän Az egész országban készülnek a dolgozók megünnepelni november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom :3ö. évfordulóját. így Otmbacsüd községben, is. A termelőszövetkezeti csoportok tagsága, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jobb munkával készülnek ünnepelni. A ül. típusú »Uj Barázda« termelőszövetkezeti csoport — amely most alakult meg —, vállalta, hogy« az ősziek vetését október 26-ra befejezi. Továbbá létesítenek egy baromfitörzsállományt, melyet a tagok adnak össze. így tesz 80 darab tyúk és kilenc darab liba törzsállomány. Csonka Mihály né, oki moot lépett be a csoportba, vállalta azt, hogy november 7-ra eleget tesz beadási kötelezettségének és egész ovi adóját kifizeti. A gyapotfermését teljes mértékben leszedi. Orosházán » Orosházán a termelőszövetkezetek versenyben állnak egymással. A »Szabadság« tsz pl. a »Rákóczi tsz-jszel. Jelenleg a »Rákóczi: tsz vezet. A termelőszövetkezetek között a párosverseny kiszélesítésével serkentik a jobb és gyorsabb munka elvégzésére a tsz-tek tagjait. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Szabó György fielsőmonori dolgozó paraszt az őszi betakarítási munkákat: » trágyázást, a répaszedést és a szállítási munkákat befejezte, most pedig belépett az »Uj Barázda« termelőszövetkezetbe. Tudja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás erősítésével saját jövőjét kovácsolj*. KörösladAnyban November 7-re Kőrösbe!ány község dolgozó parasztjai felajánlották, hogy az állammal szembeni kötelezettségüket túlteljesítik és az őszi mezőgazdasági munkákat maradéktalanul elvégzik. Már most is vannak olyan dolgozó parasztok, akik a kukoricabe&dásban. 100 százalékon, felül teljesítették kötelezettségüket. Például Szatmári János 130, Földi Mihály 120, Nagy P. Imre 110, Nagy Ferenc HO, ifj. Somogyi Pál 110, ügrai Imre 110 százalékra. Tudják, h'ogy ezzel saját államukat erősitik, ugyanakkor, ha a község elnyeri a kukorica szabadpiaci forgalmát, azzal egyéni jövedelmüket gyarapítják. I . , Ítélet üzérkedésért Manzó János né, volt szarvasi cnkoriuakereskedői a szarvasi járásbíróság 10 havi börtönre és 500 loriní pénzbüntetésre ítélte, meri 1952 májusától szeptember vég:*« történi leleplezéséig belenként járt el Budapestre és oil a szarvasi piacon felvásárolt baromfival és tojással üzérkedett. Illés Sándor né, szarvasi sörgyári munkás feleségéi 7 havi börtönre és 5«# forint pénzbüntetésre itelle a járásbíróság, meri a szarvasi és a mezőtúri piacokon baromfi! és tojást vásárolt fel, azt Budapesten értékesítene, onnan hólyagpapírt hozott le, amit vidéken négyszeres áron árusított- Leleplezésekor a rendőrnek hamis nevet mondott be. Akik példát mutatnak Kétegyháxán Sípos Mihály, Malik István, Pópa Tivadar, Bálint Péter kétegy házi dolgozó parasztok már elvégeztek a mezőgazda-sági munkákat. Ezekről a dolgozó parasztokról példát vehetnek, Sípos Tivadar, Mészáros László, Szabó Mihály dolgozó parasztok, akik még nem végezték1 el a mezőgazdasági munkákat. Vannak példamutató dolgozók, akik az állammal szembeni kötelezettségüket túlteljesítik. Marosán György kukoricabeodását 133 százalékban teljesítette, Gyúró György a burgonyalieadáei kötelezettségének 125 «aázáiékban tett eleget, Sípos György 275 százalékban teljesítette napraforgóbeadási kötelezettségét. Ezekről a dolgozó parasztokról példát.vehetnek! azok a dolgozó parasztok, akik nem tettek eleget, beadási kötelezettségüknek. Minden mázsa le nem adott cukorrépa cukorellátásunkat veszélyezteti Cukorrépa termelésünk, felszabadulásunk óta több mint kétszeresére emelkedett. Együtt nőtt ezzel cukorfogyasztásunk is. Élelmiszer iparunk azonban, ’a növekvő szükségletet csak úgy tudja biztosítani, ha cukorrépa feldolgozó üzemeinknek elegendő répa áll rendelkezésnek állami gazdaságaink, tszcs- ink és egyénileg dolgozó parasztságunk hiánytalanul beszállítja répaterméeét. Ahol betartották az agrotechnikai utasításokat, időben elvetették a cukorrépát az ősszel felszántott talajba, nem késtek az ©gyűléssel , többször megkapálták, boscages a termés a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Különösen a szeptemberi esők hatására fejlődtek sokat a cukorrépák. A répabéta- karitás megyénkben, több mint egy hónappal ezelőtt kezdődött. Ez ideig a termés 71 százalékát szedték fel, illetve szállították be dolgozóink. Különösen jó munkát végez a répatetakaritásban a mező- kovácsházi járás, ahol elérték 84 százalékot. A Mezőhegyesi Cukorgyár a répafelszedést} szállítást tervszerűen irányítja, brigádokkal ellenőrizteti azt, hogy minden termelő — akár’ szerződött!, akár nem —• a cukorrépa termését hiány nélkül, egészében beszól litsa. A közösség érdeke melletti egyéni érdeke is ez -minden dolgozó parasztnak. A beszállított cukorrépa után pénzt, cukrot kap s A szovjet dolgozók, akiknek reálbére 1951-ben mintegy 57 százalékkal olt magasabb, mint 1940- ben, bérükön kívül más szociális és kulturális juttatásokat is kapnak az államtól. Ezekről a juttatásokról beszélt G. Mj. Malenkov, amikor a kommunista párt XIX. kongresszusán a következőket mondotta: «Mint ismeretes, országunk munkásai és alkalmazottai — az állam költségére — a társadalombiztosítás alapján segélyekben és nyugdíjban részesülnek, ingyen vagy nagy kedvezményűvel beutalásokat kapnak szanatóriumokba, üdülőkbe és gyermekintézményekbe, minden évben fizetéses szabadságban részesülnek. Az állam.