Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-18 / 219. szám
1952 szeptember 18., csütörtök 3 ItHUab&aiök Párt és pártépite* Az átjelentkezés, tagdíjfizetés párttagságunk legelemibb Pártunk Központi Vezető, égének határozata értei méhen a jeem'eg érvényben. lévő párttagsági könyvek december 31-vel lejárnak. Uj tagkönyvet kap pártunk tagsága. A tagkönyvcsere sikeres végrehajtása meg\ énkben is minden kommunista tényleges közreműködésén múlik. Néiűnkban ól az a hidat, hogy nagy me ’tisztelteiéi a fárt tagjának lenni; annak a sokat szenvedett, harcban megedzett párt tagjának lenni, ama'ynék vezére és tanítója, vé ünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás. A párthoz való ragaszkodás, a párt iránti kötelezettség diktálja valamennyi párttagnak, hogy mindjobban becsülje meg a. párttagsági könyvet. A párttagsági könyv megbecsülésének a mai viszonyok között még fokozottabb jelentőség© van. Az imperia’ isták szemünk előtt tesznek nagyobbnál-nagyobb erőfeszítéseket, hogy akadályozzák a népi demokráciák fejlődését, a Szovjetunió vezette béketábor további erősödését. Erre mozgósítják helyi ügynökeiket. Az e’lenrég nemcsak páitonkivüü építő munkánkban rombol, hanem igyekszik befurakodni és pártonbelül romboló munkát végezni. Sztálin elvtárs 1937-ben, a trockista, buhari- nista kártevő banda leleplezésénél rámutatott arra, hogy miben áll ezeknek a pártba furakodott elemeknek az erejük. «Erejük a tagsági könyvben van, abban, I egy tagkönyvvel rendelkeznek. Erejük abban van, hogy a tankönyv politikai bizalmat biz ősit számukra is megnyitja előttük összes intézményeink és szervezeteink ajtóját.» Sztálin elvtárs e tanítása fokozott éberségre kell ösztönözze pártunk tagjait," még jobban elmélyítve benn.ük annak tudatát, hogy a párttágságkkönyv a párthoz, a mun-, kásosztály élcsapatához való tartozás jelképe és egyben dolgozó népünk bizalmának jelképe is. Ennek megfelelően kell — vigyázni rá, megbecsülni. Dolgozóink hisznek annak és követik azt, aki« ről tudják, hogy pártunk tagja. Hozzá fordulnak kérdésekkel és problémákkal, követik útmutatásukat. Éppen ezért minden tag kötelessége éberen őrködni, hogy tagsági könyv az ellenség kezébe ne kerüljön. Éi-ezzenek valamennyien felelősséget a pártért. Ennek szellemében segítsék pártszervezeteinket a tagi; öny veséié végrehajtásában. Párttagságunk első kötelessége a tagkönyveséiével kapcsolatban, hogy rendezze át jelent-« kezesét. Az átjelentkezés helyes megvalósítása segíti a tagnyilvántartás rendbehozását, ami egyik feltétele annak, hogy minden érvényes tagsági könyvvel rendelkező tag párttagsági könyvet kapjon. «Ha valamely párttag, vagy tagjelölt munkahelyet, vagy lakhelyet vá toz- tat, u.y uj munkahelyén, iletve lakhelyén m ködö pártszervezethez kei! öt átigazolni. Az átigazolást a párttag, illetve tagje öit tagsági könyvébe is be kell vezetni.» A szervezeti szabályzat e pontja nagy jelentőséggel van a tagnyilvántartás rendjének biztosítása szempontjából. Az átjelentkezés végrehajtása tehetővé teszi a pontos képet a tagság és az alap- szervezet helyzetéről. Az átjelentkezéssel a part tag és tagjelölt bekerül egy másik szervezet tagnyilvántartásába és igy biztosítva van, hogy folyamatosan fizetheti tagsági diját, időben bekapcsolódjék az oktatásba és hogy kivegye részét a párti!)unkából, ami min- ‘ den párttagnak kötelessége. Pártbizottságaink és alapszerve- zeti vezetőségeink, de a párttagig mindnagyobb tömege is egyre jobban ’ismerik fel — mindég, de különösen a párttagkönyveserénél — milyen jelentősége van az átigazolásnak. Párttitkáraink többsége értesíti az alapszervezetet, ahová a tag távozik és kéri a pártokmányokat, ha azok időben nem érkeznének meg. Az eredmények mellett komoly; hiányosság van megyénkben az átjelentkezéseknél. A hiányosság oka mindenekelőtt az átjelentkezésekkel kapcsolatod lazaság és egyes pártszervezeteknél' a nemtörődömség. Számos alap-i szervezeti titkár még nem érzi kő-' telességének, hogy személyesen fogadja az átjelentkező tagokat, nem. beszélget ©1 velük, nem vizsgálja meg a pártokmányokat, hogy be van-e írva az átjelentós. D© még súlyosabb, amikor maga a párttitkár sem jelentkezik át. • Például Sarlcad közéé ben a rendőrségi alapszervezet titkára nyolc hónap óta nem jelentkezett át Budapestről. Ahol pedig még a titkár sem törődik a szervezeti szabályzat lelkiismeretes betartásával, nincs biztosítva a párthatározatok végrehajtása sem, általában nincs megfelelő rend az egész pártszervezetben. Némely pártozianvezet jelenti ugyan az eltávozó párttagokat, de stem vezeti ki őket a nyilvántartásból. Nem egy párttag másik helyen fiziét tagsági díjat, nem ott, ahol mint tag be van jelentve. Az étjeléntkezés ilyen laza keze’ése megbízhatatlanná teszi a szervezet nyilvántartását és gá- tólja a tagkönyvcseie pontos ' végfehajtását. Párttagjaink is gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a szervezetből' nem kérnek átjelentő lapot és hosz- szú hónapokig nem jelentkeznek át. Kuosera János elvtárs, a sopronyi tanács titkára sem tartja be a szervezeti szabályzatot, kilenc hónap óta nem intézte el az átjelentkezését. Alapszervezebemk most tartják a taggyűléseket, de a páitbiza.mi elvtársak is foglalkozzanak a párttagokkal ilyen irányban, felvilágosító munkával értessék meg, hogy e kérdés egyre nagyobb figyelmet követel minden tagtól. Követelje meg maga a tagság is a szigorúbb rendet a párttagság nyilvántartásánál és átjelentkezésénél. Beszélgessenek el azokka', akik még nem jelentkeztek át. A párt tisztaságán őrködik minden tag, amikor ügyel arra, hogy minden elvtársnál az átjelentkezés rendben legyen. Számos példa van arra, hogy az imperialista ügynökök, a jobboldali szociáldemokraták mindent elkövetnek, hogy tagkönyvet szerezzenek 6 csak könnyebb az útjuk, ha tagságunk az átjelentkezés e mu’asztásaval zavart kelt a nyilvántartásban, ha alapszervezeti vezetőink lazaságot tűinek meg az alapszervezetben az átjelentkezéseknél. Némely alapszervezetnél az időszaki munkára való hivatkozással nem rendezik a nyilvántartást. Akkor oldják meg helyesen ezt a problémát azok a pártszervezetek, ahol egyes tagok csak néhány hónapra távoznak az alapszervezettől, ha a szervezeti szabályzatnak megfelelően a munkahelyre jelentik át az elvtársakat. Ez biztosítja, hogy egy helyen legyenek nyilvántartásba véve és minden tag megkapja időben az új párttagsági könyvet. Az pedig, hogy a tagot az alapszervezeti titlcár jelentse át, hogy az átjelentkezést bejegyezze a tag- könyvbe és hogy a pártokmányokat ellenőrizze, az éberség, a tagnyilvántartás rendje szempontjából is elengedhetet en követelmény. A tagköny vcsere szempontjából azokat a kötelességbe tagokat és tagje'ö- teket lehet összeírni, akik a nyilvántartás bari szelepeinek. Pártbizottságaink, és alapszervezeti vezetőségeink, de egész tagságunk másik döntő feladata: mozgósítani, hogy minden párttag rendezze tagdíját. A Központi Vezetőség határozata értelmében csak azok a tagok kapnak új tagsági könyvet, akik érvényes tagsági könyvvel már rendelkeznek; aki három hónapig nem fizet tagdíjat, nem rendelkezik érvényes tagsági könyvvel. Tagságunk zöme megérti ennek jelentőiégét■ Párts ver vezetéknél, alapszerve .eteknél, ahol nem anyagiakként kezelték a tagdíjfizetést, hanem politilcai mániáiként és elbeszélgettek a tagdíjfizetést elmulasztókkal, komoly fejlődés tapasztalható. Párttagságunk szereti a pártot és ragaszkodik hozzá. Nem egy eset bizonyítja, hogy az elmaradók, csak azért, mert szé- gyelták tagdíje’.maradásukat, nem látogatták a pártot, ugyanakkor a pártalapszervezet vezetősége pedig nem törődött velük. A tagsági könyveseiére való előkészületek egyre inkább kiváltják, hogy rendezzék tagdíjukat, csak foglalkozni, csak beszélgetni kell velük, csali helyes úton kell vezetni vissza a párthoz ezeket a dolgozókat. Az elhamarkodottság káros, mint ahogy a bélmegyeri alapszerveast tette, hogy azt, aki nem fizet tagdíjat, kizárásra javasolta. Hasonlóan a békéserdői alapszervezet is. A lélektelen, bürokratikus módszer helyett elsősorban politikai felvilágosító ip unkával szüntessék meg a helyenként mutatkozó hiányosságo- Juat a tagdíj fizetés terén. Igen veszélyes, ami a mezőberényi »Előre« tszcs-Íren, Végegyházán ée más a’.apszBrvezeftnél tapasztalható: azt hangoztatják, hogy akik nem fizetnek tagsági díjat, úgyis kiesnek a pártból. Ez nem áll. A Központi Vezetőcég határozata világosan és érthetően kimondja, hogy mindazok, akik érvényes tagsági könyvvel rendelkeznek, kapnak új tagsági könyvet. Pártbizottságaink, alapszervezeteink feladata, hogy jó politikai munkával elérjék: mir.den tag rendezze tagdíját, és igy érvényes tagsági kpmynivd rendelkezzen. Párttagjaink és tagjelöűtjeink alapos nevelésével kell elérni azt, hogy minden kommunista tisztán és pontosan teljesíti© a'apvető pártköteles- eégét és rendezze tagsági díját. A helyes politikai felvilágosító munkának gyümölcsét gyönyörűen tükrözi a Szarvas» I. kerületi alapszervezet példája. Petrovios Mihály és feleeége egyéniég gazdálkodó dolgozó paiasztok hosszabb idő óta nem fizettek tagdíjat és az aSapszervezeti titkár elbeszélgetett velük. A beszélgetés után a két elvtárs megkérdezte, vájjon hogyan tehetik jóvá ezt a súlyos hibát, hogy ennyi ideig nem teljesítették a párttal szembeni legelemibb kötelességüket. Ígéretet tettek arra, hogy rendezik az elmaradt tagsági dijat, mert érzik, hogy övéké is a párt. Számos ilyen példa mutatja, hogy dolgozóink magukénak érzik a pártot, csak sok esetben az aiapszer vezeti vezetők, a pártbizai’miak nsm kísérik figyelemmel a tagdíjfizetés terén az első rendellenességet és nem adnak azonnali segítséget, mikor egyes párttagoknak meglazult a legelemibb kapcsolata a párttal.. A most eoron’évő feladat: a tagokkal való állandó kaposo'at, a kommunisták állandó neveiéi©, amely biztosíthatja a tagkönyvcseie sikerét megyénkben is. Rocskár János. Héftek a tecwffl Egyre javul az életszínvonal Ahogyan épül, szépül hazánk nagy terveink megvalósítása következtében, úgy válik könnyebbó a dolgozók élete. Ha szétnézünk Békéscsabán is, azt látjuk, hogy az üzlete'; reggeltől estig telve vannak vásárlókkal. A kimutatások sora bizonyitja, mennyire megnövekedett az utóbbi években üzenni dolgozóink, dolgozó parasztjaink vásárló képessége. Ha az 1949. évi kenyérfogyasztást 100 százaié' kosnak vesszük, akkor a békéscsabai dolgozók 1950-ben 170 százalékkal, 1951-ben 190 százalékkal, 1952-ben pedig 200 százalékkal többet fogyasztottak, mint 1949-ben. Mig például a felszabadulás előtt 2—300.000 darab péksütemény fogyott el évente, ennek is javarészét az urak és fiókáik ették meg, ma már dolgozóink egyetlen nap alatt 14—15.000 darab péksüteményt fogyasztanak el. A Vendéglátó ipar terén városunkban ha az 1940. évi fogyasztást, — ami úgynevezett »béke év« volt — 100 százalékosnak vesszük, akkor 1950-ben 203, 1951-ben 290 és 1952. év első felében pedig SOO százalékkal nagyobb volt a fogyasztás. Hasonló rohamos emelkedés tapasztalható más élelmÍ6zeifogyas?.tásnál is. Zsirszalonnából) zsirból ha az 1950-es fogyasztást 100 százalékosnak vesszük, akkor Békéscsabán ma pontosan 1076 százalékkal több zsirféleséget fogyasztanak a dolgozók. Étolajból, margarinból ma 1200 százalékkal többet vásárolnak Békéscsaba dolgozói, mint 1950-ben. Lisztből 111.9 százalékkal nagyobb a fogyasztás, mint 1950-ben. Dolgozóink életszínvonalának emelkedését az is fényesen bizonyitja,, hogy 270 százalékkal több édesség (cukorka,csokoládé, fagylalt, stb.) fogy el, mint 1950-ben. A múltban az édességet csak a ki« váltságosok gyermekei élvezhették. A múltban keresni kellett az olyan családot, ahol reggelire kávét ittak. Ma már e téren is megváltozott a helyzet. 1950-hez viszonyítva Békéscsaba dolgozói 215 százalékkal több kávét fogyasztanak el. A TRAKTOROS... Szilágyi Sándor hét éve, hogy Mezőhegyesen dolgozik. V gy kerut ide, mint munkás Kis- kundorozsmáról. Szüleinek odahaza öt és fél hol'd földjük van és többen vannak testvérek. A föld nem nyujfott teljes megélhetést a család szi.m/i- m. ly'y 5 ás, és a bátyja is nyáron mint cséplőmunkások, lakkosok napszámosok dolgoztak a múltban, de állandó munkájuk nem volt. Az ötéves terv megvalósította a régi vágyát. Már fiatal gyerekkora óta szerette a gépet, de elérhetetlen álom volt a múltban számára, mert nem volt szüleinek pénzük arra, hojy taníttassák, meg hát a tanulási idő alatt is keresni kel'ett a család számára. Úgy irigyelte barátait, akik Szegedre jártak tanulni. A fel- szabadulás, az ötéves terv neki is megadta a lehetőséget, lwgy tanulhasson. Élt is a jogával. 1950-ben, ahogy Mezőhegyesre került, mindjárt gép mel é osztották be t nulónak. 1951-ben traktorvezető tanfolyamot végzett Csanádpalotán, utána mént traktoros dolgozott. Később egy ncgy- tipusú vontatóm került és azóta is ott dal-» gozik. De tovább szeretne tanulni. Most készül egy továbbképző tanfolyamra. Ő sem sze telne lemaradni a bátyjától. A bátyja a múltban mint kubikos dolgo’zott az ország különböző terűétéin, ma pedig a szorgt Imas la- nul’lpa után az egyik ál 'ami gazdaság igazgat tója lett. Szí így i elvtárs tudja, mivel tartozik államinak azért, hogy az ötéves terven belül szakember lett •belőle. Szilágyi e’vlárs nem ism r fáradságot műnké jóban. Nincs olyan munka, amit visszautasítana, vagy azt mondaná, hogy nem csinálja. Most a trágyahordásnál is éjjel-nappal dolgozott. Hé rím hétig éjj- les vo ', de déle ott máidig meg lehetett találni a műhelyben, csak dé után aludt, este meg kezd, te a műszakot újra. Volt olyan idő, hogy 400 százalékra teljesítette tervét. Az elműt héten hat nap alatt 86 órét do' gőzölt. Sokszor esr.ébe /ut, mennyivel más lett az élete a felszabadulás után. Mennyit kapott már azóta, de számára a legértékesebb mégis az, amit az ötéves tervtől kopott, ez pedig a traktor. A legjobb barátja, melyre jobban vigyáz, mint a szeme fényére. Mimikájában sohasem felejti él, mivel tartozik azért, hogy a társaik lomnak ilyen me becsűt tagja lelt. Tudja, hogy m n- den enyes százalékos termelésével a b két erősíti, amely a legfőbb számára. CSEPKÓ ETELKA Sztahanovista iskola a 65/4 sz. Építőipari Vállalat berettyóújfalnsi építkezésén Dolgozó népünk állama nagy gondot fordit arra, hogy a dolgozók állandóan fejlesszék szakmai tudásukat és ez is segitee őket eredményeink növelésében. A 65./4 sz. Építőipari Vállalat berettyó-i újfalusi építkezésén e hó 11-én sz,tahánovista iskola indult, amelyen 30 hallgató vesz részt. Valamennyien kiváló dolgozók voltak eddig is és az iskola elvégzése után, a szovjet módszerek alkalmazásával, még tovább fokozzák majd eredményeiket. Az iskola vezetősége, if j. Mészáros György elvtárssal az élen mindent megtesz, hogy a hall-, gatók minél jobb eredményeket énjenek el a tanulásban, szakmai, ismeretük bővítésében. Hogy az iskola hallgatói a kívánt eredményeket elérhessék, az építkezés vezetőségének az eddiginél több gondot kell fordítania a munka folyamatosságának biztosítására, a műszaki feltételek megteremtésére. Ne történhessen meg az, mint ami megtörtént már többízben, hogy a trar.Szportőrök és más gépek a gépkezelők hanyagsága miatt több ideig álldogáltak és igy az iskola hallgatói nem tudták a kívánt eredményeket elérni munkájukban.
