Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-04 / 207. szám

% •52 saepfember 4, csíHörlök yiUai&ctwk Hip?, 3 ATä Kaszaper mérlege '** Beruházás Hogy is nézett ki Ka­szaper régen ? Néhány házból állt a falu s a parányi ablaku házak la­kói más földjói© jártak dolgozni. Lőhetett válo­gatni, hegy a makói, cKá­bái, vagy komlóéi, kólák­nak adja-e el potom- pénzéit munkaerejét, — ha ugyan annak egyál­talán szükség© volt rá, Mert ember az sok volt, eieje olosó, volt miben válogatni a három nagy kuIáknak. Sokan elfelej­tették már ezt m időt Kaszaperen. Volt, ami elfelentuM» velük, liát hogyne. A kit falu helyén ma koiség áll A felszabadulás óta 380 új ház épült, 15 éves hosszú lejéi atú kölo önr© kapták az építőanyagot. A háiouiévus terv óvó­dat, napközit adott m asszonyoknak és na egő»a községnek tágas, új ta­na csházát, A gépállomás is a terv ajándéka. Ma már 24 traktor szántja a kasza- peri határiam a földet, 120 enibeit talált mellet­tük, — mint a gépállo­más dojgozója — állandó, biztos megélhetést. A járdákat is rondbe- hozaák lassan s az új telepen a Petőfi-uteábim 1 község negyedik kútját fúrják majd. 1951-ben Sztálin elv­társ születésnapján ki­gyulladt a fény is a £a- 'uban­Az ötéves terv még da­rálómalmot és új iskolát Ígér a következő eszten­dőben a községnek. És emit nem lehat pénzre átszámítani: Harminc ipari tanulója van a falunak. Három katonatiszt és két rendőr­tiszt is került a kasza- rniek közül- A fiatalok ö'-ül egyetemre é« óvó­nőképzőbe járnak sokan. Ka amiről nem szoktak beszélni; a párt, a terv ajándéka a jegy rendszer megszün­tető e. a Bzaladpioo, amit olyan ölömmel üdvözöl­tek Kaszaperen is. Bi­zony azokban a hónapok- l«m megnőtt a szövetke­zeti bolt forgalma, egyre többen jáitak be Kovács­házára, Komlósra, vagy éppen Csabává bevásárol­ft* ni. Ke a termelőszövetke­zetek, melyeknek eredmó* nyei »megmozgatták«. Kaszapert. Maholnap tszcs község lesz. Mennyi mindont kapott a község. Megújult, meg­szépült élete... Ks nlt adott értő cserébe? A kasza periek adósak maradtak államunknak a begyűjtésben. Árpából Ugyan 110 százalékra tel­jesítették a tervet, ba­romfiból a harmadik ne­gyedévet már 112 száza­lékra. A tojásboadásnát négy száza’ék van hátra. De igen sok az elmaradás búzából, zabból. Ebből csak 81, illetve 80 szá­zalékra teljesítették az évi tervet. A sertéobeadás- nál az elmúlt hónapra is adósak 20 darabbal, aa 1952—53-as év első ne­gyedében 64 száza’ékra teljesítették a tervet. Adófizető*! tervteljesitós 36 százalék. Kik hátráltatják a falut? Elsősorban azok, akik­nek nem tetszik, hogy egyre jobban épük A ku- lákok. Az olyanok, mint Mogyorósi János, idős Mészáros István, meg a • • • társaik. Nem csoda,< egyiknek sem tetszik a dolgozók szépülő élete. Nekik nem az új, ki­egyenesedett derekú ka­szapert do gozók kellenek, olyanoknak akarják látni őket, mint régen voltak, mikor könyörögnek né- hányfillé.es napszámért. De mások is vannak le­maradók. Olyanok, akik becsületes parasztok ugyan, de sohasem mérték még fe1, mit kaptak az államuktól Ott van pl. Kovács Ger­gely. Egyetemista a fia és nagy összegű adóhátra­léka van. Ks lehet so­rolni a neveket tovább is. Ha Kaszaperen mér­legre tennék, mit kapott és mit adott a község, bi­zony aa jönne ki, tar­toznak, nagyon sok kai tartoznak a megváltozott életért. Jó volna, ha