Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-05 / 208. szám
rt&ä s/*píe»b*r ä., péntek UiUaisaiok Hcpi Teljesítsük a silóxasl tervet A Népgazdasági Tanács előírta, hogy a tennelősaö vetkezetek és termel őcsoportok az 1952 as évben a közös és háztáji szarvasmarha, juh, aertésálömány részére számorá'la- tonként hét köbméter silótokar- mányt kötelesek . készíteni. A legtöbb termelőszövetkezet még mindig nem teremtett® meg az alapját annak, hogy silózási tervét tél- je&Hae, nem ásott, vagy main. épített silókat tervének megfelelően,. A legtöbb helyen munkaerő hiányra hivatkoznak, holott több, jól •szervezett termel őszövei. kezet mára tavaszi hónapokban megkezdte a földsiló készítését. A bé’.megyeri »Táncsics« tsz már kiásott, illetve besilóaott 250 köbmétert. Ekeken, a »József Attila« tez 300 köbmétert, az endrődi »TTj Barázda« 200 köbmétert silózott be. Most elsőrendű feladat a nyári betakarítás után az őszi betakarítás előtti időszakban, — amikor a nagyobb munkált még úgysem kezdődtek meg — a szükséges földsilók gyors megásass, a silók építése és a már megépített álók sürgős rendbehozatala. A munkaidő jó kihasználásával a nap különböző óráiban itt-ott felszabaduló munkaerők beállításával és jól szervezett eilóásó brigádokkal még el letet készíteni a földsilókat október hónapig. Ott, ahol esi nem történt meg, a munka torlódása miatt később nem lesz rá Lehetőség és ennek súlyos következménye az, hogy a nedves répaszetetet nem tudják best lózni, a kukoricaszár is beálóeatlan marad. Kormányzatunk a silózási terv teljesítésére segítséget nyújtott a termelőszövetkezeteknek azzal, hogy lehetővé tette a községi földsilók átvételét. TérLcaiőszövetfcezetoink vegyék át a felajánlott községi földanókaí, mert azel^ a ká-szenőliő községi silóárkok lehetővé teszik az idénelég korán beérő kukoricaszárnak re előbbi besiíózását. Igényüket jelentsék be a községi tanácsnál és az igénybejelentés után a kiválasztott üres községi földsilók,-it átvétetik a tanácstól. A földsilúkért természetesen térítést ketl az államnak fizetni. Ehhez az átvevő termelösvövetkezetek, vagy csoportok középlejáratú hitólt kapnak. Az összeg 20 százalékát 1952-ben, 40 száza’ókat 195-3-ban és 40 svára é kát 1954-ben kell kifizetni. Térítendő összeg megyénk területén általában a kijavítás után 8.5 forint, javítás nélkül 5 forint köbméterenként. Levelezőink jelentik a lermelöszövelkezeti mozgalomrúl A begyűjtési miniszter rendelkezése a kapások begyűjtésével kapcsolatban A legutóbbi »Begyűjtési Értesítő« közli a begyűjtési miniszter utasítását a kapásnövények begyűjtésével kapcsolatban. Eszerint minden termelő kötetes a kukorica, napraforgómag és burgonya betakarításának megkezdését — azt megelőzően — a helyi tanácsnál bejelenteni. A tanácsnak a mezőgazdasági állandó bizottság, a mezőőrök, valamint a dűlő- feleiősök tájékoztatása alapján meg kell állapítani, hogy az egyes dűlőkben mikor kezdhető meg a betakarítás. A községi tanácsnak a termelő beadási könyvébe be kell jegyeznie a kukorica, napraforgómag és burgonya betakarításának' TvcZftelét. A kukoricát és á napbáfói'gót a bejegyzett időponttól, vagyis a törés napjától számítolt öt napon belül be kell adni, a burgonyabeadást a szedés után azonnal teljesíteni kelL Ha a termelő a betakarítást részletekben végezné, először feltétlenül olyan mennyiséget takarítson be, amelyből beadását teljes egészében teljesítheti. A