Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
4 [/ikaisaifrk hifit 1952 szeptember 28., vasárnap is. Segíteniük kell községük becsületét. megmenteni. Rajtuk maA népnevelők példamutatása 9 felvilágosító szava legyen as as erő. amely győzelemre viszi Uk> h°sy a fe|ü minden dolgozója ^ m 9% m 9m m 0. r • megérts© a békekölcsön. jelentőséa bekekolcsonjegysest Biharugrán is ' ' ' A 111. Békekölcsön ügye győzelmesen halad előre, folytatja dia- dtföiJlját. Bárom nap telt el azóta, hogy migjefent a kormány felhívása — és az egész megye lobog, lángol a lelkesedéstől. A hazafiéig és áldozatkészség példái tömegével entelhedmk ki a kölcsönjegyzök tízezreinek tömegéből. Ellenállhatatlan erejű harci lendülettel viszi áföbbre a békekölcsönt mindenekelőtt munkásosztályunk. Az üzemi munkások járnak az élen. Munkásosztályunk büszkén szavazott és sza- iWf) a dolgozó nép virágzó hazájára, a győztes munkáshatalomra, a növekvő életszínvonalra^ a békét, a szocializmust építő ötéves tervre, de legelsősorban szavaz sikereinkre és ötéves tervünk szervezőjére, győzhetetlen pártunkra. Az üzemi munkások úgy szavaztak — teltekkel, nagyösszegű kölcsönjegyzéssolAs üzemek munkásai után a falvak népén a sor, hogy egységét megmutatva helytálljon a békéért, teljes legyen a békekölcsön jegyzés diadalg. Megyénkben vannak községek, amelyek az üzemek példájára élenjárnak a jegyzésben. PL a sarhadi járás első helyezettje, Zsadány, ahol már a jegyzés 85 százalékra áll. Azonban mellette van Bihariigra község, amely nagyon elmaradt a jegyzésben. Mi az oka, mi a magyarázata, hogy lemaradt Biharugra ? Egyik oka kétségtelenül az, hogy a kulékek támadásait' nem verték vissza. A községben siránkozó hangulat ütötte fel fejét. Sopánkodás, hogy »rossz volt a termés, elhullott a jószág, beteg az egész család, nincs pénz«, stb. Vájjon mi célja van ezzel a siránkozással a kuláknak? Az, hogy kevés ösz- szeggei lerázza magáról a jegyzést, hogy azután telekürtölje a falut, hogy nincs szükség nagyobb jegyzésre. így akarja elérni, hogy az egész falu siránkozzon, hqgy a dolgozó parasztok minél kevesebbet adjanak saját jövőjük építésére/ Biharugrán egész gyakori az olyan jelenség, hogy a fculák rossz ruhában jár és megpróbálja elhitetni, hogy szegény. Egyeseknek megesik rajta a szive, hogy valóban nem tudja teljesíteni a beadást, hogy valóban ninos pénze. Szó sincs róla, hogy szegény! Csupán arról van szó, hogy régebben a lculák nyíltan támadott, azonban látja, hogy ez az út ke- vésbbó járható, most azt akarja, elhitetni, hogy ő szegény. Noha ebnek egyáltalán ninos alapja. Például K. Tóth Lajos kulák 100 formtet akart jegyezni arra' való hivatkozással, hogy semmije nincs, még kenyérnek valója sem. Amikor komolyan saemügyre vette a tanácselnök elvtárs az ügyet, kiderült, hogy öt mázsa búzát elrejtett különböző helyre. Mákszárral és egyébbel takarta be. Azon túl más egyéb is került elő. íme a »kulákszagénység«. A vásáriás emelkedese is megcáfolja a kulákok hazugságát és azokat, akik kevés pénzről beszélnek A felszabadulás előtt, amikor még a ■ lakosság legnagyobb része cseléd volt és amikor még főként a kulákok és a nagybirtokosok vásároltak, a »Hangya« üzlet átlag- forgalma évente