Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát A begyűjtés lendülete nem csökkenhet Alkoinntny-nnncpnnk ntitn sem (A megysi tenses begyüjteei o>®- iálya jelenti:) Az egész országban termelőszö­vetkezeti csoportok és egyénileg dol­gozó pftiaeziok ezrei éltékelik ma, augnsztue 20-én, alkotmányunk ün­nepén, hogyan váltották valóra ígé­retüket, hogyan telje-ítették beadási kötelezeti éhüket. A begyűjtési ver- eeny utolsó hetében kill ('«nősen a bél,ősi járás dolgozott jól, a leg­több gabonát gyűjtötte be az utób­bi napokban. Eredményével maga mögött hagyta a elarhadi és az oros­házi járást, elsőnek küzdötte fel magát a versenyben. A járások sorrendje a követ­kézé: . 1. Békési járás 96.2 »/o 2. Orosházi járás 92.6 o/0 3. Sarkad! járás 92.1 o/0 4. Gyomai járás 91.4 o/o 91.3 0/o 90 to 89.5 o/„ 87.7 «/, S’? 94 93 »/» •/« «Vo 5. Szarvasi járás 6. Gyulai járás 9. MÍezökovácsházi J. 8. Szeghalmi járás Városok sorrendje; 1. Békéscsaba 2. Gyula 3. Orosháza A községek közül Geszt, Kertész-sziget, Magyar- dombegyháza, Csárdaszállás, Kondoros községek érték el a 100 százalékos tervtcljesitést úgy a kenyér-, mint takar­mánygabonában. Mezőhegyes, Sarkadkeneezbúr, Hu­nyó, Medgyesbodzás, Meaőgyán, Méhkerék, Gyoma, Mező megyei' községek globálisan teljesítették a tervet. A termelőszövetkezeti cso­portok közül 68 teljesítette, illetve túlteljesítette beadási kötetaaetim- gét. A legjöbban lemaradó közsé­gek: Nagykopáncs, Dévaványa, Ka­szaper, Szarvas, Végegyháza. Begyűjtési munkánk eddigi ta­pasztalata tükrözi azt, hogy nem készültünk fel alaposan, nem veit elég tervszerű begyűjtési munkánk, nem szélesítettük ki és nem tettük elevenné a dolgozó parasztok, ter- móldsaövetkeaeti oeoportok verse­nyét. Tanácsaink — egyes helyeken — asm tudtak a begyűjtés gazdáivá válni. Tág teret adott ez az éken» ég, * klérus és a kulákság támadásainak. A begyűjtési mutiiö* nem ért vé­get augusztus 20-ával. A begyűj­tés lendülete nedk csökkenhet evs- után som megyénkben s még job­ban hozzá kell létei a munkához, követni kell megyénk minden egyee dolgosé parasztjának az élenjárók példáját. Ómezőhegyesen tetté váltak a vállalások A felszabadulás óta nagyon meg-1 térné, Sztraka Mária, időé Seben változott a mezőhegyesi dolgozók I György vállaliták, hogy a napi«%- élete. A volt cseléd gyerekek egy-1 gyarapodást 100 darab borjúnál íe többen mennek a városba ta­nulni s mint mérnökök, techniku­sok, tanárok kerülnek haza. Az egykori eaelédházakba eljutott a kultúra, most augusztus 20-ra min­den házban szól a rádió. ,A szak- könyveket is meg lehet talalm a dolgozók lakásán. Uj formát ölt a munkához való viszony. Másfél hónappal ezelőtt, június 30-án az ómezőhegyesi dolgoBók összegyűllek és megtárgyalták azt, hogyan is tudják meghálálni mind­azt', amit alkotmányunk biztosit ssá- raukre. A dolgozók az alkotmány tiszteletére lendületes munkaver­senyt kezdeményeztek­Szép vállalásit tettek a tehenész ftolgoSők : ft‘Tájuk bízott 20—20 te­héntől napi 10 literrel több tejet tejnek. Sikerült is elérni. A tűs fő 7290 liter tejet fejt ki terven felül, ami 21.412 forintot jelent. A <nes- terséses bor jónevelők, Pásztor I’é­0-85-ről 0.90 kilóra emelik. Válla­lásukat 0.96 kilóra teljesítették. így 60 kiló többletsúlyt értek el a 100 borjúnál. Földi János dolgozó vál­lalta, bogy a 323 darab választott malacnál a dara saázalókáit 24 szá­zalékkal emeli, amit 27 száaalékm teljesített is. De így a többi -sar­lásgondozó ifi jóval túlteljesítette vállalását. Szakai Pál dolgozó vál telte, hogy a 40 darab .koca után 210 darab malac súlyát 13 kilóról 19 kilóra emeli és 16.11 kilóra emelte. D(e a többi fteztató dolgozói is túlteljesítették vállalásukat. A gépcsoport dolgozói vállalták, hogy a eséplós ideje alatt terveiket 110 százalékra teljesítik, — teljesítet­ték is. A növénytermelésben is kimagasló eredmények születtek ‘ A »Kossuth» brigádból Olasz Te­téz 10 főből álló munkacsapata vál­lalta, hogy a munkában állandóim 115 százalékot érnek el, váltalásai­nek teljesítéséhez. Az alkotmány ünnepével tehát nam zárul le harc, alkalmazni kell továbbra is a jó kezdeményezéseket, a hibákon Icát 15 százalékkal túlszárnyalták, l pedig okulni kell. Törekedni kell így állandóan 130 százalékot értek el. ‘ A többi munkacsapat is jóval túlteljesítette az alkotmány ünne­pére adott szavát. Gyeire« Ilona vállalta, Ifcogy egyéni tervét 125 százalékra teljesíti. Állandóan 140 százalékot teljesített. Az augusztus 20-i vállalások tel­jesítése naryban hozzájárul a gaz­daság harmadilc negyedévi tervó­Teljesítettük st vállalást Termelőcsoportunk 100 százalékig eleget tett állammal szem­beni kötelezettségének mindenféle terményből. Alkotmányunk ün­nepére a 100 százalékos munkateljesítményt úgy tudtuk elérni, hogy minden héten rendszeresen kiértékeltük a csapat munká­ját és [gy látták az elvtársak, hogy mennyi a teljesítményük, áld pedig lemaradt, az fokozta munká ját. így a vállalásunkat augusz­tus 18-ra 100 százalékig teljesítettük. Miután vége van a csép- lési munkáknak, a női munkaerők végzik a kukorica pótbepor­zását, a férfiak pedig a trágyát hordják szét. Meg akarjuk min­den kapásnövényünk földjét trágyázni, mert tudjuk, hogy csak így tudunk nagyobb terméshozamot elérni Szamos Zsuzsa Sarkad, »Alkotmány» tszcs. a dolgozóknak még nagyobb ered­ményekre, alaposabb munkára. (Cscpkó) Dohánytermelő brigádunk jól végzi a munkát A termelőszövetkezetünkben a dohánytermelő-brigád jól végzi munkáját. Az első brigádnál én vagyok a dohányfelelős és eddig 600 kötél dohánykészletünk van, a második brigádnak pedig 500. Ha nem lett volna az aszály, ak­kor még nagyobb eredményt tudtunk volna elérni. Nagy öröm ért berniünket akkor, amikor sze­retett Rákosi elvtárs vette kezébe kormányunk irányítását, hogy még jobban segíthesse szocialista építésünket. Munkájához sok si­kert kívánunk, — mi pedig még jobban elvégezzük feladatainkat Sállal Vendel. Nagykamarás. Új embereket formál a megváltozott élet Mágoron is Wenckheimék bito­roltak jó párezer hold földel A kietlen, rossz főidnek a meg­javítása, termővé tétele nem volt ocljuk. Csak az. hogy lehúzzák róla minél jobban a hasznot. Ha nem termett, hát volt a kígyósi, kék- egyházi. vagy a csorvási sokezer holdon elég. De a Pálfi Sándo­rok, Dajka Andrások — a cse­lédjeik — sem törődtek vele so­kat. Úgy voltak: »egye meg a fene, csak a nap meg ne álljon az égen. Csak kapjuk meg ne­gyedévenként a kommenciót, hogy' a sok éhező szájnak le­gyen valami«. Mert hát miért is igyekeztek volna? Hogy kevesebb ember kelljen az »úrnak?«... Hogy még többen álljanak kint a heti­piacon?... Hogy többen lessék, mikor írják ki őket faségmun- kára?... Idestova 8 éve lesz, hogy vége- szakadt a Wenckheimek »uralmá­nak«, hogy cselédei szabad em­berek lettek. Azóta megváltozott az élet Vésztőn. A régi cselédek földhözjullatott, később tszcs- tagok lettek, vagy mint az ál­lami gazdaság dolgozói váltak tevékeny részesévé az ország, a község újraformálásának. így ke­rüllek a vésztői állami gazdaság­ba Nagy István, Fejes Mihály, Pálfi Sándor, Dajka András juhá­szok és Valánszki János munka­csapatvezető, aki 8 családot ne­velt az egri káptalan nyomorú­ságos kenyerén. Nehéz volt az élete, de ma nem látszik 50 évesnek sem Va­lánszki János. Pedig sokat fára­doztak — magy arázza — az öreg Csillag Ferenccel. Milyen sok munka kellett, míg 2000 darabra szaporodott fel a juhállomány. Küzdeni kellett a betegség ellen, meg azért, hogy a szétszórt ta­nyák helyett, modern istállók épülhessenek. Az idén elérték ezt is- Nem volt náluk talán boldo­gabb ember, mikor a három, da­rabonként 50 méteres istállóba zárhatták be rossz idő esetén és éjszakára a juhokat Az örömbe aztán, hamarosan üröm csöppent Az egyik júliusi éjszaka, ami­kor talán éppen azon gondolko­zott Valánszki János munkacsa- patvezelö, hogy mi is lesz a hol­napi munka — éles fény villant meg a szobákban, darabokra tört az ablak. Még fel sem ocsúdha­tott, mikor bekiabált Nagy Ist­ván: »János bátyám," jöjjenek azonnal, ég a juhliodály...!« Mezőberény község dolgozói, tőletek is elvárja az ország, hogy teljesítsétek a beadást! Hatalmas lelkesedéssel készült hasúnk dolgozó népe a mai napra, atka m’myunk méltó megünneplésére városokban, falvakban egy­aránt. Az üzemek dolgozói erre a nagy napra teimdéseik ttövclé ért felajánláso/cat tettek. A falvakban is megértették alkotmányunk jelen­tőlégét és teljesítették hazafias köteles é ükét a herd 's te­rén. Ennek meg is lett az en dménye, községeink egi.m 'S után kapják meg á szabadpiaci értékesítés jogát. így a szom zártságunkban lévő' Csárdnszá lás is- Ha Mezőbe lény dolgozó parasztjai szét-i. éz-nének köz­ségünkben, aklcor megláthatják azt, hogy mennyit fejlődött a fel­szabadulás óta. Sok m'ndent kaptunk államunktól. Oé álomixunk van, amely megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját. Szülőott­hon, bölcsőde, napközioUhon,, ezt mind államunktól kaptuk. Közsé­günk dolgozó gyermekei számára megnyílt a tanulás útja. So’an van nak oda ipari tamilóotthonokban, vagy' technikumban, egyetemen és a néphadseregben. Elért, ha beadásotokat teljesítsek, akkor gondol­jatok arra, hogy abból a Ti fiaitok is esznek. Rátok gond- l.ialc az üzemek dolgozói is, amikor gépeket. Jcésztlenek szamotokra. De ugyan­akkor elvárják tőletek azt is, hogy teljesíti étek állam iránti kötő lezettségeleket. Alkotmányunk kimondja, hogy minden h'Colom a dől gozó népé. Valóban ez a hatalom a mi kezünkben van, mert mi. dol­gozók irányítjuk ma az országot- A Néphadsereg Észtjei is a m: kö­rünkből kerültek ki. Tőlünk a múltban elvoltak a 'ianu’ási lehe tőséget, ma már minden iskola ajtaja nyitva ÓH előttünk. Dolgozóink- a múltban csak könyvekből, vagy újságból ismerhették a Balaton üdü­lőhelyeit.. Ma pedig kiváló dolgozóink üdülnek az ország legszebb nya­ralóhelyein. A nőknek biztosította alko m ’nyűnk az egyenjogúsá ot é- msmlaíjuk után az egyenlő bért is. A múltban hiába dolgo zott a női munkás úgy, mint a férfi, mégis kevesebb fizetést <i ltok neki a tőké­sek azért,, mart no volt. Ma számos dolgozó nő az ü~- m ikben mini■ igazgató dolgozik, vagy mis vezető állást tölt be. De lehetne sorolni még tovább is, hogy mit biztosított # munkra állta mmyunk II ezó he- rény