Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-13 / 189. szám
füág proletárjai egyesüljetek! r A túrke vei „Vörös Csillag“ tsz példája nyomán új módszer kkel dolgoznak majd a kamuíi „Viharsarok“ tszcs-ben Ünnepség Békéscsabán a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok tiszteletére J AZ HDP BÉKÉSM EGYEI PÁ R TB I Z O ITS ÁGÁN A K 1 A P J A 1952 AUGUSZTUS 13., SZERDA Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Tanácsaink feladatai a termelőszövetkezeti mozgalomban Rákosi elvtárs a II. pártkongresszuson mondott beszédében hosszú időkre megszabta tanácsaink feladatait a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. »Ötéves tervünk végrehajtásában — mondotta —, de különösen a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államapparátusra, elsősorban a községi, járási és megyei tanácsokra. Hogyan segíthetik tanácsaink a szövetkezeti mozgalom fejlődését? Úgy, ha állandóan törődnek velük, a tanácselnök segít megoldani a felmerülő problémákat, a munkaszervezésben s a beadás terén a tszcs vezetőségén keresztül helytállásra neveli a tszcs minden tagját És a meglévők megszilárdításához szorosan hozzátartozik azok továbbfej lesz lése, az alacsonyabb típuson működő csoportok segítése, hogy áttérjenek magasabb típusra s az új csoportok létesítése is. Ennek pedig állandó és fontos feltétele az, hogy a termelőcsoportok eredményét ismerje a községben minden dolgozó paraszt, a gyakorlatban. Bi- zonyodliasson meg arról, hogy íi szövetkezeti gazdálkodás eredményeként a csoport jóval több búzát, kukoricát, árpát takarít be, munkájukat a gépek teszik köny- nyebbé. Nem egy példa bizonyítja, hogy ahol a községi tanács állandóan fokozott gondot fordít a Iszcs eredményeinek ismerteié-1 sere, olt a kívülállók közelebb kerülnek a csoporthoz. Az-elmult őszön Eleken és Sarkadon nem kismértékben járult hozzá a termelőcsoportok továbbfejlesztéséhez az, hogy a tanácsok faliújságokon ismertették, milyen terméseredményeket takarított be a szövetkezet s mennyi jutott ebből a munkaegységek arányában egy - egy szövetkezeti tagnak. Bizonyos, hogy ez a módszer az idén is sokat segít szövetkezeteink fejlesztésében. De a meglévő eredmények népszerűsítése mellett fokozottabb segítséget kell adni az új csoportok megalakításához is. Ezen a téren pedig sok a hiba tanácsaink munkájában. Tanácsaink többsége nem törődik kellően az előkészítő bizottságokkal, nem ad meg számukra minden segítséget ahhoz, hogy megismerjék az alapszabályokat, alaposabban megismerkedjenek a közös gazdálkodás módszereivel, hogy meg tudják azl ismertetni a többi kívülálló dolgozó parasztokkal is. Ebből következik az is aztán, hogy nem ismerik az előkészítő bizottságok számát sem. A mezőkovácsházi járásban a járási mezőgazdasági- osztályon például 5 tszcs- előkészítő bizottságról tudtak, közben a járás területén 10 előkészítő bizottság működött s ez csak az ellenőrzés során »derült« ki. Felvetődik a kérdés: vájjon mennyire törődik a járási osztály az új csoportok alakításával, milyen segítséget ad az előkészítő bizottságoknak akkor, amikor nem is ismeri azok számát, nem tudja, hol vannak előkészítő bizottságok? De az is bizonyos, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztálya többet törődne ezzel a kérdéssel, az tükröződne a. járási osztályok munkájában abban, hogy fokozottabban ellenőrizné a községi tanácsokat. Nyilván nem fordulna elő az, hogy például Battonyá- ról, Nagykamarásról a járási osztályra mennek be tekintélyes Középparasztok s kérik, hogy adjanak nekik könyveket a tszcs alapszabályairól, mert csoportot akarnak alakítani Ha a községi tanácsok maguk is szorgalmaznák azt, hogy az élenjáró dolgozó parasztok megismerjék a tszcs-k működési szabályzatát, könnyebb dolga volna Nagybán- hegyesen is Tuska 14 holdas középparasztnak, aki tszcs-alakílá- son fáradozik egyik társával együtt. De hogyan is segíthetné őket ebben például a tanács végrehajtó bizottságának titkára, mikor saját bevallása szerint maga sem ismeri az alapszabályokat. De ezen túlmenően; bár a községi tanácsot figyelmeztették, hogy szemléltetően ismertesse a szövetkezetek eredményeit, még a mai napig sem tették ezt meg. Pedig a községben lévő »Zalka Máté« tsz-ben van olyan eredmény, amiről beszélni kellene, hiszen nem véletlenül őrzi a tsz huzamosabb időn keresztül a Járási Pártbizottság és a járási mezőgazdasági osztály vándorzászlóját. Az eredmények ismertetésén keresztül kell nagyobb segítséget adni községi tanácsainknak a ma még tétovázó egyénileg dolgozó parasztoknak. Nem egy példa van arra, ahol megteszik ezt, ott meg is van az eredmény. Magyarbán- hegyesen például az elnökhelyettes elvlárs szívügyének tekinli a termelőszövetkezet fejlődését s munkájának nem kis része van abban, hogy a községben Nyári János 14 holdas középparaszt vezetésével 19 középparaszt akar a közös gazdálkodás útjára lépni. Fel kell számolni tanácsainknál azt a hangulatot is, hogy mint ahogy a jó bornak nem kell cégér, ugyancsak a jó tsz eredményei is agitálnak magukért Bizonyos, hogy a jó eredmények csak akkor győzhetik meg a közös gazdálkodás helyességéről a parasztokat, ha azokat nem rejtik véka alá, hanem állandóan ismertetik. Többel kell lörődniök tanácsainknak az I-es típusú termelőcsoportokkal is. Az új gazdasági év megkezdése előtt már* eddig is számos I-es típusú csoport, mint például a lótkomlósi »Május 1« A Mezőberényi Szövőgyár élenjáró dolgozói munkaközi««! csévét csóréi az állványon, már az első mozdulattal átteszi a pálcát az új csévél» és úgy vissza az állványra. Gondosan figyeli az állványon elhelyezett csöveket, nehogy lefutás miatt a dobról kelljen visszakeresni az elszakadt szálat, mely« hátráltatná a munkában. között tartja, így készül alkotmányunk megünneplésére. Munkaidejének jó beosztásával, valamint azzal, hogy nagy gondot fordít arra, hogy kellő időben cserélj© a csávókét, állandóan tartani tudja elért teljesítményét, a gépét is jobban ki tudja használni és így a. fizetés is állandóan emel kedik. SUSZTER JÓZSEFNÉ sztahanovista láncfélvető a mezőberényi Szövőgyárban már az 1953. évi második negyedévi tervén dolgozik és 100 százalékos minőségi árut gyárt. Eredményeit úr* éri el, hogy munkaidejének minden percét termeléssel tölti. Amikor KOZMA ETEL osévelőnő munkáját állandóan 140—145 százalék Kétszázezer darab sertés szerződéses hizlalására akciót indít a begyűjtési minisztérmm A sertéstenyésztés és hizlalás tejfe zé«« érdekében a begyűjtési ‘minisztérium a megyei á Ibiibe- gyiijfő vállalatok útján kétszázezer darab sertésre köt hizlalás! szerződést az alábbi feltételek mellett: Az állat begyűjtő vállalatok a szerződő termelőknek a szerződés megkötésekor 400 forint előleget fizetnek. A hizlaláskor a termelő két és fél mázsa abraktakarmányt kap hivatalos áron. Átvételi ár élősúly kg-kémt 11 forint. A szerződő termelő köteles sertését hat hónapon belül legalább 120 