Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-10 / 187. szám

4 1952 augu*ztftoí I«., vasárnap XHkah&awk heps Élenjáró vasutas dolgozóink FARSANG LASZLŐ intéző, for­galmi szolgálattevő, a békéscsa-* bai MÁV állomáson a vonatok menetrendszerinti indítására tett vállalását 121 százalékra teljesí­tette. Eredményeinek elérését nagyban segített© az, hogy a me- netirányitó dolgozóival, a vonatkí­sérő személyzettel, valamint a kül­ső forgalmi. szolgálattevővel és ezen keresztül a kocsirendezőkkel ál-j landó és szoros kapcsolatot tart fenn. A dolgozókat állandóan tájé­koztatja a végzendő munkákról és annak állásáról. EMÖDI ISTVÁN intéző menet-, irányító a békéscsabai MÁV állo­máson, a szovjet vasutasok pél­dája nyomán a vontatási dolgozók­kal és a vonatkísérő személyzettel szocialista szerződést köt, mely­ben vállalja a zöld út biztositását. Ezt be is tartja, a vonali állomá­sokkal fenn tartott szoros kapcso­lat alapján. A Vasutas Napra tett vállalásét a menetrendszerinti köz­lekedésben 109 százalékra teljosii tette. Békevonaton küldték el az őszi csúcsforgalomra tett Ígéretüket megyénk vasutas dolgozói Szombaton reggel indult Lőkös- liázáról a másodig Vasutas Nap tiszteletére indított békevonat. A békevonat" a Viharsarok vasutas dolgozóinak 'fogadalmait vitte fel Budapestre, melyekben az őszi for­galom sikeres meg valósítására tet­tek ígéretet. A vonat Lenin, Sztá­lin, Rákosi elvtárs képeivel és zászlóval diszitv© futott be a bé­késcsabai állomásra. Itt az állomás dolgozóinak lelkes csapata vette körül a vonat személyzetét, Sze­les István sztahánovista mozdony- vezető, Tóth András és Fellegi György sztahánovista fűtőket. Ök viszik tovább a vasutas küldöttei két, a vasutas dolgozók fogadal­mait, ők vitték tavaly is, most is. Az' indításnál jelen volt Csányi Pál politikai tiszt, Pál Zoltán párttitkár, Tóth László üb. titkár, Várnai Ruppert állomásfőnök, a forgalom, az o sztálymémökség, fű­tőház és a vonal dolgozói közül többen. A békéscsabai dolgozók nevében Gönci László elvtárs adta át a fogadalmi levelet Porcsalmi elv­társnak, majd sorra át,adták Oros­háza, Gyula állomások, fűtőház és a többi állomások fogadalmi leve­lét is azzal a tudattal, hogy a le­vélben foglalt vállalásaik mara-i déktalan teljesítését elvárja tőlük szeretett vezérünk: Rákosi elvtárs, az egész magyar nép és a világi dolgozóinak százmilliói. SZILAGYI FERENC forgalmi szolgálattevő, a gyulai MÁV állo­máson a vonatok érkezése előtt a váltókezelővel megbeszéli a to- latási feladatokat. Az előre elké-i szitett tolatási terv szerint vég-, zik el a tolatást, ezáltal teljesem megszüntetik a késéseket. A háromnapos kocsiforduló bizto­sítása érdekében BUZI GÁBOR fő- raktárnok a gyulai MÄV állomá­son elbeszélget a szállító és fuva­roztató felekkel, ismerteti velük, hogy a kocsiból a fekbérmentes, idő előtt kirakott ára hozzájárul a koesifurdolók meggyorsításához. r A '65 fé* ss» Építőipari Vállalat dolgoséi teljesítik Alkotmányunk ünnepére tett vállalásaikat Egy hónappal ezelőtt tették meg vállalásaikat a 65/4. sz. Épí­tőipari Vállalat dolgozói és az azóta eltelt idő alatt beigazoló­dott, hogy fogadalmaik nemcsak levegőire röppent ígéretek voltak: a vállalások nagy részét már teljesítették. Az augusztus 1-től 10-ig lezajlott termelési értekezle­teken elhangzott beszámolókból a dolgozók tiszta képet kaptak, hogy mit végeztek eddig és mit kell lenniök, hogy a jövőben, a még hátralévő napokban az eddi­ginél is jobb eredményeket érje­nek eh A sarkad! kendergyár építkezésének dolgozói vállalták alkotmányunk ünnepének tiszte­letére, hogy augusztus 20-ra az üzemi épületet, a kazánházat és az első üzembe tartozó összes munkálatokat üzemeltelésre az építtetőnek átadj áld Továbbá, hogy az irodai épület, a szárító­pajták és az istállóépületek tető­fedési munkálatait is elvégzik, az építkezés minőségi munkáját 99 százalékra emelik, a munka- fegyelmet megszilárdítják és meg­szüntetik az igazolatlan hiányzá­sokat. Ezt a vállalást már 85 százalékban teljesítettéld. Hogy ezt elérhették, nagyrésze van an­nak, hogy az építkezésen igen jé a felvilágosító munka, a nép­nevelők, szakszervezeti" bizal­miak, műszakiak foglalkoznak a dolgozókkal, biztosítják a feltéte­leket. A dolgozók egymással ver­senyezve küzdenek adott szavuk túlteljesítéséért és a legtöbben, mint például Filyó Pál brigádja a legutóbbi értékelés szerint 137 százalékos teljesítményt ért el. A vállalti» megtételétől el­lelt idő alatt bebizonyosodott, hogy milyen hatalmas lendítője a termelésnek a parosverseny. És bizony eddig épílkezés épít­kezéssel nem igen versenyzett A most lezajlott termelési értekez­leten éppen ezért több párosver- senykihívás törtéül. A békéscsa­bai Kazinczy-utcai épílkezés, a kötegyáni építkezést hívta ki pá­rosversenyre, többek között olyan feltételekkel, mint a faiazási mun­káknak 100 százalékig Szlahánov- módszerrel való végzése és az igazolatlan hiányzások megszün­tetése. A sarkad! kendergyári építkezés a berettyóújfalui épít­kezéssel kelt párosversenyre és mind a két munkahely dolgozói megfogadták: az elsőséget nem adják. Az augusztus 20-ig hátra­lévő napokon majd eldől, ki állta jobban a szavát. A békéstarho- siak július havi tervüket 3 nap­pal a kitűzött határidő előtt be­fejezték és ezzel 1120 óra megta­karítást értek el. A munkahely átlagteljesítménye 110.4 százalék. Számos brigád, mint például az öttagú Janlcus kőműves-brigád a vállalt 110 százalék helyett 112 százalékot ért el, messz e túltelje­sítette vállalását Mivel ezen az építkezésen is havi munkaver­senyben dolgoznak, ia brigádok az augusztus hónapra előirány­zott munkákra most a termelési értekezleteken újabb vállaláso­kat tettek. A Perza kőműves-bri­gád, miután sikerrel teljesítette július hónapra tett vállalását, ígé­retet tett, hogy az augusztus hó­napra előirányzott 719 órai mun­kát 619 óra alatt végzik el és emellett gondosan ügyelnek a minőség betartására, az anyag- lakarékosságra és a munkafegye­lem betartására. Egyben páros­versenyre hívták ki a Vozár- brigádot, amely a kihívást elfo­gadta. A berettyóújfalui épít­kezés dolgozóinak nagy rész-e fia­talokból tevődik össze. Az ifik azonban ígéretet tettek a most lezajlott termelési értekezleten: úgy dolgoznak, hogy a munka­hely állaga semmiben se marad­jon el a többi munkahelyétől. Mivel a munkálatok csak a na­pokban indultak be, a brigádok csak most tették meg