Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-14 / 190. szám

Vikauawk Piepe 1952 augusztus 14., esü'őrtöfc A. GAGARIN: A katolicizmus a reakció szolgálatában L Marx és Engels, a tudományos szocializmus nagy alapvetői ne­vezetes Kommunista Kiáltványuk­ban. az európai reakciót Jelle-, mezve ezt írták: »Kísértet járja be Európát — a kommunizmus, kísérte te. Szent hajszára Bzövet- fcazett e kísértet ellen vén Euró’ púnak minden hatalma: a pápa és a oár, Metternich és Guizot, francia radikálisok és német rend-* őrök«. Azóta több mint száz év telt el. Óriási változások következtek, be az európai, népek sorsában. A kommunizmus, amelyről. Marx és Engels irt, ma már realitás. A nagy Szovjetunió népei sikerrel valósítják meg a fokozatos átnie- betet a szocial izmusból a kommu­nizmusba. A szocializmus alapjai építésének útjára léptek a népi demokratikus országok. Szélesedik és erősödik a nemzetközi munkás­mozgalom. De folytatja reakciós aknamun­káját a római pápa, folytatják a francia katolikusok és radikálisok, e nyugatnémet rendőrök, valamint más realeciós erők. Az európai reakció élén is az amerikai imperialisták állnak. A Vatikán, a nemzetközi reakció »gyik legfőbb fészke. Mig. a fa­siszta Németország szétzúzása előtt a katolikus egyház Hitlerre. Mus­solinira és szövetségeseikre épitette számításait, addig a második vi­lágháború után a katolikus egy­ház »megforgatta köpönyegét« ée teljes ©tejéből az amerikai impe­rialistákat támogatja. Az ő ér­deküknek megfelelően irányítja a lökés országok katolikus pártjav nak politikáját. A Vatikán szo­rosan összekötött© sorsát az arai:-1 rikai imperializmussal és mindöl reményét az Egyesült Államokba, a nemzetközi reakció központjába fekteti. Az Egyesült Államok 256 kü­lönböző vallási szervezete közül a katolikus egyház az egyik leg­aktívabb reakciós erő. Az Egye­sült Államokban mintegy 24 mil­lió katolikus van, az országban igen erős a katolikus propaganda. Az amerikai katolikus egyház tu­catnyi férfi- és női kollégiumot (főiskolát), többszáz szakszervezeti iskolát, Bobezer közép- és elemi iskolát tart fenn. A katolikus kollégiumok »Az ál­lam és az egyház,« című egyik amerikai tankönyvében, amelyet a pápa hagyott jóvá, az áll, hogy a katolicizmus a legfőbb ideológiai támasz a kommunizmus ellen és «ért a& Egyesült Államokban ál­talánosan elismert államvallása kell fejlődnie. A katolikus egyház minden erő­feszítésével azon van, hogy mi­nél több fiatalt és nőt vonjon a befolyása alá. Az Egyesült Álla­mokban például tevékenységet fejt ki a »Katolikus Nemzeti Ifjú-* saga Tanács«, »Katolikus Kollé-i giumi Hallgatók Nemzeti Szövet­sége«, »Katolikus Jótékonysági. Egyesületek Nemzeti Szövetsége«, stb. Öt amerikai bíboros, 22 érsek, 136 püspök és 39 ezer pap — ea. a Vatikánnak aa Egyesült Ál­lamokban működő fekete hadse­rege, amely 14.500 gyülekezetben folytatja a reakciós, demokrácia­ellenes propagandát, a vallási tö- megbufcitást. Külpolitika néhány sorban... Az angol katonai tmtóságek 2500 hold főidet lefoglaltak repülőtér építése számára Köln közelében, A lefoglalt terület szántóföld, rét és körülbelül 2000 hold, fcrdő. A repülőtéren egy három és fél kilométer hosszú és másfél kilo­méter széles kifutópályát létesítenek. ♦ ■ ♦ A fémipari szakszervezet brémai jobboldali vezetőcége hétfőn a vállalkozók képviselőivel folytatott titkos tárgyalások során kompromisszumot, kötött, hogy megakadályozza 0. fémipari dolgozók, sztrájkját.