mindössze 84.000 pengő, havonta 7000 pengő volt. A felszabadulás utáni években állandóan nőtt a bihari ugrat dolgozók életszínvonala, már egyre inkább a dolgozók vásárolnak a fölílművesszövetke- zet üzletében, 1951—52 (ősztől- Sszig) 16 kerékpár, 22 tűzhely, 4 rádió — a rádiót egyszerűi dolgozók vásárolták — edény 85.000 forint értékben, 360 pás cipő, 230 pár bakancs, 5 pár csizma, ezen túl 8700 méter textil, 52.800 forint értékben, 5500 méter karton 132.000 forint értékben. Évi átlagforgalma 1,530.000 forint. Ez is tisztán mutatja, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül Biharugra dolgozó népének! életszin vonala. A biharugrai dolgozó parasztok ezt megértik, ha a kommunisták, a népnevelők megmagyarázzák, hogy Biharugrán is csak az olyanok fújják a kulák hangját, mint Cs. Tóth Ferenc, aki odáig jutott, hogy egy tálból eszik a ku-i Iákkal; Pestre jár pucolt libák-' kai. Ezeknek nincs pénz© a tervre, a békére. J>e van pénz a bon®, pálinkára, a szövetkezeti kocsma havi 52.000 forintos bevétel© fényesen bizonyítja; van pénz Biharugrán is. Az ellenség támadása azonban egymagában nem elégséges magyarázata ® biharugrai lemaradásnak. A legnagyobb hiba, hogy hiányzik a kommunisták, a népnevelők példamutatása. A jó népnevelőmunkának nélkülözhetetlen feltétel© a példamutatás. Biharugrán maga a párttitkár ©Ívtárs sem tartotta szem lelőtt, hogy a jó példa mindig követésre talál és elsősorban ő maga és a népnevelők jegyezzenek olyan összegű békekölcsönt, hogy az követésre méltó legyen. Vigyék magukkal a jegy-zésükről szóló igazolást és azzal is bizonyítsák Ive a dolgozó parasztoknak: »Senki sem vetheti szemükre, hogy vizet prédikálnak és bort isznak.« A hiba az, hogy a kölcsön jegy- zés második napján még maga a párttitkár elvtárs sem és a népnevelők egyréea© sem jegy-" zett le. Természetesen igy kevésbbé eredményes az agitúciós munka. Vájjon milyen munkát végez az olyan »népnevelő« mint Boré Esig- mind, aki 100 forintot jegyzett. Vagy Pincós József tanácstag, Szabó Ferenc, vagy Kiss Imre, akik nem jegyeztek le. Hogyan nevel helytállásra, harcosságra laz olyan népnevelő, amelyik maga sem érti jelentőségét a békekölcsönnek. A békekölcsönjcgyzésnél nagyon fontos, hogy elsősorban a népnevelők példát mutassanak, hogy azután bátran agitálhassanak. Vállalások az őszí munka gyors elvégzésére Mi, a halasi állami gazdaság dolgozói és vezetői megértein tűk a Minisztertanács határozatát, melyet a nagyobb termés eléréséért hozott. Kisgyűtósen beszéltük meg a dolgozókkal, hogy mit jelent számunkra ez a határozat: több ruhát, cipőt; mezőgazdasági gépeket kapunk, melyek segítségévet könnyebben és olcsóbban tudunk termelni. Azonkívül villanyt, rádiót, amit a múlt kapitalista rendszerben csak az urak élvezhettek. Munkánkat a Minisztertanács rendeletében előirt határidőnél hamarább végezzük el és ezért a dolgotok vállalásokat tettek. A kocsisok részéről Szilágyi József, Ceglédi Sándor, Elek Imre. Szabó Gyula vallatták', hogy tettes lófogattal a vetésben egész idő alatt átlag 120 százalékot érnek el. Ezt a vállalásukat már túlteljesítették: Elek Imre 130 százalékot, Ceglédi Sándor 124 százalékot ért el. Traktorosaink a talajelő- készitésben a