begyűjtési rendelet szerint kukoricából, napraforgómagból, burgonyából a beadási kötelezettség teljesítése mindent megelőz. A beadási kötelezettség teljesítésére az előírt minőségi feltételeknek megfelelő kukoricát, burgonyát, napraforgómagot kell beadni Harminc százaléknál nagyobb víztartalmú kukoricát beadni''nem lelteta Wh Azoknak a termelőknek kötelezettségét, akik a beadásnak a határidőn belül nem tesznek eleget, öt-tíz százalékkal felemelik, elszámoltatják őket és kártérítést vetnek ki rájuk. A kártérítést a szabadpiaci árnál húsz százalékkal magasabban kell megállapítani Ingyen munkaruhával is segíti népgazdaságunk a bányászok munkáját Népgazdaságunk a bányásamun- ka megkönnyítés® érdekében ingyen. ruhát is juttat a föld alatt dolgozóknak. 1951 szeptemberétől 1952 szeptemberéig több mint ötvenezer munkajmhát, ötvenezer bőrés gumicsizmát, illőivé bakancsot* továbbá nagy Vernes r fehérneműt kaptak ingyen, a bányászdolgozók. Szigorú ítéletek a sertésbeadás elmulasztása miatt A kulákok igyekeznek a sertésbeszolgáltatás alól is kibújni. A bíróságok az utóbbi napokban több kulák bűnügyét tárgyalták, akik nem teljesítették sertésbeszolgáItatási kötelezettségüket. Ezek közül a szeghalmi járásbíróság Lázár Gergely kulákot, aki sertésbeadását elmulasztotta és a nála megjelent tanács-végrehajtót késsel támadta meg, három és félévi bőr-» tömre ítélte. A sertésbeezolgáítatási elmulasztása miatt az egri járás-* bíróság Szabó K. Áron ku lakot háromévi börtönre, Szabó Pál besenyőteleki kulákot kétévi börtönre, a szarvasi járásbiróság öziv. Tusják Pálné kondoros! kulákasz-t azonyt egyévi és nyolchónapi börtönre, a battonyai járásbiróság Baffai Antal kulákot egyévi és nyolchónapi börtönre, a törökszentmiklósi járásbiróság Géléi Sándor kulákot egyévi és kéthó- napi börtönre, a békési járásbiróság öev. Váradi Ádánroó mező- berényi kulákassaonyfc egyévi és kétliónapi börtönre ítélte. A bíróság valamennyi ügyben többezer forint pénzbüntetést is kiszabott! és az elitéit kulákokkal szemben, részleges vagyonelkobzást is megítélt. Zsadány Az alkotmány ünnepére megalakult nálunk az i>Uj Barázda« termelőceoport 28 családdal. Ezzel Zsadányban több mint 76 csa - Iád közel eaer hold földdel tért át a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra. Ifjú Bíró Jé, oe, Zsadám. Pu «z t a s zante tornya A »Kossuth« termelőcsoport tavaly alakult Ifi. típuson 22 tag gal. Jószágállamányuk ©gy év alatt két darab lóról hét darabra, a meglévő húsz borjú tíz fejőstehénnel és 125 darab sertéssel sza porodott. Ezeknek az erodményoknek a láttán, a körülöttük lakó egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok is érdeklődéssel fordulnak a csoport felé. Két hőt alatt 40 új taggal nőtt a taglétszám és 201 hold földdel a tiitdterüfetük is gyarapodott. Jelentősen megnőtt a ióállománynk is, miért az újonnan belépeti csoporttagok bevitték jószágállományukat. Az új belépő tagok nemcsak, hogy maguk be-’éptek, hanem eljárnak az egyénileg dolgozó parasztokhoz is. Elmondják a csoport eredményeit, hqgy egyedüli helyes út, amit - ők választottak; a nagyüzemi gazdálkodás. / Kovács Lajos 14 holdas, Kunos Kálmán 15 holdas kő épparas»- tok azt mondták, bárcsak heléptek volna már te aly, amikor rrieg- alaku't a »Kossuth« termeFcsoport. Kecskeméti László, Orosháza. Sagykamarás A nagykamaiási dolgozó parasztok is tudják, mit jelent közösen dolgozni. Községünk