Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-30 / 229. szám
Í952 szepiä'iiihiT 30., Keiltl 3 UikaizaioU Hépt Beadási tervük teljesítésével, kölcsönjegyzéssel erősítik a békét Csárdaszállás dolgozói Csárdaszállás község a gabona- begyűjtésben is az elsők között -volt a megyében. Mikor a község másodiknak kapta meg a megyében a szabadpiacot gabonából, a község dolgozói megfogadták: «nem hagyjuk .magunkat, kukoricából mi kapjuk meg’ elsőnek a szabadpiacot». A kukorica törés megkezdése előtt a tanács rendszeresen ismertette a község dolgozóival a minisztertanács határozatát. A törési engedély kiadásakor pedig elbeszélgettek a dolgozókkal, elmondták, ha az engedély kiadásától számított 5 napon belül nem teljesítik beadási kötelezettségeiket, 5—10 százalékkal felemelik beadásukat. így aki elhanyagolja hazafias kötelozettsé- Bét, nemcsak államunknak, hanem saját magának is kárt okoz. Több lesz a beadása, kevesebb jut szabadpiacra. A törés megkezdése után egymásután gördültek a kukoricával megrakott szekerek a íöldművesszö- vetkezet felvásárló helye ©lé. Blsőlc között voltak — mint a gabonabe- fkdásnál — a termelőszövetkezetek. .^„Győzelem“ tsz például már 26-án 100 százalékban teljesítette kukoricabeadási kötelezettségét A termelőszövetkezetek példájára az egyénileg dolgozó parasztok is — köztük elsőnek a párttagok, tanácstagok — teljesítették beadásukat, Nagy István 7 holdas tanácstag az elsőik' között 115 százalékra teljesített©' kukoricabeadási kötelezettségét. A csárdaszállási dolgozók azonban nemcsak a beadásukkal mutatják meg béke akaratukat, hanem a kölcsönjegyzósben is. Tusa Antal elvtárs, aki mindenből 100 százalékra, napraforgóból 150 százalékra teljesítette beadását, 500 forint békekölcsönt jegyzett Varga Gábor középpataszf, akinek 9 családja van, elmondta, hogy ő is azért teljesítette mindenből 100 százalékra, kukoricából 100 százalékon felül beadását, mert békét alkar. Ezért jegyzett 300 forintot). Martincsek Márton 8 holdas dolgozó paraszt sem akar háborút. — Nem akarom — mondotta —, hogy nálunk is, mint Koreában az ártatlan gyermekeket, pusztítsák el barbár módra az imperialisták. Ez év tavaszán Békés- megyében a községek és a tsz-ek 933 és fél kát. hold területet fásítottak be. A külső fásításra 200.000 csemetét ültettek el. A városok, községek parkosítására,, utcák, terek fásítására több mint 123.000 suhángot ültettek el a tavasz folyamán. Még ez évben 1823 kát. hold területet ---------------------------------------------E zért teljesítette Martincsek Márton is száz százalékra beadási kötelezettségét, 400 forint békekölcsönt jegyzett. A község dolgozó parasztjai sokat kaptak a tervtől Nem akarják, hogy az életük olyan legyen újra, mint régen volt, almikor lenézték, dem törődtek a tanyavilág dolgozóival. Ezért igyekszik mindenki teljesíteni beadását és a község szeptember 2t-ig 89 százalékra telj esi tette kukoricabe- aldási tervét. — Mi a beadásunk teljesítésével, a békekölcsön, jegyzésével akarjuk bebizonyítani — mondta Nagy Sándor dolgozó paraszt, aki kukoricából. 115 százalékra teljesített© beadási kötelezettségét —, hogy békét akarunk. A békénket építjük ezzel, saját életünket, gyermekeink jövőjét tesszük szebbé, boldogabbá. Lipcsei Mária. fásítanak be a megyében, csaknem ezer holddal többet, mint a tavasszal, A tsz-ek közül legnagyobb területen a earkádi «Lenin» tsz fásít. Az ősz folyamán 22J.5', 1953 tavaszán pedig újabb 20 holdon létesül erdősáv. A bank úti kísérleti gazdaság ez évben 40 kát. hold területen létesít erdősávok 1823 kát. holdat fásítanak az ősszel Békés megyében Sádar Pálnak is ran miért jegyezni ÚJKÍGYÓSON 8« békebizottsági tag vesz, részt a jegyzésben. Ezek. példamnfcatúan le is jegyeztek. Agócs Pál köz- cégi békebizottsági fele-, lős feleségével együtt 900 forintot jegyzett. Ö, a földművesszövetkezeti dolgozója, felesége pedig háztartásbeli. Kovács Paine ogyhoklas dolgozó parasztasszony. 