Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-14 / 216. szám
Világ proletárjai egyesüljetek í AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az állattenyésztés és a takarmánytermelés fejlesztéséről az 1952—54 években V _________J 1 952 SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 21«. SZÁM A SZEPTEMBERI TAGGYŰLÉSEK ELÉ A. taggyűlések pártunk alapszer- •ezebeinok életében óriási jelentőségűek, mért ezek nélkül megvalósíthatatlan a pártonbelüli demokrácia, lehetetlen az alapszervezeteknek öntevékeny szervezetként való helye« működése. A taggyűlésen megvitatják a szervezet életének és marillájának legfontosabb kérdéseit, az növeli a kommunisták öntudatosságát, fejleszti kezdeményező szellemültet, megtanítja őket arra, hogyan kell helyesen, kommunista módon megoldaniok a gyakorlati kérdéseket, hogyan kell megszilárditaniok a pártfegyelmet. A taggyűlésen számol be az a7ap- szervezelek vezetősége a tagságnak az elmúlt taggyűlés óta végzett munkáról, terveiről, javaslatot tesz a további munkák menetére, mozgósítja a tagságot a feladatok végrehajtására. A taggyűlés, mint az »lapszervezet legfelsőbb szerve, nem olyan értekezlet, ahol az előadó és a felszólalók szépen, kicsiszolt mondatokban, üres általánosságot hajtogatnak, vagy hízelegnek nymainak. A taggyűlés arra való, hogy a kommunisták keresetlen, őszinte szavakkal mondják el, ami a szívültön fekszik, nyíltan és bátran, a kommunista bírálat és önbírálat alkalmazásával oldják n^eg a pártügyeket. A jó taggyűlés felszítja a kommunisták harci kedvét,, munkára mozgósítja őket s a hatasa tovább gyürüződik a pártonkivuü dolgozók között. Mozgásba hozza az egész üzem, vagy község életét. A taggyűlések sikere a jó előkészítő munkától függ. A rossz előkészítés következménye, hogy a taggyűlése k formálisak, alacsony színvonalúak, hiányzik belőlük a bírálat, önbírálat, hogy egyes kérdések megvitatásánál az egyszerű párttagok Iceveset szolnak hozza. A pái'tvezetőségtől nagy mpnkát követel a taggyűlés előkészítése. Némely alapszervezetben azonban még ma sem készítik elő kellő gonddal. Az augusztusi taggyűléseken tapasztalható volt, hogy sok bolyon pusztán technikai feladatnak tartották a taggyűlés egybehí- vását. Nem jelezték jóelőre a napirendi pontokat, holott a taggyűlésre a kommunistáknak politikailag is fel kell készülni, előre tanulmányozni kell a napirendre kerülő kérdésetet, hogy felszólalásaikkal, javaslataikkal előbbre vihessék ezek tisztázását. A pártbizalmiak idejében ismertessék a napirendi pontokat, am i/iek eredménye, hogy tevékenyebbé válik a taggyűlés. Gyakori fogyatékosság —.ami az augusztusi taggyűlésen igen kirívóan mutatkozott meg, — hogy a beszámolók nem elég szinvona.a- sak, ami származik egyrészt felületességből, másrészt sok párttitkár eivtárs nem tanulmányozta kellően a Központi Vezetőség június 27-i ülésének anyagát, vagy nem látja vi- • lágosan a pártépítés és termelés kérdéseinek összefüggését. I.eagyakori, hogy a szocializmus építésének mindennapi feladataitól elkülönítve tárgyalják a pártmunka feladatait. Megleled köznek a pártépítő munka állandó fejlesztéséről. Előfordul, hogy a vezetőség hibáit a titkári beszámolókból kihagyják. Például az augusztusi taggyűlésen Geszt községben a titkári beszámolókban nyoma sem volt az önbírálatnak,' megkerülte a politikai munka legfontosabb kérdéseit. (Oktatás, tervteljesítés, tag- és tagjelöltfelvétel.) A vita során a beszámolóhoz kevesen szóltak. Néhá- nyan helyesen bírálták a vezetőség munkáját, amiért nem hajtotta végre a pártszervezet' korábbi határozatát. Nem egyszer előfordul az is, hggy a párttitkár a taggyűlés előtt 1—2 órával kezdi készíteni a a beszámolót, vagy egy fél óra alatt összeüti. Természetesen az ilyen beszámoló nem vált ki termékeny vitát. Nagyobb gonddaL készítsék el a titkári beszámolókat. A taggyűlések nevelő, mozgósító jelentősége nagymértékben d napirend helyes összeállításától függ. A megvitatásra kerülő kérdések jellege képet ad ■ a szervezetek belső életéről, vezetőik eszmei látóköréről, arról, hogy mennyire tudják a kommunisták figyelmét a pártmunkának, m üzem, tszcs, vagy hivatal politikai, gazdasági óe ’.kulturális életének legfontosabb bérkérdéseire összpontosítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy korántsem mindig a szervezet életének és munkájának legfontosabb kérdéseit terjesztik a kommunisták elé megvitatásra. A szeptemberi taggyűlések — melyeket megyénkben szeptember 16—22-ig tartanai meg alapszer vezetőinkben — számonkérik, mit valósítottak meg az augusztusi tag-- gyűlésen hozott határozatokból. A taggyűlésen nem maradhat rejtve, ha nem teljesítették a feladatokat, a párt, az állam iránti kötelességet. Ezek a taggyűlések, melyeket a napokban tartanak alap szervezeteink, mérlegelik azt is, hol mulasztottak az oktatási év beindításának előkészítésében. A _ taggyűlések választ adnak arra, hogy egyes alapszerveaeteknél miért nagy a lemaradás a DISZ oktatás hallgatóinak kiválasztásában. Arra is, hogy helyenként csak párt-i tagokat, másutt pedig csak pár- tonkivülielcet vonnak be a DISZ- oktatásba. Ez onnan adódik, hogy pártszervezeteink nem érzik a felelősséget az ifjúság körében végzett munkáért. A pártoktatási év előkészítése arról tanúskodik, hogy a kommunisták és pártonkivüliek széles rétege egyre nagyobb érdeklődéssel igyekszik bekapcsolódni az oktatásba. Pártszervezeteinknek az a feladatuk, hogy most a taggyűlésen is nyújtsanak segítséget, hogy minél több kommunista érezze a tanulás szükségességét. A kommunista a taggyűléseken, a politikai iskolákon kapja a nevelést, ugyanakkor a gyakorlati munkában erősödik, edződik meg. A szeptemberi taggyűléseknek aktivizálni kell a plárt tagjait a +erv tel jesítésére. Minden kérdést úgy kell megoldaniok, hogy egy percre se tévesszék szem elől a párt és az ország nagy feladatát: a béketerv, az ötéves terv feladatait. Ne tévesz- szék szem elől, hogy a terv megváltoztatta valamin nyűink életét,az ország életét, mvnden ember éleiét. Vitassák meg, hogy mijcént tehetne rrtég többet ki-ki a maga területén a tervért. Azt, hogy országunk a tudomány országává vált, hogy a könyvek százezreit vásárolják azek a dolgozók, akiknek valaha betevő falat sem jutott, hogy a traktor szántotta föld dúsan terein, hogy a dal ás a virág is szebb a mi hazánkban. Ki ne beszélne arról, — aki szereti hazáját, — hogy ezért az országért életét is áldozná!, ahol a grófok, bárók, gyárosok helyett a dolgozó aé.p a gazda. Ahol a gyermekkacaj is édesebben cseng, ahol a sáros, poros út helyén kövesúton járnak a szekerek. Uj városok és falvak, — gyárak és iskolák — napközik és óvodák nőnek ki a földből a dolgozók közönyöm áa. • A terv egyre többet ad, egyre többet kíván mindannyiunktól: a hamfiságot, áldozatot és ezt elsősorban a szeptemberi taggyűlés résztvevőinek; a kommunistáknak kell megérteni, ötéves tervünk nagy célkitűzései lelkesítik munkásosztályunkat, dolgozó parasztságunkat, értei miségünloet a tervért folytatott haro megvalósítására. Pártunk II. kongresszusának határozatai népünk munkájának vezérfonala. Az elmúlt évek eseményei bebizonyítottak, hogy dolgozó népünk megértette és magáévá tette a párt útmutatásait, Pártunk vezetésével gyógyult be a háború ütötte seb. Ö vetet bennünket harcra az ötéves terv végrehajtásáért. Munkások, parasztok, értelmiségiek küzdenek áldozatos munkával az ötéves tervért. Küzdenek a nehézségek ellen, küzdenek az ellenség ellen. Munkájukban, harcukban, még több segítséget kapnak, ha megismarkednek-az ország, a megye eredményeivel, ha látják, hogy Sztálin-város, a földalatti gyors vasút, épülő gyáraink, egyetemeink az elkövetkező élet minden reményét és örömét jelentik. Ezért kell a kommunisták szeptemberi tanácskozásán, a taggyűléseken meglátni a ma munkáját, a jövő távlatait. Erről beszélnek a kommunisták a taggyűlésen, hegy azután munkában* helytállásban példát mutassanak, hogy munkájuk nyomán az üzemekben, a községekben lüktetőbbé váljon az élet. A szeptemberi taggyűlések sikere attól függ, hogy a párttitkár elvtársak hogyan készülnek fel arra s mennyire idejében tanácskoznak a pártbizalmiakkal, hogy azoknak legyen idejük a napirendi, pontot, a taggyűlés vitakérdését megismertetni a párttagokkal, hogy e taggyűlés valóban lelkesítő, nevelő, aktivizáló erővé váljon. Minél gondosabban készítjük elő politikai munkával a taggyűlést, annál jobban érzik párttagjaink, hogy ők a párt gazdái, hogy kötelessé" günk példaadásunkkal minden pár- tonkivüli dolgozót mozgósítani bé- kefervünk, az ötéves terv megvalósítására. Rocskár János. Szocialista munkaverseny a XIX. kongresszus tiszteletére A. Szovjetunió gyáraiban &- üzemeiben nagyszabású szocialista municaverseny bontakozik ki a XIX. kongresszus tiszteletére. A szovjet dolgozók nagyszerű mwnhafelajánlásokhal, sztahanovista műszakokkal köszöntik a történelmi jelentőségű eseményt. A »Vörös Próletárr.-gyár 1. semú szerelőműhelyében I. Ivanov sztahanovista lakatos ismerteti dolgozótársai előtt a XIX. kongresszus* jelentőségét, A krasznóhólmi fésűsgyapjú kombinátban L. Szotnyikova sztahanovista szövőnő a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy rendszeresen túlteljesíti napi előirányzatát és kizárólag kitűnő minőségű árut termel. INDULÁS ELŐTT A Szovjetunióban nagymértékben gépesítették a gyapot betakari- tását. Évről-évre, több gyapotbetakarító gép végzi el a »fehér arany• begyűjtését Képünk a sztálinabádi gép- és traktorállomás 2. számú telepén a munkára kész új gyapolbetabaritó gépeket mutatja be.
