Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-07 / 210. szám
r-----------------> A z augusztusi taggyűlések tapasztalatai Békés megyében Súlyos mulasztások a Békésmegyei l-es számú Gépjavítóban l _______J í AZ HDP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA 1952 SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 21«. SZÁM 6627 holddal gyarapodott sxövetkeseteink földterülete A könyv Ünnepi díszbe öltöztek könyvesboltjaink, kiállítási termeink és népkönyvtáraink. Ünnepi események egész sorozata kezdődik el a mai nappal, hazánk dolgozó népe, felnőttek és iskolások, munkások és dolgozó parasztok ünnepük és köszöntik a tudatunkat formáló, munkánkat segítő és szórakozás sunkat jelentő könyveket. Hazánkban még soha nem szerették, nem becsülték úgy a könyveket, mint napjainkban. A Szovjetunió hős hadsereg© által történt felszabadulásunk óta nem telt el egyetlen nap, hogy pártunk vezetői, tagjai ne biztatták, ösztönözték volna olvasásra, tanulásra a dolgozók legszélesebb rétegeit. De megteremtették az olvasás és a tanulás előfeltételeit is. Legkisebb falva- inkban s üzemeink mindegyikében könyvtárakat létesítettek. Módot és lehetőséget, bátorítást adtak Íróinknak új életünkről szóló művek Írásához. S ma könyvtáraink, könyvesboltjaink állandóan újabb és újabb kiadású könyvekkel gyarapodnak, miközben a korábbi kiadások szinte szemlátomást fogynak .Megyénkben is tízezrével vásárolják a dolgozók a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtárs műveit s az ő életükről, harcukról, tanításukról szóló könyvek ezreit. Keresett cikké váltak a a szovjet és magyar szak- és ezép- irodalmi művek. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a szovjet Írók legjobb művei szerettették meg dolgozóinkkal a könyveket, az olvasást. Annyira, hogy már nem elégszenek meg a könyvtárakban lévő kötetekkel, hanem maguk is vásárolnak faliul és városon egyaránt. Békéscsabán 1950- | ben 29.912 különböző mű fogyott el a Könyvterjesztő Vállalat boltjából. 1951-ben már 59.843. Ezév bIső felében pedig 39.897 s a megvásárolt művök jórésze ideológiai bs szakkönyv. Hasonló példákat hozhatnánk fel megyénk többi városából is. S ha az olvasómozgalom fejlődését és a könyvesboltok növekvő forgalmát összevetjük, azt látjuk, hogy - a megjelent és olvasott könyveknek hatalmas közük van ahhoz, hogy megyénk dolgozói is lépést tudnak tartani az ötéves terv követelményeivel. Nagy szerepük van a könyveknek abban, hogy újítóink, sztahanovistáink, kitüntetett dolgozóink vannak üzemeink mindegyikében. Az olvasás és tanulás megmutatkozik a könyvet egyre jobban szerető dolgozó parasztságunk munkáján is. Róluk is beszélt Révai ©Ívtárs, amikor azt mondotta: »A magyar nép olvasó néppé válik.« Igen, a könyv életszükséglet falun is. Dolgozó parasztságunk szorgalmasan tanulmányozza a kiadott szovjet és magyar szakkönyvek sokaságát. Tanul Nyikolejava: »Aratás«, Szolohov: »Uj barázdát szánt az eke«, Sán- I dór: »Huszonnégyen kezdték« című könyvéből és más Írók műveiből, amelyek szórakoztatva, új mezőgazdasági munkamódszerekre, összefogásra és az ellenség elleni harcra tanítanak. Gyomán a nyári munkák kellős közepén, júliusban Ü9 ‘A200 könyvet kölcsönöztek ki olvasásra a dolgozók, Endrődön 643-at, Szarvason 801-et s így soünnepe rolhatnánk még számos községben. De nem kapunk törpe számokat, ha megnézzük a falu dolgozóinak júliusi könyvvásárlását. Július hónapban több mint 1700 könyvet vásároltak megyénk dolgozói csak a földművesszövetkezeti boltokból. A sarkadi járás dolgozó parasztjai júliusban 602 könyvet vásároltak. A kondorosi dolgozók augusztusban 242-őt, a zsadányiak 115-öt és a mezőgyániak 108-at. Ezek a számok állandóan emelkednek. Az ünnepi könyvhét fő célja, hogy bemutassa dolgozóinknak a magyar, a szovjet és a népi demokratikus országok rohamosan fejlődő irodalmát, elmélyítse a könyv szeretetét, a tudás és olvasás vágyát. Az ünnepi könyvhéten könyvkiadásunkat, tömött könyvtárainkat s nagyszámú olvasóit ünnepeljük. Dolgozó népünk legjobbjai a Horthy-fasizmus sötét korszakában ökölbe szorult kézzel nézték, hogy a haszonlesők és pénzhaj hászók hogyan