400 forintot, Frank PáL négyholdas dolgozó paraszt 600 forintot, Va- ■zula András szövetkezeti terményfelvásárló 1200 forintot jegyzett. Agócs elvtárs különö- aon jól dolgozik. Oda megy, ahol mások nem értek ©l eredményt. Pénteken, 26-án este is Sódar Pál 11 holdas középparaszthoz látogatott el, akit már előbb két népnevelő pár 'eredmény felék1 nüi látogatott meg. Agócs elvtárs azial kezdte a beszélgetést, hogy ő nem »koldulni« jött. Elmondotta azt, mit adott eddig a nép állama a dol- dolgozóknak országos viszonylatban és aztán a Községük mit kapott. Villanyt, 800.000 forintos beruházással egyemeletes iskola épül, aztán rátért, arra, hogy Sódar Pái maga mit kapott: — Fiad is katonatiszti iskolában van most. A múltban gondold el, hány tiszt volt a faluban. Három volt mindössze. Nézd meg kik voltak azok is. Egyik a főjegyző, a másik a tanító, a harmadik egy ezerből das " bérlő. Almod- tál-e te arról, hogy a te fiad valaha kiifeúalíszt lehet. Mit szól a te fiad % társainak, ha azok megkérdezik tőle, mennyit jegyzett apja. Egész biztos szégyelni fogja, ha ii jegyez semmit. Sódar Pál dolgozó paraszt 400 forintot jegyzett. ZIMMER LÁSZLÓ telekgerendási községi bé_ ksbizottsági felelős feleségével együtt 2200 forintot jegyzett. Mindketten a felsőnyomási állami gazdaságban dolgoznak. Elmondta Zimmer László, hogy: mind a ketten más kutyái voltunk. Feleségem egy kukáknál nőtt fel, ő is so-, kát köszönhet a felszabadulásnak. Apja öregségére a testvéreivel közösen tudott csak egy kis házat venni. Ő maga, Zimmer egy rozoga viskót tudott venni. Most pedig egy szép, tágas, egészséges házat tudott építeni. Ö úgy jegyez, ahogyan életszínvonala emelkedik. Ezt le lehet mérni a jegyzésből is. A tervkölcs ön jegy zésnél 200, az I. békekölcsön- jegyzésűéi 600, a IL-nál 1000;, a Hl.-nál 2200 ’forintot jegyzett. A békéscsabai Pamutszövő békebízottsága jól harcol a kölcsön jegyzés sikeréért A Békéscsabai Pamut szövőben valamennyi üzemrész dolgozói lelkesen jegyeznek. Hogy ez így van, abban nem kis része vau az üzem békebizottságának. A békebizottság tagjai ki-ki a saját munkahelyén elbeszélgetnek dolgozó társaikkal és személyes példamutatással, jó, meggyőző érvekkel bebizonyítják nekik: mindenki a maga hasznára jegyez békekölcsönt. Özví. Tráher Gyulán© kétszeres sztahanovista békebizottsági tag, az automata szövődében dolgozik. Mindjárt a jegyzés első napján 1100 forint békekölcsönt jegyzett. A vele együtt dolgozó Miklya Judit és Lakatos Zoltánná szövőnők csak 400, illetve 200 forintot akartak jegyezni. Trá- her elvtársnő a műszak végéin elbeszélgetett vei üli. — Nézzétek — mondotta nőink — ti is jól emlékeztek 1944 nyarára Milyen volt akkor Békéscsaba arculata. Akár egy elkárhozott városéi. Nem mertünk az utcára kibújni este sötétedés után, mert a villanyok nem égtek. A házak ablakai sötét papírral bevonva — a fény csak haj szál vékony csíkokban verődhetett ki. Es bient a lakásokban mi volt? Riadt tekintetű emberek ültek felöltözve az asztalnál!, az ágyak szélén. Gyermekek kuporogtak fázva, álmosan a földön, vagy anyjuk ölében. Neon mert lefeküdni senki, mert csak épp, högy Elhallgatott a sziréna és hátha futni kell. Es nem voltak külömbek a nappalok sem. Vájjon akkor, ha azt mondta volna valaki, hogy mit adnánk, hány forintot azért, hogy ez a kínos állapot megszűnjön, melyikünk gondolkozott volna? En biztosan neon, de más anya sem. Semllyen összeg nem lelt volna sok, csak újra ágyban »Ihassunk nyugodtan. Most pedig béke vau. Nyugodtan dolgozhatunk, »Ihatunk. Azt kell tennünk csupán, hogy jó munkánk mellett forintjainkkal is segítsük a béke megvédését. Ti pedig nem gondoltok erre, ezt elfelejtitek. Miklya Judit még aznap 600 forint békekölcsönt jegyzett. Benyó Mihály elvtárs, sztahanovista művezető ugyancsak bóko- bizottsági tag. ö maga 1000 forintot jegyzett. Mivel a kölcsön jegyrés megkezdése előtt műszakjának dolgozói között is különböző hírek terjedtek1, Benyó elvtárs a jegyzés első napján elbeszélgetett a szövőnőkkel a kölcsönjegyzés fontosságáról. Felsorolta nekik elsősorban azt, hogy mi lett azokból a forintokból, melyelret az eddigi jegyzések során kölcsönadtunk államunknak. Mi épült többek között a Pamutszövőben? Húszezerforintos öeruházással orvosi rendelő, 75.000 forintos beruházással új transzformátorház, 389.000 forint értékben Jégnedve- sítő berendeléseket kaptak és a jövőben még több minden épül. Mindenki százszorosán visszakapja tehát, amit jegyez. Azután a békéről beszélt Benyó elvtárs a lányoknak, asszonyoknak. Elmondotta: valamennyien csak úgy tudják állandóan fokozni munkájukat, ha béke van. Forintjaikkal is a békét védik. A szövők elgondolkoztak. És a jegyzésben nem maradtak ©1: 600 —800 forintokat jegyeztek va'.a- men ny ion. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ötmillió hektár kiterjedésű földei borítanak be a védöu'dósá.ok. 30—35 százalékkal növekszik az öntözött földek kiterjedése, 30—35 ezer tavat és víztárolót ^intenek a kolhozok és szovkozók dolgozói, 40—45 százalékkal növekszik a mocsarak lecsapoló .a ái al nyert földek területe az uj ötéves tervben. A képen G.igorij Szálnyin, a herzoni terület »Lenin«-kofhozänak trak- torbtája géppel gondozza a fiatal facsemetéket. Hetven százalékkal növekszik a Ííonnyii- és élelmiszeripari gyá.-tinin,ok termelése az uj ötéves tervben. 1955-ben 1950-hez viszonyítva, 61 százalékkal több gyapotszövetet, 54 százalékkal több gyapjúszövetet, 55 százalékkal több bfiríábbe. üt, 78 százalékkal több porcukrot, 92 százalékkal több husi állítanak eiö. A képen a taskenti textilkombinát minőségi ellenőrzési osztályát látjuk. HMBSSHaunilHBiaBIBHUIUUIUIIIHIBNI A xfüíutányi állami gazdaság’ távirata a Megyei Pártbizottsághoz Mt a zsadányi állami gazdaság aulgozöi harcos üdvözletünket küldjük és örömmel jelentjük, hogy a III. békekölcsön jegyzésre való felhívást magunkévá tettük, pártunk és hazánk iránti lelkesedésből eddig 193,800 forintot jegyeztünk. Ezzel is erősítjük ötéves tervünk sikeres megvalósítását, Néphadseregünket és a világ békéjét. Zsadányt állami gazdaság dolgozót. •.. Asért adtam, hagy megvédjem neked és sok pajtásodnak otthonát a Tito-banda elten A népnevelők itt is elindultak, hogy felkeressék a falu dolgozóit. Meglátogattak minden családot, minden otthont. Hozzánk is 'eljöttek. Kinyílt a kiskapu, léptek hallattszottak, az öcsém ujjongva kiáltott fel: jönnek 1 Nyílt az ajtó és belépett hozzánk két népnevelő. Derűs, mosolygós volt az arcuk. Vidáman újságolták, hogy mi járatban vannak. Békekölcsönt jegyeztetnek. Édesapa is vidám lett. »Hogyne elvtársak, én is jegyzek« — mondotta — és már alá is irta az ivet. Az öcsém és én figyelmesen végignéztük, hogyan kanyarodnak édesapa betűi. Átadta a jegyzési ivet, kezetfogott az elvtársakkal és ezt mondta: »Köszönöm, hogy hozzám is eljöttek.« Az elvtársak távozása után öcsém megfogta .apuka kezét és ránézett. »Apuka, miért jegyzett?« — kérdezte. Az édesapám arca komoly lett és azt mondta: azért, hogy megvédjem neked és sok-sok pajtásodnak a békés otthonát, a déli határain-« kon leselkedkő Tito-banda ellen. így jegyzett családunk és soksok más osalád azért, hogy megvalósítsuk ötéves tervünket, ni g- védjük békénket. Klucsik Ilona, úttörő, Kondoros, GyMpotpersselési bemutató a kondorost „Dolgozók“ tsx-ben A kondoros! gépállomás a békésmegyei gépállomások küldötteinek, a tsz-ek gyapottermesztési brigádvezetőinek részvételével pénteken reggel gyapotperzselési bemutatót rendezett. Az új módszer alkalmazását a kondorosi «Dolgozók» tsz gyapottábláján mutatták be. Lényege az, hogy permetezéssel lo- szárítják a gyapot leveleit, így több tápanyagot kap a gubó és gyorsabban beérik. A szakemberek vé'oménye szerint a perzselte után másfél-két hétre meg lehet kezdeni a szedést. A növény így még az őszi fagyok beállta előtt kovád. Ez igen jelentős, mert a fagy minőségromlást idéz elő a gyapotnál. A permetező levet kalciumból és ciánamidból állítják össze, gép-, vagy kézi permetezővel szórják. A tsz-ck gyapottormesztéyi bri- gádvezetői nagy tetszéssel fogadták a bemutatót és megígérték, bogy az új módszert a halmazzá!