tárcsázásban ée a nehézfcgasoLasban normájukat túlteljesítik. Kakas Mihály ée Váradi Gyula 128 százalékot értek el. Ennek az az eredménye, hogy a.z őszi takarmánykeverék vetését 240 holdon szeptember 10-re befejeztük. Már ki is kelt és szépen zöldéi. Baranyai József, Halasi Állami Gazdaság, Szeghalom, A példamutatás beköszöntő, emellett megfelelő érvekkel kell agitálni, mint ahogy Bereczki Ist- vánnó elv társnő népnevelő tette. Azt mondotta: „Párttag vagyok, példát kell mutatnom“ Ötszáz forintot jegyzett, azután beszélgetett el Németh Lajossal, aki 200 forintot akart jegyezni és azt mondotta: — ha nem elég, hát ne erőszakoskodjatok, Bereczki elvtársnő nem erőszakoskodott. Tudja, hogy a kölcsönjegyzés szigorúan az önkéntesség alapján történik. Nem erőszakoskodott, dé elbeszélgetett és bátran beszélt, nem mondhatták neki, hogy előbb jegyezzél te, — hogy Németh Lajos napszámos volt, ma pedig tej- kezelő. Tellett puskára, vadászengedélye van. Es mikor mindazt ©lmondotta: Németh Lajos a 200 forintos jegyzés helyett 500 forintot jegyzett. Azok a népnevelők, akik példásan jegyeztek, bátran állhatnak ki és mondhatják el azoknak, akik keveset akarnak jegyezni, hogy nam alamizsnáról van szó, hanem a bak© megvédéséért folyó harcban aktiv részvételről. Ma amit kér az állam kölcsön a falutól, alig több, mint a kocsma egyhavi bevétele Ennél többet adott már az állam; a korszerű bikaistálló, amit a községben építettek, amit az ötéves terv adott, 50J000 forintba ke~t riiit. Minden dolgozó paraszt elismerését fejezte ki. Olyan jó ér-1 zéssel beszéltek erről, no, meg » tanácsház tatarozásáról, napköziről — ahol 20—30 gyerek tanul; játszik, — hogy nem feledkezhetnek® kiég arról, hogy saját mágusnak adják a kölcsönt, t . i Nem feledkezhetnek meg arról, hogy napróí-napra érzik a Párt, az állam gondoskodását. Csak az ellenség igyekszik kisebbíteni, elhomályosítani az Ötéves terv diadalmas útját. Most, amikor a pénznélküli seggel »érvel« az ellenség, érthető, hogy erejét megfeszítve, ezernyi furfanggai indul támadásba. Hiszen az ötéves terv nem neki, hanem a dolgozó parasztnak hoz boldogulást. Nagy és szép feladatot kell megoldani a biharugrai népnevelőknek gőt, hogy minden dolgozó jegyezzen békekölcsönt. Meg kell értetniük, hogy a békekölcsön az ötéves terv megvalósulását jelenti és ebbon az ötéves, tervben benne van a kultúrház építése, a villany bevezetés© (ami a jövő évben történik meg Biharugrán is.) Akkor érveinek helyesen Bihar- ugrán, ha olyan hangulatot igyekeznek teremteni, amelyben mindenki érzi a kulák elleni harc szükségességét! Ha megfelelő érvekkel mutatják meg a dolgozó parasztoknak, hogy mennyit ságit kormányunk a terméshozam emelésében. Az, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak felhasználásával az idén is több holdon vetettek keresztsorosan, ami két-há- rom mázsával holdanként többet termeti, ha bemutatják a magasabb termés elérésének nyitját, a. magasabb jövedelem forrását. Hogy Biharugrán a népnevelömunkábm, a politikai felvilágosító munkában fordulat álljon be, fel kell használni a népnevelőm unka jó tapasztalatait és a helyi terveredményeket. A pártszervezet és elsősorban a párttitkár elvtárs állítsa !