Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-09 / 211. szám

1952 »er p leather 9.. kedd Jó munkával köszönik meg a terv ajándékait a Mezőhegyesí Kendergyár dolgozói _____________________________________________ {/CUaisauUc képe A FILMEK SZERETETÉNER ELMÉLYÍTÉSÉÉRT FÉLÉVI TERVÉT a Mezőhegyesi Kei idei-gyár 107 százalékra teljesítet­te. Amikor az eredményt ismertették, az üzem dol­gozói agonnyomban meg­fogadták : »Úgy igyek­ezünk, hogy a második’ félévben ennél is maga­sabb legyen a teljesít­mény.« A legtöbben, mint Filyó Dorottya elvtáre- nő, Balda László, hogy bebizonyítsák elhatározá­sukat, vállalásokat tet­tek alkotmányunk üimepa tiszteletére, teljesítmé­nyüknek mind mennyisé­gi, mind minőségi eme­léséi». Ezeket a vállalá­sokat valamennyien be­csülettel teljesítették is: 128.000 forint helyett 198.000 forintot takarítot­tak meg népgazdaságunk­nak. A MUNKA LENDÜ­LETE augusztus 20 óta sem csökkent. EUenkező- teg: emelkedett. Végig, az egész üzemben lelkes harc folyik most a harmadik negyedév sikeres teljesí­téséért. A kommunisták példájára az üzem min­den egyeS dolgozója amint teljesítette augusz­tus 20-ra tett vállalását, •máris új eredmények el­érését tűzte ki óéiul. Merlák Márton például vállalta, hogy a harmadik negyedév végéig minden nap 10 kg kenderrel töb­bet dolgoz fel naponta. Balda László vállalta, hogy a napi 80 kg he­lyett 92 kg-ot dolgoz fel és jelenleg 126 kg-ot tel­jesít. Venoellák Józsefivé 33 kg-mal dolgoz fel több kendőit, mint amennyi az előirányzata. Kiváló eiedményt érnek el Merlák Erzsébet, Mu- esi Károlyné és hosszan lehetne sorolni még to­vább a neveket. MINÉL TÖBBET ad­nak az államnak, annál többet kapnak — ezt így. tudják az üzemben. Saját maguknak tesznek jót el­sősorban, ha igyekeznek, ha naponta növelik tel­jesítményeiket. Bár­mennyire törték magukat i múltban, bármennyi fo­rint hasznot hozott mun­kájuk a tőkésnek, egy fil­lért sem láttak soha be­lőle. Ha követelni mer­tek, — elbocsátás, csend- őrfenyitós volt a válasz. Tudni való, hogy .kender­rel bánni nem könnyű munka és főleg egészség­telen. Meg veszélyes is. így volt, de a tőkés nem törődött vele. Azzal sem eokat törődött, senki, hogy hány vályogra való port esznek meg naponta a tö­rők, tilósok és a többi dolgozók. Bírják, ameddig bírják, — gondolták az urak. MA PEDIG szét kell nézni itt a gyárban. Igen hosszan lehetne sorolhatni, mit kaptak eddig a terv­től. A jövő pedig még többet ígér. Üzemi kony­hájuk e hó 15-én nyílik meg. 60.000 forintos be­ruházással új, korszerű fürdőt létesítenek a kö­zeli hetekben, amely hi­deg-meleg vizáéi lesz el­látva. Most, ebben a hó­napban kerül beszerelésre egy 60 páros,. korszerű kócpuhító gép, amely a szovjet gépek mintájára készült. Ez a gép egyma­ga 100.000 forint értékű. Aztán egy olyan föld­alatti vasbeton csatorna­hálózat szövi át az egész gyártelepet, hogy minden­nemű tűzveszéllyel szem­ben biztosított a dolgozók munkája. Két Norton-kú- tat is fúrtak, amelyek bú­várszivattyúkkal vannak ellátva és ki győzné so­rolni még, hogy mi min­dent kaptak. De ugyan­így megváltozott egyéni­leg is a dolgozók élete. KÜLÖNÖSEN a nődol­gozóké. Vencel Iák Józsefe né és még jónéhányan ma sztahánovisták. Ott vannak a nők olyan he­lyeken is, ahol ' azelőtt nem lehettek, egyenesen kinevették őljet, ha ilyes­mire gondoltak. Püspöld Mária másfél év© műve­zető. A gépházban a ha­talmas kerekek közül fia­tal mosolygóé kislány buk­kan elő: Rezgő Mariba. Gépésztanuló. Olyan sze­retettel, olyan biztosan beszél jövőjéről, amikor majd gépész lesz, leteszi a vizsgát, hogy az ember már látja is maga előtt az egésaet és együtt örül vele. Hát ezért igyekeznek a mezőhegyesí kendergyár dolgozói. Mert tudják: csali jó munkával, jobb- nál-jobb eredmények el­érésével köszönhetik meg legméltóbban a rólak való gondoskodást államunk­nak, (R-né) Megnyílt az ünnepi könyvhét Szeptember 7-én, vasárnap megyénk, valamennyi községében ünnepélyes hangulatban, általában kul­túrműsorral egybekötve nyitották meg az ünnepi könyvhetet. Kondoroson az utcákon transzparaoeek, feliratok és a tanács hangoshíradója hirdette az ünnepi könyvhét megnyitását, jelentőségét.” A föld- művesszövetkezet zenekara térzenét adott; A szépen feldíszített kultúrteremben könyvvásárral egybekö- >.ntbiillllfialill(i||)|ítn-j rendeztek. ÜnnBnfoifoaaäfeto '^itán az úttörők sdtak^ljllttuműsoi'■ 'iiplévói mPcrekjnteJtek. R kiájKított könyveket. Sokán nagy vágyat éreztek a látott sok esép könyv elolvasására, és a nekik legjobban tetszők kö­zül vásároltak is. Az első vásárló Balázs Pál tanácselnök volt, aki a «Kolhozépítés kérdései», Tolsztojtól a «Kenyér» eímű: kötetekkel ment haza. Gigléczki Pál tanáoselnökhelyettes Solohov: «TJj barázdát szánt az eke», Fehér Lajos: «Szovjet tapasztalatokkal a szocialista mezőgazdaságért» című műveket vásárolta meg. Miszlái Pál, a «Micsurin» tsz tagja, Jannis Mihály, a földmű vessző vetkezel ügyvezetője két-két könyvet vásárolt. Paupik János, Jankovics György egyénileg dolgozó parasztok pedig mezőgazdasági szakkönyveket vásároltak. Délután Pajor Irén pedagógus nívós könyvismertetői tartott az MNDSZ széle házában. Ezt a könyv- ismertetőt még több követi majd, mert Kondoroson az ünnepi könyvhét alatt a termel őezö vetkezetek ben, a DISZ-ben és. az iskolákban, is tartanak könyvismertetőt a pedagógusok. A Rőder-mozgalom alkalmazása segíti a Gyulai Húsüzem dolgozóit eredményeik elérésében A szocialista versenymozgalmakat üzemeink dolgozói mindenkor lelkesedéssel. fogadták, hiszen mindegyik mozgalom bevezetése a legsürgőseb­ben megoldásra váró feladatokat oldotta meg. Ezért csatlakoztak lelkesen a gyulai Húsüzem, élenjáró, dolgozói is a Rődar-unozgalomhoz még abban az időben, amikor Legelőször olvastak róla az újságban. Azonban a csatlakozás nem ment könnyen. Mi tagadás, nem egyszer lehetett hallani az üzemben olyan hangokat; »úgysem lehet fia­talokat nevelni. Csak az időt töltjük velük és a saját munkánkkal nem haladunk majd«. A népnevelők és a szakszervezeti bizalmiak azon­ban meggyőzték ezeket a dolgozókat, akik azután belátták, hogy ha egy-egy dolgozó felett védnök­séget vállalnak, ez segíti a csoportot teljesítmé­nyének emelésében is. Türelmes munkával, lépésről-lépósre adta át legjobb tapasztalatait munkatársainak Kiss Fe­renc, a osontozó-b rigód vezetője is, aki az or­szági legjobb csontoz,ója. Meg is lett az eredménye. A brigád valamennyi tagja állandóan 150 szá­zalék felett teljesíti normáját. Az ő telje­sítmény© pedig 190 százalék felett van állan­dóan. A Rőder-mozgalom keretén belül adta át tapasztalatait Rostás János szlahánovilsta is a fia­taloknak, köztük Tóth Gyula DISZ-fiatalnak akik azóta túlteljesítik normájukat. Az élenjáró dolgozók szívesen foglalkoznak a női dolgozókkal is, nevelik, tanítják őket. A nők pedig megáll-] ják helyüket a munkában. Így nevelte jó szak­munkássá Juhász György, az ország második legjobb keverője Szabó Ferencnét, aki hamaro­san elérte a 100 százalékot és teljesítményét az­óta is növeli. A dolgozók most .új vállalásokat tesznek a harmadik negyedévi tervük sikeres be­fejezésére. A négytagú sajtoló brigád a tiszta­ság és anyagtakarékoseág fokozására tett válla­lást. A gyúró-brigád tagjai 113-ról 115 száza­lékra vállalták teljesítményük emelését, továbbá a eoLejtjük fél százalék alá való csökkentését ifi. Kiss Ferenc elvtárs, a csontozó brigád vezetője eddigi . eredményének kétszázalékos emelését vál­lalttá. De a többi dolgozó is, különösen a fia­talok — lelkesen harcolnak a harmadik negyed­évi terv sikeres befejezéséért és azért, hogy utolérhessék a szakma »öregjét«, és egyben leg­jobb dolgozóját, Kiss Ferenc elvtársat. Egyre több mozit kap a falu A Horthy-íasizmus éveiben 1943-ig mindössze 341 keskeny- filmszínliáz működött az ország területén. Persze, ezek semi a nép művelődését, hanem a dolgozó parasztok megtévesztését, a fa­sizmus szekerét toló, népelnyomó uralkodó osztálynak céljait szol­gálták. Ötéves tervünk során egyre több és több község, falu kap keskenyfilmszínházat- Nemrég történt az ezredik falusi keskeny- filmszínház ünnepélyes megnyi­tása. Pártunk és kormányzatunk minden segítséget megad ahhoz, hogy az ötéves tervünk végéig minden faluban legyen villany, mozi és kultúrház. Ezekből a jut­tatásokból megyénk dolgozói is bőven részesednek. EZ ÉV január 1-től júniüs 30-ig megyénkben 1,605.041 fő látogatta a bemutatott filmeket. Ez a hatalmas szám azt mu tatja, hogy dolgozóink körében egyre, nagyobb népszerűségi» tesznek szert a filmek, egyre kedveltebbekké válnak. Ez a látó gatottság persze nem csak spontán indult el, nagyban hozzai. rult filmpropagandistáink nagyszerű filmismertető és fetviláeo sítö munkája,is. Most az őszi idényben, amikor számos eddig nem látott s az eddigieknél művészibb kivitelű filmek kenőinek bemutatásra filmpropagandistáink elhatározták, hogy még jobb felvilágosít* munkát végeznek a bemutatandó filmek látogatására, megsecre' f» lésére. Munkájuk sikeréhez szeptember 1-től október 31-ig közön ség-szervezési versenyt indítottak, melyhez egymásután csati, koznak megyénk filmszínházainak dolgozói és filmpropagandfcísi BATTONYÄN a legutóbbi 3 hónapban a filmpropagandistái 10.659 dolgozót szervezlek be mozilátogatásra. A verseny ’kere­tében Simon Mária az állatni gazdaság részéről 1400, Szelezsán Traján a »Dózsa« tszcs-ből 960, Kopcsák Péterné az MNDSZ bői 800 fő beszervezését vállalta. A község 17 propagandistája összesen 8170 dolgozó beszervezését vállalta *két hónap idejére Jáger Károlyné, az almáskamarási pártszervezet propagandistáj; párosversenyre hívta a község többi filmpropagandistáit az ösz- szes párttagok látogatásra való beszervezésére. A csorvási kő zönség-szervezők —, akik az utóbbi 3 hónap alatt 3362 főt szer­veztek be — hosszúlejáratú párosversenyre hívták ki egymást Sarkadon 17 közönség-szervező egyenként 800— 800 látogat- szervezését vállalta. Eddigi munkájuk eredményességét mutálj; az, hogy az elmúlt 3 hónapban közel 6200 látogatót szerveztek OROSHÁZÁN a városi pártbizottság és a városi tanács nép művelési osztálya is nagy gondot fordít a filmek látogatottsa gára. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a közönség-szervezői kel, együtt beszélik meg a feladatokat s a filmek megszerettetés» nek újabb módját. Most a közönség-szervezési verseny során ; város propagandistái a különböző üzemekből, tömegszerwzebó. bői közel 6000 látogató beszervezését vállal tálé Az orosházi városi népművelési osztály vezetőjétől, Zana Jánosról megyénk vala­mennyi népművelési előadója, ügyvezetője példát vehet. Zana Já­nos felismerte, hogy a népművelésnek egyik hathatós eszköz- a film, ezért mindent elkövet, hogy a bemutatásra kerülő filmek állandóan telt ház előtt kerüljenek műsorra. Megvonták a szeghalmi Előre tszcs '*RO'»í? •’ »<7^ ’> ..[fa működési engedélyét •» n A földművelésügyi miniszter egyes olyan I. típusú termelő­szövetkezeti csoportokat, amelyek nem működtek alapszabály sze­rint, figyelmeztetett, hogy az alapszabály szerinti működést kezdjék meg, több I. tipusú ter­melőszövetkezeti csoporttól pe­dig az élvezett kedvezményeket is visszavonta. A földművelés­ügyi miniszter figyelmeztetését a legtöbb I. tipusú termelőszövet­kezeti csoport megfogadta. 1 Több L típusú csoport azonbai Továbbra sem működik atapszg bályszerűen és jogtalanul élvezi < kedvezményeket. Ezek közé tar tozik Békés megyében a szeg­halmi »Előre« tszcs, amelynél tagjai közé kulákok furakodtak be, ezt tűrték és a tagosítás elfer vannak. A tszcs elnöke Jakai Mihály. A földművelésügyi miniszter ért a csoporttól a működési en­gedélyt megvonta. Büszkék vagyunk a megyénkből kikerült bányászokra Ötéves tervünk cél­kitűzései: több vas, több acél, fejlettebb vasúti forgalom, vil­lany a falunak és még sok egyéb. Mind­ehhez egyre nagyobb mennyiségű szénre van szükségünk, amelynek kitermelése bizony komoly fel­adat. Békés megye fi­ataljai és dolgozó pa­rasztjai megértik en­nek jelentőségét és a felhívásokra már ed­dig is igen sokan je­lentkeztek, elmentek a bányákba dolgozni. Számos olyan békés­megyei dolgozó van, akiről el lehet mon­dani, hogy a szén­csata hőse, mert jól megállja helyét a ter­melésben. Az egész ország bányászai ké­szültek a bányász­napra s közöttük Bé­kés megye fiai ezek­ben a napokban még jobban fokozták a termelést, méginkább igyekeztek jó ered­ményeket elérni. Mi büszkék va­gyunk arra: olyan kiváló dolgozók ke­rültek ki közülünk, mint Terván Endre Békésről, aki a Pe­tőfi bányában dolgo­zik 145 százalékos eredménnyel. Fizeté­se 1987 forint. Vagy Matusek Mátyás, Má­té János csillések a Petőfi bányában ugyancsak 145 szá­zalékra teljesítik nor­májukat. Mindkettő­jüknek jóval több, mint ezer forint a fizetése. De lehetne sorolni még nevekét: Fábián Mihály, Tólh Imre, Zsíros Mihály Kriszta János, Muc® János, Szőke Imre és. a többiek, akik k*- váló dolgozói a bá­nyáknak Ezek a dolgozói kérik Békés megy« fiataljait, de idősebb dolgozóit is, hogy álljanak közéjük menjenek el a bá­nyákba dolgozni, vál­janak ők is a szte csaták hőseivé. Jc lentkezzenek a miegye területén lévő t-obor­zoknál minél többeiv. Jelentkezzenek az if­jak vájáripari tamilé­nak, váljanak mine- többen jó szakembe­rekké, segítsék az or szagot ellát ni szénnel Ktirunczi Jenő. . Bék^sm^gyei Tanács rn^nkaeff-őga zdái kot|ás «isztóiváttak ---rf'io’i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents