Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

1852 szeptember 7., vasárnap

\/iUaU4Mlc héj*€

Szép ajándékot kaptak a vésztői dolgozók

Az elmúlt év novemberében szárnyra kelt a hir Vésztőn: új mozit kap a község. Az ellenség már az első napokban áskálódni kezdett. Azt hinesztelték, hogy a volt »úri kaszinóból« nem mo* zit, hanem kórházat építenek, mert egyre közeledik a háború, jönnek ez amerikaiak. A pártszervezet népnevelői azonban leleplezték ezt és a község öntudatos dolgozói megértették, hogy nem liáborút, hanem kultúrforradalmunk győzelmét jelenti a hatalmas, új, korszerű épület.

Kezdetbén döcögött a munka, hiszen nem. volt anyag, pénz és munkaerőhiány mutatkozott. Decemberben aztán félbe is szakadt a munka emiatt. Török János,

Megke jdődött a tanítás, Nem indult hülba,

Büszkén járnak a gyéreitek A.z új iskolába.

Vj padokban, új könyvekből Tanulják az újat,

S amit tegnap megtanultak, Abból Visz a holnap.

Nagy Sándor a régi mozi üzemvezetője kivi.iák az építkezés továbbfolytatását. Májusban és júniusban neki is lendültek a munkának: Volt már anyag, pénz és munkaerő is. Az építkezésbe bekapcsol lódtak a DISZ-fiatalok és az úttörők. Délutánonként 8—10-en dolgoztak

társadalmi munkában

az ifjú békelraroosok. Legjobban és legtöbbet Elek Gyula, Szappanos Béla, Kutyej Lajos, Domokos Zoltán, Sóós Imre és Etek Sándor dolgoztak. Az aratás megkezdésekor újra csappant a munka üteme, pedig egyre közeledett augusztus 20., a felajánlás napja. Augusztus elején szakmunkás segítség érkeÉdesapjulc, édesanyjuk Kérdezgeti őket.

Közben halkan elmesélik A régmúlt időket.

Amikor niég ölt tanultak, Nem volt öröm benne,

Csúf em ékü, csúf világban, Csúnya volt a lecke.

zett az építkezéshez az állami gazdaságtól. Már csak 15 nap volt hátra a munka elvégzéséig s még nagyon sok hiányzott. Ekkor a mozi dolgozóinak példáját követve az építkezés dolgozói felajánlást tettek Levélben Rákosi elvtársnak, abból az alkalomból, hogy a minisztertanács elnöke lett.

Vigh Pál szakmunkás kezdeményezésére bevezették a »reggel hattól,' este tízig« mozgalmat.. . Augusztus 19-én

díszbe öltözött az új mozi

Este 7 órát ütött az óra, amikor a terem megtelt ünneplő dolgozókkal. Ott voltak köztük a mozi építői, Vigh Pál elvtárs is. Felhangzott a Himnusz. Majd Petri Mátyás elvtárs, a tanács elnöke mondott megnyitó beszédet. Aztán Búzás elvtárs beszélt a jelenlévőkhöz. Hangoztatta: büszkék vagyunk valamennyien err© az ajándékra, melyet pártunk, kormányzatunk, szeretett vezérünk Rákosii elvtárs ajándékozott számunkra. Aztán Pozsonyi elvtára, a megyei kirendeltség kiküldötte hivta fel a dolgozók figyelmét, hogy látogassák az eddiginél még jobban a szórakozást és tanulást jelentő filmeket.

A megnyitó ünnepség után az új mozi első műsorszámaként a nagysikerű »Tűzkeresztség« című filmet vetítették le a boldogan ünneplő dolgozók előtt.

lierecaky Sándor tudósító Vésztő.

De az, aki most nő majd fel Az új iskolában,

Dolgos, baldog emberré lesz A szabad országban.

KEBEPECZKI GYÖRGY, a Békéscsabai Téglagyár dolgozója.

Megkezdődött a tanítás

A meagyesegyházi úttörők lelkes kultúrmunkájáról

jesíteni az állammal szembeni kötelezettségét. Legutóbb augusztus utolsó napjaiban a termelőszövetkezetbe dolgozó parasztokat köszöntötték, köztük Borzán Miklóst

I \e a nredgvesegyházi úttörők nemcsak - mJ cíásttnkka énektéstel ‘és kőí/üntés«et1:kelj-kötelesséac teliesíSíkéért fid ne kö

Kik. ií..,m—Cremt feldolgozásában előadták

A lanév végén Medgyesegyházán két úttörő kid tű rbrigád alakult. Az azóta eltelt időben Karsai Miháiyné pedagógus vezetésével felmérhetetlen jó munkát végzett a két brigád, in dolgozó paras?

szón (öllek volna. Meglátogat! szövetkezetek -legjobb dolgozóit. Rigmust énekelnek a munkában élenjáró Misur ninnkacsapatr ól, Mészáros Sándorról s a Szi- kora brigádról. Mondani sem kell, hogy, milyen nagy örömmel fogadták az apró dalosokat, láncosokat.