vállalásu­kat augusztus 20. tiszteletére és egyben párosversenyre is keltek egymással. így például a Pálin­kás-brigád a Papp-brigádot hívta ki. Kiss Gyula brigádja vállalta, hogy 128 százalékos átlagteljesít­ményt érnek el augusztus 20-ig. Igen nagy segítséget nyújt mun­kájukhoz Filyó Mátyás építésve­zető, aki rendszeresen megbeszéli a soronlóvő feladatokat a munka­vezetőkkel, brigádvezetőkkel, de gondot fordít arra is, hogy a dolgozók javaslataikat megtehes­sék és azokat a gyakorlatban hasznosítsák. Dicséretet érdemel még a műszakiak közül Kovács János, a békéscsabai tűzoltó lak­tanya építkezésének vezetője, aki hasonlóan együtt küzd a dolgo­zókkal a vállalás teljesítéséért. MÁSODIK FELSZABADULÁS írta: Vagyim Kozsevnyikov Mire elértük a tágas zöld völ­gyet, a nap valahol odaát ma­radt a hegygerinc túlsó oldalán, A falu felé vezető úton futott már kocsink, amikor gabonával súlyosan megrakott szekerektől- közrefogotton, gumikerekeken gördülő hintót pillantottunk meg- A katolikus pap ült benne, kö­vérkésen puha, egészségtelenül fehér színű kezét áldásosztasra emelte, de a gazdag termés be- hordásával elfoglalt parasztok nem sokat törődtek vele, végez­ték a maguk dolgát. A pap hintó ja mellett ősz pa­rasztember bandukolt. Gépkocsi­vezetőnk mikor meglátta a be- esebtszemű, sok nélkülözéstől megrokkant öreget, m-agáll-t és a hintó elé lépett. — Mondd, József apó — szólt — tulajdonképpen meddig gör- nyeszted még a hátad, meddig alázod még öreg főjed a pap előtt? A paraszt mélyen lehajtotta fejét és kisebesedett, napsütés­től szárazra szikkadt lábát nézte, majd lassan, nem szívesen vála­szolta: — Már csak két évet kell ledo'gö2flí)?n. — Hirtelen a pap felé fordul-e vés fojte^ áhitattóf átitatott hangon kérdezte: — Ugye, atyám, jól mondom, csak két évet. — Miféle atyád ez neked? — kiáltotta mérgesen a gépkocsive­zető- — Volt neked apád rendes, becsületes paraszt, nem ez a sem­mit tevő lélekkúfár, aki engem a Gestapo kezére és börtönbe jut­tatott. — Azért tette, hogy próbára tegye a hitedet, — felelt aa öreg. Látszott rajta, mielőbb ab« ba szeretné hagyni a kellemetlen beszélgetést, amely meg akarja zavarni a pap iránt érzett rajon­gásában, szent áhítatában. A gépkocsivezető lemondóan le­gyintett és ezekkel a szavakkal búcsúzott az öregtől, aki mint később megtudtuk, nagybátyja volt: — Hej, öreg, elveszett em­ber vagy te! Aztán visszaugrott a kormány mögé és úgy bevágta az ajtót maga után, hogy az ablak majd kirepült. Csak éjszaka, mikor már Pilzen fele közeledtünk, nyílt szó­ra ajkra s metélte el, hogyan esett nagybátyja, Jozef, a gonosz pap rabságába. • Mikor a pap valahogy meg­tudta, hogy Vladiszlavot, — így hívták gépkocsivezetőnket, akit; nagybátyja nagyon szeretett- — a szovjet katonák kiszabadították börtönéből, felkereste Jc-zefet és azt mondta neki: «Ha hajlan­dó vagy vezekelni, :iz isten ki­szabadítja unokaöosédet a bör­tönből.» Vezek-lésként pedig azt ajánlotta az öregnek, tegyen fo­gadalmat, hogy öt éven át alá­zatos ezjvvel és természetesen a pap földjén dolgozik. Viladiszláv később négy ízben is járt a pap­nál és kérte, oldja fel fogadalma alól Jozefet A pap mindannyiszor arca elé emelte imádságra