gyakran összehasonlíta­nák ezt. S ha igy csinál­ják, egyre kevesebb lesz az elmaradó s egyre több az olyan dolgozó paraszt, mint például: Serfőző Mátyás, Tóth Jáncs, akik eleget tesznek kötelezett­ségüknek. Végegyházán sem feledkezhetnek meg arról, hegy a jói végzett fisz! munka a jövSévi termés alapja Nemsokára megkezdődik az ószibúza vetése. A talajt már több helyen előkészítették a dol­gozó parasztok a lszcs-k példá­ján, hogy ezzel is megalapozzák a jövőévi bő termést. De vannak olyan községek is a megyében, mint Végegyháza, ahol szeptem­ber 2-ig mindössze 10 holdon végeztek el a vetőszántást és* 19 holdon az őszi mélyszántást. A lemaradás oka az, hogy pvaga a tanács se fordított kettő gondot a szántás-vetés előkészületeire Az őszi mun­kák előkészületeiből a mező­gazdasági állandó bizottság sem vette ki a részét, tarta- nak ugyan üléseket, de nem rendszeresen. a megtartott üléseken pedig nem tárgyalják meg alaposan az el­múlt hetek eredményeit, hiányos­ságait, nem hoznak határozatot a következő hetek munkájára. ' A mezőgazdasági állandó bizott­ság tagjai kevés gondot fordíta­nak az aktívahálózat kiszélesíté­sére. Így az állandó bízolIság hal tagja nem tudja megoldani azt a feladatot, ami az őszi munkák­ban rájuk hárul. Nem beszélget­nek a kívülálló dolgozó parasz­tokkal, nem mondják el; ha ide­jében elvégzik a szántást, jól előkészítik• a talajt a vetéshez, Jövő évben magasabb termésered­ményt tudnak betakarítani. A me­zőgazdasági állandó bizottság nem tudja ellenőrizni a szántás, mélységét sem. A mezőgazdasági állandó bi­zottság legfontosabb feladata, hogy hamarosan kiszélesítse aktívahálózalát. Az aktívái közé vonja he az olyan be­csületes dolgozó parasztokat, tanácstagokat, mint Karpiál György 5 holdas tanácstag is, aki már az őszi mélyszántást és a vetöszántást csaknem el­végezte. Igen komoly hiányosság van a verSenymozgalom körül is. A községben egyetlen dűlő, vágj' dolgozó paraszt sincs versenyben az őszi munkák mielőbbi elvég­zésére, a jövőévi magasabb ter­méseredményekért., A tanácsnál egyetlen dolgozó parasztnak sem lehet a nevét kint látni a ver- senyláblán, hogy idejében elvé­gezte az őszi saántást vagy elha­nyagolja a munkákat. A tanácsnak ezeket a hiányos­ságokat hamarosan ki kell javí­tani. Meg kell szervezni a mező- gazdasági állandó bizottság munkáját és tagjain, aktíváin keresztül az ellenőrzést, hogy ki végzi el idejében a szán­tást és ki hanyagolja el, ki hallgat az ellenségre. A végre hajlóbizoltsági ülésen ugyan határozatot hozlak arra- vonatkozóan, hogy a lemaradókat felelősségre vonják mulasztásuk­ért, de ezt a határozatot maga a tanács; a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai nélkül nem tud- $1 végrehajtani. A tanácsnak a versenymozgal- mat is segítenie kell. Beszélgetni kell először a tanácstagokkal a versenymozgalom jelentőségéről, fontosságáról. A munkában élen­járó dolgozók, neveit pedig írják ki faliújságra, versenyláblára,kis- gyüléseken, tanácsüléseken pe­dig népszerűsítsék őket. De a munkában élenjáró dolgozók ne­vei mellett a versenytáblákra, faliújságokra írják ki a lemara­dók, hátul kullogok neveit is. Ha ezeket a hiányosságokat Végegyházán kijavítják, behozzák lemaradásaikat, biztosítják a jö­vőévi jó termést Jutalomjáték -az élenjáró dolgozó parasztoknak Az- orosházi kultúrcsoporiok meg- •«wkités néikül folytatják nevelő- hatású, a kötelesség teljesítésére mozgósító kultóragikációjukat. Augusztus 24 és 31 között 20 kuL túrbrtgód a beadási kötelezettség teljesítésében élenjáró 40- dolgozó parasztot köszönteit, műsorszámai-! vaj.. Azokat a. dolgozó parasztokat, akik kötelességük túlteljesítésekép­pen elismerő oklevelet kaptak a városi tanácstól. A posta kultúr- brigádja a Gyopárosfürdőtt üdülő élenjáró dolgozó parasztokat kö­szöntötte jobbnál-jobb műsorszá­maival. A Petőfi népi együttes, három kis- és egy középparasztot köszöntött abbéi az alkalomból, hogy beléptek az orosházi »li'j Klet« tsz-be. Tanácsüléseink színvonalának megjavításáért... 17 gyre inkább tapasztalható, hogy köziégi tanáesüléteink a község ügyét megvitató fóru­mokká válnak. Itt kerül megvi­tatásra népgazdasági terveink egy- egy köztérre eső rész», itt mond­ják ei javaslataikat a tanácstagok, a tervek végrehajtására, a kőzetig továbbfejleeztéréie. És ugyanak­kor itt bírálják el a végrehajtó bizottság a tanács dolgozóinak munkáját. Tanácstagjaink javaslatai, hoz­zászólásai azt bizonyítják, hogy szí­vükön viselik községük ércünkéit, azon vannak, hogy községük m'néi előbb és jobban teljesítse a nép­gazdaság által mi szabott tervet. Augusztusi tanáéra ó einken az őszi talajmunka jó elvégzése érdekében egész sor helyes határozat szüle­tett a tanács ta „ok javaslati alpján. Endrődön, Gyomén, Nagysié.iáon, Osanádapácán és egész sor község­ben hoztak határozatot a tanácsülé­sek, meghatározták a trágyahordás rendjét, felosztották a fogaterőkefc s vállalkoztak a határozatok végre­hajtásának ellenőrié.«1®. Legtöbb tan/ícsük.é lünkön a tanácstagok ve­tet léw fel a begyűjtési terv har­cosabb véyr-hajtását, az elszámol­tató bizottságok oppcr.'uni m. sá­rtök felszámolását, mint ahogy ezt például Magyar!lánhegye en B. Kis­házi Lajos, Gyomán Kovács Lajos tanácstagok tették. a sok javaslat, amely ta­nácsra é einken el a gzik, segítséget ad végrehajtó bizottsá­gainknak munkájuk megszervezé­séhez. Mindezt figyelem!» véve vég­rehajtó bizottságaink elsőrendű fól­iád-ita a tanács ü é ek gondos, alapos előkészítőse. Mágia egész sor hiá­nyosságot, — és tegyük hozzá: is­mételten visszatérő hiányo Ságot— lehet tépaazla'ni tanácsú é »inkán Gyakori esel, hogy a tanácsit é- seken item számolnak be az előző ü é en hozott határozatok végrehaj­tásáról, a dolgozók javaslatainak sorsáról. Az ilyen may bírt, is a. ta­nács munkája iránt énlcklődő dol­gozó súlyos megsértése. Me .-fe­ledkeznek ilyen esetekben végrehaj­tó bizottságaink arról, hogy a dol­gozók javaslataival, ©szrevéte eivel foglalkozni éppen úgy kötelessé­gük, mint a feliéről jövő utasítások végrehajtása. H .ányOHaág tapasztalható az előkészítésnél. A meghívók' elküldésével, a hangoshhadón ke­resztül való meghívással ©intézett­nek veszik »ok helyen a tanács­ülésre va ó mozgósítást. Ezért van az, hogy pé.dáu, üévaványán mind­össze 10—15 kívüLái.ó hallgatja vé­gig a tanácsra ó eket. Sí árvádon pél­dául egy-egy tanács ü é en 500—- 600 dolgozó paraszt is 1 észt vesz. Az. ilyen tanácsú é ek bizonyos, hogy segítik a tanács munkáját. Mégis vaunak köztelek, ahol e,hanyagol­ják az állandó bizottság és ak- tivahálózatuk mozgósítását. A jó előkészíléshéz elengedhe­tetlenül hozzátartozik a goi.d-.sem előkészített bes < m >ló is. Több köz­ségünkben a hass ú politik i tájé­koztatás me lett álig egy-két szó­val érintik a kö ség közvetlen pro­blem iát, elülsz a bcszámoóból o lényeg: a w gr* hajtó bi ott súg egy­hónapi mu.iktij nak é tűző ha­vi tanácsú és h t ro jítai végrehaj­tásán-ik ism rt -.lése A gádorosi ta­nácselnök e-vtárs {ódául úgy gon­dolkozik, neki eé * fe o. vasai a be­számolót, azt e.kó zíteni a titkár feladata. Já.ási instruktoraink er­re is gondoljanak el.enőrzóa köz­ben. jKJzeptemberi tanácsúié cink napirendjén a begyűjtési, kérdések, a köiteqgvetés isméi tétére mellett megvitatásra korül a ta­nácstagok leszűrne óinak ütemterve is. A na ire.idre.c e-. a {o .tja ko­moly je entő é .go! bír a tárás: ok' tömegka^c. o s.tú: alt me0szilárdítása terén. Arról lesz szó, hogy vala­mennyi tanács tagunk számoljon I” eddig végzett munkájáról válc tóinak. Az erre való mozgósítás ogyik fontos feladata 'e<z tanácsa­inknak: a tanácsülések előkészité- -étiél arra kell törekedni, hogy az eddigi hibákat kijavítsák. Zalai Lajos, MTVB sajtócsoport v©z. Mezőgazdasági szaktanácsadó Hogyan enyhítsünk a takarmányhiányon ? A SZOVJET módszerek alkalmazása a takarmány alap biz­tosítása terén is komoly segítséget ad. A szovjel módszerek nyo­mán a békéscsabai »Kossuth« tsz-ben mutatták be legutóbb a szalma feltárását meszezéssel. A jelentősége ennek az, bogy az aszályos esztendő miatt kismennyi-égű szá’aslakarmány-kész- Ietünket pótolni tudjuk. A szalmafeltárás meszezésset a következő­képpen történik: egy mázsa szalmaszecskához 3 kilőgramm me­szel 25 vödör vízijen feloldunk. Az oldalhoz 0.5—1 kilogramm konyhasót adunk és ebben az oldatban 3—5 percig ázik a szecska. Utána lejtős fedőlapra kirakjuk préselve. Az etetést egy­két nap múlva lehet megkezdeni. Etetés előtt a szecskát kevés ta­karmányliszttel, vagy korpával ajánlatos meghinteni, mert így az állatok szívesebben fogyasztják. Tehenek részére 20, növendékek részére 12—15, juhok részére 2—3 kilogrammot adhatunk. MÉSZ hiányában az eljárás fa-, vagy szalma-hamuval is le­het végezni, ilyenkor egy mázsa szecskára vagy tövekre 90—100 liter vizet számítunk, 500 gramm szitált fahamui és (500 gramm sót. Ezt az oldatot felforralva öntjük a szecskára, 3—5 óráig hagy­juk állni s meleg állapotban is fogyasztható. A hamus, sós ol­dallal készített takarmány etetése mellett, külön ásványi anyago­kat adagolni nem kell. A szalmát forrázással is alkalmassá lehet tenni takarmányo­zásra. A leszecskázott szalmát 35 centiméteres rétegekben lá­dákba rakjuk, egy köbméterre 4—5 vödör vizet számítva, le­forrázok. A leforrázott szecskát fél napig állni hagyjuk, aztán etethető. Kívánatos, a leforrázott szecskát tehenenként 0.5 kg kor­pával, vagy zabliszttel ízesíteni. A SZALMÁT fültesz léssel is alkalmassá tehetjük etetésre. Ehhez gödröt ássunk, melynek mélysége 1.8 méter, szélessége 2.75 méter. Hosszát a napi szükséglet mennyisége határozza meg. Egy köbméterben 90 kg takarmányL Lehet elhelyezni. A Le- szecslcázolt szalmát jjtj—35 cm-es rétegekben rakjuk, 25—30* fo. kos vízzel megtocsolj nk. A rétegezéshez célszerű szénlisztet, te- karmánylisztet vagy gumóstakarmányt hozzáadni Mindezt tedmm- göljük, Leprésel jük, hideg idő esetén lefedjük. A takarmány eteté­séhez 3—4 nap múlva lehet hozzákezdeni, a takarmány hőmér­séklete 30—40 fok lehet A / T

Next

/
Thumbnails
Contents