árusították a tömegeknek a lélekmérgező, a való életet elhomályosító, a kizsákmányolás, a szenvedés és a nincstelen-ég tűrését hirdető fércműveket. A cenzúra figyelmét elkerülő haladó művökre iram telt a 80 filléres napszámokból, ráadásul az év jó részét tíz- ós százezrek munka nélkül töltötték el. A néháuykötetes falusi könyvtárakat elrejtették a községháza rejtett zugában, ahol csak a «bennfentesek» jutottak hozzá. De ha kitárták volna a könyvtárak ajtaját, vájjon olvasták volna-e a dolgozók az életüktől teljesen idegen könyveket? Felszabadulásunk óta eltelt nyolc óv után már elmondhatjuk Petőfi szavaival: «...a szellem napvilá- I ga beragyog minden ház ablakán». Nincs dolgozó, áld ne erezné ezt, ha még teljesen nem is kapcsolódik be az olvasó-mozgalomba. Az ünnepi könyvhétnek éppen az az egyik legfőbb feladata, hogy tovább szélesítse az olvasó-mozgalmat, még jobban megismertesse a könyveket és azok olvasásának felmérhetetlen jelentőségét. Másik fontos feladata az, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen az írók és az olvasók között. Azok az írók, akik a mai magyar irodalmat írják, a dolgozók soraiból kerültek ki, olyanok, mint Szabó Pál, Nagy Sándor, Veres Péter és mások, akik együtt élték át a dolgozó tömegekkel a múlt rendszer minden megpróbáltatását és együtt lelkesednek most hazánk rohamos épülésén, szépülésén. Az írók segítik műveikkel dolgozóiul; munkáját, harcát. Azokat a zökkenőket, amik megmutatkoznak műveik témáinak kiválasztásánál, az egyes hősök ldssé ferde ábrázolásánál ós a jövőbe való előremuta- tásnúl, az olvasó tömegek sokaságának kell segíteni, elegyengetni, eltüntetni. A mai írók pártunk tanításai nyomán a dolgozó tömegek nevelését, munkám ós harcra való buzdítását választották hivatásuknak. Ezen az úton haladva érték el azt, hogy műveiket nemcsak a magyar doLgozók, hanem a szovjet dolgozók és a népi demokratikus országok dolgozóinak sokezres tömege is olvassa, szereti ós megbecsüli. Az írók munkájának megbecsülését jelenti a Kossutli-díj és a legnagyobb elismerést az, hogy Termelőcs-oportjaink az idén is megmutatták a gyakorlatban, hogy a parasztság felemelkedésének egyetlen útja a nagyüzemi gazdálkodás. Termelőcsoportjaink népnevelői ismertették a csoportok eddigi fejlődését, eredményeit és ismertették azokat a módszereket is, melyekkel kimagasló eredményeiket elérték. Egyre több dolgozó ismeri fel, hogy a szovjet agrotechnika módszereinek nagy részét, pl. a keresztsoros vetést, vagy az állattenyésztésben a háromszori fejest, mestersége® borjúnevelést csak a nagyüzemekben lehat alkalmazni. Az elmúlt hét első három napján megyénkben 1114 család választotta a nagyüzemi gazdál(A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti): Gabonabegy üjtési tervünket .szeptember 3-ig 90.9 százaiéi;ban teljesítettük. Az elmúlt héten bizonyos javulás mutatkozott a termény begyűjtésben, az ellenőrző munka megjavítása után a tanácsok például a gyomai járásban megjavították a helyszíni elszámoltatásokat Dolgozó parasztjaink között sok helyen visszhangra talált az a célkitűzés, hogy néhány napon belül megszerezzük a szabadpiacot megyénknek. Ez a lendület azonban még mindig kevés a oél eléréséhez, egyes járásainkban még mindig igen nagy a lemaradás. Legtöbb hátralék a mezőkovácsházi járásban van, mely tervét csupán 92 százalékra teljesítette. Tanácsaink nem mozgósították még megfelelően az állandó bizottságokat sem, általában elhanyagolják az állandó bizottsági üléseket. A gyomai járásban például arra hivatkoznak, azért nem tartanak állandó bizottsági ülést, mert a tagok el vannak foglalva az elszámoltatással, közben ez a munka sem folyt kielégítően. Járásainkban tovább kell fokozni a gabonabegyüjtés lendületét, harcolni kell azért, hogy mindenki maradéktalanul teljesítse kölelekodás útját. Az új belépők között 299 középparaszt család van. A közös művelésbe vett terület így megyénkben ismét 6627 holddal gyarapodott. Uj csoportok is alakultak az elmúlt hót első felében összesen 13, ezekből III-as típuson nyolc, egyes típuson három kezdi meg a munkát. A hét második felében új csoport alakult Kisdombegyliázán is, I—es