Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

A Sztálin Vasműért, a Budapesti Földalatti Vasúiért, az Inotai Erőműért, a Tiszalöki Vízműért, a Népstadionért, az ötéves tervért, a magyar nép boldog jövőjéért, a szocializmusért: jegyezz békekölcsönt

As István-malom dolgozói a IV. negyedév sikeres teljesítésére késsülnek

Az fctíáa-jnaítom dolgozói augusztus havi tervüket csupán #7.9 százalékra tudták teljesíteni, forintértékben. azonban 194.9 százalékot értek éí. Annak, hogy mennyiségben csupán Ilyen eredményt tudtak elérni, több olyan oka volt, melyet az üzem vezetősége, « dolgozók nem tudtak megszűntei«!. Többek között az, hogy nem volt a városon keresztüli vezető csatornában elegendő mennyiségű víz és ágy kellett végágkinlódni az egész nyarat. Természetesen nem végezte hiba nélkül munkáját sem a part- szervezet, sam az üzemi bizottság, ami ugyancsak hozzájárult a nem kielégítő terv teljesítéséhez.

Ezeket a hiányosságokat figyelembe véve készülnek most a IV. negyedév sikeres teljesítésére az István-maŰoin dolgozói, vezetői.

— Mindenekéi ott

a politikai felvilágosító munkái javítjuk

tovább — mondja Várai Mihály divtára, üzemi párttitkár. — .Népnevelőinken keresztül megértetjük a dolgozókkal, hogy minden egyes «zézsőéfc, amelyik hiányzik a terv teljesítéséhez, milyen hatalmas kár népgazdaságunknak. Nálunk igen komoly hiba volt eddig, hogy az agitáció meglehetősen általános volt. A népnevelők, ha a tervteíjesítée fontosságáról igyekeztek meggyőzni & dolgozókat, arról, hogy milyen hatalmas változást hozott életünkben a terv, akkor 'leginkább ceak Kazincbarcikát, 8ztá5 in várost, a

földalatti vasutat emlegették. De

arról nem igen beszéltek, hogy a mi üzemünk, ők maguk egyénileg te mit kaptak a tervtől és mit kell még tenniük, hogy a jövőben még többet kapjanak. Azt tevésbbé ismertették, hogy új fürdőket, női, férfi öltözőket, ebédlőt kaptunk. Ajsntáa több mint 1 millió forint költséggel két kazánt átépítettünk. Es még tehetne sorolni tovább. A jövőben népnévéi óink elsősorban ezt magyarázzák meg a dolgozóknak és azt, hogy nincs olyan doJ- jgozó a mi üzemünkben sein, akinek élete ne változott, volna meg a feliszabadulás óta.

Eddig vélt ugyan unmka inódezer- átadás az üzemben, de nem rendszeres. Néhány jólteljefcitő foglalkozott csupán gyengébb szaktáreai- váí, míg a többiek e®t nem csinálták. Most az üzemi bizottság él beszélget a sztab ánovistákkal és így elérik, hogy

a jói teljesítők rendszeresen foglalkoznak a gyengébbekkel

átadják munkában szerzett tapasztalataikat, ami végül te a tervteí- jesítést aegíti élő. Különösen fontos ez most, amikor számos új .dolgozó került az üzembe, akik járatlanok, tapasztalatllanok még a munkában.

— Hiba volt nálunk eddig » versenyeredmények nvúlvánoe sálával te — mondja Marik Pál eltv- társ, üb-titkár. — Bár történt változás az utóbbi hetekben, de ez még mindig nem kielégítő. Anyáját elértünk, hogy új versenytáb- lákat készítettünk és minden üzemrészben ki is függesztettük,, azonban kevésbbó ügyeltünk arra, hogy minden értékelés eredményét- ki te írjuk, Míg az őrlőknél maguk az almolnárok és a szakszervezeti bizalmiak ügyelnek arra, hogy minden dolgozó pontosan ismerje teljesítményét, addig a raktárban pl. igen gyakran lehet találni légi eredményeket te, amelyek egyáltalán nem ösztönzik a dolgozókat jobb munkára, Bizalmiainkon keresztül el akarjuk ómi a jövőben, hogy

minden dolgozó ismerje pontosan

vállalásából mennyit teljesített, hiszen csak így fokozhatja munkáját, növelheti továbbra eredményét.

