Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
Viliig proletárjai egyesüljetek I r v A begyűjtési minisztérium engedélye alapján szabadon vihetik piaora kenyér- és takarmánygabonájukat: a békéscsabai „Hatadás11, a hunyai „Szabsdsán11, a békési „Ha'adás“ tszcs.k AZ H D P BÉKÉS MEGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA (»32 AUGUSZTUS 3., VASÁRNAP Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM CsépJési, tarlóhántási, másodvetési, begyűjtési munkánk megjavításáért Megérdemelt büntetést szabott ki a bíróság begyűjtésünk ellenségeire, akadályozásra Dolgozó parasztságunk most harcol azért, hogy egészévi gabonatermésünket minél előbb, szemveszteség nélkül betakarítsa s teljesíts« abból a beadási kötelezettségét, hogy az új kenyér minél hamarabb a dolgozó nép asztalára kerüljön. Népünk megátalkodott ellenségei, a kulá- kok azonban azonkívül, hogy begyűjtési tervünk ellen izgatnak, arra akarják rászedni a dolgozó parasztokat, hogy ne teljesítsék beadásukat, nem elégednek ezzel meg', szabotálják sorozatosan a beadás teljesítését, feketén csépelnek. Gátolni akarják ezzel ,népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk teljesítését, a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Ellenséges tevékenységüket azonban nem folytathatják vég nélkül. Dolgozó népünk fejlődő öntudata, ébersége sorra leleplezi őket és ítélkezik felettük népünk bírósága. Tizennyolc havi börtön feketecseplésért Dávid Lajos kulák pedig 6 hónapi börtönt, 1000 forint pénzbüntetést kapott Büntetés a gabonabeadás megtagadásáért örménykúton Tóth György kulák szabotálta a beadás teljesítését Annak ellenére, hogy elegendő árpája termett, megtagadta a beadást. Neki sem érdeke a dolgozó nép államával szembeni kötelezettség teljesítése. Megkapta ő is ezért a jól megérdemelt 4 havi börtönt és 1000 forint pénzbüntetést Egy évi börtön a begyűjtés elleni izgatásért Bncsán idős Molnár György 57 éves bucsai lakos július 20-én Pénteken tárgyalta a megyei bíróság Czmarkó Frigyes, a gyomai gépállomás volt felelős vezetőjének, ellenőrének ügyét, aki Déva vány án Dávid Lajos kulák és annak feleségének fel- buj&sára 4 mázsa 50 kg búzát feketén csépelt el és a 15* kg ocsuban mintegy 80 kg tiszta búzát hagyott benne, megkárosítva ezzel közellátásun- kat, a gépállomást, de a cséplő- munkásolcat is. A bíróság 1 évi és 6 hónapi börtönre, Í000 forint pénzbüntetésre ítélte Czmarkót, Dávid Lajosné pedig — mint másodrendű vádlott —11 évi börtönt, 1500 forint pénzbüntetést), A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetelhárításról i. Nehéz lenne felsorol'ni azt, a sok változást, ami megyénk életében a félszabadulás éta végbement. Bővültök meglévő üzemeink, újak épültek és épülnek s a mezőgazdaságban is egyre magasabb terméseredményeket érnek el a gépi munka, a főj lelt agrotechnika alkalmazása nyomán. Munkásaink és dolgozó parasztjaink tanulnak, gyermekeik előtt nyitva állnak az egyetemek. Mindezek indították arca megyénk do'gozó parasztjainak legjobbjait, hogy alkotmányunkat az eddiginél jobb munkával ünnepeljék. Ezekből a vállalásokból született meg megyénk Ígérete: visszaszerezzük a minisztertanács vándorzászlóját, megszerezzük megyénknek 15-ére a gabona szabadpiaci értékesítés jogát. A vállalás teljesítését segíteni, ■nnak sikeréért harcolni egyaránt feladata pártszervezeteinknek és tanácsainknak. Erőpróba a vállalás teljesítése, a begyűjtési terv végrehajtása a meg kell mondanunk, nem minden párt- és tanácsfunk- tnonáriusun!: áll'ba ld ezt a próbát. Tanácsainknál kezdve a megyei tanácstól, öne’égültség uralkodott s ennek természetes velejárója volt a politikai munka elhanyagolása, a felelősség meggyengülése, az ellen- eég elleni harc elmiyhulása. S mindez természetszerűen oda vezetett, hogy a terveket nem teljesítik időre, lemaradtunk a hordással, a riíásodvetési és tarlóhántási terv teljesítőiével 8 nem bal ad kielégítően a begyűjtés sem. A bordásnál különösen állami gazdaságainkban, term©!őcsoportj§- inkban van hiba, ahol a minisztertanács határozatával ellentétesen nem hordtak asztagokba, hanem kocsiról csépeltek. A hordásban meglévő lemaradás a csépiési munkákra is kihatott A békéscsabai «Kossuth» tszcs példája is bizonyítja, mennyire hátráltatja a kocsiról való ^séplós ä munkát Naponta legkevesebb 100 mázsával csépelhettek volna többet a tsz-ben, mint amennyit csépeltek, ha már kezdetben is osztagba hordtak volna. S ez a lemaradás azokon a bolyokén, ahol az eredmények kisebbek, még 6zembetűnőbb Tanácsaink nem ellenőrizték a bordást, azt, hogy egyik-másik községben nem használják ld az iga- erőt, de ugyanakkor nem ismerték fel. a tarlóhántás, másodvetés fontosságát sem. Bizonyítja ezt az, hogy még adminisztratív úton sem ezorgai mázták, még kevésbbé lehetett tehát szó arról, hogy fel- világosító munkával harcoljanak a terv teljesítéséért Pedig nőm vitás, abban a községben, ahol a pártszervezet népnevelői, a tanácsok mezőgazdasági állandó bizottságának tagjai ismertetik, hogy a tarló- hántást, a jó másod vetést, a kővetkező esztendei bővebb termés érdekében kell elvégezni s megmutatták volna mázsákban; ahol időben elvégzik a tarlóhántást, ott a tervek teljesítése körül nincs hiba. Pártszervezeteinknek és tanácsainknak egyaránt komoly hibája, hogy erről a kérdésről megfeledkeztek. De hasonlóan elhanyagolták a fel- világosító munkát a cséplésben, begyűjtésben is. A cséplőmunkások közötti agitáció szinte teljes egészében hiányzik. Ha végezlek is népnevelőmunkát a cséplőgépek népnevelő csoportjai, az inkább a dolgozó parasztok felé történt, — terme ízetssen ez is a legkevé bbé k elé- gítően —, de ugyanakkor elhanyagolták a munkacsapaton belül. Nem emlékeztették a cséplőmunká- sokat a felszabadulás előtti időkre, amikor alig keres téli meg a kenyérre valót, nem mozgósították őket a normák túlteljesítésére. Nem egy helyen találkozhatunk azzal, amivel a osanádapácai Csi- cser brigádnál, hogy a brigádban azt. mondják: nincs is szükség népnevelőmunkára, hiszen össze vagyunk már szokva s a községi párbtitkár elvtársnak is az a véleménye: van ennél rosszabb gép is... Közben a gép 90—100 mázsát csépel, jóval normán alul. A népnevelőmunka elhanyagolásából következett az is, hogy a ceéplőmunká- sok versenye formálissá vált, nem törnek újabb és újabb eredményekre. A jó eredmények elérését gátolják az állandó műszaki hibák is, amelyek ellen gépállomásaink nem harcolnak kellően. A csópléssel szorosan összefügg a begyűjtés kérdése. S ebben még nagyobb a lemaradás. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendőnél jóval nagyobb eredményeket értünk már el az idén, de hozzá keli tenni azt, ami tegnap jó volt, az ma már nem elegendő, sokkal jobb eredményeket kíván építésünk üteme. _ Mi hátráltatja megyénkben, a nagyszerű begyűjtési eredmények elérését? Elsősorban az önelégülte ség és ebből következnek a többi hibák, Tanácsainknál, de nem, egy esetben pártbizottságainknál is úgy gondolták, tavaly az elsők voltunk, az idén másodikok, menni fog ez most is. Nem kell a mi parasztjainknak sokat bős/élni, tudják mi a kötelességük. S ha volt is agitáció, ha beszéltek is a békeharcról, csak általánosságban tették azt. A népnevelőmunka »helyett« aztán beszélt a kulák és I hogy sok esetben nem sikertelenül, ezt egész sor példa bizonyítja. Az alacsony termésátlagról szóló »mese« nem egyszer még járási tanácsainknál is hitelre talált. Es nem kis mértékben sikerült a dráguló kenyérről szóló rémhírrel ia visszatartani a dolgozó paraszto-i kát a beadástól. Pártszervezeteinket, tanácsainkat készületlenül érte az ellenség támadása, nemi harcoltak ellene s nem egyszer maguk is együtt »sírtak« a kulakkal, A magyardombegyházi, kunágotai tanácselnökök csak többszörös figyelmeztetésre voltak hajlandók teljesíteni a beadást s a csanád-. apácai egységes pártvezetőség egyik-másik tagja is megtagadta a kötelezettség teljesítését. Nyilván az ilyen tanácselnökök nem1 alkalmazzák a törvényt a lemaradókkal szemben, hiszen akkor saját magukon kellene elkezdeni Igen komoly hiba —i s az önteltség egyik jele, — hogy járási tanácsainkon lebecsülték ezt a jelenséget, nem vonták azonnal ío- gvelmileg felelősségre a törvény ellen vétőket. Tanácsaink felelősek az állami begyűjtési terv teljesítéséért, de nem kisebbíti ez pártszervezeteink felelősségét. A felvilágosító munka elhanyagolása elsősorban pártszerAz elmulit években a felszabadulás előtt elhanyagolt üzemi balesetéi hárítás terén komoly fejlődés történt. Az állami szervek széles körben bevezették a szakmai óvórendszabályokat, megindult a dolgozók szervezett oktatása. Az új üzemek korszerű balesetvédelmi berendezésekkel épülnek e emellett a régi | üzemekben ia fejlesztették a tőkés rendszer által súlyosan elhanyagolt védőberendezéseket A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa megállapítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén elért fejlődés ellenére az üzemi balesetek aránya még mindig magas. • Ezért a minisztertanács ée a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az üzemi bal- esetolhárítáe lényeges javítását és az eddiginél gyorsabb fejlesztését Ezéifc a többi között az alábbiakat határozza: vezetőink mulasztása. Nem egy községben az volt a vélemény, »nem érünk rá most gy ülésezni, sok a munkánk« — s ennek az elvnek következtében aztán fegyver nélkül hagyták népnevelőinket, aktíváinkat épp a legnagyobb harcban, a begyűjtési csatában éppen akkor, amikor egész évi ke-f nyerünk biztosításáról van szó. Elhanyagolták a népnevelők érvekkel való segítését, de ugyanakkor nem nevelték helytállásra a párttagokat 1. A vállalati igazgatók és általában az állami szervek feladata: a} az üzemekben a balesetek megelőzésének megszervezése, b) az óvóiendszabályok végrehajtása, a munkavédelmi felszerelések és azok használatának biztosítása, c) a balesetekért felelős személyek felelősségre vonása, d) a balesetelhárítás oktatásának megszervezése. 2. A baleseteíhárítáe megszervezéséért felelősek az illetékes miniszterek. A vállalatoknál személyesen felelős a vállalat igazgatója és főmérnöke: emellett az egyes üzemrészeket irányító vezetők felelősek a közvetl en vezetésük alatt álló területért. 3. Minden termelő, vagy forgalmi tevékenységet irányító minisztériumban, továbbá az egészségügyi s nem is vonták felelősségre azokat, akik a példamutatás helyett hátul kullogtak. Nem mozgósították jobb nepnevelőmunkára, példamutatásra a tömegszervezetek) tagjait sem. Alkotmányunk ünnepéig néni egész bárom hét van hátra. Ez alatt az idő alatt úgy kell dolgoznunk, hogy emelt fővel álljunk az ország előtt, teljesítve vállalásunkat. Ehhez azonban elsősorban az leéli, hogy megjavítsuk a doltöbb dolgozó Jelenlétében izgatott a begyűjtési {örvény ellen. öt is leleplezték a bucsai dolgozó parasztok, soronkívül ítélkezett felette a szeghalmi járásbíróság, jogerősen 1 évi börtönre, 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Tíz havi börtön feketepiacért Battonyán Mezei Béla kulák szabotálta el gabonabeadásának teljesítését Ugyanakkor * piacon feketén értékesítette a gabonát. Odakerült ő is, ahová való. Tíz havi börtönbüntetésre, részleges vagyonelkobzásra ítélték. Ezek a naponként megismétlődő támadások építésünk, dolgozó népünk kenyere ellen — figyelmeztessék tanácsainkat, de megyénk minden dolgozóját. Ne engedjék meg, leplezzék le az ellenség, az amerikai imperialisták belső ügynökeinek kártevéseit, akik dolgozó népünk boldogulására, népünk jólétére akarnak tömi, fejlődésünket, ötéves tervünk megvalósítását akadályozni minisztériumlian. megfelelő szervezetet kell létrehozni a váltó ,atxíks munkavédelmi és baleset©', hárítás! tevékenységének irányítására és ellenőrzésére4- Az üzemek igazgatói kötelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási teendők ellátására biztonsági megbízottat kijelölni Hk az üzem kétezer főnél több munkást foglalkoztat, a biztonság megbízottnak más beosztás nem adható: az ötezer főnél több mim* kárt foglalkoztató üzemekben pedig megfelelő- műszaki képzettséggel rendelkező dolgozókból munkavédelmi irodát kell! szervezni- A biztonsági megbízott a főmérnök közvetlen irányítása alatt áll. 5. A miniszterek gondoskodjanak arról, hogy iparáganként a szakma adottságainak megfelelő ba’e-etel- hárítási óvórendszabályok ál jának rendelkezéséi». (Folytatás a 2. oldalon.) gozók közötti felvilágositó muntát, a népnevelők sokkal jobban felkészülve verjék vissza az ellenség egyre élesebb támadását. Mutassák meg dolgozó parasztjaink, hogy a község kulákjai amikor a beadás ellen beszélnek, az egész község érdeke ellen beszélnek. Tanácsaink, a törvények alkalmazásával harcoljanak a begyűjtés sikeréért, pártszervezeteink pedig állandó, alapos ellenőrzéssel segítsék ,őbet ebben a munkában.