© árt a törekvést, hogy ©gyógy népnevelő minél több családot látogasson la egy nap alatt és így elhanyagolják az alapos politikai munkát. Ennék a hibáinak a,z a következménye, hogy sok dolgozó pákának nem az a célja, hogy rohammunkát végezzen, hanem az a cél, hogy a népnevelők baráti lag elbeszélgessenek a falubeliekkel, ha szükséges, akár órákat is ©’tőikének egy-egy dolgozó parasztosa- ládnál Ó3 beszélgessenek el mindazokról a kérdésekről, amelyek érdeklik őket. Beszélgessenek arról, hogy országunkat erősíteni kelj, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az imperialisták egymásután kötik, a háborús szerződéseket. Kötelességünk mindent megtenni, hogy megvédjük azt a hazát, amelyik pár óv alatt tízszeresét, százszorosát adta a régi évtizedekkel, évszázadokkal szemben. így meg fogják érteni a dolgozó parasztok, hogy milyen fontos a békekölcsönjegyzée és ehhez mérten fognak jegyezni. Csakis a példamutató jegyzések, a jó nép- nevélőmunka, az ellenség leleplezése, a kulák i’ágalmainak visszaverése bírja arra a dolgozó parasztokat, hogy megfelelő összeget jegyezzenek Biharugrán is. Most még inkább, mint eddig kötelessége minden biharugrai dolgozónak visszaszorítani az ellenség támadását. Mutassanak példát a kölcsönjogyzés nagyságában is a kommunisták, hogy ne legyen ház a faluban, ahol ne jegyeztek volna. Van miből adni és szívesein adnak, ha megértik, hogy a legjobb befektetésre kölcsönöznek: az ötéves tervre, a falu, az egész ország felvirágoztatására. A biharugrai népnevelők példamutatása, félvilágosító szava legyen az az erő, amely ezt megértsd, amely jászt 50—100 forintot jegyez és I végső, ragyogó győzelemre viszi a nem érti meg a békekölcsöujiegy-1 békekölcsönjegyzóst Biharugrán is. zés igazi célját. A népnevelőmül!-1 Rocskár János. Azért jegyeztem, hogy továbbra is békében, jólétben éljek A békéscsabai Ruhagyár délelőtti mű- szakja előtt rövid ginn népség keretélien ol- vásták' fel-a M-ioisz* tertanács felhívását. A felhívást a dolgozók! nagy örömmel fog-adtaik s mindjárt az első percekben a jegyzés. A jegyzők szemük előtt tartót!ák azt, hogy a Ruhagyár is a terv ajándéka és azt is a tervnek köszönhetik, hogy most pejm munkanélküliek. Elsőnek a kommunisták és a munkában élenjáró sztahánovis- ták jegyeztek. s»s—//'Azért jegyeztem 1600 forintot, hogy továbbra is békében és jólétben élhessek — mondja Cseh József Sztahanovista szabász. — Régen szabósegéd megindult voltam, hol itt, hol ott dolgoztam, nagyon sokat nélkülöztem. 1950-ben kerültem a B uli agyárba, azóta teljesen megváltozott az életem. Az üzemben megbecsültek, 1951- ben megkaptam munkám jutalmául a sztahanovista/-jelvényt. Most pedig, mint laboratóriumvezető dol- gozoaevBoidog nagyok, hogy iyrp.rt jhoflfájárulhatok foiintjaimmal az üzem további fejlődésébe«. Az ötös varroda délelőtti műszakjának tanuló-szalagja már reggel 8 órára jegy aett. Valamennyien .egyhavi fizetésüket adták kölcsön az államnak a tanulók. Ezzel akarják hálájukat kifejezni, hogy mo-i lem üzemben, korszerű szovjet gépek mellett tanulhatnak. ■ <• a>a ♦ ■ ♦ a 4s4a4i4i4i4ifa4i4a4i4i4a4i4i, *dCüLúbá4 dí&Uil megéUi.., Kaszás AntaH magának való, hallgatag embernek ismerték a tanya- világban, «El nem