A dolgozók nagy része most új vállalást tett a Néphadsereg Napja tiszteletévé. így pH, a Petrovszki- brigád vállalta:, hogy átlagteljesítményét 135 Bírása lékró L 140 százalékra emeli és elfogadták a Gajdács-brigád párosvereenykibív'áaát, amelynek tagjai vállalták, hogy teljesítményüket 135-ről 138 százalékra emelik1. Az I-es számú őrlőműszak vállalta, hogy az őrlési tervét 2 százalékkal túlteljesíti, a minőséget tovább javítja. Egyúttal ver- eanjrre hívták a IH, számú őrlő- műszakot, amelynek tagjai a kihívást él; j,s fogadták. Ezzel is kifejezik néphadseregünk iránt érzett szeretetüket és biztosítják azt), hogy teljesítményeiket a jövőben -tovább fokozzák, a negyedik negyedéves' tervet sikerrel teljesítik,

Őszi munkákat szabotáló kulákokat ítéltek el

Szíanoj Branko battonyai kóláké t< ,,akiu<l952 szeptember 20-ig 800-négj »fügéi őszi árpáját n*m Vetette el, 195Í' június 30-ig 266 darab tojást nem adott be, a köz- ellátást veszélyeztető bűncselekménye miatt nyolchónapi börtönre, 1200 forint pénzbüntetésre ítélték.

Marosán Aurél battonyai kuláK szeptember 20-ig egy hold őszi árpát nem vetett el, ezért egyévi ás kethónapi börtönt, 1000 forint pénzbüntetést, 2000 forint vagyonelkobzás büntetést szabtak rá.

Ternován Emii 26 holdas battonyai kulák szeptember 20-ig egy hold őszi árpát nem vetett el, 330 kg élősertést nem adott be,

ezért egyévi és kéthónapj börtönre, ■1500* forint, pénzbüntetésre, 2003 forint vagyonelkobzásra ítélték.

Szlárto) György 20 holdas baf- tonyai kuiák 1952 augusztus hónap folyamán 240 kg élősertést nem adott be, szeptember 20-ig egy hold 200 négyszögöl őszi árpát nem vetett el, egyévi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2500 formt vagyonelkobzásra Ítélték.

Lumb Illés 26 holdas battonyai kuiák szeptember 20-ig egy hold őszi árpát nem vetett el, 240: kg élősertést nem adott be. Egyévi és egyhónapi börtönre, 1600 forint pénzbüntetésre, 2400 forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság.

Kőtfy Milivoj 20 holdas bat- tortyai kuiák szeptember 5-ig őszi árpa alá a vetőszántást nem végezte el, szeptember 20-ig őszi árpa vetését nem végezte el, 270 kg fiifeertést nem adott bt. Büntetés: egyévi börtön, 1500 forint pénzbüntetés, 2500 forint vagyonelkobzás.

Nagy István 39 holdas battonyai kuíák szeptember 20-ig egy bote 1200 négyszögöl őszi árpát nem vetett el és 270 kg élősertést nem adott be. Büntetés: egyévi és háromhavi börtön, 1600 forint pénzbüntetés, 2400 forint vagyonelkobzás.

A diszpécser ren

írta: VISZI’ ISTVÁN, i

A Szovjetunió ruházati ipara, mely annyi hasznos gvar korlati segítséget adott a magyar ruházati iparnak már eddig is, 1951 tavaszán egy új tapasz találót adott; egy fejlett központi mun kairányítást, a diszpécser- rendszerű irányítást Hazánkban először a ruházati iparban a Férfiruhagyár, majd sorban a többi ruhagyárak és kisebb ruházati üzemek is bevezették.

Nálunk ez év áprilisában kezdődött meg a ké tórán kén ti adatszolgáltatás, amelyet a pro- g'ramm-irodán végeztek eL Ez már egy lépést jelentett a diszpécser-rendszerű munkairányítás felé, bár a diszpécser nem rendelkezett még semmi technikai berendezéssel. Az a tény azonban, hogy az eredményeket két- óránként rögzíteni tudta, már sokat jelentett.

Júliusban a vállalat elkészítette a korszerű adatgyűjtő-táblákat és létrehozta a diszpécser-irodát, ahol most már telefon és mikrofon segíti a diszpécsereket munkájukban.

álunk jelenleg ketöránkénti adatgyűjtés folyik. Minden varrodának van egy diszpécsertáblája, ez a táblst szalagokra van Felosztva. A szalagok adatai a következőkből tevődnek össze: két órára eső tervelőirányzat darabban, két órára eső tervteljesítés darabban. A terv teljesítés sz^- zalékbam A íí. fe, Ö. vissza■'-»■ OU íj iliWp.. -u* ■

vetés. A M. E, O. visszavetés szár zaléka a teljesített darabhoz viszonyítva.

Ezeket az adatokat a diszpécser az egyes szalagok vezetőitől kapja. A kiértékelés ideje a délelőtti műszakban 8—10—12—14 éra, délután 16-18—20 és 22 óra, éjjel 24—2—4—6 óra. Az eredmények rögzítése halmozva történik. A teljesítmények bemondása után kb. 30—35 percre felhangzik

isier jelentősége

Ruhagyár fő technikusa

ja diszpécser hangszórójának hangja, ahol az operátor (a műszakos adatgyűjtő) közli az eléri eredményeket. Kiemeli a jó munkát végző dolgozókat név szerint, de nem hallgatja el azt sem, hogy kik voltak azok, akik rosszminőségű munkát adtak ki az elmúlt két órában. Ezekből az adatokból a műszakos diszpécser láthatja azt, hogy melyek azok az üzemrészek, amelyek nem teljesítették az előirányzatukat és ezek- nél operatív intézkedéseket tesz a lemaradás behozására.

A diszpécser fontos segítőtársa a verseny kialaki tá- sának is. Az a tény, hogy a dolgozók kélórénként kapnak kiértékelést az elért eredményeikről, még jobb munkára ösztönzi őket. A diszpécser-rendszerű irányítás másik fontos munkájához tartozik a lelermelt darabok halmozott nyilvántartása is. Ezzel elérhető az, hogy a hónap bármely napjának, bármely órájában meg lehet mondani, hogy az egyes szalagok, illetve brigádok havi tervelőirányzatukat hogyan teljesítették, A diszpécser-rendszer a nevelőiniinka egyik fontos eszközévé vált a Ruhagyárban. Azokkal a dolgozókkal, akik akár minőségileg, akár mennyiségileg hátráltatják a szalagok munkáját, személyesen foglalkoznak. Hiba nálunk, hogy a diszpécser a \,ál- iälat szívének, a szabászainak a munkáján nem tartja rajta' a kezét. Most folyik a szervező munka olyan irányban, hogy a szabászaton kívül még a készárukiszállítást is bevonjuk a diszpécser irányításába.

Most üzemünk is a negyedik negyedév sikeres teljesítésére készül. Úgy dolgozunk, mi, műszaki vezetők, diszpécserek, szervezők, hogy ezt a feladatot sikerrel végre tudjuk hajtani.

Pistához, a kisbiióhoz — kacagott

mmt néhány 50 év körüli beóltoz- tetettel őrzött.

Annyira iá” magát, hogy

nem vó-l ása. Azt

mondta f T a faiul» eg Ahogy

beért a __y . u«oU j«*osrk!ti komá

jába, Somogyi Péterbe ütközött, •ki vei újonckorábaa együtt rágták

• komiszt.

— No, hova, hova édes egy komám — rázta meg a kezét Somogyi. — Olyan ritkán dugod be a fejed a faluba,

— Hát csak bejöttem, mondok, olbandázok valamerre egy kicsit.

— Hát akkor csak gyere veffiean, nálunk bandázhatsz kedvedre. Már biztosan telve a ház szomszédokkal.

Somogyin® jő bőbeszédű asszony. Aiz a Fajta, aki minden kicsiségre akkorákat nevet, hogy bárkit felvidít maga kör ifi.

Ezért Keretnek hozzájuk járni Toltak most is vagy féltucatnyi^!!,

• «zónában, mivel hűvösre fordult a vasárnap délután. Amint Kaszás és Somogyi beléptek, a ku- koricatörésrőt, meg arról beszéltek, bogy sürgetik az őszi vetést. A knkoriootörésről Korácsuénak eszébe jutott, hogy Káposzta Marikának törés után lesz az esküvője— Az is jól megcsinálta — szaporította a szót Sárköziné — vasutashoz megy, akit esek hébe- hóba lát majd itthon.

— Miért nem ment hozzá Pálos

fel Somogyiné — az csak a fehlt utazza körül.

— No, azzal bárki jól járna — vágta ki Somogyi — tízezer forintot nyert az a mostani húzáson.

Jézus Máriám — csapta össze hitetlenkedve a tenyerét a jól megtermett Kapásné. — Tán ceak nem. fai azt hallottam, hogy estik a ben- fantesek nyernek.

— Hát, úgy látszik, hogy aki mondta, az rosszul tudta — mondotta Somogyi. Kaszás Antal & meglepődött a Pálos Pista nyereségén, aztán bosszankodott, hogy & elbújt a jegyzés elől. Később meg türelmetlenkedett, hogy mikor kerül már szóba az, ami őt a fahiba hozta. Dehát továbbra is a nyereségről folyt a szó, hogy az üreg Bodnár néni nyert 5000 forintot, aztán Dénes János meg 1000 forintot. — Nyert itt az egész falu — erőátgette lelkendezve Somogyi.

— Csak tudnám, hogy mit — szólt kihívóan Kapásné.

— Na nézd csak — epéskedett Sárköziné —- még a végén rám süti, hogy én is nyertem, meg maga is Kaszás Antal.

— Nyertek is. Odakint sár van, de maguk tiszta lábbelivel jöhettek ide, -mert járda épült a mi utcánkban is. Aztán az állomás» felé vezető utón, meg aa Egyenes* tanyaközpontban vezető nton sem akadnak már el a rakott kocsik.

Bekötőút van. Villanyunk sem volt, jóformán rádió asm. a faluban, most meg csaknem mindegyik házban, van. Uj iskolánk van, meg kultúr- ház ff mozi. Maga is szidta Sárköziné Kocorékat, meg Takácsokat,- mikor a sárga kocsival az egész családjuk a moziba ment. Azt mondta, hogy a fene a jó dolgukat. Nahát, most nekünk van ilyen jó dolgunk.

— Ejnye már no, — szakította, félbe a felesége — szusszants egyi kicsit, hogy más is szóhoz jusson.

— Mind szép az, amit te mondasz Péter. — így Kaszás Antal. — De úgy látszik, hogy te nem látod, hogy túl az ország határán nagy készülődés van ..

— No, ezzel nem lettünk okosabbak, — vágta rá Sárköziné. Sokat olvastunk mi mér erről az újságból, mag a rádióból is hallimk eleget.

— Jó, jó hallották, de az újság, meg a rádió egy betűt sem mondott arról, hogy egy hét múlva, itt is lesznek oszt' mindenünket porrá zúzzák.

Már ón is hallottam ilyesmit, csak nem jut eszembe, hogy kitől — igy Kapásné.

— Kitől, hát attól, aki azt szeretné, hogy igy legyen és azok is terjesztik tovább — mondotta nekibuzdulva Somogyi.

— Ne bolondozz már Péter. Pin nem azért mondtam, hogy szeretném. Fiam, lányom meg két unokám van nekem. Féltem én azokat, azért meg akarom tudni, hogy mi az igazság.

Minden tekintet Somogyi felé fordult, tőle várták a magyarázatot. Szólt ip az, de vágott minden szava: — Nem látszik rajtad a féltés, aki szereti a családját,, az nem fogvicsoritva teljesíti a beadását, hanem egy-két zsákkaf többet ad be, oszt' a békekölcsönt sem reszkető kézzel jegyzi, teseek- lássék módján, 50—100 forintot,- vagy semmit, hanem ad a vauból, mert teája, hogy a bókét, az életei, és a jólétet váltja meg vele.

— Bizony — erősít,gette So-, mogyiné — sokan még ezer forintot is jegyeztek tavaly a faluban. Úgy tudom, hogy maga Kaszás Antal nem jegyezett.

— Igen, mert Szilágyi Kálmánt segített© ki akkor — mondta megvetően Somogjd. Mondd csak Antal, mit tettél te a családodért.

— Meg ne egyél már na — próbálta viccesre fordítani a feszültséget Kaszás. — Hát kistafóroztam, a lányom, tehenet, meg hasas- kocát adtam neki. A fiamnak is kerül egy és más a tanya körül.

— Szóval te a magadéhoz hasonló életet szántál nekik. Azt, hogy túrják a földet, mint a vakondok s ne lássanak ki a tanyából? Nem, ma olyan világot élünk.

amikor ©lejét vesszük a háborúnak, olyan kormányunk van, amelyik azt mondja a gyári munkásnak, meg a parasztnak és mindenkinek, — termelj többet, erősíted az országot és béke lesz.

—- Ugyan már ez csak olyan szóbeszéd, amivel ki akarnak forgatni téged is, engem is, meg a többi 'parasztokat — hevült fel Kaszás, Te is csak azért beszélsz, mert telebeszélték a fejed.

— Asszony, gyújtsd már fel azt a villanyt, hogy az orrán túl engem is lásson Kaszás komám Lássa az új hazunk berendezését, meg azt- a fényképet, amit csslédkoromban csináltattam, Ven tehenem* hízóm és ha« saskocám, meg 2000 hold földem, amit traktor szánt, gép, kombájn arat.

Kaszás" összezsugorodott, csizmája hegyét nézte, majd kifelé indult, mélyen elgondolkozva.

A szomszédok is felcihelődtek és hangos jóéjcakáttal jöttek kifele.

— Azt hiszem, hogy Kaszás An« tál 3 éjjel és 3 nap egyfolytában gondolkozik majd — jegyezte meg" Kapás.

— No, a kúkoricabeadásáról, meg a kölcsönjegyzósről majd megtudjuk, hogy okosan gondolkozott-®, vagy sem.

Kukk Imre,