Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-13 / 189. szám
1952 aiitíua/.iiis 13., szerda ViUat&aiok Hefte __ A túrkevei Vörös Csillag tsz példája nyomán áj módszerekkel dolgoznak majd a kamut! Viharsarok tszcs-ben ... — Aztán nézzél körül alaposan, hogy ami ott jó, azt mi. is megcsinálhassuk — igy engedték el Túrkevére a kamuti »Viharsarok« tszcs-ből A. Kovács elvtársat. A. Kovács elvtárs meg is hallgatta a tanácsot, alaposan kinyitotta a szörnyű s a szürke füzet nem maradt üresen. Módszerek «vannak benne ahhoz, hogyan válhat majd a mostani néhányszázholdas »Viharsarok« tszcs-bői többezer- holdas »Viharsarok« tsz. Most még kicsi a csoport. A tagok megférnek a tágas irodában is. Akkor is ott voltak együtt, mikor hétfőn délután visszaérkezett az elnök elvtárs TúrkevéLassan belemelegedett a beszélgetésbe, nem kellett már keresni a szavakat. Az épitkezés ... Nem is látott még soha olyan méretű építkezést, amilyen a túrkevei »Vörös Csillag«-ban van. Persze az a legfontosabb, hogyan kezdték. Először átalakítottak régi épületeket. Mi is igy fogunk hozzá — határozták el rögtön. Az első a fiaztató lesz. Néhány nap és meg is kezdik. Kell az állatoknak, mert igen szü- kiben vannak a hellyel. És ha már a jószágoknál tartanak, átterelődik a szó a takarmányozásra. D. Szabó Sándor elvtársat, az állattenyésztési brigád vezetőjét az érdekli legjobban, hogyan takar- mányoznak. Hogyan küzdik le az idei aszály következtében meglevő takarmányhiá.iyt. Siló nak ... M n- denből, ami csak zöld, értéke» ről. Bizony, mi tagadás, egy-kettő felbomlott a brigádértekezlet rendje. Egy -Kérdés volt csak: mit láttál Túrkevén? . Nehéz is volna azt csak úgy egyszerűen elmondani. Hol is kezdjem, — futott át a gondolat A. Kovács elvtára fejében. Talán azzal kellene kezdeni, hogy milyen is a szövetkezeti város. Arról kellene beszélni először, hogy nemcsak onnan tudták, megérkeztek Túrkevére, hogy a tábla mutatta, hanem arról is észre lehetett azt venni, hogy a hatalmas tarlókon már el volt végezve a tarlóhántás, az óriási táblákon meg' volt kapálva a kukorica, egyszóval silótakarmány lesz a túrkevei »Vörös Csillag«-ban. Meg is egyeztek abban, hogy rögtön hozzáfognak a siló felépítéséhez. S mivel nincs a tszcs környékén elegendő zöld növény, hoznak Sarkad környékéről, ahol vizenyősebb a talaj s az ott termő fiatal sás pl jó silózáshoz. Kifizetődik majd a fuvar is, a munka is, az emelkedő tejhozammal, a hizó malacokkal. De addig is, mig nem. érik be a saját silójuk, vettek a föl dm úvess zö vetkezőiből. Most már azzal etetnek. A következő évben már ők is termelnek több silónak valót. Segít majd ehhez a négyes vetésforgó, amit ismét csak a keviek tapasztalata után létesítenek. És, hogy. a föld még bővebben fizessen, középmély szántásban vetik a búzát; 80 százalékát keresztsorosan. A tavasziárpát 100 százalékig kereszt- sorosán vetik majd. így beszélték meg a hétfői brigádértekezleten b a gépállomás egy-két napon belül már meg is kezdi a mélyszántást a csoport földjén. Természetesen mindehhez jobb vezetés is kell. Túrkevén hetenként van intézőbizottsági ülés, nem úgy, mint náluk, hogy mikor szorgos volt a munka, a legjobban kellett volna az irányítás, éppen akkor maradt el. Ée a brigád-, munkacsapatvezetők is máshogy foglalkoznak majd a tagokkal. Elérik, hogy minden egyes ember ismerje a tervet Az egész évit is, meg azt is, hogy a következő héten mi lesz a'munka. Jövőre, hogy még jobban tudjanak dolgozni az asszonyok, napközit is állítanak fel. Sok hasznos dolgot tapasztalt A Kovács elvtárs Túrkevén s most még csak a kezdetén vannak, hogy mindazt megvalósítsák. Egy ilyen értekezlet nem is lenne elég, pedig megkezdték délután 4 órakor s jóval túlballagott a mutató a tízesen, mikor abbahagyták aa értekezletet. De nem sajnálta senki az eltöltött időt. Valahogy úgy érezték, most indultak meg igazán a túrkeviek kipróbált útján. minden azt mutatta, jól ismerik és alkalmazzák is az új agrotechnikát T&bJben akarnak belépni termelőszövetkezetünkbe .■»"'/ »' -vf.-J'apcv A tanácsülésen ígéretet tettem arra, hogy al- kolmányunk ünnepéje több dolgozó paraszttal elbeszélgetek a termelőszövetkezetünkről A va árnapi elfceszélgetéíemnek .meg is lett az eredménye, mert Poj a György 6 holddal, két lóval, Szir- buc György 4 holddal, két lóval, Papp Mihály 8 hold földdel akar belépni terme! őszövetkezetünk be, ezek va'amennyien középparasztok. Simonka Tivadar, Kétegyháza. Hieghaptuk a családi pótlékot, koreai bélyeget *$ vásároltunk Július 21-én megkaptam a családi potékot, ami természetesen nagyon meglepett. Ezért megköszöntén a Viharsarok Népe szívességét, örültem, hogy egyszer végre rendesen megkaptam a családi pótlékomat Gondo! am, veszek koimi bélyeget, hogy azzal a messze harcoló koreai édesanyáiknak örömet szerezzek. Férjem és én 20—20 forintos bélyeget vettünk, a leányom 10 forintos bélyeget vásárolt Mi is szeretnénk, ha minél hamarább vége lenne a ko.eai háborúnak. Sípos Jáno&né, Mezőhegyes■ IGAZAT MONDOTT MOLNÁR SÁNDOR ÉS SÁROSI JÓZSEF... Dobozun is folyik a harc a begyűjtés sikeréért. Az ellenség ott is támad, rémhíreket terjeszt, csak úgy, mint imási községekben. Váiadi János sem a kisujjából szívta, hanem ai kulákok súgták a fülébe, to-< vábbterjesztés céljából, amit hi- résztél: meglátjátok milyen ritkán kél majd ki a búza. Nagyon f inoman megfogalmazott kulálcágálás ez a begyűjtés ellen. Sokakat meg is téveszt ÓS «tartalékokiak» a begyűjtés teljesítésének rovására. Köteles Sándor háromholdas dolgozó , parasztot is annyira megtévesztették a rémhírek, hogy azt mon-' dotta: a» község vezetői» becsapnak bennünket. — Nevezd meg személy szerint ki akar becsapni — mondotta neki Sárosi' József nép-t nevelő. — Hát hogy is mondjam .. •• minden gabonát be leéli adni, nem lesz kenyerünk. — Hogy, hogy nem lesz. Most is lisztet cserélni jöttél a faluba. Vagy te csak magaddal gondolsz? Elfelejted, hogy annak a 25 gyereknek is kenyér kell, akik középiskolán tanulnak a városban ? Aztán rn^g a békét védő honvédségünknek is. Köztük annak a 20 parasztfiatalnak, akik néphadseregünk tisztjei lettek községünkből. De a falu számos dolgozójának, ai gépállomás traktoristáinak, köztük a te fiadnak is csak úgy lesz biztosítva a kenyere, hai mindenki teljesiti beadási kötelezettségét. . Köteles Sándor keresve, sem talált ellenérveket. Megértette, hogy a beadott gabona jórészét a falu dolgozói fogyasztják el. Molnár Sándor népnevelő négyholdas dolgozó paraszt Dobozon az Árpád-utcában szállt vitába Balogh János négyholdas és Kiss J. Mihály háromholdas dolgozó parasztokkal. Az ő fü-v lükben is duruzsolt a dolgozó nép kenyere ellen törő kulákok félrevezetése s pillanatnyilag azt tartották kedvükre valónak. — Ti is zúgolódtok a beq gyűjtés ellen? — kérdezte tőlük Molnár Sándor. Azt mondjátok, hogy semmitek sem marad? Hát inlko» volt ennyitek mint most? Tán akkor, amikor ott gürcöltetek az uradalomban a nagy könyöi’gésre kapott munkán? Emlékeztek még, vagy már elfelejtettétek, hogy ha egy kicsit késtetek, akkor az ispán haza- zavart s néhány hétig megint koptathattátok lábaitokat, mig újra munkához jutottatok? Aztán mi volt a fizetség? Jutott-e belőle kenyérre? Jutott ám, de nem másra, csak kukorioakására, mint nekem, meg a többieknek. A gyermekeitek is rongyosan, mezítláb jártak az iskolába. Nézzétek meg, most ez nőm igy van. Neked is két pár csíz-1 •mád lóg a fogason Kiss Mihály. Én ismertelek akkor is amikor mezítláb, gatyaszárban jártál. — Neked, Balogh János talán mindig volt földed, házad, s talán mindig két tehenet fejtél? Ugye nem volt csak a nyomoiúság. Az volt, hogy te is, meg mások is az olyanokra szorultunk, mint a 25 holdas Kismegyeri János kulák, aki 25 százalékos kamatért s ezenfelül két-három gyalognapszámért adott kölcsön egy mázsa búzát. Csak pár éve, hogy emberek lettünk és ezt is, azt is kaptunk a népi demokráciától. Ta- láncsalc nem leszünk hálátlanok érte? Siessetek és teljesítsétek a beadási kötelezettségeteket. A két dolgozó paraszt csak hallgatott és a fejükkel jelezték, hogy Molnár Sándor nagyon igazat beszél. Az ilyen igazságok elöl pedig semilyen kifogással sem lehet kitérni. Be is vitték, amivel az államnak tartoztak. 3 A megye dolgozói készülődnek az ünnepi vásárra Az orosházi Gyopárosfürdő százak pihenő-, fürdő- és szórakozóhelye. Most 10-én, vasárnap is szinte nyüzsögtek a dolgozók a gyógyfürdő vizében lévő homokban s a vendéglő zenétől hangos teraszán. A derűs zsibongás közé hangos kalapácsütések zaja keveredett Fürge kezek ácsolják az ünnepi vásár pavilonjait a szélesen elterülő tó két oldalán. A készülő pavilonokra sok szép fa borítja árnyait A tavat körülölelő sűrű fák, a rendezett szép utak szélén lévő futófenyők és a parkok virágai ózondus illatot, hőset lehelnek. A régi rendszer hű kiszolgálói nagyon kedvelték Gyópárost Villák sokaságát építették a dolgozók ki zsákmányolásából, becsapásából Egész nyarakat töltöttek ott el henyélésben. A dolgozóknak abban az időben nem igen telt arra, hogy a megyének ezt a szép fürdőhelyét felkeressék. No, meg aztán ki is »nézték« volna őket a gazdagok. Most már Gyopáros is a dolgozóké. Telik nekik az ottani pihenésre, szórakozásra. Vasárnap délután még a mezőberényi »Dózsa« tsz tagjai közül is eljöttek vagy negyvenen, miután megtekintették az Orosházán megrendezett járási mezőgazdasági kiállítást Már az autóról nagy tetszéssel néztek körül. Emiatt lassan ment a leszállás. Aztán meg kis vita támadt; ki maradjon az autónál. Mindannyian gyönyörködni akartak Gyopáros szépségeiben, látni akarlák, hogyan készülnek a pavilonok az ünnepi vásárra, aminek a híre Mezőberényhe is eljutott, csak úgy, mint a megye más községeibe. Készülődnek is a vásárra mindenfelől üzemi munkások, tszcs-tagok, egyénileg dolgozó parasztok. A termelőszövetkezetek legjobb termelvényeiket készítik a vásárra, tudva azt, hogy az állami áruházak, népből lók az iparcikkek legjavát viszik el. De a felhozott mezőgazdasági terményeikkel be akarják bizonyítani még jobban a nagyüzemi gazdálkodás fölényét s azt, hogy olcsóbban tudnak termelni, mint a nadrágszíjparcellákon. A gyulai »Petőfi« tsz például két autórakomány dinnyét és nagymennyiségű konybakerlészeti növényféleséget visz az ünnepi vásárra.. Az orosházi »Október 6« tsz gyönyörű és nagymeny- nyiségű őszibarackot, almát, köriét és konyhakertészeti növényeket szállít a piacra. Egyszóval lesz ott minden, ami szemnek, szájnak ingere. Még különleges »Ünnepi vásár« feliratú, újfajta cigaretta is. Hasonló feliratú bélyegek is kerülnek forgalomba. A vásáron résztvevő dolgozók ilyen bélyegeket ragasztanak Gyopáros szépségei! ábrázoló képeslapokra, melyeken azokal üd- vözlik, akik nem jöhettek el és nem vettek részt a felejthetetlen élményt jelentő vásáron. Rendelet a kötelező tűz- és jégbiztosítás bevezetéséről Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelését adott ki a kötelező tűzés jégbiztosítás bevezetéséről. A törvényerejű rendelet alapján a minisztertanács rendelet© szabályozza a kötelező tűz- és jégbiztosítást. A kötelező túzbizto ítás kitérjed a szövetkezeti és egyéni tulajdonban lévő lakóépü'efekre és a mezőgazdasági beruházott vagyonra (épületek, felezőre és, készletek, állatállomány), továbbá ez ipari és föleiműve.-szövetkezetek vagyonára. A jégverés esetére^ való biztosítás kiterjed minden szántóföldi növényre, a szöllőre és a nagyobb gyümölcsösökre. E nagy jelentőségű rendelkezés iniézményes segítséget biztosít különösén a mezőgazdasági lakosság részére. A tűz- és jégverés olyan súlyos pusztítást végezhet valamely szövetkezet, vagy egyéni dolgozó tulajdonában, hogy a károsult veezte" érét a maga erejéből pótolni nem képes. A kötelező biztosítás lényegében azt jelenti, hogy mindazok, akiket a károsodás veszélyre fenyeget, közösen viselik, megosztják egymás között a kockázatot. A szövetkezeti é- egyéni tulajdonnak ilyen széleskörű véd© mát elsőnek a szocialista Szovjetunió valósította meg és a szovjet példát követve, foko. atosan veretik azt be a népi demoluáciák. A tűzbiztosítás díját lakóházaknál a szobák száma szerint, a mezőgazda ági vagyonnál a föidterü.et nagysága szerint keli fizetni. A terhet nem jelentő évi díj ellenében az állami biztosító a túzokozta kárt a tényleges éi-ték alapján téríti meg. A jégverés esetére való biztosítás díját is a földterület nagysága szerint kell fizetni. A kártérítés járásokra megállapított biztosított értek szerint történi lg a díj a biztosítási összeggel arányos. A termelőszövetkezetek és a III, típusú termelőszövetkezeti csoportok igen jelentős, 20—50 szá, a e- kos díjkedvezményben részesülnek. A kötelező biztosítást, az Állami Bizto-ító Iníé .et munkáját a helyi tanácsok ellenőrzik és segítik. A tűzbiztosítás díjából jelentős öaz- szeget fordítanak a tűzvédelem fejlesztésére. A kötelező biztosítás 1953 január ekéjétől lép hatályba. Moszkvában 65 millió kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére A szovjet főváros kiterjedt könyvtárhálózattal rendelkezik. Moszkvában több mint két és félezer könyvtár működik és ezeknek együttes könyvállománya eléri a hatvanöt millió kötetet. Moszkvában nincs olyan üzem, vagy ' intézmény, amelynek ne volna saját könyvtára. Épül a lengyel kultúra és tudomány palotája Varsóban a lengyel kultúra és tudomány palotája építésénél két hét óta dolgoznak az acélszerkezetek alapjainak lerakásán. A szovjet építőmunkások napról- napra túlteljesítik terveiket.' Különösen gyorsan dolgoznak a villauyhegesztők, aldk az aiapépítke- zés acélvázait hegesztik. Az építkezés területén már befejezlek a második óriásdaru ösz- szeszeiteését és augusztus 6-án megkezdjék a harmadik óriásdaru ősz- szeállítását.