dolgozó parasztjainak már több mint fel© termelőszövetkezetben dolgozik. Augusztus hónapban volt olyan héti hogy 110 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Ez az eredmény nem jött magától. A »Súgvári« tsz-ben dolgozó tagok ia megálltak helyüket azidáig is a munkában. Vannak tőid»« olyanok, mint Eod-or István, aki még nem hiányzott eeak. alig négy-öt napot, vagy Szabó Pár, aki egy éve, hogy a tsz-ben dolgozik, ds még nem igen hiányzott egy napot sem. Fodor Margit* Nagykamarás Gyulavári Uj tennelőceoportok alakultak Gyulavári községben is a régiek mellett. »Dózsa«, »Uj Elet« termel őcsopottok és sok szétszórt parcellák kerültek egybe. Megindultak a gyulavári dolgozók in a szövetkezés útján a szebb, jobb és boldogabb élet felé. A már meglevő tsz-ek eredményei meggyőzték Arató Antal tizholdas dolgozó parasztot is, aki eddig is élenjárt a termelésben. Ifjú Töröli János 12 holdas, Török Imre 12 holdas, Szilágyi Lajos tizhoklas, . Er- dődi Mi Irály nyolchoidas dolgozó parasztok is követték. Ezek a dolgozó parasztok is megmutatták az eddigi munkájukkal, hogy becsületesen harcolnak a többtermésért. Most összefognak, hogy közösen még több, meg nagyobb eredményeket érjenek el. Rezek János, Gyulavári. Nagyjelentőségű szovjet munkaszervezési módszert vezetnek be a textiliparban A könnyűipari miniszteri um új, szovjet munkaszervezési módszer Leírását kapta meg. Az új módszer nagy tetszést aratott a magyar szakemberek között A leírás összefüggő, egységes rendszerbe foglalja össze az élenjáró szovjet textilipar in unkaszervezését és a szovjet sztahanovisták legjobb munkafogásait. Pontosan meghatározza a dolgozók jogait és kötelességeit. Többi között előírja, hogy minden dolgozó joga, hogy gépén a műszaki előfeltételek és a megfelelő nyersanyag bizío ííva legyen. A dolgo ók megkövetelhetik, hogy megmagyarázzák nekik, hogyan számítolták ki normájukat Kötelességük a többi között a gyártási előírások betartása, szakképzettségük állandó emelése. Az előírásban külön fejezet foglalkozik a mnnkavédelmi berendezésekkel, amelyeket biztosítani kell a dolgozók részére. A szovjet munkamódszert elsőnek a magyar pa- mntiparban vezetik be. Elmélet a gyakorlat motorja Ezévben a békési járásból '70 mezőgazdasági dolgozó végzett, illetve végez 14 hónapos mezőgazdasági akadémiát, 11 hónapos elnöki akadémiát, öthónapos növény- és állattenyésztési, brigád vezetői iskolát. Ezenkívül még számosán végeztek különböző kisebb tanfolyamokat. Az akadémiákról és az öthónapos brigádvezetői tanfolyamról politikai és szamnai tudással már meg ia érkeztek a végzett hallgatók. A tanfolyamokon megismerték a Szovjetunió fejtett agrotechnikáját s itthon több és jobbtermeléssel hálálják meg pártunknak és kormányzatunknak azt, hogy megadta számukra a lehetőséget a tanulásra és képzett szakemberekké válhattak. Ifjú Tóth Gábor, a békési »Szabadság« tsz tagja 14 hónapos mezőgazdasági akadémiát végzett. Hazaérkezve elmondotta, hogy szüleinek 16 ho d földje volt, de mégfeni tudták taníttatni. Csak a fel- szabadulás és a „nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés teremtett számára lehetőséget' a tanulásra. Ezt azzal is meg akarja hálálni pártunknak és dolgozó népűnknek, hogy elbeszélget azokkal, akik most indulnak a tanfolyamra. Ismerteti velük még jobban a tanúié« jelentőségét. * Szekeres Sándor, a kamuti. »Béke« tsz tagja öthónapos állattenyésztési