«.. segélyeket fizet a sok- gyermekes és egyedülálló anyáknak.» . e juttatások és kedvezmények révén a városi és falusi dolgozók Ami nincs a borítékban... 1940-ben 40.8 milliárd rubelt kaptak, 1951-ben pedig 125 milliárd rubelt. A Trud, a szovjet szakszervezetek központi lapja most egy üzem, a gorkiji Molotov gépkocágyár példáján mutatja meg, milyen nagyjelentőségű emelője az életszínvonalnak az a segítség, amely- lyel az állam a dolgozók üdüléséhez, tanulásához s az új nemzedék felneveléséhez hozzájárul. A gorkiji Molotov gépkocsigyár üzemi bizottsága 1952 első nyolc hónapjában 3,355.000 rubellel járult hozzá a szociális biztosítási alapból a dolgozók nyaralási és üdülési költségeihez. Az üzem igazgatói alapjából további 300.000 rubelt ford itottak ugyanerre a colra. így tehát a gyár kollektívája az üdülés csont kaptak a, családi házat építtető munkások. Ezenkívül a gyár építési biztosítására csaknem anyaggal i® ellátja’ a csa- 3,700.000 rubelt kapott az ládibáz építkezéseket, államtól a munkabéren bogy a családok mielőbb felül. Az állam minden beköltözhessenek új ott- egyes dolgozó nyaralási hónukba. Ebben az evben költségeihez 630 rubellel eddig 48 új házat avat- járult hozzá. tek fei os több mint 100 még- az idén elkészül. Félmillió rubelt juttat az üzemi bizottság azoknak a munkásoknak és és alkalmazottnak, akiknek diétás kosztra van szükségük. Ennyivel járul hozzá az állam az üzemi konyha diétás osztályának költségeihez. Az 1952—53-as tanévben a gorkiji Molotov gépkocsigyár mintegy 10.000 munkása vesz részt a szakmai oktatásban. A munkások oktatására 1.200.000 rubelt fordít a gyár. A Zsdánov műszaki főiskola esti tagozatán 1952 első nyolc hónap- 424 gépkocsigyári munkás jában 5 millió rubel ter- tanul, hességi és születési se- A gépkocsigyár kerül e- gélyt kaptak a gyárban tében 25 napközi otthon dolgozó anyák. Ezenkívül van. Ezekben az ottho- az üzem mintegy 150.000 nokban több mint 2500 rubel értékű babakelen- gyerekre felügyelnek. A gyét vásárolt az újszül öt- napközi otthonok ellátá- teknek. Csupán ebben az sára az állam ebben az évben több mint 800.000 évben 8,300.000 rubelt rubel hosszúlejáratú köl- fordít. ezenkívül melaszt, szárított, vagy nyers répaszeletet, amelyet felhasználhat a eil ózásnál. A termelési terv túlteljesítése esetén pedig prémiumban részesül. A kuiákok, a falu ellenségei, kihasználva a kedvezőtlen takar- mánytermést, több helyen igyekeznek rábírni a dolgozó parasztokat, hogy ne adják be répatermésüket, etessék azt jel állataikkal. Egyes miegtóviedt dolgozó parasztok hallgatnak is rájuk. Lőkösházán például Bugyi Mihály 360 kilogramm répát rejtett el, Gyulán pedig Pálinkás János két mázsa cukorrépát nem szállított be. Ezek a kulak okra hallgató dolgozó parasztok nem gondolnak arra, hogy ők és a hozzájuk hasonlóan gondolkozók az ország cukorellátását akadályozzák. A kuiákok azonban nem elégednek meg a dolgozó parasztok félrevezetése vei, ők mos guk is szabotálják a répa beszállítását. Medgyesagyházán példán) Zsíros János kuiák engedély nélkül szedte a cukorrépáját s annak egy részét az állataival etette fel. A szabotálok azonban a nép törvényeivel kerülnek szembe. Leleplezték Zsíros Jánost is a dolgozók és egyévi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Dolgozóink — magok a tanácsok is, — azonban nem ismertek fel kellően azt, hogy az ellenség milyen károkat okoz. Ez a hiányos ellenőrzésnél mutatkozik. Tág tenet ad ehhez a Szolnoki Cukor-, gyár felületes munkája, ahol » termelési osztály csak adminisztratív intézkedésekkel irányítja a ■munkát, »átír a tanácsnak, ahol lemaradás van, hogy sürgessék! meg«. Nem csoda ezek után, hogy a szerződött területükön, a gyomai járásban 25 százalékát szeda Ifcek fel a répának. Meg kell gyorsítani a cukor-f répaszsdési, beszállítási munkát 4 a gyárak termelési osztályainak na^ gyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre, de törődjenek azzal többet tanácsaink is. Ne engedjék azt meg, hogy akár egyetlen mázsa cukorrépa ne kerüljön gvá4 iáinkban feldolgozásra. Ellenőrizzék, hogy egy kilogramm se nőj radjon kinn a földieken » a fel-, szedett répát Jarmosenko módszere szerint fejeljék. Csak a megtermelt cukorrépa teljesegészbeni beszállításával tudja biztosítani élelmi-) szeriparunk a aayartalan cukorellátást. OLVASD a Viharsarok Népét!