tipusou 60 taggal. A meglévő »Táncsics« tszcs-be 42, a »Rákóczi« tszcs-be 69 család lépett be. így Kisdombogyházái; sem sok hiányzik ahhoz, hogy a község tszcs községgé váljon. Jó eredmények születnek mezettségét. Az erre való harcra mozgósítsák a begyűjtési állandó bizottságokon keresztül a jól teljesítő dolgozó parasztokat, akiknek személyes érdeke is, hogy begyűjtési kötelezettsége teljesítése után szabadon értékesíthesse feleslegét. Járásaink sorrendje a gabona- begyűjtésben: 1. Békési járás 99.7 o/o 2. Sarkadi járás 97.7 o/o 3. Szeghalmi járás 95.3 o/o 4. Orosházi járás 94.8 o/o 5. Szarvasi járás 94.1 o/o 6. Gyulai járás 94.1 o/o 7. Gyomai járás 94 o/o 8. Mezőkovácsházi j. 92 o/o Békéscsaba város 99.1 o/o A kapások begyűjtésében már most is tapasztalható, hogy a helyi tanácsok megalkuvó módon kezelik a beadási határidő elmulasztását, nem alkalmazzák azonnal a kötelezettségek felemelését. Megyénkben a töréstől számítva 5 napon belül 1567 termelő teljesítette kötelezettségét, 443 nem tett eleget az előírt határidő alatt. Ezek közül azonban csupán 177- nek emelték fel kötelezettségét, de ugyanakkor csupán tizennyolcat számoltatlak el, mikor a kötelezettség felemelése után sem tett eleget beadásának. gyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén, azonban tel kell figyelnünk a hibákra is. Egyes járásokban nem fordítanak a tanácsok kellő gondot a termelőszövetkezetek fejlesztésére, a meglévő csoportok eredményeinek ismertetésére. A termelőszövetkezeti mozgalom elhanyagolását bizonyítja az, hogy pl. a gyulai és a sarkadi járásban az elmúlt hét első felében egyetlen belépő sem volt. Ezekben, a járásokban sokkal nagyobb gondot kell fordítani erre a munkára, hiszen a járás csoportjai is bizonyítják jó ered- ' ményeikkel a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A föladat az, hogy ezeket az eredményeket széles körben ismertessék. Lazán dolgoztak a tanácsok az elmúlt héten, különösen az orosházi járásban. A napraforgó begyűjtésénél például 342 dolgozó paraszt még a felemelés után sem teljesítette kötelezettségét, mégis csak negyvenhetet számoltattak el belőlük. Igm súlyos hiba az a járásban, hogy még lazábban kezelik a beadást szabotáló hálátokat. Nyolcvanegy Irulák nem teljesítette beadását a felemelés után, de ugyanakkor csak tizenhatot vonlok ezért felelősségre. Nem ellenőrzik szigorúan tanácsaink a törések megkezdésének bejelentését sem. Az orosházi járásban és Békéscsabán a termelők kb. 60—70 százaléka már megkezdte a napraforgó szedését, de c supán 10—20 százaléka jelentette ezt be a tanácsnak. Hiba az, hogy a bejelentések megtételét nem ellenőrzik a mezőőrökön, díüőbiztosokon keresztül. Tanácsainknak a gabonabe- gyüjtésről egy pillanatig sem szabad megfeledkezni, de ugyanakkor az őszi begyűjtések mellett nem hanyagolhatják el az élőállat- baromfi-, tojás- és tej begyűjtést sem. Vannak olyan járásaink, műit például a gyulai^ békési, sarkadi, szeghalmi, gyomai járások, melyek szeptember 4-ig még 50 százalékát sem teljesítették a negyedévi hízottser- tésbeadási tervnek. A szeghalmi járásban nagy a lemaradás, a tojás- és baromfibegy üj lésben is. Tanácsainknak minden erővel harcolni kell azért, hogy ezen a téren is teljesítsük tervünket két írónk, Nagy Sándor és Acél Tamás művét tüntették ki Sztálin- díjjal. íróink nem állhatnak meg az elért oiedményeknél, ugyanúgy nem állhatunk meg olvasó-mozgalmunk elért fejlődési fokánál sem. Tovább kell mélyíteni az írók és az olvasók közötti kapcsolatot s őrre az üpnepi könyvhét során alkalma nyílik megyénk dolgozóinak is. Ütvén községben nyílik olyan könyv- kiállítás, amely könyvismertetővel, az írók életének, munkásságának ismertetésére! lesz összekapcsolva. Sarkadon, Tótkomlóson ós Batto- nyán az írószövetség egyik jeles tagja, Reményi Sándor tart ismertetőt 12-ón és 13-án. Ezek az ismertetők és könyvldálilítások a dolgozók százezreivel szerettetik meg még jobban a könyvet és ismertetik tel még jobban az oiva-ás, a tanulás szükségességét, további építőmunkánkhoz, ötéves tervünk megvalósításához, a béke megvédéséhez, Minden téren teljesítenünk kell begyűjtési tervünket