­Bréma tizenötezer fémipari dolgozójának elhatározása ellenére, — hogy sztrájkkal harcolják ki az órabérek tiz pfenniggel való emelését — a jobboldali szakszervezeti vezetők elfogadták a vállal­kozóknak azt a javaslatát, hogy csupán négy-hat pfenniggel emelik az órabéreket. ♦ ■ ♦ Nagy felháborodást keltett Indonéziában Josida, japán miniszter- plnöknek az a kijelentése, hogy a,/apán hadseregnek uralkodóvá kel.' válnia Ázsiában. Az »Abadi« című lap Írja: Josida kijelentése bebizonyítja, az Egyesült Államok felélesztette Japánban azt az elvet, hogy » ja­pán hadseregnek kell Ázsiában a fő erőnek lennie. Josida kije-, jelentés© a népek gyűlöletét váltja ki, ♦ ■ ♦ A «Tanjtug» jugoszláv hírügynökség a jugoszláv külügymi­nisztériumtól szerzett értesülése alapján közli, hogy szeptemberben magas rangú jugoszláv tisztek utaznak Görögországba« a görög had­sereg »meglátogatására«. ♦ ■ ♦ Az agresszió* csendesüceáni tanács Honoluluban tartott ülésének befejezése után Gassy ausztráliai külügyminiszter közölte: az ausztráliai kormány «fe ajánlotta» az Egyesült Államoknak a Ma­nna-szigetén. fekvő tengerészeti és légi’éiraszpontok használatát. (Az Ausztráliához tartozó Manus sziget Uj-Guineától északra fekszik.) Megjelent a »Pártépítés« augusztusi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Daczó József: A megyei választmányi ülések tanulságai. Tóth Pál: Az augusztusi taggyűlések elé. A Szervező Bizottság határozata az üzemi faliújság­mozgalom fejlesztésére. Földes Islván: A pártoktatási év előkészítésének eddigi tapasztalatai. Vályi Péter: Fokozzuk a munkaversenyt alkotmányunk ünnepére. Malolcsi Jánosi Jó politikai munkával fejlesszük a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. #, cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Szervező Bizottságának kiadásában megje­lent folyóirat. Az Egyesült Államokban óriási összegeket fecsérelnek a vallási ideológia és a legrealcciósabb filo­zófiai irányzatok terjesztésére. Az országban tevő katolikus egyete­mek a Vatikán támasz pontya. Sok világi egyetemnek van .A'«tudo­rnál) yi« kara. IT. Az amerikai imperialisták a dol­gozók ©lbutitására, kozmopolita propagandára, hóditó terveik meg­alapozására használják fel a val­lást. ~ A római pápai trónra igényt tartó Spellman bíboros az impe­rialista tábor legaktívabb védel­mezője és a dolgozók legádázabb ellentég». Spellman és társai a marxibba tanítás és a demokratikus tábor elleni harcukban felhasznál­ják az irodalmat, a sajtót, a rá* diót, az iskolákat, a filmeket. Spell- mann gyártatja le Hollywoodban a szovjetellenes forgatókönyveket. Ez a bíboros az egész modern, technikát felhasználja, a Vatikán reakciós nézeteinek propagálására. Az Egyesült Államok milliárdo­sai nem sajnálják a pénzt a val­lási propagandára. A háború után lényegesen megnőtt a katolikus új­ságok példány száma. Egyetlen ka­tolikus kiadóvá,!'alat négy év alatt mintegy hatmillió brosúrát ter­jesztett el. E füzsteeskék mind­egyikéből árad a materialista fi­lozófia gyűlő ete, a Szovjetunió éj a népi demokratikus országok becs­mérlése. Az amerikai katolikus főkolom­posok az államfceiöndezés eszmény­képének a fasiszta államot tart­ják; a múltban Tiso Szlovákiáját és Mussolini Olaszoiezágát, ma pedig a fasiszta Spanyolországot: A katolicizmus ideológusai fék­telenül propagálják az újabb világ­háborút a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Ter­mészetesen az egyházi férfiak kö zött is vannak ellenzői ennek az irányvonalnak, de csak elenyészően csekély számban. A Vatikán kí­méletlenül üldözi őket, az ameri­kai bíborosok pedig, élükön