kulcsolt kö­vér kezét s áhítattól csöpögő hangon utasította vissza a ké­relmet. — Istennek tett fogadalmat , csak isten oldhat fel — mondta így azután Jozef, az öreg pa­raszt már harmadik éve öntözi verítékével, «áldozatával» a pap földjét. Es ezenfelül is még min­den szolgálatra köteles, amire csak lelkiatyja — ahogy mon­dani szokta — igényt tart A történet elbeszélése után jobban értettük már Vladiszlav utolsó szavait, amelyek fülünkben cseng­tek még: «Hej, öreg, elveszett ember vagy te-» Nem telt bele két hónap és megtudtuk, hogy mégsem elve­szett ember az öreg Jozef. De ennek külön története van. A két' látogatás között, amit Vladiszlav falujában, az amerikaiak ál-tail megszállt osztrák területtel hatá­ros Kamemy Brodbam tettünk, Franz atyáról — így hívták a papot — kiderült, hogy a cseh­szlovák katolikus egyház Vati­kánnal cimboráié főpapjainak dróton rángatott bábuja. Attól a pillanattól kezdve, hogy a Szov­jet Hadsereg felszabadította Csehszlovákiát, résztvett a nép­uralom megdöntésére irányuló összeesküvésekben. Egy napon megbízói Prágába rendel lék. — Franz atya — szóltok hoz­zá — megtudtuk, hogy ön haj­lékot nyújt egy terroristának és emiatt az állam vödé! mi hatóság le akarja tartóztatni Szeretnénk tudni, mi az ön szándéka? A hatalmas test ezekre a sza­vakra majd összerosbadfc. Re- inogni kezdett, a kövérkés puha arcról pedig leolvadt a szolgálat­kész, alázatos mosoly. A remegés egyre- jobban erőt vett rajta s ahogy hallgatta a neki szánt szavakat, le kellett ülnie, nehogy összecsukódjon. — Egy mód van a menekvés­re, Franz atya, — folytatta Gu­mós prelates, — ha teteuné láb alól ezt a fiatalembert. Egy ilyen eset nagyszerű szolgálatot tenne nekünk. Képzelje csak: végre egy katolikus pap, aki aa amerikai kémek ellen harcol. Azt hiszem, újból megnőne a hívek száma az ön üresen tátongó templomában. Az egyház áldását adja cselekedetére, Franz atya! — szavalta ünnepélyesen karszé­kéből fe'állva a prelátas. — Ren­dünk fővikáriusa is legmagasabb áldását küldi! Es Franz atya, a «szeretet és békesség» egyházának • szolgálójs teljesítette a Vatikán ügynökei­től kapott megbízatást. Gyilkolt. Az öreg Jozef apó ott volt* amikor a falu parasztjai meg­találták a pórul járt fiatalember holttestét te helyet szorítottak neki a tárgyaláson iá, amely Franz atya fölött — egész bűn- lajstromáért, a régóta folytatott kémkedésért és a nép ellen elkö­vetett többi bűncselekményéért ifl — kimondta az ítéletet Amikor azután másodszor ta­lálkoztunk Jozeffeil, már a szö­vetkezeti parasztok sorában .ta­láltuk. Nagy büszkén mesélte), hogy utolsóból — mert most már tudta, hogy ő volt az utol­só a faluban, akit a gonosz pap a vallás mákonyival rabságában tartott — a falu vezető dolgozói­nak sorába lépett­Egyébként azt is megtudtuk, hogy Jozef apó jómódú ember lett. Beperelte a katolikus egy­házat, követelte a pénzt, ami a plébánosnál több mint három évem át végzett ingyen munka után jár neki. Á népbíróság meg is ítélte a jogos összeget. Szép sum­ma ütötte a markát, cl© a pénz­nél is többet ért, hogy végre igazán szabad ember lett • Jozef- ből, az öreg parasztból. Ez vo.lt számára a második felszabadu­lás*

Next

/
Thumbnails
Contents