Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

r-----------------> A z augusztusi taggyűlések tapasztalatai Békés megyében Súlyos mulasztások a Békésmegyei l-es számú Gépjavítóban l _______J í AZ HDP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA 1952 SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 21«. SZÁM 6627 holddal gyarapodott sxövetkeseteink földterülete A könyv Ünnepi díszbe öltöztek könyves­boltjaink, kiállítási termeink és népkönyvtáraink. Ünnepi esemé­nyek egész sorozata kezdődik el a mai nappal, hazánk dolgozó népe, felnőttek és iskolások, munkások és dolgozó parasztok ünnepük és köszöntik a tudatunkat formáló, munkánkat segítő és szórakozás sunkat jelentő könyveket. Ha­zánkban még soha nem szerették, nem becsülték úgy a könyveket, mint napjainkban. A Szovjetunió hős hadsereg© ál­tal történt felszabadulásunk óta nem telt el egyetlen nap, hogy pártunk vezetői, tagjai ne biz­tatták, ösztönözték volna olva­sásra, tanulásra a dolgozók leg­szélesebb rétegeit. De megterem­tették az olvasás és a tanulás előfeltételeit is. Legkisebb falva- inkban s üzemeink mindegyikében könyvtárakat létesítettek. Módot és lehetőséget, bátorítást adtak Íróinknak új életünkről szóló mű­vek Írásához. S ma könyvtáraink, könyvesboltjaink állandóan újabb és újabb kiadású könyvekkel gya­rapodnak, miközben a korábbi ki­adások szinte szemlátomást fogy­nak .Megyénkben is tízezrével vá­sárolják a dolgozók a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtárs műveit s az ő életükről, harcuk­ról, tanításukról szóló könyvek ez­reit. Keresett cikké váltak a a szovjet és magyar szak- és ezép- irodalmi művek. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a szovjet Írók legjobb művei szerettették meg dolgozóinkkal a könyveket, az olvasást. Annyira, hogy már nem elégszenek meg a könyvtá­rakban lévő kötetekkel, hanem ma­guk is vásárolnak faliul és vá­roson egyaránt. Békéscsabán 1950- | ben 29.912 különböző mű fogyott el a Könyvterjesztő Vállalat bolt­jából. 1951-ben már 59.843. Ezév bIső felében pedig 39.897 s a meg­vásárolt művök jórésze ideológiai bs szakkönyv. Hasonló példákat hozhatnánk fel megyénk többi városából is. S ha az olvasómozgalom fejlődését és a könyvesboltok növekvő forgalmát összevetjük, azt látjuk, hogy - a megjelent és olvasott könyveknek hatalmas közük van ahhoz, hogy megyénk dolgozói is lépést tud­nak tartani az ötéves terv köve­telményeivel. Nagy szerepük van a könyveknek abban, hogy újí­tóink, sztahanovistáink, kitüntetett dolgozóink vannak üzemeink mind­egyikében. Az olvasás és tanulás megmutatkozik a könyvet egyre jobban szerető dolgozó parasztsá­gunk munkáján is. Róluk is beszélt Révai ©Ívtárs, amikor azt mondot­ta: »A magyar nép olvasó néppé válik.« Igen, a könyv életszük­séglet falun is. Dolgozó paraszt­ságunk szorgalmasan tanulmányoz­za a kiadott szovjet és magyar szakkönyvek sokaságát. Tanul Nyikolejava: »Aratás«, Szolohov: »Uj barázdát szánt az eke«, Sán- I dór: »Huszonnégyen kezdték« cí­mű könyvéből és más Írók művei­ből, amelyek szórakoztatva, új me­zőgazdasági munkamódszerekre, összefogásra és az ellenség elleni harcra tanítanak. Gyomán a nyári munkák kellős közepén, júliusban Ü9 ‘A200 könyvet kölcsönöztek ki olvasásra a dolgozók, Endrődön 643-at, Szarvason 801-et s így so­ünnepe rolhatnánk még számos községben. De nem kapunk törpe számokat, ha megnézzük a falu dolgozóinak júliusi könyvvásárlását. Július hó­napban több mint 1700 könyvet vá­sároltak megyénk dolgozói csak a földművesszövetkezeti boltokból. A sarkadi járás dolgozó parasztjai júliusban 602 könyvet vásároltak. A kondorosi dolgozók augusztusban 242-őt, a zsadányiak 115-öt és a mezőgyániak 108-at. Ezek a szá­mok állandóan emelkednek. Az ünnepi könyvhét fő célja, hogy bemutassa dolgozóinknak a magyar, a szovjet és a népi demo­kratikus országok rohamosan fejlő­dő irodalmát, elmélyítse a könyv szeretetét, a tudás és olvasás vá­gyát. Az ünnepi könyvhéten könyv­kiadásunkat, tömött könyvtárainkat s nagyszámú olvasóit ünnepeljük. Dolgozó népünk legjobbjai a Horthy-fasizmus sötét korszakában ökölbe szorult kézzel nézték, hogy a haszonlesők és pénzhaj hászók ho­gyan árusították a tömegeknek a lélekmérgező, a való életet elhomá­lyosító, a kizsákmányolás, a szen­vedés és a nincstelen-ég tűrését hir­dető fércműveket. A cenzúra fi­gyelmét elkerülő haladó művökre iram telt a 80 filléres napszámok­ból, ráadásul az év jó részét tíz- ós százezrek munka nélkül töltötték el. A néháuykötetes falusi könyvtá­rakat elrejtették a községháza rej­tett zugában, ahol csak a «benn­fentesek» jutottak hozzá. De ha ki­tárták volna a könyvtárak ajtaját, vájjon olvasták volna-e a dolgo­zók az életüktől teljesen idegen könyveket? Felszabadulásunk óta eltelt nyolc óv után már elmondhatjuk Petőfi szavaival: «...a szellem napvilá- I ga beragyog minden ház ablakán». Nincs dolgozó, áld ne erezné ezt, ha még teljesen nem is kapcsoló­dik be az olvasó-mozgalomba. Az ünnepi könyvhétnek éppen az az egyik legfőbb feladata, hogy to­vább szélesítse az olvasó-mozgal­mat, még jobban megismertesse a könyveket és azok olvasásának fel­mérhetetlen jelentőségét. Másik fon­tos feladata az, hogy szorosabb kap­csolatot teremtsen az írók és az olvasók között. Azok az írók, akik a mai magyar irodalmat írják, a dolgo­zók soraiból kerültek ki, olyanok, mint Szabó Pál, Nagy Sándor, Veres Péter és mások, akik együtt élték át a dolgozó tömegekkel a múlt rendszer minden megpróbáltatását és együtt lelkesednek most hazánk rohamos épülésén, szépülésén. Az írók segítik műveikkel dolgozóiul; munkáját, harcát. Azokat a zökke­nőket, amik megmutatkoznak mű­veik témáinak kiválasztásánál, az egyes hősök ldssé ferde ábrázolá­sánál ós a jövőbe való előremuta- tásnúl, az olvasó tömegek sokasá­gának kell segíteni, elegyengetni, eltüntetni. A mai írók pártunk ta­nításai nyomán a dolgozó tömegek nevelését, munkám ós harcra való buzdítását választották hivatásuk­nak. Ezen az úton haladva érték el azt, hogy műveiket nemcsak a magyar doLgozók, hanem a szovjet dolgozók és a népi demokratikus országok dolgozóinak sokezres tö­mege is olvassa, szereti ós megbe­csüli. Az írók munkájának megbe­csülését jelenti a Kossutli-díj és a legnagyobb elismerést az, hogy Termelőcs-oportjaink az idén is megmutatták a gyakorlatban, hogy a parasztság felemelkedésé­nek egyetlen útja a nagyüzemi gazdálkodás. Termelőcsoportja­ink népnevelői ismertették a csoportok eddigi fejlődését, eredményeit és ismertették azo­kat a módszereket is, melyek­kel kimagasló eredményeiket el­érték. Egyre több dolgozó is­meri fel, hogy a szovjet agro­technika módszereinek nagy ré­szét, pl. a keresztsoros vetést, vagy az állattenyésztésben a há­romszori fejest, mestersége® borjúnevelést csak a nagyüze­mekben lehat alkalmazni. Az elmúlt hét első három nap­ján megyénkben 1114 család választotta a nagyüzemi gazdál­(A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti): Gabonabegy üjtési tervünket .szeptember 3-ig 90.9 százaiéi;ban teljesítettük. Az elmúlt héten bi­zonyos javulás mutatkozott a ter­mény begyűjtésben, az ellenőrző munka megjavítása után a taná­csok például a gyomai járásban megjavították a helyszíni elszá­moltatásokat Dolgozó parasztja­ink között sok helyen visszhang­ra talált az a célkitűzés, hogy néhány napon belül megszerez­zük a szabadpiacot megyénknek. Ez a lendület azonban még mindig kevés a oél eléréséhez, egyes járásainkban még mindig igen nagy a lemaradás. Legtöbb hátralék a mezőkovácsházi já­rásban van, mely tervét csupán 92 százalékra teljesítette. Tanácsaink nem mozgósítot­ták még megfelelően az ál­landó bizottságokat sem, ál­talában elhanyagolják az ál­landó bizottsági üléseket. A gyomai járásban például arra hivatkoznak, azért nem tartanak állandó bizottsági ülést, mert a tagok el vannak foglalva az el­számoltatással, közben ez a mun­ka sem folyt kielégítően. Járása­inkban tovább kell fokozni a gabonabegyüjtés lendületét, har­colni kell azért, hogy mindenki maradéktalanul teljesítse kölele­kodás útját. Az új belépők kö­zött 299 középparaszt család van. A közös művelésbe vett terület így megyénkben ismét 6627 holddal gyarapodott. Uj csoportok is alakultak az elmúlt hót első felében összesen 13, ezekből III-as típuson nyolc, egyes típuson három kezdi meg a munkát. A hét második felében új cso­port alakult Kisdombegyliázán is, I—es tipusou 60 taggal. A