Spell- mannal, a legelvakultabb megtor­lást alkalmazzák velük szemben. Az amerikai reakciós katolikus körök Spellman bíboros vezetésé­vel kiadták programjukat «Az em­ber és a világ» címmel. Ez a pro­gram, amint írják, a «szovjet élet- filozófia» elem irányuk Ez a re­akciós, rágalmazó könyvecske kx- érlet arra, hogy «szociológiai* fegy­vert adjon a reakció kezébe, hogy gyengítse a marxizmus-ieiiinizmus nagy eszméinek befolyását, vak vallási fanatizmussal váltsa fel a tudományt és vadállati gyűlöletet oltson a hívőkbe a szocializmus brszágával, a Szovjetunióval szem­ben. A katolikus körök és waE-stre- éti gazdáik félnek a marxista-le­ninista tanítástól, amely megvi á- gítja a dolgozók előtt az osztály- elnyomás és a nemzeti elnyomás megszüntetésének, a kapitalista rab­ság, a munkanélküliség, a nyomor és az imperialista háborús veszély leküzdésének útját. Az Egyesült Államok egyházi szemé!yiségei meg­hamisítják az igazságot, a Szovjet­unióról, amely megvalósította a szocializmust, sikerrel folytatja a kommunizmus nagy építkezéseit, termőföldekké és virágzó gyümöl­csösökké alakítja át az aszályos pusztaságokat. (A cikk befejező r'szét lapunk kővet­kező számában közöljük.) KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Milliomosok alamizsnáján AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN folyó vá ásatási hadjárat új­ból fe újból felfedi a szakszervezeti vezetőség és a nagytőke szoros kapcsolatit. A szakszervezeti bürök látás kü’önöien te.é ©njeui vett iéz»t a demokrata párt manővereiben, amely a választások előtt igyekszik azt a benyomást kelteni, mintha az «egyszerű emberek» érdekeit védné. Egyes szakszervezeti vezérek már a demokrata párt chiksgói kongresszusa előtt alkudozásba kezd ©»; a kü önböző je’ ö tekkel. Har­rison, a vasúti alkalmazottak szakszervexe ének elnöke, az Amerikai Munkásszövöt ég (APL) afefeöike például Haxriman bankárral és vasúfcmágnással szűrte össze a levet és a te’evíziós adásokban nagy odaadással reklámozta őt. A lapok közöl ök diján fényképeket, ame­lyeken ugyanez a Harrimnn a testiig ati szakszervezet elnökével cim­borái. így mutatta b© Harriman, milyen közel á!l a «dolgozókhoz». , Amikor a demokraták kongresszusa Stevensont jelölte ©'nőknek, a Ohikagóban je'eu evő szakszervezeti bürokraták nyomban támoga­tásukról biztosították őt. Bár a szakszervezeti vezérek tekintélyes cso­portot alkottak a kongresszuson (helyette-©ikbel együtt ké'sáan vol­tak!), ajánló szavaikban nem is gondollak arra, hogy megemlítsék az amerikai dolgozók legfőbb kövedé eit. A domoktaták vá’asztásí proniwimjához fűzött java 'a'ok, amelyeket a szakszervezeti «tízes- bizotteág» dolgozott ki, teljes mértékben helyeslik Wa lung ton je­lenlegi pajtikáját Szó sincs bennük arról, hogy meg kel. eme szün­tetni a koreai vérengzést, vagy liztályon kívül keltene helyezni a Smith- és TUcOarnen-féle reakciós törvényeket. Az Ipari Szakszerve­zetek Kongre-azusának (CIO) vezérei megelégedtek azzal, hogy a vá­lasztási pro rammlxi felveszik a Taft-Haitey munka ele es törvény hatálytalanításának követéését és még néhány, jeenléktellan javasla­tot Nem zavarta őket, hogy a demokrata párt ve; ©tői 1948-ban tet­tek mar egy ugyanilyen ígéretet, de még csa& nem is gondoltak teljesítésére. • A DEMOKRATA PART chikagói kongresszusán kidafeult a szak- szervezeti büiokralák és a Wall Street monopólisláiiuak sajátos «egy­ségfrontja». Erre még a reakcióé «Christian Science Monitor» is fel­figyelt, «valóban meglopó paradoxonnak» nevezte azt a tényt, hogy a jel ö é-hez, jutott miijfemotíok «a szakszervezeti veretek általános ta- moya á-át» élvezték. Nem ez az egyetlen vonása az amerikai szakszervezeti vezérek áruló «Oiztályegyütiműködéi» poü'Jkájának. A kőztáiva-ógpártiak kongresszufa, mint ismeretes, a két szakszervezeti központnak még a legjetenbékta enebb «íánlatait is visszautasította. Meimey, az A.FL penz'á «sa egy i d ilates piiílaníttáFan úgy jeli-mert» a köztári**- fágpértmk piosrrammját. mint «a munkások megtérte ét». Ez az,or’ Ipn nem akadályozta meg az APL másik «megsértett» al áoöfaét, Hufcchinsont, az á^s-szakszervezet elrö' é: a mák kije’fe :té éhe •, l ogy ő mégis érék Eisienhowert támogatja. Ugyanaz a Ms-ausy, élőké- «ritve a talajt újabb manőverekre, m’ndent megtett, hogy elhatárolja Eisenhowert a köztárfuaságpártíak progiammjá /il Ily múlton újból béka-oíódott, hogy az Egyénült Áf'iamokb’aa a if- akciós szakszerve,e'i vezetőség képviselői hűok maiadnak m'gazokosl szerepükhöz — a monopolisták alamizsnáján élő képmutatók szere­Jiig;o§x!áviában történt•.. Rendkívül nehéz a dolgozó nők helyzete a titoista Jugoszláviában A »Za Szocijaliszticsku Jugo- szlaviju«, a jugoszláv forradalmi emigránsok Moszkvában megje­lenő lapja a jugoszláv dolgozó nők helyzetéről a többi között a következőket írja: Jugoszláviában a vállalatok igazgatóinak korlátlan joguk van ahhoz, hogy a nőket az utcára tegyék azzal az indokokkal, hogy »nem érik el azt a produktivi­tást, mint a férfiak«. Egyre tö­megesebb jelenség az anyák el­bocsátása. Zágrábban például — Titóék saját beismerései szerint — a munkanélküli nők közül ezer többgyermekes családanya. Távolról sei^ teljes adatok sze­rint, körülbelül százharmincezer nőt bocsátottak el Jugoszláviá­ban. A végső kétségbeesésbe jutott nők egy része elzüllik, öngyilkos lesz, vagy gyermekeit öli meg. A belgrádi lapok rendőri rovatá­ban egyre gyakrabban jelennek meg olyan közlemények, ame­lyek a jugoszláv dolgozó nők tragikus sorsára vetnek fényt, A »Borba« riportot közölt egy elbocsátott négygyermekes anyá­ról. A bánattól és gondoktól meg­őrült anya csecsemőjét a Szávába dobta, hogy »legalább az ne szenvedjen«. A jugoszláv nők meggyőződtek arról, hogy csak elszánt harc­cal és a Tito—Rankovics-klikk megsemmisítésével vívhatják ki jobb jövőjüket — fejeződik be a cikk. i Munkássors Jugoszláviában A »Politika« című titoista lap írja: A »Jabucski Rit« nevű állami gazdaságban Húszéin Rajmovics munkás kilenctagú családjával lakik egy sárkunyhóban. Semmi­Ellentétek a földközitengeri amerikai-angol flotta között London. (TASZSZ.) A »Daily Mail« tengerészeti szemleírója megírja, hogy »Anglia elutasítot­ta azt az amerikai javaslatot, hogy Mountbatten tengernagyot és a földközitengeri flottát Car­ney amerikai tengernagy pa­rancsnokságának rendeljék alá. Mostanában úgy tervezik, hogy még a középke'eli parancsnokság megteremtése után is megtartják e flotta felett az angol tengeré­szeti minisztérium közvetlen el­lenőrzését«. vei sem jobb a helyzet a közős munkáslakásoklian. A munkásla­kások régi, elhagyatott barakok, amelyeknek sem ablakaik, sem ajtóik nincsenek. Az ágynemű — ha van — mocskos, de a leg- löbb esetben hiányzik. Az em­berek félig töltött szalmazsáko­kon alszanak a földön. A tisztátalan ság következmé- nyeképen a munkások közül na­gyon sokan szenvednek bőrbe­tegségben. Sok a tifuszos beteg is. Ez év első négy hónapjában a betegségek és sérülések miatt ezekben az állami gazdaságokban 17.167 munkanap vesztett el«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents