Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

IÍ53 »ínúiszuis 24., v«<Mrm|i S ViUúA&awk képe Jövőjüket kovácsolják a szarvasi dolgozók hég-en évttaeéek kellettek ahhoz, hogy feltűnő változás történ­jen *<jy-*9V kö .sé <bpn. S orvos sím d'csekedheett ff őrs fejifi é,s- sel. Az egghangústígob csak az torié mtg, hogy a dolgozók élele a rosszról mé / rosszabbra ford-tll, vagy az, hogy vah-mnlyik nagybir­tokos hálák, vagy kereskedő tágas új házal építtetett, önm yá. ak. Kizsákmányol ókban nem volt hitíny■ A köziég földjéből 400 hold az egyluué, 5450 hold 10—12 földbirtokáé, 9050 hold pedig 480 kuliké vo,b. Ingatlannal, luíz-al, földdel — összesen 9 ezren rendelkeztek a 25 ezer lakosú kő ié 'ben. Az ixko'a a fényűzéshez, tartozott Szarvason is. 1930-ban 900 analfabétát tartottak nyilván és ezek m-lVeU sokan voltak oh au ok, akik csak egy-kéi. elemit végeztek, éppen csak a nevüket\ tudták le­írni, vagy el tudták olvasni az alóvégrekajtási értesítést. A 25 ezer lakosra 56 tanterem, jutott, valamennyi az egyház, ttdajdo a volt. És ezekben az iskolákban a dolgozók gyerekeit csak arra tanítot­ták meg, hogy tűrjenek, s ol^áljrík alázata an az urat'és szűkös kerese­tükből ud kozzanak az egyháznak, hogy több jusson a hemyé’ő vnpok- tyíJc. A jeiszalaiulás óta megváltozott az élet Szarvason. • • Ötéves tervünk segíti Szarvas rohamos fejlődését túrotthont kap a község. 10.000 forint költséggel úllörőollhon épül a III. sz. általános iskola úttörőinek. Félmillió forintba kerül a szülőotthon. Ebben az évben 100.000 forint költséggel műjéggyár készült. Megnyílt a múzeum, ami nagyban hozzá­járul a szarvasi dolgozók és gyermekeik általános művelt­ségének növeléséhez. Járda épí­tése is folyik Zöld-pázsiton, Siralóbezinán és az Ezüst-szöl- lőkben. Az Ezüst-szöllők .la­kóit egyéb öröm is éri. A jövő évben 500 vezetékes rádiót kap­nak. Bent a községben eddig 344 vezetékes rádiót szereltek be s így az 1214 vevőkészülék­kel együtt, 1558 házban hall­gathatják a rádió műsorát És mit adnak ezért a szarvasiak? A leniéaybegyűjtés tapasztalatait hasznosítják az élőállaibegyűjtésnél A község jó man­ójának egyik fokmé- ője a begyűjtési terv sljesitóse. A be- yiijtósi munka az gesz tanács feladata, e ezenbelül jó ré-' ae a begyűjtési e&o- ioitra hú né. Egy-egv özség jó, vagy rossz redménye attól függ, ugyan dolgoznak a ívilvánta. tők. Szarvs­on felismerték ezt és szerint szervezték seg a munkát. A leg- onto abb mó .s erük­én az volt, hogy »el- zakadtak az Íróasztal- ól«. Nemcsak azt a »^adatot látták", hogy aponta szorgalmasan lkönyveljék a vétel- agye'c a'apján a köte­tett égek teljesítését. Maguk is harcoltak a terv teljesítéséért« Bágyinszki Zsuzsa munkanapja például így nézett ki: Reggeltől kint volt a hozzá beosztott gé­peknél (két-liáinm gép jutott egy nyil­vántartóra). Ellen­őrizte, hogyan halad a csépié», teljesíti-« mindenki egyenest a géptől a beadását. Gondoskodott arról is az aktívák segítségé­vel, hogy az iguerő- veL nem rendelkezők is azonnal beszállít­hassák. Napközben felkereste azokat, akiknél előző nap csé­pelt a gép, elkérte a vétel jegyeket s nyom­ban el is könyveibe a magával hozott nyil­vántartó lapokra (elő­ző este ugyanis kivá­logatták azokat a nyil­vántartó lapokat, ahol már elcsépeltek). Igy­ál landóan ellenőrizték a beadást s elkerül­ték *zt, hogy olyau dolgozónak emeljék fel kötelezettségét, aki már teljesítette. Ezt a módszert al­kalmazzák az élőállat- begyűjtésnél is. Kéb nyilvántartó: Veles és Litavecz elvtársak ál­landóan a helyszínen ellenőrzik, beállítot­ták-« a kötelezvények alapján a disznót, hizlalják-e, elérték-e az átadáshoz a kellő súlyt. Élővé, lendületessé kell tenni a versenyt Az őszi munkák jó elvégzésének alapja a tömegellenörzés Sürgősen javítani kellene a versenybizottság munkáját, nem kis mértékben függ ettől az őszi munkák sikeres elvégzése. Felkészültek rá Szarvason — így számolnak be. Megszervezlek a mezőőrökön keresztül a fogatlapok rendsze­res e lcnőrzését és nemcsak a fogatlapokat el­lenőrzik, megnézik a helyszínen ,is, hogy tény­legesen elvégezlek-e azt a munkál. Hogy az ellen­őrzés az őszi munkák során jó legyen, ahhoz az kell, hogy az egész község harcoljon érte. Az ál­landó bízol tsági ülésen alapos, jó tervet dolgoz­tak ki erre. A mezőgazdasági állandó bizottság 9 tagból áll, az aktívák száma már 256. Azok­ból kerültek ki, akikre az egész falu büszke le­het, beadási százalékuk, a munkában való pél­damutatás szerzett számukra megbecsülést. Úgy akarja fejleszteni a tanács az aktívahálózatot, hogy minden tíz dolgozó parasztra egy mező- gazdasági, egy pénzügyi, egy begyűjtési aktíva jusson. A terv igen helyes és annyit ér, ameny- nyit végre is hajlanak belőle. Attól függ, a VB hogyan foglalkozik a tanácstagokkal, azok az aktívákkal s az aktívák segítségével a dolgozó parasztokkal. A% ellenség Szarvason sem als%ik Termés eesazfiszi munka sík re éptton úgy, mint a begy üj.és U l esi!éne, vagy aktit m más attól függ, ho y megalkuvás nélkü hnno’ a‘--e az el­lenség ellen- Mert."az bizony Szarvason « m alszik, épít n-nyomm llnérle.lezik, hogy csanhalná he a btnácso!, az egész Icözségel- Ott volt pl. bor da Mára, a II- kerület 21. sz. alól. Most 1 holdja v n. n.on sír, hogy nincs m !t. ennie, nem tud metjé ni. Közben 23 hódit, mír leadott az ál kim­nek, azt gondolna, hogy ezzel az‘An m /s a'utditl az a dókája ék éi is. Persze, wm így lati. De hiába is járok ki a végrehaj.ák, a kuli' as. zony sírva puna rákod itt nistest len é érői egy m i tlnem üres szobában. Aztán leld:, ül! a túr pin ág. Sem is él olyan «nyom irhám. Az egyik helyi égből ug, an­te ■ tm'nek az aitaját seeking wirbt el, rali at új hélószobahútor került elő, nem ég vásárol la. És bizony nem egy ilyen von. A járásbíróság tu m egy huták fölött hoott i-'élefet, m irt eh ab, l Ha az aratást, hál nil falta a .nah dgiac m gszer é ét. De ezzel aztán sok esetben vé re is szok’dt az e len eég elleni harcnak. Ál a1 lat mi eé etilek az­zal, hogy In? ah alá került a ku’á/c, da n m -tia- gyarázlák mg a dólt.o ~ó pat as dóknak, hont/ sza- bo'á'ás '.v l az egész községnek ár olt, akndál»o la a dől go ók kenyerének biztoitá’át, ellen.-été ize­mé yszcr'nh is máidon paraszti ak. Igaz ugyan, a tanácselnök elv árs azt mondja, hangoshím-tfin is- m.rtailéle az ítéleteket... A hangos híradóról, amely igen gyakran csendes...-,R hangoshíradóval azonban baj von. Hónapok óla többet rosSz, mint jó. Igaz, a megyei tanács megígérte már, hogy rend- beliozza, de ez egyenlőre Ígéret maradt. És a rossz hangoshfr- udó miatt igen,sok furcsaság tör­ténik. Mi történt a begyűjtés ide­jén is? Elhatározták,, hogy hon- goshíradőn népszerűsíteni fogják az élenjárók nevelt. A begyűjtési osztálytól le is .adták a névsort, aztán beszámoltak róla » párt­titkár elvlársoak: népszerűsítjük a legjobbakat. A titkár elvlárs kí­váncsi volt rá, hogyan, mikor rossz a hangoshíradó? Erre már nem tudlak magyarázatot pukli,. A begyűjtési osztály .megtett min­dent a maga részéről, leadta a uévMud,. Miért nem ismertetik a közös gazdálkodás eredményeit? Mozgolódik az egé-z megye. Valahány község van, mindenütt! számolgatnak a dolgozó parasztod*, nézik, mi hozott nagyobb jöve­delmet: a kis egyén* gazdaság', vagy a tszcs munkaegységek És a számadások után egyie többen lépnek a közös útra. At szarvasi termelőcsoportok azonban nem dicsekedhetnek valami sob belépővel. Pedig ott is jóval nagyobb a tszcs eiedroénye. ügy hoz­závetőlegesen számolva pl. több, mint két mázsával nagyobb volt a búza termésátlaga, mint az egyénieké. Az »Alkotmány« tszcs-ben öt kg búza esik egy munkaegységle, az árpából meg egy kg hároiní dkg. Tavaly alakult ez a csopout, de saját elejéből már hét te­henet vett s lovuk is van. Hatalmasat fejlődött a »Táncsics« tsz! állatállománya is. A dolgozó parasztok azonban nem isméi ik mind— any ián ezeket az eredményeket. 8 ebbe nem kis mértékben hí-,. hás a tanács. Nincs a községben egyetlen olyan versen) tábla sem, mely ismertetné a dolgozó párasatokkal a tszcs eredményeit. De más hiba is van ezen a téren. Szíarvasról is mentek dolgozó pa­rasztok Túrkevóre, Füzesgyarnmfera, Orosházára meglátogatni a leg­jobb csoportokat. De nem igen számoltak be a tapasztalatokról. Aj községi tanács mezőgazdasági osztályán arra hivatkoznak, hogy a járási tanács »szervez« ilyen beszámolókat. A járási tanács, — az még nem szervezett. Pedig a tszcs-ben évről-évre nő a termés­átlag... A magasabb termésered menyek eléréséhez ott kísérletezik ki a munkamódszereket a kísérleti gazdaságokban. A tudomány a mezőgazdaság szolgálatában Halásztelken 1200 holdon .öntő-.a szárazság, bő terméssel járul zéses gazdaságot létesítenek. Ezen I hozzá a szarvasiak és egész dőli a területen nem okoz majd kárt j gozó népünk jólétéhez. A szarvasi kutatóintézet munkájáról Az új élet megteremtésének jelei. rohamosan bonlakoznak ki Szarvason is. Hosszadalmas volna mindazt felsorolni, amit » felszabadulás óla kaplak a szarvasi dolgozók. Csak néhány példa az ötéves terv bőséges ajándékából: Egymillió forint költséggel egészségház létesült anya- és csecsemővédőinlézet- tel, tüdőgondozóval és más szakrendelővel. 112.000 forintot fordítottak az iskolák javításá­ra, felszerelésének bővítésére. 150.000 forint költséggel eme­letel építenek a szlovák kollégi­umra. 212.000 forint költséggel építik fel a kétéves szakérett­ségis tanfolyam székházát, ahol kétévenként 220 dolgozó kap mérnöki, tanári előképzettséget. 150.000 forint költséggel ,új kul­A módszer igen helyes, sokat segít a beállási terv teljesítésé­nél, de egymagában nem elég. Szarvas alkotmányunk ünnepére 81.2 százalékra teljesítette a ga­bonákéul! ást, a negyedévi hizott- BertéslieaJási tervteljesiíése csupán 27,6 százalékos. Bizony nem kis , munka lesz ezt behozni. Alihoz, hogy Szarvas a begyűjtésijén be­csülettel teljesítse tervét, az is kell, hogy eleven és élő legyen a verseny, minden egyes szarvasi Srezao: a versenyben az utca, kö­rűiét s végső fokon a község be­csületéről van szó. A hiba a versenybizottságban van. Ott kezdődik, hogy a vei eseny bi­zottsági ülésre nem is jönnek ösz- 87£> rendszeresen. Hol a DIS7. hiányzik, hol az MNDSZ nem jön el, vagy éppen a földműves-; szövetkezettől maiadnak távul. így bizony nem Tehet jó munkát vé­I gezni. Része van ennek abban, hogy van Szarvason egész sor ver­senykihívás, de a verseny még sem válik a tömegek mozgalmává. Csak egy példa: a nyári munkák­nál versenyre hivták egymást a körzetek, de hogyan? ..ja ver­senybizottsági üléseken a körzeti versenybizottság egy tagja hívta, versenyló a másik körzeti ver­senybizottság egy tagját. Haza­érve azonban nem beszélték meg eet a dolgozó parasztokkal s így a verseny papiron maradt, a vé­gén már értékelni sem tudták. De hiba van a másik község­gel való verseny értékelésével is. ’Egész nyáron versenyben álltak BékésSzeDtanórással, de egyetlen­egyszer sem mentek át értékelni. Legalábbis Gajdos elvtárs, a ver­senybizottság elnöke nem tud róla. Hazánkban is mind .több szó esik természetátalakításról. Sokat beszélnek róla a dolgozók s nem kevesebbet az ellenség. ,Az utób­biak félre akarják »magyarázni természetátalakítö munkánkat, meg akarják rendíteni a dolgo­zók hitét Mi is az a természet­átalakítás? Erre a v kérdésre ♦ Szarvason is magyarázatot,leliel találni. Nemcsak szóval, hanem a gyakorlatban is. ,A nemrég alakult Talajjavító Vállalat Szarvas halárában ezer hold az­előtt terméketlen földet ,válloz- lat át termővé. .Nap, mint nap 15 Sztalinyecz dübörög ki «a határ­ba. Már ezek is ámulatba ejtik a dolgozókat. Hát még, mikor látják, hogy ezek a »béketankok« Halásztelken és Pusztabánrévén 80 centi mélyről .fordítják fel a földet. És ez még nem minden. Az idén számos parasztküldöttség kenaste tel a szarvad kutató intéze­tet ée a botanikus kertet A kert csodálatos, 1800 fajta fája is fe­lejthetetlen élményt jelent. De ugyanakkor képet kaptak arról is, hogy milyen ha almas segít.éiét ad a tudomány a mezőj, a -.dóságnak. A botanikus kertben 15 éve folyik a citrom, meghonosítani kísérlete. Eddig csak vad citromot sikerült termelni. Néhány hónapja a Sop­ron megyei Fertődön történt cit- romszapoi í1 ási ta[ a ztalatoeere után 12 holdon 300 citromosa metét ül­tettek el. Ezek egyrésze már nem vad citromot tetem, Liszsenkő taní­tása nyomán oltják őket. Kí ér teleznek az itt ismoretiLee «baláta» (édes burgonya) termesz­tésével is. A batáta homokos ta­lajban 600—700 mázsát teiom hol­danként. Jobb ízű, táplálóbb, bő­vebb termésű és az ismert burgo- nyafajlák 4 százalékos szesztartal­mával szemben 12 százalék szeszt tartalmaz. A batáta szár része — amely égés» sűrűn benövi a föld felüíeíét — zölden, szárazon, vagy .■űlózvn felér a lucernává’, sőt több feliérjét tartalmaz. Még egy igen jelentős e’őnye van. Mégpedig az, hegy nemetek gumóríI, hímem dug­ványról is szaporítható. Tannak tehát jó eredmények Szarvason, de egész sor hiba gátolja még a begyűjtési tervek teljes'tétét,, a tszcs-mozgalom fejleszté st. Ezeknek a hibáknak a kijavítása most\ a feinda!, ezeknek megszünte­téséért kell karcolnia minden egyes szarvam dolgozónak a párt ve- Mtiti ével. És az eredmény nem is mtrad él, ha Szarvason is össze­vetjük a múltat a jeleimet, a még szebbnek ígérkező jövővel.

Next

/
Thumbnails
Contents