kiló élősúlyra hizlalni. A szerződéssel Teköíött sertés adóba, vagy beadási kö elezett- ség teljesítésére nem foglalható le. A szerződéses akcióban hizlalt sertések a beadási kötelezettség teljesítésébe nem számíthatók be* PAULÓ ILONA II. sztahanovista szövőnő augusztus 20-ra száz- százalékos minőség mellett vállalta, hogy 10 napos tervtúltelja- . Hitesét 18-ra emeli. Jelenleg már '22 nappal van előbbre tervével. Jó eredményéhez'Tiozzájánil az is, hogy 15 perccel hamarabb mégy be’az üzembe. Munkaidejének minden percében figyelemmel kiséri a gépeit, a vetélőket, hogy azokat kellő időben cserélhesse. De gondja van arra is, hogy időközönként megnézze a lamellákat, nincs-© fennakadva a szál. így idejének jó beosztásával könnyön megy a munka. Tanácsaink fordítsanak több gondot a begyűjtési állandó bizottságok munkájára (A , megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti): A begyűjtés utóbbi két napja igen komoly változásokat hozott a járások versenyében. A legnagyobb napi emelkedés a sarkad! járásban mutatkozik, } • , ahol 8.1 százalékkal növelték egy nap alatt a tervteljesítést, hét vagonnal többet gyűjtöttek be, mint előző nap. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a járás tanácselnökei megszívlelték a megyei tanácselnökök értekezletének tapasztalatait és alkalmazzák a jó módszereket. A járási tanácsnak most arra kell mozgósítani a pártbizottság segítségével a községi tanácsokat, hogy ezt a lendületet fokozzák, így utolérhetik a 0.9 százalékkal előbbre Lévő szeghalmi járást. A jái'ások sorrendje a 10-i állapot szerint: 1. Orosházi járás 91.# <y0 2. Szarvasi járás 85.3 o/o 3. Szeghalmi járás 83.5 o/0 4. Sarkad! járás 82.# o/o 5. Gyomai járás 82.4 o/* 6. Mezőkovácsházi J. 81.1 o/0 7. Békési járás 79.1 o/o 8. Gyulai járás 78 ®/o A járások versenyében különösen leromlott a kezdetben még elsők között álló békési járás eredménye. A járás területén a legnagyobb hiba az, hogy a tanácsok nem mozgósítják a dolgozó parasztok széles tömegeit a be- gyüjlési terv teljesítésére, nem erősítik állandó értékeléssel a versenylendületet Hiba az is, hogy a tanácsok nvin fordítanak elegendő gondot a begyűjtési állandó bizottságok mozgósítására. Például a járásban összehívott állandó bizottsági eluö- I kök tapasztalatcseréje semsi- I került a rossz szervezés miatt. így nem tudják a meglévő jó munkamódszereket az egész járás területén elterjeszteni. A kezdeti fellendülés után csökkent a lendület a gyomai járásban is, mely a cséplésben ugyan a megye legjobb járása, a begyűjtésben azonban » harmadik helyről az ötödik helyre csúszott vissza. Megyénk tervteljcsítésc a* elmúlt két nap alatt 3-4 százalékkal növekedett. Ez a lendület azonban nagyon kevés ahhoz, hogy megszerezzük az első helyet és a Minisztertanács vándorzászlóját. Ehhez az kell, hogy tanácsaink az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak a begyűjtési állandó bizottságokra és azok aktívái közé vonják be a becsületes, jól teljesítő dolgozó parasztokat és »Béke«, a csanádapácai »Köztársaság« tervezi, hogy a közeli napokban a szövetkezeti gazdálkodás magasabb fokára lépnek. Ezt a« elhatározást tanácsaink úgy segíthetik, ha ismertetik alaposan a III-as típusú csoport alapszabályát, munkaszervezéséi és az eredményeket is. Tanácsaink feladata nem kicsi a termelőszövetkezetek fejlesztésében, jórészt rajtuk múlik annak sikere, ezt kell szem előtt tartani a mindennapi feladatok megoldása közben. •
