Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

1952 szeptember 18., csütörtök 3 ItHUab&aiök Párt és pártépite* Az átjelentkezés, tagdíjfizetés párttagságunk legelemibb Pártunk Központi Vezető, égének határozata értei méhen a jeem'eg ér­vényben. lévő párttagsági könyvek december 31-vel lejárnak. Uj tag­könyvet kap pártunk tagsága. A tagkönyvcsere sikeres végrehajtása meg\ énkben is minden kommunis­ta tényleges közreműködésén mú­lik. Néiűnkban ól az a hidat, hogy nagy me ’tisztelteiéi a fárt tagjá­nak lenni; annak a sokat szenve­dett, harcban megedzett párt tag­jának lenni, ama'ynék vezére és ta­nítója, vé ünk szeretett vezére, Rá­kosi Mátyás. A párthoz való ragaszkodás, a párt iránti kötelezettség diktálja valamennyi párttagnak, hogy mind­jobban becsülje meg a. párttag­sági könyvet. A párttagsági könyv megbecsülésének a mai viszonyok között még fokozottabb jelentőség© van. Az imperia’ isták szemünk előtt tesznek nagyobbnál-nagyobb erőfeszítéseket, hogy akadályozzák a népi demokráciák fejlődését, a Szovjetunió vezette béketábor to­vábbi erősödését. Erre mozgósítják helyi ügynökeiket. Az e’lenrég nem­csak páitonkivüü építő munkánk­ban rombol, hanem igyekszik be­furakodni és pártonbelül romboló munkát végezni. Sztálin elvtárs 1937-ben, a trockista, buhari- nista kártevő banda leleplezésénél rámutatott arra, hogy miben áll ezeknek a pártba furakodott ele­meknek az erejük. «Erejük a tagsági könyvben van, ab­ban, I egy tagkönyvvel rendelkeznek. Erejük abban van, hogy a tankönyv politikai bizalmat biz ősit számukra is megnyitja előttük összes intézmé­nyeink és szervezeteink ajtóját.» Sztálin elvtárs e tanítása foko­zott éberségre kell ösztönözze pár­tunk tagjait," még jobban elmélyít­ve benn.ük annak tudatát, hogy a párttágságkkönyv a párthoz, a mun-, kásosztály élcsapatához való tar­tozás jelképe és egyben dolgozó népünk bizalmának jelképe is. En­nek megfelelően kell — vigyázni rá, megbecsülni. Dolgozóink hisz­nek annak és követik azt, aki« ről tudják, hogy pártunk tagja. Hozzá fordulnak kérdésekkel és problémákkal, követik útmutatásu­kat. Éppen ezért minden tag kö­telessége éberen őrködni, hogy tag­sági könyv az ellenség kezébe ne kerüljön. Éi-ezzenek valamennyien felelősséget a pártért. Ennek szel­lemében segítsék pártszervezetein­ket a tagi; öny veséié végrehajtá­sában. Párttagságunk első kötelessége a tagkönyveséiével kapcsolat­ban, hogy rendezze át jelent-« kezesét. Az átjelentkezés helyes megvaló­sítása segíti a tagnyilvántartás rendbehozását, ami egyik feltétele annak, hogy minden érvényes tag­sági könyvvel rendelkező tag párttagsági könyvet kapjon. «Ha valamely párttag, vagy tagjelölt munkahelyet, vagy lakhelyet vá toz- tat, u.y uj munkahelyén, iletve lak­helyén m ködö pártszervezethez kei! öt átigazolni. Az átigazolást a párt­tag, illetve tagje öit tagsági könyvébe is be kell vezetni.» A szervezeti szabályzat e pontja nagy jelentőséggel van a tagnyil­vántartás rendjének biztosítása szempontjából. Az átjelentkezés végrehajtása tehetővé teszi a pon­tos képet a tagság és az alap- szervezet helyzetéről. Az átjelent­kezéssel a part tag és tagjelölt bekerül egy másik szervezet tag­nyilvántartásába és igy biztosítva van, hogy folyamatosan fizetheti tagsági diját, időben bekapcsolód­jék az oktatásba és hogy kivegye részét a párti!)unkából, ami min- ‘ den párttagnak kötelessége. Pártbizottságaink és alapszerve- zeti vezetőségeink, de a párttag­ig mindnagyobb tömege is egyre jobban ’ismerik fel — mindég, de különösen a párttagkönyveserénél — milyen jelentősége van az át­igazolásnak. Párttitkáraink több­sége értesíti az alapszervezetet, ahová a tag távozik és kéri a párt­okmányokat, ha azok időben nem érkeznének meg. Az eredmények mellett komoly; hiányosság van megyénkben az átjelentkezéseknél. A hiányosság oka mindenekelőtt az átjelentkezésekkel kapcsolatod lazaság és egyes pártszervezeteknél' a nemtörődömség. Számos alap-i szervezeti titkár még nem érzi kő-' telességének, hogy személyesen fo­gadja az átjelentkező tagokat, nem. beszélget ©1 velük, nem vizsgálja meg a pártokmányokat, hogy be van-e írva az átjelentós. D© még súlyosabb, amikor maga a párttit­kár sem jelentkezik át. • Például Sarlcad közéé ben a rendőrségi alap­szervezet titkára nyolc hónap óta nem jelentkezett át Budapestről. Ahol pedig még a titkár sem tö­rődik a szervezeti szabályzat lel­kiismeretes betartásával, nincs biz­tosítva a párthatározatok végrehaj­tása sem, általában nincs megfelelő rend az egész pártszervezetben. Némely pártozianvezet jelenti ugyan az eltávozó párttagokat, de stem vezeti ki őket a nyilvántar­tásból. Nem egy párttag másik he­lyen fiziét tagsági díjat, nem ott, ahol mint tag be van jelentve. Az étjeléntkezés ilyen laza ke­ze’ése megbízhatatlanná teszi a szervezet nyilvántartását és gá- tólja a tagkönyvcseie pontos ' végfehajtását. Párttagjaink is gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a szervezetből' nem kérnek átjelentő lapot és hosz- szú hónapokig nem jelentkeznek át. Kuosera János elvtárs, a sopronyi tanács titkára sem tartja be a szer­vezeti szabályzatot, kilenc hónap óta nem intézte el az átjelentkezé­sét. Alapszervezebemk most tartják a taggyűléseket, de a páitbiza.mi elv­társak is foglalkozzanak a pártta­gokkal ilyen irányban, felvilágosító munkával értessék meg, hogy e kérdés egyre nagyobb figyelmet kö­vetel minden tagtól. Követelje meg maga a tagság is a szigorúbb ren­det a párttagság nyilvántartásánál és átjelentkezésénél. Beszélgessenek el azokka', akik még nem jelentkez­tek át. A párt tisztaságán őrködik minden tag, amikor ügyel arra, hogy minden elvtársnál az átje­lentkezés rendben legyen. Számos példa van arra, hogy az imperia­lista ügynökök, a jobboldali szo­ciáldemokraták mindent elkövetnek, hogy tagkönyvet szerezzenek 6 csak könnyebb az útjuk, ha tagságunk az átjelentkezés e mu’asztásaval za­vart kelt a nyilvántartásban, ha alapszervezeti vezetőink lazaságot tűinek meg az alapszervezetben az átjelentkezéseknél. Némely alapszervezetnél az idő­szaki munkára való hivatkozással nem rendezik a nyilvántartást. Ak­kor oldják meg helyesen ezt a problémát azok a pártszervezetek, ahol egyes tagok csak néhány hó­napra távoznak az alapszervezettől, ha a szervezeti szabályzatnak meg­felelően a munkahelyre jelentik át az elvtársakat. Ez biztosítja, hogy egy helyen legyenek nyilvántartás­ba véve és minden tag megkapja időben az új párttagsági könyvet. Az pedig, hogy a tagot az alap­szervezeti titlcár jelentse át, hogy az átjelentkezést bejegyezze a tag- könyvbe és hogy a pártokmányokat ellenőrizze, az éberség, a tagnyil­vántartás rendje szempontjából is elengedhetet en követelmény. A tag­köny vcsere szempontjából azokat a kötelességbe tagokat és tagje'ö- teket lehet össze­írni, akik a nyilvántartás bari szele­peinek. Pártbizottságaink, és alapszerve­zeti vezetőségeink, de egész tag­ságunk másik döntő feladata: mozgósítani, hogy minden párt­tag rendezze tagdíját. A Központi Vezetőség határozata értelmében csak azok a tagok kap­nak új tagsági könyvet, akik ér­vényes tagsági könyvvel már ren­delkeznek; aki három hónapig nem fizet tagdíjat, nem rendelkezik ér­vényes tagsági könyvvel. Tagságunk zöme megérti ennek jelentőiégét■ Párts ver vezetéknél, alapszerve .eteknél, ahol nem anya­giakként kezelték a tagdíjfizetést, hanem politilcai mániáiként és el­beszélgettek a tagdíjfizetést elmu­lasztókkal, komoly fejlődés tapasz­talható. Párttagságunk szereti a pártot és ragaszkodik hozzá. Nem egy eset bizonyítja, hogy az elmaradók, csak azért, mert szé- gyelták tagdíje’.maradásukat, nem látogatták a pártot, ugyanakkor a pártalapszervezet vezetősége pedig nem törődött velük. A tagsági könyveseiére való előkészületek egyre inkább kiváltják, hogy ren­dezzék tagdíjukat, csak foglalkoz­ni, csak beszélgetni kell velük, csali helyes úton kell vezetni vissza a párthoz ezeket a dolgozókat. Az elhamarkodottság káros, mint ahogy a bélmegyeri alapszerveast tette, hogy azt, aki nem fizet tag­díjat, kizárásra javasolta. Hasonló­an a békéserdői alapszervezet is. A lélektelen, bürokratikus módszer helyett elsősorban politikai felvi­lágosító ip unkával szüntessék meg a helyenként mutatkozó hiányosságo- Juat a tagdíj fizetés terén. Igen ve­szélyes, ami a mezőberényi »Előre« tszcs-Íren, Végegyházán ée más a’.apszBrvezeftnél tapasztalható: azt hangoztatják, hogy akik nem fizet­nek tagsági díjat, úgyis kiesnek a pártból. Ez nem áll. A Központi Vezetőcég határozata világosan és érthetően kimondja, hogy mind­azok, akik érvényes tagsági könyv­vel rendelkeznek, kapnak új tagsá­gi könyvet. Pártbizottságaink, alap­szervezeteink feladata, hogy jó po­litikai munkával elérjék: mir.den tag rendezze tagdíját, és igy érvényes tagsági kpmynivd rendelkezzen. Párttagjaink és tagjelöűtjeink ala­pos nevelésével kell elérni azt, hogy minden kommunista tisztán és pon­tosan teljesíti© a'apvető pártköteles- eégét és rendezze tagsági díját. A helyes politikai felvilágosító mun­kának gyümölcsét gyönyörűen tük­rözi a Szarvas» I. kerületi alap­szervezet példája. Petrovios Mihály és feleeége egyéniég gazdálkodó dol­gozó paiasztok hosszabb idő óta nem fizettek tagdíjat és az aSapszervezeti titkár elbeszélgetett velük. A be­szélgetés után a két elvtárs meg­kérdezte, vájjon hogyan tehetik jó­vá ezt a súlyos hibát, hogy ennyi ideig nem teljesítették a párttal szembeni legelemibb kötelességüket. Ígéretet tettek arra, hogy rendezik az elmaradt tagsági dijat, mert ér­zik, hogy övéké is a párt. Számos ilyen példa mutatja, hogy dolgozóink magukénak érzik a pár­tot, csak sok esetben az aiapszer ve­zeti vezetők, a pártbizai’miak nsm kísérik figyelemmel a tagdíjfize­tés terén az első rendellenességet és nem adnak azonnali segítséget, mikor egyes párttagoknak meglazult a legelemibb kapcsolata a párttal.. A most eoron’évő feladat: a tagokkal való állandó kaposo'at, a kommunis­ták állandó neveiéi©, amely bizto­síthatja a tagkönyvcseie sikerét me­gyénkben is. Rocskár János. Héftek a tecwffl Egyre javul az életszínvonal Ahogyan épül, szépül hazánk nagy terveink megvalósítása kö­vetkeztében, úgy válik könnyebbó a dolgozók élete. Ha szétnézünk Békéscsabán is, azt látjuk, hogy az üzlete'; reggeltől estig telve vannak vásárlókkal. A kimutatások sora bizonyitja, mennyire meg­növekedett az utóbbi években üzenni dolgozóink, dolgozó parasztjaink vásárló képessége. Ha az 1949. évi kenyérfogyasztást 100 százaié' kosnak vesszük, akkor a békéscsabai dolgozók 1950-ben 170 szá­zalékkal, 1951-ben 190 százalékkal, 1952-ben pedig 200 százalékkal többet fogyasztottak, mint 1949-ben. Mig például a felszabadulás előtt 2—300.000 darab péksütemény fogyott el évente, ennek is ja­varészét az urak és fiókáik ették meg, ma már dolgozóink egyet­len nap alatt 14—15.000 darab péksüteményt fogyasztanak el. A Vendéglátó ipar terén városunkban ha az 1940. évi fogyasztást, — ami úgynevezett »béke év« volt — 100 százalékosnak vesszük, akkor 1950-ben 203, 1951-ben 290 és 1952. év első felében pedig SOO százalékkal nagyobb volt a fogyasztás. Hasonló rohamos emel­kedés tapasztalható más élelmÍ6zeifogyas?.tásnál is. Zsirszalonnából) zsirból ha az 1950-es fogyasztást 100 százalékosnak vesszük, akkor Békéscsabán ma pontosan 1076 százalékkal több zsirféleséget fogyasz­tanak a dolgozók. Étolajból, margarinból ma 1200 százalékkal többet vásárolnak Békéscsaba dolgozói, mint 1950-ben. Lisztből 111.9 szá­zalékkal nagyobb a fogyasztás, mint 1950-ben. Dolgozóink életszínvonalának emelkedését az is fényesen bizonyit­ja,, hogy 270 százalékkal több édesség (cukorka,csokoládé, fagylalt, stb.) fogy el, mint 1950-ben. A múltban az édességet csak a ki« váltságosok gyermekei élvezhették. A múltban keresni kellett az olyan családot, ahol reggelire kávét ittak. Ma már e téren is meg­változott a helyzet. 1950-hez viszonyítva Békéscsaba dolgozói 215 százalékkal több kávét fogyasztanak el. A TRAKTOROS... Szilágyi Sándor hét éve, hogy Mezőhegye­sen dolgozik. V gy kerut ide, mint munkás Kis- kundorozsmáról. Szü­leinek odahaza öt és fél hol'd földjük van és többen vannak test­vérek. A föld nem nyujfott teljes megél­hetést a család szi.m/i- m. ly'y 5 ás, és a báty­ja is nyáron mint csép­lőmunkások, lakkosok napszámosok dolgoztak a múltban, de állandó munkájuk nem volt. Az ötéves terv megvalósította a ré­gi vágyát. Már fiatal gyerekkora óta szeret­te a gépet, de elérhe­tetlen álom volt a múltban számára, mert nem volt szüleinek pén­zük arra, hojy taníttas­sák, meg hát a tanu­lási idő alatt is keres­ni kel'ett a család számára. Úgy irigyelte barátait, akik Szegedre jártak tanulni. A fel- szabadulás, az ötéves terv neki is megadta a lehetőséget, lwgy ta­nulhasson. Élt is a jo­gával. 1950-ben, ahogy Mezőhegyesre került, mindjárt gép mel é osztották be t nulónak. 1951-ben traktorvezető tanfolyamot végzett Csanádpalotán, utána mént traktoros dolgo­zott. Később egy ncgy- tipusú vontatóm került és azóta is ott dal-» gozik. De tovább sze­retne tanulni. Most ké­szül egy továbbképző tanfolyamra. Ő sem sze telne lemaradni a bátyjától. A bátyja a múltban mint kubikos dolgo’zott az ország kü­lönböző terűétéin, ma pedig a szorgt Imas la- nul’lpa után az egyik ál 'ami gazdaság igazgat tója lett. Szí így i elvtárs tud­ja, mivel tartozik ál­laminak azért, hogy az ötéves terven belül szakember lett •belőle. Szilágyi e’vlárs nem ism r fáradságot műn­ké jóban. Nincs olyan munka, amit visszauta­sítana, vagy azt mon­daná, hogy nem csi­nálja. Most a trágya­hordásnál is éjjel-nap­pal dolgozott. Hé rím hétig éjj- les vo ', de déle ott máidig meg le­hetett találni a mű­helyben, csak dé után aludt, este meg kezd, te a műszakot újra. Volt olyan idő, hogy 400 százalékra teljesítette tervét. Az elműt héten hat nap alatt 86 órét do' gőzölt. Sokszor esr.ébe /ut, mennyivel más lett az élete a felszabadulás után. Mennyit kapott már azóta, de számá­ra a legértékesebb mégis az, amit az öt­éves tervtől kopott, ez pedig a traktor. A leg­jobb barátja, melyre jobban vigyáz, mint a szeme fényére. Mimikájában soha­sem felejti él, mi­vel tartozik azért, hogy a társaik lomnak ilyen me becsűt tagja lelt. Tudja, hogy m n- den enyes százalékos termelésével a b két erősíti, amely a leg­főbb számára. CSEPKÓ ETELKA Sztahanovista iskola a 65/4 sz. Építőipari Vállalat berettyóújfalnsi építkezésén Dolgozó népünk állama nagy gondot fordit arra, hogy a dol­gozók állandóan fejlesszék szakmai tudásukat és ez is segitee őket eredményeink növelésében. A 65./4 sz. Építőipari Vállalat berettyó-i újfalusi építkezésén e hó 11-én sz,tahánovista iskola indult, amelyen 30 hallgató vesz részt. Valamennyien kiváló dolgozók voltak eddig is és az iskola elvégzése után, a szovjet módszerek alkalmazásával, még tovább fokozzák majd eredményeiket. Az iskola vezetősége, if j. Mészáros György elvtárssal az élen mindent megtesz, hogy a hall-, gatók minél jobb eredményeket énjenek el a tanulásban, szakmai, ismeretük bővítésében. Hogy az iskola hallgatói a kívánt eredményeket elérhessék, az építkezés vezetőségének az eddiginél több gondot kell fordítania a munka folyamatosságának biztosítására, a műszaki feltételek megte­remtésére. Ne történhessen meg az, mint ami megtörtént már több­ízben, hogy a trar.Szportőrök és más gépek a gépkezelők hanyagsága miatt több ideig álldogáltak és igy az iskola hallgatói nem tud­ták a kívánt eredményeket elérni munkájukban.

Next

/
Thumbnails
Contents