község dolgozó népe, teljesítsd beadási köte ezett éjedet, hogy Te is mielőbb megkapd a szabadpiacot,, mint Csárdaszállás. BÁNFALVI ILONA, Mezőberény. Tszcs-iuk életéről ••• Tizenöt család lépett be csoportunkba Az elmúlt napokban 15 dolgozó család lépett be csopor­tunkba, miután megismerték a nagyüzemi gazdálkodás jelentő­ségét. Köztük Kovács F. János 4 hold 900 négyszögöl földdel, Krajcsó István 6 hold 400 négyszögöl; földdel, Bolyánszki Já­nos 14 hold földdel, Botyánszki Pálné 9 hold 300 négyszögöl földdel, Krajcsó János, Okos János 8 holddal, Kovács János 13 hold 1106 négyszögöl földdel, ifj. Sipiczki Mihály 8 hold föld­del. összesen 105 hold 1068 négyszögöl földdel növeke­dett termelőcsoportunk területe. A tagság örömmel fogadta az újonnan belépőket ^crepcezki Pál, Békéscsaba, »Uj Barázda« tszcs Napról-napra többen lépnek be A kondor ősi »Dolgozók» ter­melőszövetkezetben mind több egyénileg dolgozó paraszt lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A napokban lépett a tsz-be Barecz János 13 holdas középparaszt, Szekera György 11 holdas kö­zépparaszt 2 lóval és gazdasági felszereléssel, Kunsági György 7 holdas, 2 lóval és gazdasági fel­szereléssel. Ezenfelül még 10 új tagot vettünk fel. Bohmyját György, Kondoros. Megkezdtük a mélyszántást gyapot alá A ke vermes! »Petőfi« tsz dolgozói az aratás és cséplés után a növényápolást végzik, de ezzel egyidőben megkezdték a répa és a gyapot alá a mélyszántást. A kunágotai gépállomás a legna­gyobb gondossággal végzi ezt a munkát. A gyapotot már ötször kapáltuk meg. Állammel szembeni kötelezettségünknek pedig már 100 százalékra eleget tettünk. Most kezdtük meg az 1500—2000 férőhelyes baromfiól építését, továbbá 100 darab hízó szarvas marha istállójának a renoválását és az átalakítását Dávid Lajos Revenues, »Petőfi« Lsz Villám csapott az egyik épület­be. Dte a vihar a parazsat átvitte a másik tetejére is. A padlás- talan tető percek alatt szakado­zott be, de az öt juhász mit sem törődött ezzel; úgy hordták ki az égő istállókból saját életük kockáztatásával az ott lévő 504 juhot, két falka nagy részét. Ügyeltek arra is, hogy a har­madik istálló ne legyen a tűz martaléka. Csak kis részét nem bírták az állatoknak megmenteni, mert leszakadt az ajtó. A saját ruhájuk, kerékpárjuk, holmijuk mind benn égett. De ki törődött azzal akkor? Úgy érezték, előbb­re való a közösség ügye. Majd két hónapja történt, de Vésztőn jé ideig beszélnek még a dolgozók az állami gazdaság ju­hászaink önfeláldozó, hősi mun­kájáról, akik a tűz után még meg­fogadták: még jobb munkával helyrehozzák a veszteségeket. Va­sárnap este újra viharos idő volt Valánszki Jánosék le sem fe­küdtek, míg el nem csendesedett az idő. Megbeszélték ez alatt, hogy hogyan is állnak most — »1107 anyajuhunk, 613 bir­kánk van, 300 juhunk, másodjára is megellik még ebben az éviién. A nyírási átlagunk 4.12 kg volt, Fejlődtünk sokat — állapították meg, kevés híján utolértük ma­gunkat, behoztuk a tűz-okozlo kárt.« így gondolkozni, cselekedni és dolgozni, soha sem tudtak volna Wenckheim grófnak a cselédek, a vésztői állami gazdaság juhá­szai. Ilyenekké csak egy felsza­badult országban formálódnak az emberek, ahol alkotmány biz­tosítja a dolgozó nép hatalmát s azt, hogy a termelt javak többé nem Wenckheimék jólétét ha­nem a dolgozó nép felemelkedé­sét szolgálják. — Fark»» —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents