Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-09 / 211. szám
Ifr52 szepteHtlht** 9.. UeeM 3 {/iUoi&ateU. Hcpr Mezökovácsháza termelőszövetkezeti község Jó Lét hete kezdődött, akkoriban, mikor híre járt az egész miegyében, hogy Tótkomlós*« és Szeghalmon százával lépnek a csoportokba, vagy éppen új csoport alakítására készülődnek. Mezőkovácsházán is, ha lsét dolgozó paraszt összejött, biztos arról folyt a szó, érdemes-e belépni? Mérlegelték * kovácsháziak, hogy volna jobb és a tanács nem hagyta őket magukra. Az elnök elv társ személyesen is ott volt majd mindenütt, ahol arról volt szó: csoportot kellene alakítani, vagy belépni a légibe. Voltak nehézségek Mert bizony meg kell mondani a mezőkovácsházi csoportok nem1 tartoztak éppen a legpét- damolatóbhak közé. Meg is mondták ezt a dolgozó parasztok nem egyszer. De a község népnevelői a hibák mellett megmutatták a tszcs-k fölényét is. Mert igaz, hogy nem volt mindég a csoportokban, példás rend, de még így is 2—2.5 mázsával több volt holdanként a búzájuk, mint az egyénieké. És jövőre est a különbség még nagyobb lesz, mert a csoport- tagok is tanultak. De, ha egyénileg nézik is... Hol gyarapodik egy egyénileg dolgozó paraszt annyit egy év alatt, mist a kiienecsaládos Gulyás István. Soha azelőtt nem vágott disznót, családjain egyiken vásof- tabb volt a ruha, mint a másikon. És nézzék meg őket most... Rwházkodnak, hízót is vágtak. Bizony, olyan érvek ezek, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az eredmények mellett azt is ismertették* hogyan dolgozzon az áj esoport Beszéltek a területfelosztásról Ahol a területet felosztják egyénekre, ott mindenki úgy részesül, ahogy dolgozik. És a becsületes munka után, ha túlteljesíti tervét a tszcs-tag, jutalmat is kap a munkaegységeken felül. így beszélgettek el a népnevelők a mezőkovácsházi dolgozó parasztokkal. Péntekre össze is jöttek jónéhányan megbeszélni, hogy csoportot alakítanak. Ezen a megbeszélésén új probléma merült fel. Hol lesz a központjuk. Mert úgy esett, hogy az új csoportot a Hen- rich-tanya« körút lakó új- gazdák akarták megalakítani, de a nagy tanya az »Alkotmány« tszes-é. Ezen persze nem sok vita volt. Az »Alkotmány« tszcs tagjai átadták az új csoportnak a tanyát. így alakult meg a volt Néger-uradalom földjén újgazdákból a III. típusú »Rákóczi« tszcs. Gyorsan elterjedt az új csoport alakításának híre. Kotro- czó Géza elv társ, a község egyik középparasztja másnap azzal állított be a tanáesházára: jó lenne, ha hétfőn este kijönnétek oda a Sánnezei háromszögbe is. Ott is gondolkoznak ám erősen esoportatakításon, csak hál volna még egy-két megbeszélni való. Fontos kérdésekről esett ott szó. A gyűlésen résztvevők javarésze körépparaszt volt. Majd mindegyiknek gazdasági felszerelése, jószága. Mi lesz a jószággal? Kotroczó Géza tette fel a kérdést, de mindenkit érdekelt ez, hiszen volt egyikükben, másikukban olyan elképzelés, hogy' belépnek, de előbb pénzzé leszik a jószágállományt. Megmagyarázlak nekik, hiba volna, ha eladogatnák a jószágokat. A csoport iga nélkül nem- tadná jól elvégezni a munkát A jószágok árát pedig visszakapják a csoporttól. Ezen az estén megalakult a a második csoport. Aztán sorra jött a többi. Kedden * »Rózsa Ferenc«, szerdán a »Bajcsy- Zsilhiszky« IsZcs alakult meg. “ A hangosbiradó naponta közölte az új belépők nevét, dallal köszöntötték őket. Az egész község hallotta: Tóth József, Kiss Mihály, MüIBer Lajos, Alle Gézámé és a többiek a közös gazdálkodást választották... Hitér János is a hamgoshíradó- ból hallotta meg, hogy a szomszédai, jóismerősei beléplek. Ö sem tétovázott tovább. Csütörtökre megtört a jég a Béla-majorban is. Huszonnyolc középparaszt belépett az »Alkotmány« tszcs-be. Naponta 20—30 kisparaszt követte őket. Megmozdul talc a kulákok is, tszcs-be akartak lépni Pasek Józsefet, Kovalcsik Györgyöt, Muesi Györgyöt úgy »irányították« vissza az irodából. Leleplezték őket. Mezőkovácshá- zán nem került be kulák a csoportokba. Csütörtök estig a község, tszcs község lett Uj problémák jelentkeztek. A több, mint ezer- holdas tszcs-k problémái. Például a vetőmag w Egyik-másik új tszesdag úgy gondolkozott, a tszcs majd kap vetőmagot a kormánytól, ő nreg a sajátját eladja szabadpiacon. Ezeknek megmagyarázták, nem volna ez így jó. Hiszen, ha nem lépett volna termelőcsoportba, akkor is gondoskodni kellene vetőmagról. Természetes, hogy földje arányában biztosítani kell azt a csoport részére is. Mi volna, ha az országban minden új csoporttag ügy gondolkozna, mint ő. Horniam venne annyi gabonát a korai árny? Nem is beszélve arról, hogy a vetőmagra kért kölcsön megterhelés a csoportra, vissza is •ksdí'azrr*fi*é1ni. A cs©poi**#gok többsége meg is értette .ezt. Mezőkovácshásra első győzelmét ünnepli, a termelőszövetkezeti mozgalom fej lesz lésében. Most következik az első erőpróba: az őszi munka. Sertésbeadást szabotáló kttlákokat ítéltek el Az orosházi járásbíróság’ «ertésbeadást szabotáló kulákok ügyében, hozott ítéletet a napokban. Zábrák Pákié orosházi kuláloasszony ’ 6 és fél máz.«, aortás beadását szabotált» el. Tízhavi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 5000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Iványi István 36 Ijoldas orosházi kulák 6 és fél mázsa eertwtamdáisának nem tett ©leget. Nyolchavi börtönre, 2000 forint pénabfeítetesre és 3000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Miliály Antal 37 holdas ceanúdapécai kulak 7 máza* törté.-: és 2763 darab tójáé beadását szabotáltja el, ezért, 2 és félévi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre, valamint 6000 forint értékű vagyon és 10 hold föld ölkobozására ítélték. Gajdos Pál szarvasi kulákot szintén a serfesbeadáe elmulasztása miatt ítélték 8 havi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 1500 forint értékű vagyonelkobzásra. Megváltozott az élet a békésenlöi tanyaközpontban Békéserdő közigazgatásilag- Békés községhez tartozik. Mégis úgy él- ' tok ott az emberek évtizedeken keiesztül, mindenkitől távol, mindentől elzárva, kevés etn- lei-nok volt földje. í*e milyen élet volt ott? Vergődés, nyomorúság és telő szomorúsággal. Ha valaki beteg lett. 20 kilométert kellett gyalogolni — sokszor térdig érő sárban — míg orv óét, vagy patikát tolultak. Ez alatt a fél nap alatt, — vagy sok netten egész nap is beletelt, mim megfordultak —i a beteg meg is halira-- tett. Egy kis sóért, paprikáért 10 kilométert kellett megtenni szintén gyalog. Iskola legközelebb 10 ki lomé lene volt, ahol 200 -250 gyermeket egyedül tanított égy tanító. így éltek Szabó Gaborék is az Almár-széten, vagy Bajiék az erdőn, az árendás tanyában. A felszabadulás után a földet kiosztották. Megalakult a földműveeszö- vetkezet is. Az erdész-* lakot átalakították üzlethelyiséggé. Az udvarára pedig iskolát építettek. A hároméves tervben még egy nagy öröm érte Rókéaerdő dolgozóit. Vi- zesfásra, — ami öt km-re veit — vasutat építettek. Eddig 20 km-t kellett megtenni az első állomásig. A hároméves terv után tovább szépült, javult a tanyai dolgozók élete. Telefont, kaptak. Ha va- tatci beteg tett, egyszerűen esek telefonálta^: az orvosnak be a községbe. Az iskolaépület is kicsinynek bizonyult már. Uj iskolát.építettek s azt a Legkorszerűbb berendezésekkel szerelték tel. Két új tanító került az erdész-lakba. A régi iskolát, kultúr- házzá alakították át. A kultúrházban hosszú téli estéken felolvasásokkal, vetitettképes előadásokkal, a fiatalok meg színdarabokkal szórakoztatják a dolgozókat. A szövetkezetét is kibővítették. Ha valaki baromfit akar eladni, nem kell bevinni Békésre. Daráló malmot is kapott a •Következet. Ss ezt a bókéserdői, dolgozók mind a tervdől kapták. De még többet is kapnak, hiszen most tervezik, hogy szikvizgyá- rat létesítenek. Az ötéves terv végére megkapják a töuesutat, az alapját készítik is már. A bókéserdői fiatalok közül Bnenyä Gyuri, Kiss Gy, Mihály egyetemi hal lg* -, tők, ez egyik mezőgazdásznak, a másik tanár-i nak készül. Most őssael többen elmennek szakérettségire. Szabóék sem gondolták, hogy a lányuk, Juckó egyetemre jár. Vagy Cz,övekék, hogy Jóska fiúk szakérettségi-, no kerül.. Sokan soha nem gondolták volna, hogy valamikor még a tanyai embernek is hete lehet szólni saját sorsának intézésébe. Most többen vannak tanácstagok is. És a párt- szervezet negyven párttagja, negyven kommunistája példát mutatva harcol a terv teljesítéséért, a terv valóra: állásáért. Tudják, hogy az ötéves terv befejezésével még szebb, még boldogabb tesz az étet. I. A BÉKE TERVE EZ... l Vemilyi Károlyt Kéteyyháeán sokan ismerik. Mini tanácstag, sokat beszélget a község dolgozóival a felmerülő problémákról. A beadás teljesítésében is mindig az elsők között m Tojásbeadását már most egész évre 110 száaulékra teljesítette. A kenyér gabona-, takar mőnygabona-, napraforgó-, szálas takarmány-, baromfi-, hízott-értés és vágómarhabeadásit *s 100 százalékban rendezte. Mikor esténként összejönnek valamelyik szomszédban, vagy az itt am, beszélgetnek, vagy aláír a tanácsnál is, sokszor szó esik a tervről, meg arról, hogy mit is laaptak a dolgozók cserébe m beadok gabonáért, baromfiért. Ilyen beszélgetések alkalmával nem egyszer el ■mondta Veszotyi Károly, hogy bizony sok mindent kapott mér m él kimtől ess-rébe a község. — Hiszen a tervtől kaptuk a villanyi, — mondja Veszelgi Károly 4 holdas tanácstag — o szép kuXtúrhássat, ahol m'ndeuki a saját anytmyelvén dalolhat, énekelhet, beszélhet. Nincs hátunk magát-, a csendőr büntetéssel, börtönmi. A gépállomást, a. kutakat, járdát, a ■napközi otthont és ki tudná elsorolni, mennyi mindent kúp tutik a tervtől. A terv tette szebbé, boldogabbá a mi Métánkét is — szekta itoandcmL — Ezt kap luk cserébe x gabonáért, az (Hatokért. Be még sok mindent fogunk kapni az ötéves terv befejezéséig. Mire befejez- eük az ötéves tervet, már nem lehet ráismerni a régi nádvistós &m- ségvmkn. Es ebben ap új községben megelégedett boldog ember”' laknák.. 3 1)» Kétegyhőss&ru is tudják, hpgg a tervért még nem tettek ele get. Hogy még szebbé, könnyebbé váljék a község dolgozó-inak élet* — m áHamimlmak is többet TceTl adni. Ezért teljesítette csaknem mindenből 100 százalékon, felül beadását Bandar József 10 holdas, közép- paraszt is. Hogy őzért, amit a, tervtől hxzpott, valamit cserébe ő is adjon. Akért igyekeznek a község becsületes dolgozó parasztjai is azon, hogy még többet termeljenek, államunknak még többet adhassanak. Mert tudjak, hogy ha többet ad-nalc, többet is kapnak. Több gépet, amivel párban, könnipebben meg tudják művelni a ffSUki magasabb terméseredményeket tudnak elérni. Több ruhát, több cipőt, több iparcikket biztosit Két egy házán is a terv. Jó terv ez, a béke terve. — lipcsei — Rizsjutfafásban részesítik a termesztésben kitűnt dolgozókat A minísztwtanácfi rendeletben, szabályozta a nyersvíz» forgalmát. Eszerint hántolót)an nversrizsst a termetűtől csak az áBami be-j gyűjtő szervek vásárolhatnak. Más, hántolatlan. rizst nem vásárolhat és nem adhat el. Hántolatlan nyers- rizst természetben kiadni semmiféle címen, nem szabad. Kormány zakónk gondoskodott arról, hogy az. állami gazdaságok, rizs telepein dolgozók hántolt rizs- juttatásban részesüljenek. A rendelet a munkateljesítmény szerint állapítja meg a rizajuttatás mértékét. Az állami gazdaságok rizs- telepeinek dolgozói kilónként tízforintos áron kapják a. juttatott hántolt rizst. A termelőszövetkezetek, tszcs-k minden mázsa beadott nyersrizs, után kilónként ötforintos áron öt kiló lián tolt rizst, az egyénileg gazdálkodók pedig négy kiló hón-, tolt rizst kapnak vissza. A juttatott rizst a termelőszövetkezeti, és tszcs-tngok között a munkaegység arányában kell szétosztani. vattyúzekelők természetbeni p ré in rumban részesüljenek. A prémium mértéke a termésátlag szerint emelkedik. Nem részesíthető rizs juttatásban, akit a bíróság munkafegyelem, megsértése miatt javító-nevelő munkára ítélt. Nem részesülhetnek rizsjuttatásban azok az ara-, tás-csóplésben részvevő időszaki munkások, akik két napnál többet mulasztanak igazolatlanul, míg azok, akik egy munkanapot mn Lasztanak, vagy más munkafogyel- mi vétséget követnek el, csuk öt- ven százalékát kapják a természet, báni juttatásnak. Ugyancsak ötven- százalékot szabad kiadni az állami gazdaság olyan állandó munkavállalóinak, akik 1952 július elsejétől kezdődően két munkanapot igazolatlanul mulasztanak, vagy pedig a munkából nem megfelelő módon veszik ki részüket. Azok a dolgozók, akik két napnál többet mulasztanak igazolatlanul, rizsjuttatásban nem részesülhetnek. Hántolatlan nyersrizst egyik községből, vagy városból a másikba szállítani csak p. megyei taGondosteodik a rendelet arról is, hogy az állami gazdaságokban jó nács szállítási igazolványával szamunkat végző árasztó munkások,; bad. A rendelet végül a büntető telep, vagy b ligád vezetők és szi- szankciókat tartalmazza. Jó beadássala békéért... Az ötéves terv, a bélce győzelméért harcol Békés község dolgozó parasztsága, baromfi-, tojás- és sertésbeadási tervének teljesítésivel. 1952—53 első negyedévi tervét sertésből 90 százalékra teljesítették. Baromfiból 94, tojásból 67 százalékos a 111.negyedévi tem^teljesítés. A serfcsbeadásban példát mutatott Lukács Ferenc dolgozó paraszt, alti 215 szószólókra teljesítette serfcsbe- tulám kötelezettségét, ezzel is bizonyítva, hogy jó harcosa a békének. F-utaki Mátyás 103 százalélcot teljesített. A baromfibe-td-.ís- bou is vasinak élenjárók. Balogh László III. negyedévi tervét már 100 százalékban teljesítette. Szabó József egészévi baromfibeadási köletozelUégének eleget telt. A lojáslmdásban Balogh András jár az él«*, aki egészévi tojásbeadását 366 százalékra telje- j miette. Ozv. Csapó Lászlórté, Váczi Juliánná, Nagy Sándor, Csi- ; bor Mátyás szintén teljesítenék egészéin tojásbeodási tervüket. FÄBI JUSZTINA, tudósító. Tőkés, j
