Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-20 / 221. szám

\JUa,.ateawk Hépe I it 52 wptabrr 211., s/o.nlnt MI famtliuxik Kossuth Lagos harcaiból, de levontuk a következtetéseket kudarcaiból, csalódásaiból is Révai Józseí elvtárs beszéde a budapesti Kossuth szobor avatási ünnepségét! pénteken dél­A hal hatatlan saabadsághős, Kossuth Lajos szobrát, születésének 150* évfordulóján, után ünnepélyes külsőségek között leplezték le a Kossuth Lajos-téren. Az ünnepségen megjelent Bákosi Mátyás elvtárs, a Magyar IN épköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő elvtárs államininiezter, Farkas Mihály elvtáre honvédellmi miniszter, Bévai József elvtórs népművelési minisztei', valamint a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának, Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos más tagja. Gtt voltak a megyék élenjáró dolgozó parasztjainak küldöttei is. Bészvettek a szoboravató ünnepségein a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi baráti ál­lam bmlapesti diplomáciai képviselői is. Az ünnepi beszédet Bévai József elyiárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, népművelési miniszter tartotta. líétai .lozsei eivtárs beszéd«* Elvtársak 1 Százötven év telt el Kossuth Lajos születése óta. Elég idő arra, hogy az emberiek és eszmék feledésbe merüljenek. Kos­suth Lajos kivételes nagyságának bizonysága, hogy emléke ma is »levmen él népünk szivében, hogy eszméiből ma is meríteni tudunk. Kossuth Lajos a magyar függet­lenségért vívott évszázados küzde­lemnek, a XIX. század magyar történelmének legnagyobb alakja. Vájjon mit tisztelünk benne, a magyar nemzeti szabadságharc, a polgári forradalom nagy harcosá­ban. és vezérében mi, akik egy évszázaddal később, új viszonyok között, egy más világban, a mun­kásosztály vezetésével a dolgozó nép új szocialista országát építjük? Tiszteljük Kossuth Lajosban mindenekelőtt a forradalmárt, aki 1848-ban felvette a nem­zet arcába dobott kesztyűt, nem hátrált meg, nem alku­dott meg, nem egyezkedett az Wegen elnyomókkal, hanem forradalmi eréltyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem lapult meg, hanem szembenézett a vihar­ral, bátran és merészen da­colni mert vele. Tiszteljük Kossuth Lajosban azb a politikust, aki hitt a nép erőjé­ben ék1 erre a hitér® merte építeni, politikáját. Tiszteljük Kossuth Lajosban az idegen elnyomók belső szövetsége­seinek kérlelhetetlen üldözőjét, aki kész volt arra, hogy a h&aaárulókat törvényen kívül helyezze, aki el­rendelte birtokaik elkobzását, aki parancsot adott a Habsburgokkal egybúron pendülő tisztek és mág­nások kitelepítésére az ország fő­városából. Tiszteljük benne, hogy útját állta a megalkuvóknak, akik a reakciónak gyáván és becste­lenül térdet, fejet akartak haj­tani. Tiszteljük Kossuth Lajosban a nagy forradalmi államférfit és j szervezőt, aki a veszély órájában biztosítani tudta a gyávákkal és fejüket vésztőkké! szemben a kor­mányzat, az államszervezet mű­ködését, a szabadságharcos erők egységét, aki harc közben erős hadsereget teiemtett és ellátta min­dennel, ami a győzelemhez kellett. Tiszteljük Kossuth Lajosban tán­toríthatatlan hűségét a magyar függetlenség eszméjéhez, aki a for­radalom veresége után sem esett kétség!», a liatvanlietes gyalázatos kiegyezés után is kitartott rendü­letlenül a magyar függetlenség programmja mellett. Tiszteljük Kossuth Lajosban, hogy 1848-ban tisztán látta a magyar szabadságharc és az európai népek szabadságmoz­galmainak eltéphetetlen össze­függését, hogy nyíltan hirdet­te: a magyar nép a szabadság- harc csataterem nemcsak ön­magáért küzd, han«m a világ- szabadságért is. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt, ami népének és a haladásnak szol­gálatában nagy tettekre sarkalta, «mi. a veszély órájában erőt és Brélyt kölcsönzött neki: mély, ön­zetlen. tettekben nyilvánuló haza­szeretetét. — Ezt tiszteljük benne, ezt ta­nul ju k tőle, ez halhatatlan benne! Jól tudjuk elvtársak, Kossuth Lajos az akkor még fejlődő polgári társadalom embere volt, nem volt szocialista és sohasem lett azzá. De hazafi volt, a társadalmi hala­dásért küzdött és ez jogosit fel bennünket, kommunistákat, a mun­kásosztály, a dolgozó nép képvise­lőit arra, hogy haladó eszméi örö­köseinek, müve folytatójának te­kintsük magunkat. Nekünk, csak nekünk van erre jogunk, senki másnak 1 A mi népköztársasági kormá­nyunk büszkén modhatja ei ma­gáról, hogy utódja Kossuth Lajos forradalmi nemzeti kormányzatá­nak. A mi népi demokratikus álla*-, níunk vállalja a rokonságot lazzal a nemzeti-forradalmi államhatalom­mal, amelynek megteremtésén a szabadságharc tűsében Kossuth La­jos fáradozott. Kossuth Lajost a vagyonos osz­tályok cserbenhagyták már a sza-, badságharc alatt, 1849 után pedig, végleg elárulták. Kossuth megin­gathatatlan hűsége a nemzeti füg­getlenséghez nem a vagyonos ősz-, tályokban vert visszhangot, hanem a dolgozó osztályokban. Az alföldi szegényparasztság és földmunkásság az ö nevével . az ajkán indult harcba a csenüőíszui’onyok ellen a nagy- birtokosok földjéért. A mum Kásasztály, a Kommunista Párt vezetésével harcolva Horthy- ék fasiszta háborúja ell.n, Kossuth eszméit elevenítette fei és szegezte szembe a ha- «aáriulőkíkaJ. Kossuth Lajost megtagadta aj marad, mert a szocializmus felépí­tésével a mezőgazdaságban is erők­re elvágjuk az útját a tőkés és nagybirtokos urailom visszaállításá­nak a dolgozó parasztság fölött. A magyar iparfejlesztés felada­tát megáldjuk, jobban, következe­tesebben, mint ahogyan KossutJIi Lajos próbálta egy évszázad előtt: mert mi szocialista módra iparosít­juk hazánkat, a nép hazájává lett országot fejlesztjük ai vas és az acél országává. A netaraeti egység megteremté- eénelk feladatát mi jobban, követ­kezetesebben oldjuk meg, mint ahogy Kossuthnak sikerülhetett egy évszázad ellőtt, mert mi nem urak és jobbágyok ne n,létező ér­dekközösségére, hanem a munká­sok, parasztok, és értelmiségi dolgo­zók valóságos érdekközösségére épít­jük a nemzeti egységet. Mii a nem­zet vezetését kivettük a zsebüket és nem; a hazát szerető régi urailko- dóosztályok kezéből és a harcokban megedzptt, munkában tapasztalt ma­gyar munkásosztály erős kezére bíz­tuk. Mi', a magyar függet'onség meg­védésének feladatát jobban, követ­magyar testvéreinknek, akikot mil­liószámra kiüüdöaött Magyaror­szágból a népéltenes régi i«nd- ezar és akik Amerikában is csak mostohaanyára leltek: ne engedjé­tek magatokat régi hazátok ciion fordítani, maradjatok hűek Kossuth Lajosliozi, R magyar hazához, amely végre a a egész dolgozó magyar nép hazája tett! Elvtársak 1 Mi tanultunk Kossuth Lajos harcaiból, do levontuk a kö- ■ vetkeztetheted kudarcaiból és csalódásaiból is, A földkérdést megoldottuk, job­ban, következetesebben, mint 1848- ban. A földesúri fald 1945-ban a dolgozó parasztságé lett. És az övé kezetessbben tudjuk tnsgo-ldam, Bévai József elvtárs beszédét sokáig tartó taps követte, majd a a lepel az új szoborról. A budapesti városi tanács nevében Pongrácz Kálmán, a végrehajtóbizottság elnöke vette át az új Kossuth emlékművet. Elsőnek a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Rákosi Mátyás elvtárs, a Minisztertanács e'nöke kosaorúzta meg az emlékművet. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében V. Szí. Azovcev, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője helyezte el koszorúját. Utana a baráti államok képviselői, majd tömegszervezeteink, intézmények képviselői helyezték el koszorúikat. • ’ • • Ünnepség Monokon Kossuth Lajos születésének százötvenedik évfordulója alkalmából mint'száz év előtt nemzetünk ;,>*> jobbjai, élükön Kossuth f,a.j>ssvt mert mi a munkásság és a dolgo­zó parasztság szilárd szövetségére építhetünk belül, kívül pedig a szabad népek együttműködésére és barátságára. Az, amiről Kossuth Lajos csak álmodni és tervezgetni tudott 1848 szomorú tapasztalatai után, a magyar nép és a szomszéd­népek megegyezéséről: ma valóság. A szabadságharc alatt a cári Orosz­ország a magyarságot elnyomó Habsburgok szövetsége* volt. Ma: a szocializmus országa, a béke or­szága, a kommunizmus nagy épít­kezéseinek országa, $zfcá'in orszá­ga: barátunk, támaszunk, és szö­vetségesünk. A magyar nép új országot épít magának, békét akar, nem haurrgát senkit. Db a békés építés közlien, nagy ötéves tervünk megvalósítá­sán munkálkodva, a magyar nép nem felejtette el Kossuth Lajos üzenetét! A hazáért, a magyar füg­getlenségért, szocialista építésünk vívmányaiért népünk Rákosi Má­tyás vezetésével kész dolgozni és harcolni, nem rosszabbul, mint egy évszázaddal ezelőtt Kossuth 1/ajoe vezetésével. Himnusz hangjai mellett lehullt Igaz hazáfiúi büszkiséygéi ünnepelte Monok lakoss'íga siásötve- nedik évfordulóját annak, hogy megszületett g faluban a magyar túéfp-' száffadsAtfiUlfocmíik fyngUfíilh Vesére, Kossuth Lajos. A. Kossuth szülőháza előtti térségen a monokiakon kívül igen sok környékbeli ipari és mezőgazdasági dolgozó is megjelent. Boros L/ajos, a monoki tanács elnöke nyitotta meg az ünnepsé­get, majd Nógrádi Sándor altábornagy tartott ünnepi beszédét. Nógrádi elv társ a többi kö­zött ezeket mondotta: — Ma százötven éve, hogy itt, pedgári Nyugat-Európa is. A ma- j Monokon, ebben a házban meg­eyar szabadságot a hivaWos Ang­lia egyenes jóváhagyásával fojtot­ták vérbe. Nem volt egyafei pol­gári kormány a világon — sem a francia, sem az angol, sem az ame­rikai — amely Kossuth Lajos ma­gyar nemzeti kormányát elismerte volna.. Kossuth Lajos a ourzsoá nyugattól soha — *Kn a i*jabadság- harc alatt, sem később — nem ka­pott semmiféle segítséget. • Az amerikai imperialisták hivatá­sos hazudozói azt állítják, hogy Kossuth Lajost az Egyesült AlLa- mok támogatta. Ebből a legendából nem igaz egy szó sem! Amerika akkori kormánya csak mint ki­vándorlót akarta Amerika földjére engedni, nem mint magyar forra­dalmi politikust. Az Egyesült Álla­mok egyszerű emberei a magyar szabadsághőst valóban rajongva ün­nepelték, de a hivatalos körök, a rabszolga tartók, a vagyonos osztá­lyok az európai zsarnokokkal akar­tak kereskedni, hidegen és gyana­kodva fogadták Kossuth Lajost, eszük ágában sem volt segíteni a letiport magyar nemzeten. O’Connor pittsburgi érsek, Hughes bibomok száz évvel ezelőtt éppoly hevvei uszított Kossuth ellen, mint ma Spelmann bíboros a magyar _ népi demokrácia ellen. Amerika hivata­los körei és vagyonos osztályai a zsebüket, is gondosan elzárták Kos­suth előtt, aki a magyar felszabadí­tás céljaira próbált gyűjteni Amerikában. Éppen ezért mond­juk a * száz év előtti fös­vény amerikai burzsoák és rabszol­gatartók mai utódainak: el a ke­zeket Kossuthtól 1 Kossuth Lajos a miénk, a szocializmust építő ma­gyar népé! Innen üzenjük amerikai született Kossuth Lajos, a ma gyár nemzet büszkesége, az 1848 —49-es szabadságharc hős szerve­zője és vezetője. Ezt a napot megünnepli az egész ország, az egész magyar nép megemlékezik ma Kossuthról. A felszabadulás, melyet a di­cső Szovjet Hadsereg világtörté­nelmi jelentőségű győzelme ho­zott meg számunkra, Kossuth ál­mát is valóra váltotta. Négyszáz­éves idegen szolgaság után sza­bad, önálló és független lett a magyar nemzet. A magyar dolgo­zó parasztság a munkásosztály segítségével megkapta a földes­urak földjét, naggyá fejlesztjük önálló iparunkat, megnyitottuk a kultúra kapuit a nép fiai szá­mára. Ezek a történelmi változások megszülték a feltételeit annak, hogy a magyar nép, a kommunis­tákkal az élen, bölcs kormányo­sa és tanítója, Rákosi Mátyás ve­zetése alatt ne csak valóra vált­sa Kossuth programmját, de Kos­suth szellemében tovább is fej­lessze azt, lerakja a szocialista társadalom alapjait. Kossuth hal ár talmiul hitt a nép erejében — hangsűlyoz- . la. — A magyar kom­munisták méltó örökösei a kossuihi hagyatéknak. Az ö legyőzhetetlen erejük abban állt mindig és áll ma is, hogy határtalanul hisznek a nép ere jé, ben. Kossuth engesztelhetetlen harc­ban állt a császári hatalommal való megalkuvás híveivel. Kos­suth a népre, mindenekelőtt a p;ae raszlság tömegeire támaszkodva vívta meg harcát a reakció kü­lönböző áramlatai ellen, köztük a klerikális reakció ellen is. , A magyar népi demokrácia Kossuth hagyatékát hajtja végre, amikor nein tűri, hogy az ellen­ség ügynökei, a reakció képvise­lői garázdálkodjanak állami éle­tünk bármelyik területén, amikor kemény kézzel sújt te a nép el­lenségeire. Kossuth, mint motorja, lelke és szervezője a függetlenségi harcnak, mindig előrenézett és nem állt meg félúton, amikor a nemzeti függetlenség ügyének védelméről volt szó. Kossuth katonai téren nem­csak abban volt forradalmár, hogy népi hadsereget hozott lét­re, hanem harcászati elveiben is támadó harcászatot követelt a be­tolakodó ellenséggel szemben, an­nak teljes megsemmisítése céljá­ból. Ugyanakkor partizánháború­ra szólította fel a lakosságot az ellenség hálában. Mi Kossuth hős honvédsere­gének a nyomdokain hala­dunk, amikor néphadsere­günket a forró hazaszeretet, a néphez való törhetetlen hű­ség és az ölttudatos fegye­lem szellemében neveljük. Mi, katonák, minden erőnkkel és képességünkkel azon vagyunk, hogy a hadsereg építése terén maradéktalanul végrehajtsuk Rá­kosi Mátyás parancsát, ami egy­ben népünk parancsa. Kossuth megértette, hogy a ma­gyar szabadságharc sorsa szo­rosan összefügg az európai de­mokratikus mozgalmak sikerével. Mi Kossuth és az 1848—49-es dicső szabadságharc nyomdokain haladunk, amikor hazánk sor sát, szorosan és széttéphetetlenül a nemzetközi haladás táboránál ügyével kötjük össze. Ez a tá­bor legyőzhetetlen, mert a világ teghaladottabb és leghatalmasabb országa? a Szovjetunió vezeti. Kossuth történelmi érdeme ab­ban van, hogy igazi népvezérre tudott lenni, hogy nem riadt visz- sza a fegyveres harctól a túlerő ellen sem, amikor a nemzeti füg­getlenség ügyét kellett védeni. Amikor ma a Magyar Dolgo­zók Pártja és a Magyar Népköz­tár sasiig kormánya nevében oda­adással hódolok hazánk nagy fia- Kossuth Lajos emlékének, enged­jék meg, hogy még egy nagy ta­nulságot szűrjek le számunkra az Ö dicső életéből és harcá­ból. Ez az, hogy a haza akkor erős, amikor készek vagyunk áldozatot hozni érte s ha kell, minden áldozatot meghozni érte. Hadd tudja ifjúságunk és egész népünk: 1848—49 népét az jel­lemzi, hogy magasan lobogott benne a hazaszeretet lángja, amely csodálatosan hősies erő­kifejtésre tette őt képessé. Nógrádi Sándor beszédét hosszantartó, fergeteges tapssal fo­gadták az ün>.épség részvevői, majd Kossuth Lajos szülőháza elé vonultak hogy elhé'yezré's koszorúikat. A klasszicista stílusban épült ház falán már váfly tállá hirdeti: 'Élben a házban született Kossuth Lm jós, 1802 szeptember 19-én.« Ezután az ünnepség részvevői megtekintették a Kossuth Lajos szülőházáh-n h-vn o’n.zutt múzeumot-

Next

/
Thumbnails
Contents