tanfolyumot végzett. Elmondja, hogy most mái' öthonapoe iskola nélkül el sem tudná képzelni az állattenyésztést. Nagyon szükségesnek tartja, hogy a tsz-ekből minél több tag végezzen legalább öthónapos iskolát. Az ott tanultaiddal, a megszerzett szakmai tudással látja világosan feladatát s tudja azokat el is végezni. Ezt megértették ifjú Cirják Sándor, Apáti Nagy Lajos, Polgár Lajos, Lukács István, akik a »Béke« tsz-ből most mennek ötliónn- pos brigádvezetői iskolára. Azzal az elhatározással indulnál; útnak, hogy Szekeres elvtárs példáját követve szorgalmas tanulással töltik el az öt hónapot, hogy onnan hazatérve tovább tudjál; fejleszteni, erősíteni ötezerhoidas termelőszövetkezetüket. Acyy Ferenc, a békési járási tanács szem. előadója. Az átalakult sztyeppe A Don-Volga-Manics-folyók közli háromszögben elterülő óriási térség — erdők nélküli síkság: sztyeppe. A Don most ezen az aszályos területen is keresztül folyik és bőségesen megilatja a szárazságtól megrepedezett, szomjazó földeket. Hogy mit jelent az öntözés? A rosztovi terület »Iszkra« és »Iljics öröksége« kolhozaiban a búzatermés tavaly az öntözött földeken háromszor akkora volt, mint az öntözetleneken. A bagajevi kerület »Kommunizmus útja« kolhozának tagjai biztosan számítanak arra, hogy az öntözött földterületeken 200 pudos búzatermést takarítanak be. Terv szerint burgonyát hek- táronkint hétszer annyit termelnek, mint tavaly, zöldségfélét és nedvdús takarmány'! hatszor annyit, évelőfüvet pedig 15-ször annyit. Ezek a számok egyáltalán nem jelentenek felső határt Az öntözés lehetővé teszi, új, értékes növények termelését Nagyobb területen vethetnek gyapotot és rozst. Jobban kihasználhatják a földet. Az öntözött földeken lehetőség nyílik arra, hogy évente lsét termést takarítsanak be. Az olcsó villam-oscn-ergia lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés legszélesebbkor« gé- gepílését, villamosítását. Villamos traktorok, villamoskombájnok jelennek meg a földeken. Szorosan összefügg ezzel a fejlődéssel az állattenyésztésben végbemenő változói» is. A szarvasmarha:' 1 >mány kétszeresére, a juh- és sertésállomány háromszorosára növekszik. A számítások azt mutatják, hogy az öntözés eredményéképpen a sztálingrádi és rosztovi területek mezőgazdasága 1,250.000 tonna búzával, 160.00Ü tonna rizzsel, tíz- és tízezer tonna nyevsgyapotlal, több mint 600 ezer tonna burgonyával, több mint 300 ezer tonna lejjel, 38 ezer tonna vájj 1 mintegy 6 ezer tonna gyapjúval ad többet évente az országnak. A rosztovi terület tudományos kutatóintézetei jelentős mértékben segítenek az öntözött földek terméshozamának fokozásában. Az intézet fiatal munkatársa, Kazakov, nagyteljesítményű esőztető berendezést tervezett, amely 110 méteres sugarú körben szórja szét. maga körül a vizet. P. A. Vitte professzor, novocserkasszki tudós, micsurini módszerekkel bőliozamú rizsfaj’át, L. A. Zsdá- nov, a rosztovi egyetem tanára, újfajta gyapotokat nemesített ki. A Rosztovi Tudomány os Mezőgazdasági Kutatóintézet megszervezi az öntözéses földművelés élenjáróinak tapasztalatcseréjét és kidolgozta a munka megszervezésének új módszereit. A Lenin-csalorna megnyitásával — a tudomány és a gyakorlat közös erőfeszítésév 1 a rosztovi nagykiterjedésfí aszályos terület, a bő terméshozamú földművelés és a nagyhozamú álla!tenyésztés példamutató vidékévé, a bőség, a termékenység gyönyörű kertjévé aláírni 51