M

eghatódva és szeretettel fogadták az úttörő brigádokat, az élenjáró dolgozó parasztok is. Például, mikor beadási kötelezettségének túlteljesíLéséért köszöntötték idős Hégely Sándort, a fia, aki külön gazdálkodik, azt mondotta az iiltörőknek, hogy őt is keressék már fel, mert igyekszik a beadás teljesítésével. Szűcs Ferencné is örömmel fogadta őket s megígérte, hogy a jövőben még jobb munkát végez gazdaságában, hogy még jobban tudja tela háromfelvonásoa >'Piroska és a farkas« cumi operettet. Az előadás sikerét elegendő azzal jellemezni, hogy a különben másfél órahosrzáig tartó darab több mint két és félóra hosszáig tartóit, mivel csaknem minden ének- és táncszámot visz- szatapsollak. A meilgyesegyházi dolgozók közül még kevesen látlak ilyen szép előadást, amelyben egymást váltották a szóló- és kórusénekek, népi és baléit táncszámok. Hibát követett el a járási népművelési ostály, hogy nem tette lehetővé a dat- rab bemutatását más községekben is, ahol az úttörők ösztönzőit kaptak volna hasonló darab betanulására, bemutatására. Bár ez még nem késő, mind a [\o szereplő úttörő szívesen vállalja az utazással járó fáradtságot is és szüleik is örülnének, akik minden áldozatot meghoztak, hogy az operetthez szükséges ruhákat előteremtsék.

Az ifjúság szárnyra kel

írta: Sz. Kanyevszkij

Jevgenyij Ipatov belépett a DQSzAAF moszkvai területi repülőklubjába. Előzőleg nem szólt senkinek, nem akarta, hogy érzékenylelkü édesanyja megtudja a dolgot.

Jevgenyij igyekezete, hogy eltitkolja édesanyja ©lőtt cselekedetét, fölöslegesnek bizonyult. Édesanyja hamarosan belenyugodott. Ö ugyan a világon semmiért sem szánta volna rá magát, hogy beleüljön a repülőgépbe, de ami Jevgenyijt illeti, ám legyen: ebben nem akart beleavattnJevgenyij a csütörtöki és vasárnapi napokon Sgész télen át eljárt a repülő-klubba a foglalkozások ra. Tapasztalt pilóták, technikusok, a Honvédő Hűl-« '■ ’"'»ni oktatták a fiatalokat, segítettek Jevgenyijnek és társainak a repülés elméletének tanulmányozásában, a repülés alapjainak elsajátításában.

Az elméleti oktatás után csakhamar elérkezett az idő a gyakorlati foglalkozásokra.

Az anyja igy búcsúzott tőle:

— Bizom beamed Zsen- ja, csak légy óvatos ott

fenn, a levegőben ...

2

A repülőtéren az okai tó ezt mondotta:

— Jevgenyij Ipatov tanfolyamhal Igató! ön

tanult a leglelkesebben. A repülő-klub vezetője elismerése jeléül elrendelte, hogy ön szálljon fel elsőnek.

Klubtársa segitett neki felcsatolni az ejtőernyőt .. .

3

A repülőgép szárnya alatt ezüst szalagnak látszik a folyó, amelyben Jevgenyij olyan sokat fürdött. Milyen kicsi az erdő, ahol málnázni szokott. Az úton szinte bogaraknak látszanak a gépkocsik. Az a föld, ahol 17 éve él, a magasból teljesen ismeretlennek és bűbájosán szépnek látszik.

— Ipatov tanfolyamhallgató jegyezze meg amit lát — hangzott fel váratlanul az oktató nyugodt hangja. — Jegyezze meg a repülőtér felé vezető utat, a földön lévő tájékoztató pontokat. Ne sza]asszon el semmit sem, amit megfigyelhet, összpontosítson! Gyakorolja a látásutáni emlékezési .. .■ Hogy érzi magát, Ipatov?

Ipatov tanfolyamhallgató nagyon, jól érzi magát, boldog. Szive mégis hevesen dobog, ügy tűnik neki, hogy a szívdobogása még a motor zúgásánál is erősebb.

Tizenöt perc múlva a repülő-klub vezetője fogadja- a jelentést.

— Jevgenyij Ipatov tanfolyamhal Lgaiaú jelentem, végrehajtottam a parancsot.

Természetesen a repülőknél történnek sokkal jelentősebb események is. De a fiatalember olyan lelkesedéssel tette meg jelentését, mintha legalábbis körülrepülte volna a földet.

4

Jevgenyij estefelé tért haza. A kérdések özönét zúdították feléje. Különösen Jura érdeklődött minden felöl. Meg akarta tudni, mit jelent az, hogy »magára húzta a kormányt«, mi az a »mélykanyar«. Jevgenyij pedig türelmesen, az »öreg pilóták« fölényes mozdulatával mutatta, hogy mi is az a »mélykanyar«.

