Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-26 / 199. szám
1932 AUGUSZTUS 2«., KEDD Ára SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 19#. SZÁM Mindenki nyert Augusztus 31-én rendezzük az első Építők Napját hazánkban Világ proleiárjai egyesüljetek! Tanácsaink feladata alkotmányunk ünnepe után: Sokozni a begyűjtési munka lendületét Uj élet Taiársáncon... Alakuló gyűlés, 57 belépő Negyedszer ünnepeltük alkotmányunkat, mely biztosította éa biztosítja számunkra az emberibb életet, s szebb és boldogabb jövőt. Ürömünnepe volt ez megyénk valamennyi" dolgozójának, hisz ezen a napon ötéves tervünk újabb létesítményeit kaptuk megint, mint pl. Vésztő 280.000 forint beruházással épült 400 személyes mozit, Tüzes gyarmat szülőotthont, Kardoskút új orvosi rendelőt, orvosi és tanitólakást. De a vég-! teleneégig sorolhatnánk, amit dolgozó népünk kapott a tervtől. Szinte nincs is megyénkben olyan család, mehr saját, ,vagy családja életén keresztül ne erezné, ne látná a felszabadulásunk óta megváltozott életét. De mit adttiúk mi ezért a szerető gondoskodásért cserébe kor-« ,Hiányunknak, pártunknak? Megállapíthatjuk, hogy fejlődtünk sokat, megyénk dolgozó parasztságának nagy. többség© felismerte jelentőségét az állammal szembeni kötelezettség teljesítésének, tudja, látja azt, hogy az ő befizetett adófillé- rei, a begyűjtés kilogrammjai hazánk építését; békénk megvédéséit! regit ik, nem kis részben ■ pedig* visszakapja a falu. Egy sor köz- ségppk — ipint: Geszt, Magyar-, dombegyháza, Csárdaszállás, Kondoros, Gádoros, Nagyszénás, 68 tszcs-nk több mint 30.000 doL- gozó parasztunk 100 százalékos, illetve azon felüli teljesítése mutatja azt, hogy igenis megyénk^ dolgozóinak többségénél első1 a közösség ügye, államunk érdeke. Nem ezekem a dolgozó parasztokon. múlott, hogy augusztus 20- ra, a hosszú ideig >: kisajátított« 10. helyről lecsúsztunk a lő. helyre. Ennek oka, hogy még mindig hajlamosak vagyunk az önelégültségre, a kezdeti eredmények utáni megpiheuésre. Azt hitték, — s több helyen úgj dolgoztak' tanácsaink, pártbizottságaink is, — hogy a »mu.lt év november 7-én is elsők voltunk, ezév április .4-éni másodikok a megyék begyűjtési versenyében; nem lehet itt külö-i nősebb baj most sem«. Tanácsaink nem mérték fel alaposan a tenni-i valókat,, nem is készülhettek így megfelelően a begyűjtési munká- hoz. A gabonabegyüjtés kezdetén még csalt irányították, segítették va-i lahogy a dolgozó parasztok versenyét. Ahol ez kielégítő volt, ott a notórius nem teljesítők szorgalmazásáról, az osztályellenség tárna-' dúsának leleplezéséről feledkeztek meg, vagy fordítva, ahol ez megvolt, ott a dolgozó parasztok-meggyőzésével, felvilágosításával, az állandó bizottság tagjainak akti- vizálá'aval, tanácstagok példamutatásával törődtek keveset 'tanácsaink. így volt ez megyénk hosz- szaőb idő óta legjobb járásában, az orosháziban, de az utolsó helyen levő szeghalmi járásban is. Ezekben a járásokban is Nagyszénás, Gádoros, vagy Kertész-sziget község példái mutatják, hogy a terv- nemteljesitést nem lehet a külső körülményekkel magyarázni, — "aint ahogy azt tanácsaink szereik. Ami lehetséges volt a járások élenjáró községeiben, tszcs-, iben, azt hasonló módszerrel el tehet érni mindenütt. A hibák gyökere a megyei tanácsnál is megvan. A végrehajtó, bizottság sok esetten nem ment! tovább a határozathozatalnál, nem 'szorgalmazta kellően annak végrehajtását. A megyei tanács begyűjtési csoportja pádig megelégedett a hiányosságok, hibák, siránkozó hangú felvetésével. Ahelyett, hogy a felelősséget komolyan fölvetették volna, a járások a községekben, a megye a járásban kereste a hibát, vagy több esetben szemet hunytak felette, mivel abban a, saját rossz munkájukat is látták., A gabonabegyüjtési munka megindulásának kezdetén pártunk' Központi Vezetőségi ülésén Horváth elvtárs beszédében mondotta: »Munkás-paraszt szövetség további erősítésének «nai legfontosabb feladatai: megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam irántr kötelezett égek maradéktalan teljesítéséhez« ez tanácsainknak is szólt. Rendelkeznek is olyan apa- rátussal, hogy szívós felvilágoflitői munkán keresztül az állandó bizottságok és aktivük bevonásával eredményesebb lett volna tanácsaink meggyőző munkája, ke- vósl>bé érvényesült volna egyes: dolgozó parasztjainknál az osztályéi tenség, a klérus, a kutak-, aág hangja. Tanú csatunk felvilágosító munkája nem volt érvelő, nem használták fel abban a sajtó, különböző brossurak anj'agát, az ellenség híreszteléseit nem tudták' megelőzni, megsemmisíteni, sok esetben igy a hazugságaikat csak elhallgatták, ha észrevették is, a. támadás és a leleplezés helyett),, csak gyengén védekeztek. Feladata megyei, járási, községi tanácsainknak most, alkotmányunk ünnepe után, hogy eddig elvégzett munkájukat tegyék mérlegre, ismerjék fel eredményeik mellett munkájuk fogyatékosságát, dolgozzanak úgy, hogy a továbbiakban sem csökkenhet a begyűjtés lendülete. Ne engedjenek egy jottányit sem. és tartsák mindig szemel őtt, hogy a beadási ■ terv teljesítése, a közteher viselés csak • úgy lehetséges, ha mindenki teljesíti kötelezettségét. Ha ram igy dolgoznának tanácsaink, a sok-sokezer dolgozó paraszt, tszcs-tag igazság- érZstét sértenék meg, akik mái ■eddig is példamutatóan teljesítet-* ték államunk iránti hazafias kötelezettségüket. A. gabonabegyüjtés mellett tanácsainknak jobban kell foglalkozni a harmadik negyedévi élőállat- terv teljesítésé vei, e területen nem kis lemaradásunk van. Emellett elő kell készíteni az őszi — napra-' forgó, kukorica — begyűjtés sikerét. Tanácsaink már most végezzenek olyan felvilágosító munkát, hogy minden tanácstag tisztában legyen a beadás teljesítésének fontosságával, az állandó bizottsági tagokon, az aktívákon keresztül eresszenek minél mélyebb gyökeret tanácsaink a dolgozó parasztok közé. Nem a zsúfolt, tűimén retezett adminisztrációs munka, hanem a tömegekkel való kapcsolat jobb kiépítése, megszilárdítása biztosíthatja a begyűjtés, hozzátehetjük, őszi munkák időbeni és jó elvégzésének sikerét is, mellyel jő- vőévi bőtermésünk alapját teremtjük meg. Augusztus 20-án 47 kis- és kö- zépparaszt kettős ünnepet ült Orosházán, a tatársánci határban, III-as mintájú termelőcsoportot alakítottak. A csoportalakítás győzelmi ünnepszámba megy minden dolgozó paraszt számára. Legyőzték magukban a régihez való ragaszkodást s megszabadultak a töprengéstől, ami már évek óta nem hagyta nyugton őket. A belépési nyilatkozat aláírása után felszabadultan lé- tegzettek fel. | Közös megbeszélés Augusztus 15-én este bandá- zóra jöttek össze Csiszár Bálint 10 holdas középparaszt tanyájában. Az elmúlt évek során hozzászoktak, hogy közösen beszéljék meg feladataikat. A bandázó- estre kijött Gyulai András elv- "társ, a városi tanács dolgozója is. Jórészt a tszcs alakításra terelődött a szó. Addig, addig, hogy' Ravasz Mihály a belépés mellett döntőit Példáját azonban senki, sem követte. Valamennyien töprengő hallgatásba merülték. ■Nagysokára Szűcs Szabó Juliska törte meg a csendet: Látogassuk végig a tanyasorokat, az Ián mondjuk el, hogy mit akarunk, így biztosan többre megyünk. Ezt a javaslatot valaki megtoldotta azzal, , hogy másnap este tartsanak újra gyűlést s hívják meg, akiket lelátogattak. A jelenlévőknek tetszettek ezek a talpraesett javaslatok. Másnap reggel aztán megkezdték a látogatást. Szűcs Szabó Juliska először odahaza vetette fel, hogy mi Alkotmányunk ünnepét új termelőszövetkezet megalakításával ünnepelte Geszt község dolgozó parasztsága, mert nemcsak a beszolgáltatásban akartak elsők! lenni, hanem valamennyi dolgozó azt akarta, hogy alkotmányunk tiszteletére új tormevan készülőben Tatársáncon. Az apja azonban csaknem kikelt magából és össze teremte tte. — Mit, hogy ón is belépjek, hát azt nem. Csináljatok, amit akartok, én nem m egyek. | Belépjek, ne lépjek? Váltakozó megnyilatkozásokkal fogadták Zalai Bálint 12 holdas, Csiszár Bálint 10 holdas, Héjjá János 12 holdas és Csizmadia György 8 holdas középparasztokat is látogatásuk alkalmával., Egyesek igennel, mások pedig határozott nemmel válaszoltak; Bula Lajos 12 holdas középparaszt szinte rátámadt Csizmadia Györgyre: nincs jobb dolgotok, azt hiszitek, hogy jobb lesz? Nem győzitek majd békítgeLni az embereket. Egy sincs közös munkához szokva, / Este 40 kis- és középparaszt jelent meg az ülésen. Hányták, vetették a dolgokat, megforgatták minden oldalról. Közel is kerüllek csoportalakításhoz, csak éppen nehéz volt kimondani az igent, ami pedig évek óta motoszkált fejükben. Feszült izgalom volt érezhető a teremben, sokáig hallgatagon néztek egymásra. Ravasz Lajos meg is unta a huzavonát. — Hát én azt mondom, hogy vagy írjuk alá azt a belépést, vagy menjünk haza. — Már alá is írhatja — szólt közbe valaki. A szavak úgy hatottak, mintha olajat öntöttek volna a tűzre, még nagyobbra növelték a feszültséget. Ravasz Lajos fel is csattant — Ha mindenki aláírja, akkor én is. lőszövetkeaetet alakítsunk. Az újonnan alakult »Alkotmány« ternrelőszövetkezett)© 17 dolgozó! paraszt, 17 középparaszt lépett be. Zsoldos József középparaszt azt mondotta, elég volt az egyé-» nieekedésből, most már a közösségé a jövő és többségben az Mintha csak ezekre várt volna, Dratio la István odament az asztalhoz és aláírta a belépési nyilatkozatot. Utána még 19 kézben sercent a papír a ceruza alatt Másnap újra kisgyülést tartottak. Olyan volt már az egész Tatársánc, mint a felbolygatott méhkas. S csak 25-en jöttek et De közülük nyolcán írták alá a belépési nyilatkozatot. Tóth István 13 holdat, Györgyi Mihályivá pedig 15 holdat írt a neve után. Akik augusztus 16-án megkezdték a tanyalátogatást, nem hagyták abba Héttőn ismét útnak indultak. Tompa Sándor a tatársánci kördűlőben lakókat látogatta meg. Valamennyitől aláírt belépési nyilatkozattal távozott. És most itt vannak az alakuló gyűlésen. 57 belépő nevét olvasták fel. Köztük Szűcs Szabó Sándorét és Bula Lajosét is. De voltak köztük olyanok is, mint Kertész István volt horthysta főhadnagy, Pusztai Sándor volt nagybérlő és több kulák vő, mint Pusztai Pál, meg Hegedűs István. Napok óta dörgölődtek, hogy be tudjanak furakodni. De rajtavesztettek. Mikor az őket jól ismerők elmondották a tagoknak, hogy az ilyeneket, akik mindig mással dolgoztattak, csak a rombolási szándék vezette a csoportba, a tagság el is utasította felvételüket. Felismerték, hogy az útjukra, melyen elindultak, nem vihetik magukkal ellenségeiket »Táncsics« termelőszövetkezet is. A belépőknek több, mint fele középparaszfc. Éren a nagy napon a falu kultúi'termében a Vá- touy-pusztai lányok és iiák nagysikerű, eredeti népi táncokkal szórakoztatták a dolgozókat. Ötéves tervünk mostani, döntő évében, de a későbbiekben is, me-t gyénlc hatalmas beruházásokat, új üzemeket, családi házak, egészségügyi, szociális intézmények százait kapja, d© dolgozó parasztságunk munkáját is, nap, mint nap aa úy gépek ezrei könnyítik meg, élvezik kormányunk sokoldalú segítségét. Megváltozott megyénk dolgozó parasztságának az élete,' evő. 17 taggal erősödött meg a'rógi nagyobbak lettek igényeink, több ipari, élelmezési cikkre van szükségük nemcsak az üzemi, de a falusi dolgozóknak is. Biztosítani! növekvő szükségletünket kormányunk csak úgy tudja, ha megfelelő készletekkel rendelkezik, mert ha ez nem igy tenne, újra a spekuláció irányítaná az árakat, hogy mit jelentene ez; a saját bőrén érezte az elmúlt időkben Bíró Járás, Geszt. megyénk valamennyi dolgozója. Ennek megismétlődését csak az ellenség akarhatja, d© egyetlen becsületes dolgozó sem. Dolgozzanak ezért a továbbiakon megyei, . járási, városi, községi tanácsaink úgy, hogy egyetlen dolgozó paraszt se legyen, aki adósa maradna államunknak, népünknek, ne teljesitonó hazája iránti hazafias kötelezettségét. —f. S.— Leleplezték as eleki árurejtegető kólákat Dolgozó parasztságunk keményen harcol beadása időbeni teljesítéséért, ezzel akarja viszonozni ipari üzemeink dolgozóinak, jó munkáját, aminek eredményeképpen községeinkben soha nem látott mennyiségű iparcikk van, amit szabadon lehet megvásárolni. Népünk ellenségei, a lculákok azonban nem elégszenek meg azzal, hogy a beadást szabotálják, hanem összevásároljúk a közszükségleti cikkeket is, hogy akadályozzák, zavart keltsenek ezzel az áruellátásban. Aljas cselekedetüket azonban dolgozó népünk sorra leleplezi. így történt ez Eleken is, ahol Schiffer József kulák 300 leg zsizsikes búzát, 175 darab ezüst ötforintost, 7 zsák lisztet, 300 kg heremagot, 100 kg cukrot, 15 vég textilt, ruhaanyagot rejtett el Nem kerülte el ő sem sorsát, s nem kerüli tel a többi hozzá hasonló senr Dolgozó népünk bírósága kemény ököllel fog rá lesújtani, mint népünk, fejlődésünk, építésünk esküdt ellenségére. Uj tszcs alakult Geszten
