Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-24 / 224. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r------;—~—;—^ A népnevelőtauácskozáson elhangzott hozzászólásokból A szeghalmi járás agronómtisairak első feladata a szovjet agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazása V_________ J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA i í 1952 szeptember 21., szerda Ára SO fillér Vili. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Gépállomásaink feladatai Termelőszövetkezeti mozgalmunk fej lesz lésé ben elért eredményeink megyénk gépállomásait fokozott feladatok elé állítják. Gépállomásainknak segíteniük kell a termelőszövetkezetek dolgozóit a nagyobb terméseredményekért folyó harcban, megköny- nyítve a gépekkel a munkát, megtanítva tszcs-inkét arra, hogyan kell a szovjet agrotechnikai módszereket alkalmazni. Gépállomásaink többsége ezeket a feladatokat többé-kevésbbé jól oldja meg. Sokkalta nagyobb területen szántottak, vetettek, csépeltek. arattak már ebben az év" oen. mint az elmúlt esztendőkben. De ami tegnap elég voll, az ma inár kevés. A. fejlődés gépállomásainktól is többet kíván. Hogy megnövekedett és új termelőszövetkezeteink megszilárduljanak, egészségesen fejlődjenek, erősödjenek, az nem kis részben az őszi munkák — szántás, vetés, mélyszántás — időbeni és minőségileg jó elvégezésétől függ. Attól, hogyan segítik e téren gépállomásaink régi és új (onnelőszövetkezcli csoportjainkat, mennyiben végzik cl a megnövekedett feladatokat. Ha megnézzük gépállomásaink őszi terv teljesítéséi, nem valami biztató képet kapunk. Van fejlődés gépállomásaink munkájában, de messze elmaradnak a lehetőségek mögöLt. Gépállomásaink 47.700 normálhold közéomélyszántásnak megfelelő munkát végeztek el, őszi tervüket 13.4 százalékban teljesítették. Még rosszabb ez a kép, ha azt vesszük figyelembe, hogy ezalatt az idő alaLt átlagosan 70.3 normáíhold megművelése esik egy erőgépre. Egy nap alatt pedig — két műszakban — csak 3.2 normálholdal teljesítettek. Ez azt jelenti, hogy ilyen teljesítményekkel 147 munkanapra volna szükség az őszi terv teljesítéséhez, tehát valamikor március 10-re fejeznénk csak be azt. Ez a példa világosan mutatja, változtatni kell a munkán és hogy lehet is, legjobb gépállomásaink példája is bizonyítja. A békéscsabai gépállomás például szeptember 20-ig 46 százaiéra teljesítette tervét. Naponként hal hold — őszi mélyszántásnak megfelelő — munkát végeznek el egy-egy erőgéppel. De hasonlóan jó a gépkihasználás a füzesgyarmati, gyulavári, dobozi gépállomásokon. Ezeken a gépállomásokon a cséplési munka után nem »pihentek.« meg, a brigádok megmaradtak állandó területükön, nem hiányzott a traktorosok közti politikai nevelő- munka. a kommunisták példamutatása. A brigádvezetők gazdái lettek területüknek, betartották a gépállomás vezetőinek jó útmutatásait, össze tudják hangolni munkájukat a tszcs vezetőségével is. Látják azt, hogy ha az új agrotechnikai módszereket, mint a 20—25 cm-es mélyszántás, az előhántós eke használata, keresztsoros vetés, stb. betartják, ez nemcsak- a tszcs magasabb jövedelmét jelenti, hanem ők ryaguk is többet kapnak munkaegységeik után. A vezetőség sem feledkezik meg ezeknél a gépállomásoknál a traktorosokról. Segíti, mindenben munkájukat, ismerteti velük a tervet, elfogadja a traktorosok javaslatait, pontosan kifizetik a ledolgozott munka után járó bért, prémiumot, éjszakai pótlékokat, gépápolási díjakat. Azokat az összegeket, melyeket kormányzatunk a szociális és jóléti keretben a traktoristák munkakörülményeinek ■ megjavítására biztosított, teljes egészében felhasználják, szebbé, olthoniasabbá teszik abból a gépállomást, a brigádszállásokat. Megyénk gépállomásainak egy részében azonban nem így van. A legrosszabb munkát a ined- gyesegyházi, kunágotai, kaszaperi, a mezőkovácsházi gépállomások Végzik. Pedig az, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmunk a mezőkovácsházi járásban is sokat, — mondhatjuk a legtöbbet fejlődött, — lelkiismeretesebb és felelősebb munkát kivárnia meg. Ezzel .szemben a kunágotai gépállomás őszi tervét 7,a medgyesegyházi 6.3, a kaszaperi 6.1 százalékra teljesítette. Ez azt tükrözi, hogy a gépállomás pártszervezetének vezetősége és kommunistái nem mérték fel kellően az előttük álló felada. nagyságát. Előfordult az, például a kaszaperi gépállomáson, hogy 11 erőgép a cséplés óta egyáltalán nem dolgozott, egy erőgépre naponként 1.8 normáíhold teljesítés esik, A gépállomás igazgatója itt nem beszéli meg a tennivalókat, az esetleges nehézségeket a tanáccsal, de Németh Géza főagronómustól sem lehet jobb munkát várni, hiszen apjának 300 holdja, feleségének 90 holdja voll. Keveset törődnek ezeken a gépállomásokon a dolgozókkal is. Ezek a hibák is hozzájárulnak ahhoz, hogy megyénk is sereghajtó az őszi szántás-vetési versenyben. Pártbizottságaink feladata az, hogy több gondot fordítsanak gépállomásaink ellenőrzésére, segítsék a gépállomás pártszer- .vezete.it, hogy jobbá váljon a politikai nevelőmunka. Csak a munka jobb megszervezése, a nevelőmunka megjavítása után válhat jobbá gépállomásaink munkája. Használják ki a rendelkezésükre álló idő perceit a lehető legjobban, még inkább harcoljanak a minisztertanács őszi munkákra vonal kozó határozatának maradéktalan végrehajtásáért gépállomásaink vezetői- dolgozói, hiszen nem kisebb függ munkájuktól, mint termelőszövetkezeteink további fejlődése, mezőgazdaságunk átszervezésének sikere, jövő évi gazdagabb termésünk. Farkas Sándor. A Gaál-cmlád öröme... Gyulán (t Kertészeti Vá'laku irodájában, 'Vagyunk. Jobbágy Zoltánná értet’enül nézi hirtelen megjelenésünket. Elsiettük a bemutatkozást is: .Gaál Andrást keressük.» Nem érti felnidül 1 Ságunkat. Azt, hogy mi is hatóm alá kerültünk annak az örömhíriiekj {tiniért Gyulám robogtunk. Nem Judjuk, mit gondolt rólunk Jobbágy Zoltánná, de készséggel kiszólt 0 csupa virág és csupa építJetezés kertészetbe. Zömök, szőke 30 év körüli fiatalember lép be az irodába, szárhegyig sáros csizmában.- Gaál András, a vállalatvezető. Őt vem »Apasztja meg az iroda zárt levegője, mindig kint van a kertben. Az 6- s a kertészet többi dolgozóin ak szorgalmáról beszél a város gyönyörű parkosítása A rendben tartott 5 hold dísz- kertészet, .5 hold gyütnölcsös, 5 hald faiskola s 20 hold konyha- kertészet, Gaál András birodalma. Vele szemben sem voltunk egészen udvariasak. A találkozás •után pekiszegeztük a kérdési: — Glmsta-e az újságot? — A mait?. * . AVt még mm kaptuk meg — mondotta olyan csodálkozó tekintettelj mint aki nem érti, hogy miért jövünk éppen ilyesmivel elő. — Jegyzett liélcekölcsönt?■ 15a tudja u kötvényei számát? Na, fessék! Már meg ex. De hát mit akarnak ezek?» Ilyesmit elváljunk le Gaál elvtárs árasról, m 'közben ezeket mondottat — Hogyne jegyeztem volna. Én ezer forintot, a feleségem pedig nyolcszázat. — összehasonlította már a Kötvénye szénát az újságban megjelent nyerőszámokkal? — Igen! Azaz, hogy nem hasonlítottam össze. — Azt se tudta már, hogy mit válaszoljon. Beláttuk, hogy nekünk kell érthetőbben beszélnünk. Ezért ' elmondottuk, hogy a vállalat valamelyik dolgozója, ha jól sejtjük., éppen Gaál elvtárs 10.000 forintot nyert egyik kötvénnyel Egy ideig csak nézett ránk, plint aki a szavak értelmét bogozza, •aztán elment, hogy a szülei lakásában megkeresse « II. fléke- kölcsön, kötvényeit. Úgy emlékezett rá, hogy ott helyezte el valamelyik szekrényben. Elő ia került s átadta Martincsek élv- társnak. Az nézegette egy ideig, aztán felkiáltott: Ez az! Aztán hangosan olvasta a számokatz 1906-0445. Gaál élvtárs mostmár egy ideig végkép ‘nem tudott szóhoz jutni. Összecsókolta az irodába lelépő édesanyját, aki, amikor megtudta a nagy hírt, rögtön kisietett, hogy továbbadja férjének, A boldog perceket telefoncsörgés törte meg. Eresz József, a helyi TÜZEP vezetője érdeklődött virágügyben. — Hívd fel az 55-ös számot, a virágüzletet — mondotta neki Gaá-l'e'vtárs. Alig tette le a kagylói, újra csengett a leliefon. Eresz József volt. — Az 55-ös nem a virágüzlet, hanem egy egészen más intézmény száma. — Igazad vám, rosszul mondtam, de... most tudtam meg, hogy 101)00 forinttal kihúzták m egyik kötvényemet. — Akkor Te nagyon boldog vagy — hangzott a vonal másik végéről. Ezt le se tagadhatott. Mostmár rmyeredt a szava. Szülei t-égi nyomorúságáról beszél, arról az időről, amikor anyja leginkább kukoricakását 'tett az asztalra s mint polgári iskolás diák, kukoricamáiét vitt még uzsonnára is Nehéz volt elvégezni a négy polgárit. Ráadásul kstlen tanultak a bátyjával. Apja keveset keresett a bakancsgyárban. Nem is akarta taníttatni őket. Restéibe minden hónapban adózgatni a 30 —40 pengő tandíj kifizetését. Elkeseredésében nem egyszer mondotta: — A varjú fia maradjon meg varjúnak, vagyis, hagy álljanak be cipészinasmk. Vali hogy mégis végigkinlódta a« iskolát s aztán kertészinasnak állt a Hét- egyházi grófi kastélyba. Hétszámra alig aludt valamit. Fűteni leeliett a melegágyakat éjjel is. Vasár-naponként gyalog teile meg a Id kilóméter utal, hogy meg tisztálkodjon. Most vállalatvezető, s az agrár- tudományi 'egyetem kertészeti karának levelező hallgatója. A. vállalat, melyet vezet, legjobb a me gyében. 'Még jobbá akarja tenni-,' ezért tanul. Most is bővítik S3 ezer forint beruházással. Fogytán van a türelme. Eszébe jutott, hogy a felesége meg semmiről sem tud. Fel is ugrott a motorkerékpárjára, a mit prémiumból vásárolt s elrobogott. Mi csak néztük s elgondolkoztunk, hogy sok-sok ilyen boldog ember van ma hazánkban, akii örülnek a párt és a maguk for- rnáUta derűs szép életnek. KUKK IMRE. A Gaál-rsnlűtl Képek a me^ncdásuié túrnál Hatalmas segítséget ad építő munkánkhoz a Szovjetunió, üj. modern gépekkel segíti' iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését. Üzemeinkben, állami gazdaságainkban, gépállomásainkon egyre több új szovjet gép segíti a munkát Képünk a kereki állami gazdaságban készült, ahol a dolgozók az egyik új vetőgépet szeretik a vetés megkezdése előli Az új gépek a mezőgazdáság; termelés növelését szolgáljál».