meg­lévő »Táncsics« tszcs-be 42, a »Rákóczi« tszcs-be 69 család lé­pett be. így Kisdombogyházái; sem sok hiányzik ahhoz, hogy a község tszcs községgé vál­jon. Jó eredmények születnek me­zettségét. Az erre való harcra mozgósítsák a begyűjtési állandó bizottságokon keresztül a jól tel­jesítő dolgozó parasztokat, akik­nek személyes érdeke is, hogy begyűjtési kötelezettsége teljesí­tése után szabadon értékesíthesse feleslegét. Járásaink sorrendje a gabona- begyűjtésben: 1. Békési járás 99.7 o/o 2. Sarkadi járás 97.7 o/o 3. Szeghalmi járás 95.3 o/o 4. Orosházi járás 94.8 o/o 5. Szarvasi járás 94.1 o/o 6. Gyulai járás 94.1 o/o 7. Gyomai járás 94 o/o 8. Mezőkovácsházi j. 92 o/o Békéscsaba város 99.1 o/o A kapások begyűjtésében már most is tapasztalható, hogy a helyi tanácsok megalkuvó módon kezelik a beadási határidő elmu­lasztását, nem alkalmazzák azon­nal a kötelezettségek felemelését. Megyénkben a töréstől számítva 5 napon belül 1567 termelő telje­sítette kötelezettségét, 443 nem tett eleget az előírt határidő alatt. Ezek közül azonban csupán 177- nek emelték fel kötelezettségét, de ugyanakkor csupán tizennyol­cat számoltatlak el, mikor a kö­telezettség felemelése után sem tett eleget beadásának. gyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén, azonban tel kell figyelnünk a hibákra is. Egyes járásokban nem fordítanak a tanácsok kellő gondot a termelőszövetkezetek fejlesztésére, a meglévő csopor­tok eredményeinek ismertetésére. A termelőszövetkezeti mozgalom elhanyagolását bizonyítja az, hogy pl. a gyulai és a sarkadi járásban az elmúlt hét első fe­lében egyetlen belépő sem volt. Ezekben, a járásokban sokkal na­gyobb gondot kell fordítani erre a munkára, hiszen a járás cso­portjai is bizonyítják jó ered- ' ményeikkel a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. A föladat az, hogy ezeket az eredményeket széles körben ismertessék. Lazán dolgoztak a tanácsok az elmúlt héten, különösen az oros­házi járásban. A napraforgó be­gyűjtésénél például 342 dolgozó paraszt még a felemelés után sem teljesítette kötelezettségét, mégis csak negyvenhetet számol­tattak el belőlük. Igm súlyos hiba az a járás­ban, hogy még lazábban ke­zelik a beadást szabotáló há­látokat. Nyolcvanegy Irulák nem teljesítette beadását a felemelés után, de ugyanak­kor csak tizenhatot vonlok ezért felelősségre. Nem ellenőrzik szigorúan taná­csaink a törések megkezdésének bejelentését sem. Az orosházi já­rásban és Békéscsabán a terme­lők kb. 60—70 százaléka már megkezdte a napraforgó szedését, de c supán 10—20 százaléka jelen­tette ezt be a tanácsnak. Hiba az, hogy a bejelentések megtéte­lét nem ellenőrzik a mezőőrö­kön, díüőbiztosokon keresztül. Tanácsainknak a gabonabe- gyüjtésről egy pillanatig sem sza­bad megfeledkezni, de ugyanak­kor az őszi begyűjtések mellett nem hanyagolhatják el az élőál­lat- baromfi-, tojás- és tej be­gyűjtést sem. Vannak olyan járá­saink, műit például a gyulai^ békési, sarkadi, szeghalmi, gyo­mai járások, melyek szeptember 4-ig még 50 százalékát sem tel­jesítették a negyedévi hízottser- tésbeadási tervnek. A szeghalmi járásban nagy a lemaradás, a tojás- és baromfibegy üj lésben is. Tanácsainknak minden erővel harcolni kell azért, hogy ezen a téren is teljesítsük tervünket két írónk, Nagy Sándor és Acél Tamás művét tüntették ki Sztálin- díjjal. íróink nem állhatnak meg az elért oiedményeknél, ugyanúgy nem állhatunk meg olvasó-mozgalmunk elért fejlődési fokánál sem. To­vább kell mélyíteni az írók és az olvasók közötti kapcsolatot s őrre az üpnepi könyvhét során alkalma nyílik megyénk dolgozóinak is. Üt­vén községben nyílik olyan könyv- kiállítás, amely könyvismertetővel, az írók életének, munkásságának ismertetésére! lesz összekapcsolva. Sarkadon, Tótkomlóson ós Batto- nyán az írószövetség egyik jeles tagja, Reményi Sándor tart ismer­tetőt 12-ón és 13-án. Ezek az ismer­tetők és könyvldálilítások a dol­gozók százezreivel szerettetik meg még jobban a könyvet és ismer­tetik tel még jobban az oiva-ás, a tanulás szükségességét, további építőmunkánkhoz, ötéves tervünk megvalósításához, a béke megvédé­séhez, Minden téren teljesítenünk kell begyűjtési tervünket

Next

/
Thumbnails
Contents