Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

W32 oMíilnr 2é».. v tea map VLUaisautk VU^f. Vállalásaik teljesítésével harcolnak Népünk nevelőiskolája a lemaradás behozásáért a békéscsabai Barnevál dolgozói | A békéscsabai Barnevál | dolgozói harmadik negyedévi ter­vük teljesítésénél lemaradtak. Ennek a lemaradásnak a behozá­sáért indultak harcba most ne­gyedévi tervük megkezdésekor az üzem dolgozói. Bizony nem megy könnyen, de ígéretük valóya vál­tásáért naponta küzdenek a dol­gozók. A munkások 99 <yo-a tett ígéretet arra, hogy teljesíti, sőt túlteljesíti éves tervét. Eddig mintegy 145.000 forint értékű munkát teljesítettek vállalásaik­ból. A sovány-kopasz tó üzemrész dolgozói is újabb eredményeket értek el október hónapban. Az első két dekád alatt 6248 darabot teljesítettek vállalásukból, pedig ebben az üzemrészben dolgozik a legtöbb új munkás, akik egy­két hónapja kerültek csak az üzembe. Hogy ezek az új munká­sok mielőbb elérhessék a 100 százalékot, az idősebb dolgozók, a munkamódszerátadók siettek segítségükre. Ma már alig van közöttük olyan, aki a 100 száza­lék alatt teljesíti normáját jA lemaradók segítéséről, a munkaverseny továbbszétesíté- séről tárgyaltak csütörtökön az egyes csoportvezetők, melyen megbeszélték a problémákat, amelyeket azután röpgy illéseken visznek az üzem dolgozói elé. A most befejezett második dekádé­ban különösen jó eredményt ért el Zelenyánszki Mária a fejcsoma­golásnál 181, az ültetésnél Valas- tyán Mihály 198, Stégermájer Mária 183, a begyezésnél Bélán ka Erzsébet sztahanovista 210, Pri- bojszki Erzsébet sztahánovista 221 százalékos teljesítményével. Nagyban hozzájárul az el­ért eredményekhez az, hogy a dolgozók naponta tájékozódnak elért eredményeikről a műhely- részekben elhelyezett falitáblák­ról, valamint a hangoshíradón keresztül is. ' Még mindig megmutatták áldo­zatkészségüket a Barnevál dolgo­zói, mert tudják: békéjük megvé­déséről, üzemükről, saját és csa­ládjuk életéről van szó. Ezért küzdenek naponta az előttük álló feladatok megoldásáért. { A békekisgyűfésen választottak magok közül az egyes műhelyek dolgozói, akik majd elviszik lelkes hangulatu­kat és vállalásukat a békéküldöt- tek gyűlésére. A sovány kopasz- íók választása Hajdú An tablóra esett ö már hosszú időn keresz­tül bebizonyította, hogy méltó ,lesz arra, hogy mindnyájukat képviselje és hírül vigye a többi üzemeknek, hogy ök is megállják a helyüket a béke megvédésében, a termelésben. Uj vállalás szüle­tett ekkor. Most a minőségre és a tisztaságra tettek vállalást, büszkék is, amikor ma körülnéz­nek mühelyrészükben, mert min­denütt rend és tisztaság uralko­dik az üzemben. Vállalták ugyan­ekkor a munkafegyelem további erősítését, azt, hogy minden per­cet kihasználva, mutatnak példát munkájukban, a béke megvédésé­ben, negyedéves tervünk sikeres befejezésében. Ha?yes lenne, ha üzemünkben nagyobb gondot fordítanának a versenyértékelésre Országunk dolgozó népe teljes erejét megfeszítve küzd azért, bogy ötéves tervünk döntő évé­nek teljesítését idő előtt végre­hajtsa. A terv teljesítésének egyik döntő feltétele a szocialista mun­kaverseny, a felajánlások í ezek­nek . értékelése és tudatosítása. Nálunk, a Békésmegyei Tatarozó is ,Építő Vácidnál dolgozóink megértették a verseny jelentő­ségét, ezt bizonyítják a felaján­lások, melyeket augusztus 20-ra, a honvéd műszakra, a Bolsevik Párt XIX. kongresszusára, vala­mint az Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére tesznek dol­gozóink. Ha megnézzük vállala­tunknál n szocialista mimlúaver- seny értékelést, ismertetését, megállapíthatjuk, hogy ezzel ke­veset tórőcfífcVállalafUnld'Vtaetö­sége, pedig módjában állna. Van egy hangos híradónk és az üze­men belül különböző versepytáb- lák állnak rendelkezésre. Azon­ban keveset találkozunk olyan Verseny táblával, melyre; ki lenne írva a verseny. Helyes lenne, ha a vállalat vezetősége és az üze­mi bizottság több gondot fordí­tana erre. Mojrsányi László, 'Vwvrf V...V- Békéscsaba. Bégi mozdony vezetői fülkéjé­ben vagyunk. Éjszaka. A moz­dony -ablaka mögött fák és go- Wygó gőzfelhők suhannak eb A kis ablaknál Ionin áll. Sö­tétszürke kabátban, a fején la­pos sapka. Mellette Vaszilij, ke­mény, szá’asnövésű petrográdi munkás. — Vlagyimir Iljios — szólal meg Vaszilij csendesen — ké­nem, menjen el az ablaktól... Hanglejtésén élezni, hogy nem először mondja. Tónin Vaszilij ra tekint, majd újra az. ablak felé fordul. De most már az öreg moz­donyvezető is ott van mellette: — Menjen el az ablaktól, Vla­gyimir Iljies! Lenin vállatvon és elfordul a* ablaktól. Jókedvű, de kissé iz­gatott. A zsebéből néhány pa­pírlapot húz elő. — Vaszilij elv társ — és fele je nyújtja —, itt van a Pravdának Írott cikk. Adja át Sztálin elv­társnak és mondja mag, hogy találkozni szeretnék vele- Már holnap! Ezt a levelet pedig, ké­nem, juttassa el Nagyezsda Konsztantyinovának ... Mondja meg, hogy megérkeztem Petro­grad r a. .... — De híszRTi még nem érkezett meg.,.. Lenin mosolyog. «Megérkeztem* ha mondom» — ez bujkál a mo- ■olyában. — És mondja meg — folytatja, — hogy ne nyugtalankodjék! Az­tán kérdezz» meg, hogy mit vég­lett a viborgi kerületi bizottság abban a kérdésben, amelyről a múltkor irtom . „ . Neon, nem ké­nem, ne jegyezzen., . Älindent a fejében kell tartania . „ . Tudja meg azt ifi, milyen határozatokat hoztak Helsingforsban, % balftiak- nál és an Obuhov gyárban . *, Mindene azonban holnap reggel­re szükségem lenne.-. Meglesz? — Nehéz feladiat! — mondja Vaszilij. Lenin rátekint S pillanat múl­va megszólal: — Nem azt k&ctezfem, nehéz-e, hanem, hogy lehetséges-e? — Megless! — feleli Vasai- lij keményen. — Látja, ee már mise! — mondja T^min éo a szeme derűden csillog. * A pályaudvar perionján nagy a sürgés-forgás. Utasok sietnek csomagokkal, kijön oa áJlomáe- fónők, megszólal a csengő, amely a vonat közeledését jel». A* ügyeletes tiszt megállítja be ál­lomásfőnököt: — Milyen vonat érkezük? — A 75-ös, Finnországból! — őrségbe — süvít a fest hangja a junkereik felé — min­denkit igazoltatni! A gyanúsa­kat őrizetbe vesszük. I,jahoveakij junker. — Igenifi! — Miaga a mozdonyt ée a ese- neskoceit vizsgálja át,», Felké­szülni! Negyven junker szétszéled a sínpárok mellett, hogy ha befut a vonat, pillanatok alatt a ko­csiknál legyenek.. A mozdonyfülkében az ablak előtt elsuhanó házak jelzik, hogy Petrograd felé közeledik a vo­nat. A mozdonyvezető előreha­jolva feszülten figyel. Vaszilij zsebébe nyúl és re­volvert nyújt Leninnek: — Vlagyimir Iljios, fogja ezt a browningot. „, — Nem, nem kell! A párt ma­gát aszal húsba meg, hogy engem feljes épségben juttasson Petro- grádna ... Tessék, most teljesítse a megbízást.., — Akkor újra arra kérem, jöj­jön el as ablaktól. Lenin néhány lépést hátrál. Házak árnyai váltakoznak as ab­lak előtt. -, * As államáéra befűt a vonat- A- pályatest mentén kettős Bo­rokban állnak! a junkerek. Á vo­nat még meg asm áll, már felug- aájmak a lépcsőkre. Kiáltások har­sognak: — Senki nem szállhat le! Iga­zolványokat előkészíteni. „. Hangok vad zűrzavara hallat­szik. 'A Petrográdi« igyekvő fe­ketézők rémülten készülnek me­nekülni, de amikor megtudják, hogy nem élelmiszer után kutat­nak, hnnem csuk igazoltatnak. — megnyugszanak. A hangok zűrzavara, azonban tovább tart. í A mozdony még mozgásban van, amikor Vaeaíiij a pálya­udvarral ellentétes oldalon leug­rik, pillanat alatt lekapcsolja a kocsisorról és máris visszalendül a hágcsóra. A mozdonyvezető lassítás helyeit hirtelen gőzt ad és a vaspariba négy sistergés közepette elrobog az éjszakában. Bias sípszó sivit. A junkerek Ljahovszüjjal aa élükön lohol­nak a mozdony felé. Hiába. -.. A gép egyre gyorsabban robog, a junkerek elmaradnak, a síp­szó halkul ée amikor egészen elhal, a mozdonyvezető hirte­len megáll. — Megérkeztünk 1 — Nagyon köezönöm, elvtárs! — mondja Lenin és melegen megszorítja aa Srög mozdony­vezető kBzét. Lenin és Vaezilij leereszke­dik a vasúti töltésen s az éj­szaka sötétje* mint segítő jó- barát csakhamar ráborul alak­jukra. így érkezett meg Vlagyimir Iljios Lenin Petrograd ra 1917 őeoének egyik éjszakáján, hogy megszervezze a fegyveres felke­lést.!,. Pállunk Központi Vezetősége arra tanít: nap, mint nap álljon munkánk, tevékenységünk kö­zéppontjában a dolgozó töme­gek nevelése. Ez biztosíthatja el­sősorban szocialista építésünk meggyorsítását. Jelentős szerepe, feladata van ebben az egyro erő­södő levelezőm«! zgalomnak is. Megyénkben is értünk el jelen­tős eredményeket a munkás- és parasztlevelezők mozgalmában. A fokozottabb eredmények elérését nagymértékben gátolja a mozga­lom megnomértése, a legkülön­bözőbb helytelen nézetek. A legtöbben úgy vélik: hogy a dolgozók levelet írjanak a megye pártsajtójához, az csupán a lap érdeke. A szerkesztőségnek szük­sége van rá, hogy híreket kö­zöljön vele, tudjon miről írni — így gondolják sokan. Igaz, a beküldött levelek elősegítik a lap munkáját. Sokszor nagyon fontos kérdésekre hívhatják fel a figyelmet. Természetesen, a lap egyre jobban csak akkor töltheti be feladatát, az irányítást, ha mi­nél több dolgozó leveleiből meg­ismeri napi problémáikat Hiba lenne azonban, ha nem vennénk figyelembe, milyen hatással van a dolgozók százaira és ezreire az, hogy rendszeres levélbeni kapcsolatuk van a pártsajtóval. Megyénkben igen sok levelező példája bizonyítja: gyors politi­kai fejlődését, öntudatának maga­sabb fokát köszönheti annak, hogy a megyei pártsajtóval le­velez. TaSsy Lajos elvtárs, a ma­gyar bán hegyesi »Dózsa« tsz tagja mostanában lett a tsz elnöke. El­mondotta: ő igen sokat köszön­het annak, hogy a Viharsarok Népével levelez. "Ez'' segítetté 'ah­hoz A fejlődéshez, i ifogy most megválasztották tszvelnöknek. Hajdú Károlyné okányi levele­zőnk a következőket írta egy alkalommal: »...később levelezője lettem a Viharsarok Népének, ami sokat segített továbbfejlődé­semben Azt nem is hittem volna, hogy a sajtó ilyen nagy segítsé­get ad kulturális és elméleti vo­nalon.« Számtalan ilyen példát lehelne még felsorolni. Az emlí­tett példák szemléltetően igazol­ják: a levelezőmozgalom a nép- tömegek nagy nevelőiskolája. Miben van a levelezőmozgaloto nevelőereje? Miért segítheti a dolgozók ezreinek fejlődését a pártsajtóval való levelezés? A dolgozó, aki napi munkája után, ha a legegyszerűbb kérdés­ről is — levelet ír a szerkesztő­ségnek, ezt azért teszi, mért va­lamit igen helyesel, vagy valami nagyon bántja és szeretné, ha azt kijavítanák. Tehát állást foglal az élet napi jelenségei mellett, vagy ellen, kiáll az újért a régivel szemben. Az élet rengeteg él­ményei, tapasztalatai közül nem mindent ír meg. Értékeli, latol­gatja: melyik a fontosabb, s az kerül a papírra. Amikor levelére választ kap — abból megismeri állásfoglalása helyességét, vagy éppen helytelen voltát Életünk­ben a harc a párt- és kormány- határozatok megvalósításáért fo­lyik. A levelező soraira e téren is feleletet kap a szerkesztőség válaszaiban. Egy-egy bírálatnak, de még az eredményeknek a megírása is ar­ra készteti a levelezőt, hogy fe­lelősségteljesen, helyesen foglal­jon állást. Hiszen, ha levele meg­jelenik a lapban, környezetének véleményével találkozik. És ilyen­kor meg is kell védenie állás­pontját Be kell bizonyítania iga­zát. Számolnia kell azzal, hogy ilyenkor szemére vetik saját hiá­nyosságait is, amit természetesen le kell küzdenie. Helyt kell ál­lania, példát kell imitálnia a munkában, hogy ne támadhas­sák. Szembe kell szállnia az el­lenséggel,' mert akár mit is ír valaki, az ellenség keresi a ré­seket, ahol a fejlődés, ellen lehet fellépni. A vélemények kicseré­lése közben, a maradiság, az el­lenség és saját hibái elleni harcá­ban a levelező keresi az eszközü­ket, melyek segítik őt. Gyakrab­ban, jobban használja az újsá­got, könyveket, tanulmányozza » párt- és kormányhatározatokat Tapasztalatokat szerez az érve­lésben, mások meggyőzésében, az ellenség felkutatásában. Agya szüntelenül forrong, kutat, keresi az újat és a jobbat így fejlődik kezdeményezőkészsége. Megedző­dik. Tanul munkatársaitól, kör­nyezetétől. Megtanul bírálni, sa­ját hibáinak beismerésére, kijaví­tására nevelődik. Eközben, az élet sokoldalú tényelnél egyre jobban megérti, hogy az egyéni problémák elválaszthatatlanok a közösség problémáinak megoldá­sától. Világossá válik elölte mát jobban, hogy levelezési munkájá­val is résztvesz a párt- és állami élet irányításában. Mindez az olyan »egyszerű« dolgozókért tör­ténik országunkban, mint ő ma­ga; hiszen bármely dolgozó ír­hat levelet; törődik, számolnak vele, egyenest kikérik vélemé­nyét így érzi méginkább: ő is gazdája ennek az országnak s s ez az ország neki is egyre sze- retettebb hazája. A párt, mely mindezt biztosítja —, ha párton- kívüli is — az 5 szeretett pártja. Egy-egy levelező írása azonban nem marad hatástalan környe­zetében. A vízbe dobott kő hullá­mokat gyűrűz. Az újságban meg­jelent levél gondolatokat ébreszt, megmozgat, a fejlődés irányába visz. Feloldjaa tespedtséget A le­velezés ugyanolyan, vagy hasonló eredményekhez vezet a tömegek többi tagjánál, mint magánál a levelezőnél. Egy áramkörben vannak, nem határolhatják el magukat tőle, közös a fejlődés. Jobban, biztosabban oldódnak meg a feladatok, Levelezőmozgalmunkban is a Szovjetunió útján járunk. Erőnk növelésének fontos tartaléka ez a mozgalom. Támogassuk, erősít­sük, megyénk dolgozóival is egy­re szélesítsük népünk üj, nagy nevelőiskoláját. Tóth Géza Tfzeimégy községünk kapott új, illetve korszerűsített postahivatalt A Szegedi Postaigazgatóság magasépítési csoportja gyors ütemben valósítja mag a posta­épület fejlesztési tervét. Egy­másután adja át a felépített^ vagy átalakított postaépületeket szocialista megőrzésre a postar- hivatal dolgozóinak. 1950-ben 12 új ée lő korszerűsített posta-, épület készült el, míg 1951-ben 22 új és 31 korszerűsített épü­lettel növekedett a postaépületek Mama. Békés megyében Okány, Gádoros, Orosháza, Szabadkígyós, Pusztaföldvár, Medgyessgyháza, Kárdoskút, Szsatetoraya, Békés, Tlélmegyer, Doboz, Békéscsaba (Il-ea számú postaépület), Gyula és Meeőberéay postahivatalok! dolgozói tapasztalhatták pártunk! szerető gondoskodását, amikor átvették új postehivstahtkah. Bodor János, Postaigazgatóság, Szeged.

Next

/
Thumbnails
Contents