MÓRICZ ZSIGMOND

1952 szeptember 6-án Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulóján országszerte Móricz-ün népségeket tartottak.

Az „ Ötéves terv” kiállítást mindenkinek látni kell

Augusztus 20-án, alkotmányimk ünnepén nyilt meg Békéscsabán, a Vigadó nagytermében az »Ötéves terv« megyei kiállítás. Azóta nem telt el egyetlen nap sem, hogy a dolgozók kisebb-nagyobb csoportja meg ne látogatta volna a megye minden tájáról. Szeptember 5-én is több, mint százan nézegették, tanulmányozgatták azokat a képeket, melyek bemutatják, milyen nyomorból, elnyomatásból szabadítottak lel bennünket a Szovjetunió hős katonái s azokat a képeket, melyek bemutatják hogy tudunk élni a szabadsággal, tudjuk vezetni, irá- nyííani nagy pártunkkal az országot.

A kiállítás —, mely tükrözi mindaz! a sok ajándékot, építkezést, amit megyénk az ötéves tervtől kapott —, örömmel tölti el a látogatókat s ösztönzést ad a további harcra, építésre, a béke megvédésére.

»Ez a kiállítás mutatja azt,

hogy a haza valóban a magyar dolgozó népé s a dolgo- zók maguknak építik szebb és boldogabb jövőjüket«

— olvassuk a látogatókönyvből„SÖTÉTSÉG“

Üj színes csehszlovák film

Csehországi városok és falvak terein, utcáin könyvmáglyák égnek. Jezsuita szerzetesek lóháton nyargalnak egyik faluból a másikba, kutatnak a husziták és forradalmi könyveik után. Feltépik a házak ajtaját, falakat, padlókat, állandóan félelemben tartják a lakosságot. Ekkor, a XVII. század elején a cseh j népre súlyos elnyomás nehezedett. A I Habsburg-ház jármát nyögték és saját j földesuraik is gyötörték a parasztokat.

Húsz János egyetemi tanár eszméi harcra mozgósították a cseh népet az elnyomó világi urakkal szövetkezett pápai ház ellen. Félt az uralkodó osztály a huszita tanoktól, mert látta, hogy az mint lobbantja lángra a nép elfojtott szabadságvágyát, látta, hogy a nép szomjasan issza a forradalmi tanokat.

A »Sötétség« cimü uj színes csehszlovák film ezt a korszakot hozza elénk Mahovec huszita vadász és gyermekeinek történetében. Látjuk, milyen volt a sorsuk a huszitáknak, akik kiálltak a nép ügyéért. Mahovecnek is el kell menekülnie otthonából. Házában kutatást tartanak és valóban találnak nála huszita könyveket. Gyermekeit, Tamást és Helenkát a földesur eladja saját adósságai fejében.A film egyik érdekes jelenete az összecsapás a husziták és a jezsuitták között. A küzdelem végén a husziták vízzel tele hordóban, alaposan megmár- togatják a jezsuitákat. Helenka és Tamás összetalálkoznak apjukkal és most már hármasban folytatják az útjukat. Amerre járnak, igyekeznek elhinteni a huszita tanok magvait. (Orosháza, Partizán Filmszínház, szeptember 6—10-ig.)

a több, mint 3000 név között. Cs. Szabó János neve alatt ezt olvassuk :

»Tetszett a képeken megelevenedve látni hazánk iparo sodását, mely biztató remény a még boldogabb életre.«

Igen, a kiállítás hizlaló reménnyel tölti el a dolgozókat de olyan reménnyel, amely nem jelenti, hogy most már ölbe te hessük kezünket és úgy is új gyárak, új iskolák, új kultúrliá zak épülnek s rohamosan fejlődik mezőgazdaságunk s állat- állományunk. Még csak a kezdőinél tartunk, célunk dolgozó, népünk Teljes boldogságának, jólétének megteremtése. További szívós és kitartó munkára van szükség, hogy megvalósítsuk az ötéves tervet. Annál is inkább, mert minden eredményünkre ét- dolgozó népünk életére is ádáz gyűlölettel, fegyverrel a kezükben leselkednek nyugaton és a déli határainkon is. De háborús gyilkos mesterkedéseiket áz or szögünkön belül többszáz kólák, régi kizsákmányoló, népgyilkos s a klerikális reakció sóiét ügynökei igyekeznek sikeressé tenni Ennek a tudata késztette arra Pántya Jánost, hogy a kiállítás látogatókönyvébe beírja:

»Szeretném, ha megyénk minden dolgozója látná ezt a kiállítást, látná azt, hogy mit ad a népi demokrácia.«

Igen, látnia kell minden dolgozónak ezeket az eredményeket, hogy erőt merítsenek belőle az ellenség elleni harchoz s minden egyes alkotásunkat meg is védelmezzenek.