Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-19 / 220. szám
Világ proletárjai egyesül jele’-1 m2 SZEPTEMBER 1»., PÉNTEK Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 22«. SZÁM Gyorsítsuk meg az őszi munkát 272.385 forint megtakarítást vállaltak a felsőnyomási állami gazdaság dolgozói A felsőnyomási állami gazdaság dolgozói termelési értekezleten vitatták meg a Sáribeenyői állami gazdaságnak a termelékenység emelésére és az önköltség csökkentésére tett vállalását. Ehhez csatlakozva november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulójának tiszteletére, az alábbi vállalást tették a gazdaság dolgozói: A tehenészet dolgozói az új módszerek bevezetésével, a takarmány jobb' felhasználásával! ű3.500 forintot takarítanak nreg. Elv végéra a tejhozamot hetenként egy liternél emelik. A sertés- tenyésztés dolgozói az elhullási százalék csökkentésével, a leválasztás! súlygyarapodás növelésével a sertéshizlalás terén 146.000 forint többlet bevételt vállaltak év végéig. A baromfitenyésztés dolgozói a tojáshozam emelésével, az elhullási százalék csökkentésével 10.155 forintot takarítanak meg, A fogatosok az őszi trágyázás, vetési és egyéb szállítási munkáknál 470 munkanap megtakarítást vállaltak, ennek értéke 15.000 forint A traktoristák az őszi munkák időbeni elvégzésével 75 munkanapot, 10 százalékos üzem-; anyagcsökkentést vállaltak és a gép javításra fordított költségből! 25.700 forintot megtakarítanak. Az építkezési brigád a használt és hulladékanyag felhasználással, 112.000 forint megtakarítást ér el. A gazdaság a El. félévben a vállalások teljesítésével 2721385 forinttall növeli bevételét. A vállalások! teljesítésében élenjárnak: Hajdú István tehenész, Csalik János eltetőkanász munkacsapata, Zasi« György Zetor-vezető és J. Erdó's Lajos traktoristák. Ha több gabonánk lesz, népgazdaságunkat erősítjük és magunkat is Ötéves népgazdasági tervünk a mezőgazdaságban is termésátlagaink fokozott emelését kívánja meg, mivel fejlődő iparunk dolgozóinak, de a falu ellátatlanjainak is naponta több élelemre van szükségük. Ezt a növekvő meny- nyiséget mérte fel tervünk, amikor megszabta, hogy a tervév végére a búzából országosan holdanként 2.2 mázsával kell többet termelnünk. Hogy ezt megvalósíthassuk, ahhoz államunk az előfeltételeket is biztosította. Korszerű mezőgazdasági gépek segítik, teszik könnyebbé a munkát, minőségi vetőmag, műtrágya kellő mennyiségben biztosítva van. mezőgazdasági szakembereink a gazdag szovjet tapasztalatok alapján hasznos agrotechnikai tanácsokkal segítik, irányítják termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, egyénileg dolgozó parasztságunk munkáját A lervteljesílós szem előtt tartásával szabja meg a tennivalókat a minisztertanács őszi betakarítási, szántás-vetési munkákról szóló határozata is. A jobb és a többtermés alapja a vetési határidő, az agrotechnikai útmutatások betartása. Megállapíthatjuk azonban, hogy ennek érdekében nem tettünk meg mindent. Megyénk betakarílási, szántás-vetési munkájában úgy állami gazdaságainknál, tszcs-inknél, mint az egyénileg dolgozó parasztságnál komoly lemaradások vannak. Szeptember második felében járunk, azonban a kukorica vetésterületünknek csupán 21, napraforgó vetésterületünknek 72 százaléka van lelakarítva. Ebből adódik azlán az, hogy elmaradtunk az ősziárpa vetésével is. A har tározat szerint ezt a munkát szop lem her 20-ra el kellett volna végezni, de az előirányzott területnek csupán 3 százalékán vetettük el. Az őszi takarmánykeverék, a rozs vetési határideje szeptember 30-án lej ái% de alig fogtunk ehhez is hozzá. így a következő esztendő bő termését1 tesszük kockára. A minisztertanács őszi munkákra vonatkozó határozata megszabja azt is, hogy «a vetőszán- • tást minél korábban úgy kell elvégezni, hogy az a vetés előtt lehetőleg 30, de legkevesebb 15 nappal befejeződjék». A búza- velés határideje október 20-a, azonban ezideig keveset tettünk a jó vetőmagágy előkészítésére s ha lemaradásunkat nem hozzuk be, az azt eredményezi, hogy őszi munkánk összetorlódik, ki-' haladunk az időből. Az őszi gabonavetésben megmutatkozó lemaradásunk egészévi többtermésünket veszélyezteti. Emlékezhetünk, hogy 1950- ben, amikor megyénk október 22-ére — a tanácsválasztás napjára — befejezte az ősziek vetését, az időben elvégzett munkánkért a következő évben bőven fi- zcíett a gabona, gazdag termést takaríthattunk be. Az idei gyengébb termés sem a kedvezőtlen időjárás rovására írható fel teljes egészében. A hosszúteleki, felsőnyomás, ballai állami gazdaságokban 14.80, 12 és 11 mázsás termést adott holdanként az időién vetett ősziárpa. Ugyanakkor a károlyderéki, lőkösliázi állami gazdaságokban alig haladta túl a 6 mázsás Termest az elkésett vetés miatt. Nemcsak állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek, hanem egyénileg dolgozó parasztjainknak is bőségesen fizetett — az aszály ellenére is — a korán vetett búza, mert jobban megerősödött télire. Ha nem vetjük el időben az őszi gabonákat, azzal lerövidítjük a növény tenyészidejét, ősszel nem tud megerősödni kellően, nem tud megbokrosodni, gyenge lesz a gyökérzete, nem bírja úgy a téli fagyokat, tavaszi hidegeket, később a száraz időjárást. Ugyanakkor a késői vetésnél a június végi, július elejei forróság is sietteti az érést, megszorul a szem, kisebb lesz a termés, de kisebb lesz a faj súlya is, mint az időben elvetett gabonának. Számtalan példa bizonyítja azt ebben az évbon is megyénkben, hogy az időben földbe került búza, ősziárpa holdanként 2—3 mázsa terméssel többet ad. Megyénkben holdanként hozzávetőlegesen számítva kb. 30.000 mázsa őszi árpával, 540.000 mázsa búzával takaríthattunk volna be többet a korai velés eredményeként, Nem kevesebb, mint 9000 darab sertés meghízlalására való ez az ősziárpa mennyiség. Búzából pedig megyénk lakossága több mint felének egészévi kenyerét biztosíthattuk volna a korai vetéssel, Érdemes tehát elgondolkozni lanácsaink, állami gazdaságaink, Iszcs-ink, gépállomásaink vezetőinek azon, hogy mit veszítünk, ha elkésünk az őszi betakarítással, vetéssel. Számvetést kell tenni, hogy mennyivel károsodhat meg népgazdaságunk, dolgozó népünk. Feladatunk most az, hogy a rendelkezésünkre álló idő minden percét minél jobban kihasználjuk, harcoljunk az eddiginél jobban a határidők betartásáért. Elsősorban pártbizottságaink, párt- szervezeteink foglalkozzanak jobban az őszi munkával, tanácsaink legyenek annak gazdáivá, tartsák szem előtt azt, hogy az ősziek időbeni elvetése ötéves népgazdasági tervünk fontos része, jövőévi bő termésünk alapja. Ha több gabonát adunk országunknak, gyorsabban épülnek üzemeink, békeműveink, viszonzásul még több gépet, ipari és élelmezési cikkeket kap mezőgazdaságunk. Bontakozzon ki tehát a verseny az őszi munkákban az egyének, munkacsapatok, brigádok, dűlők, községek, tszcs-k, állami gazdaságok, gépállomások között Legyen minden mezőgazdaságban dolgozónak szívügye az ősziek időbeni elvetése. Jó munkájukért a következő év gazdagabb terméssel fizet. Faricas Sándor, Tsrmetőszövetkezetünk vezető* séga munkatervet készített azi őszi betakarítási vetési munkák-1 ra. Százharminchat hold kukori-i cánk területe brigádokra, műn-' kaesapatokrá, ezenbelül egvé-1 nekna van felosztva. A brigádok, munkacsapatok versenyben vannak a bukoritíatörésbéiii A Gerő-brigadban Szabó István 221 százalékot, Téglás Imi® Unyatinszki János 186 százalékot! teljesít naponta. A Rákosi-bri- gád sem hagyja azonban man gát, Balogh Árpád 199, Bánszld Pál 180 százalékot teljesít na-, ponta, de hasonló eredményeket érnek el a brigád többi tagjai isi Csak hat százalékkal vannak mád