mozdulna az hazulról a Dárius kincséért sem» — nyelVel't© róla Csupor Istvánná, .a tanyabe líeknek, Az öreg Kerekes Gúspámé viszont azt mondja: régebben még stotl’anabb volt. TIgy bujkált az emberek előtt, mintha perben ál®t volna az egész világgralKerekesné csaknem ráhibázott. Perlekedett ő még talán a menny- béli szentekkel is, akiket többet szidott, mint imádott. Már csak azért is, ptert art hitt©, hogy a magae- ságbéliek osztogatják rá egyik csapást 3 másik után. A harmincas évek elején egyik napról a másikra elpusztult két lova. Nagy elkase- désében azzal vigasztalta magát, hogy kibírta!ja a nyolc darab süldőt és vesz két lovat. Csakhogy a eertésvész elvitte ezt az álimáit is. — Ti© j nye, hogy art a hét .angyalát ennek a cudar életnek — cifrázta tehetetlen dühében. Az asz- szony meg fuldokló hangon a Szűz Mária segítségét kérte. Mikor kiapadtak az asszony könnyei, vigasztalni próbálta a mélyen elkeseredett férjót. — Nyugodj meg Anti, majdcsak kibe verj ük, Az öreg koca megmaradt. Ha isten segít, megint fiadéit, vagy tízet, hiszen hasas. Aztán a két borjú is nő. A tíz hold is texem vaiámit, Forgatjuk magunkat, oszt majd osak megleszünk. — Majd csak megleszünk — dörögte — a férfi, — Ekézésre vár a kukorica. A szénát is b© kéne hordani. A szomszédoknak is kell az iga, meg aztán olyan méregdrágán adják! a fuvart, hogy a végén a fedél is rámegy a fejünk fölül. Lelki szemei alőtt látta, hogyan vigyorognak rá a jó két tó után fogott féderes sárga kocsiról Ko- oor József, Kővári Tamás, meg a többi 35—40 holdasok. Még art is hallani vélte, hogy gyalogparasztnak csúfolják. Az asszony váltig mondogatta, hogy majd eladják a két borjút, meg a kocát fiastól', oszt.,«, —< oszt még egy girhes lovat sem adnak az áráért — legyintett Kaszás Antal, > A légén megállapodtak, hogy pénzt vesznek fel a bankból’. Es meg is vették a két lovat. De az árát még öt óv múlva is nyögték, mert hol az egyik gyerek lett beteg, hol a másik, aztán egyikőj üknek az apja, a másiknak az anyja költözött el a gonddal és bajjal tele világból. Temérdek pénz kellett mindenhova. A kamat meg állandóan nőtt. Már-már ott tartottak, hogy mogperdül a dob a tíz holdjuk és tanyájuk felett. Végűiig Szilágyi Kálmán nay »-gazdától kölcsönöztek, amivel mászás Antal egy egész életre lekötelezte magát fuvarral, gyalognaps/.áiumal. Evek hosszú során át szint» két ember helyett dolgozott. Ez volt Kaszás Antal szótlanságának, mogorvaságának az oka. A felszabadulás után kezdett feíeu- g'Bdni. Jó ára volt a búzának, lisztnek, disznónak. Kaszás Antalnak is volt gazdagodni vágyása, ami a felszabadulás után újult erővel tört ki nála. Mi tagadás, nem nagyon tekinti szívügyének a beadást sem. Ha népnevelők keresik fel a tanyáján* vagy kint a földeken, kurtán csak igent, meg nemet mond, mintha temérdek kincset érne minden szava. így aztán nem tudnak vei© zöldágra vergődni. Pedig sokfélé hír járja a tanya- világban is. Szilágyi mindenről jól értesül. A napokban is art mondta Kaszás Antalinak: — Egy-két héten belül betör a Tito-banda. Még a háta is megborzongott. Átélt már két háborút, az elsőben osak félárván maradt, a másodikban pedig majdnem odaveszett. Záporként hullt a bomba a lúd körűig h