mögötte a kukoricatöréaben a Gerő-brigádnak. A kukoricaszál-. Irtásban volt némi lemaradásunk? kocsisaink vállalták azt, hogy a jobb munkaszervezéssel, idő* kihasználással, kijavítják azt is. Bízunk igy abban, hogy az őszi betakarítási, vetési .munkánkat M Minisztertanács által megállapít tott határidő előtt három nappal' befejezzük. Az őszi gabonák alá a vető- magágy előkészítését a gépállo-i más segítségével végezzük. Ea-l ideig 20 kai. hold káposztarep-i eéjjk van elvetve, már zöldéi is; Szeptember 8-ra befejeztük a 43 hold ősziárpa vetését. Az egészet ke resztsoros an vetettük.' A tsz vezetősége a tagsággal együtt úgy határozott, hogy az őszi, de1 a tavaszi kalászosainkat is teljes egészében igy. vetjük e\ Az idén tanultunk abból, hogy 50 hold kanesztsorosaa vetett gabonánk holdanként 14 mázsa termést adott, bőségesen megfizetett tehát azért a kétnapi munkáért* amennyivel több időbe ltörült a vetése. De igy volt a tavaszi árpánál is. Húsz holdat vetettünk keresztsorosan, 14 mázsát adott holdanként, míg az egyirányú vetés csak 11 mázsát. Kiszámítottuk, hogy ha az ősz- 6zea kalászosunkat igy vetettük volna, okkor a 245 hold búzánk 780 mázsával adott volna többet. Ezért a többtermésért, a nagyobb jövedelem eléréséért határoztuk el, hogy az összes kalászosunkat kereszté orosan vetjük. Ha több gabonánk lesz, erősítjük azzal népgazdaságunkat, ötéves- tervünket, de saját magunkat, is. Bred iáit György? Békéscsaba. »Kossuth« tsz. Újabb falvakban. tszcs-k ben gyullad ki a fény Az ötéves terv keretében hó- napról-hónapra falvak, gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek egész sorába vezetik be a villanyt Tavaly 118 községet villamosítottak, idén, az ötéves terv harmadik esztendejében 162 községbe vezetik be a villanyt. A községek mellett ebben az évben még negyven gépállomást, 74 állami gazdaságot, valamint 98 termelőszövetkezetet villamosítanak a tavalyi 75 termelőszövetkezettel szemben. llnmepí tagfelvétel a mezőgyám „Lenin“ tsz-ben A mezőgyáni «Lenin» termelőcsoportban 15 én este ünnepé* lyes tagfelvétel volt Huszonhat család 294 hold földdel lépett bs ezen az estéin a csoportba. Több hozzászóló volt a tagfelvételnél* Szakács János 19 holdas középparaszt elmondta, hogy ö mielőtt belépett a csoportba, mindenből teljesítette hazafias kötelezettségét, az adóját is rendezi, A szövetkezetbe két lovát és gazdasági felszerelését is bevitte. Tóth Gábor 14 holdas középparaszt elmondotta, hogy azért lép be a szövetkezetbe, mert közösen több termést tudnak elérni. — Én eddig egyetlen tehenemmel dolgoztam — mondta Terikéi Ferenc 12 holdas középparaszt. — De nem tudtam úgy megművelni a földemet, hogy versenyre kelhettem volna a csoporttal. Látom, hogy azoknak, akik közösen dolgoznak — folytatta, — megvan a megélhetésük, ruházkodni is tudnak- Gépekkel művelik a földet, kevesebb emberi erőre van szükség. Patócs elvtárs, a gépállomás agronómusa megígérte az új 'tagoknak, hogy mái’ másnap, 16-án kiviszi a gépállomáshoz a kombájnt, amivel a napraforgót fogják csépelni. Több termelőcsoportunk befejezte a rizsaratást A rizsaratást már több lermelőcsoportban, termelőszövetkezetben befejezték. A sarkádi I-es típusú «Üj Barázda» termelőcsoportban a 30 hold rizs aratását már szeptember 16-án befejezték. A «Petőfi» termelőszövetkezet tagjai már készülődnek a rizscsépléshez, mert pár nap múlva náluk is befejeződik a rizs aratása. A «Lenin» és a «Dózsa» termelőszövetkezetben is több rizst arattak volna már le, ha a gépállomás több segítséget nyújt a csoportoknak. A sarkadi gépállomás egyetlen aratógépel, vagy kombájnt sem biztosított a csoportoknak rizsaratáshoz. így a 60—60 hold rizst kézi erővel ke1 learatni, ami több hóiig tart a kevés munkaerő következtében — így igen komoly szemveszte- ségük lesz a termelőszövetkezeteknek.
