Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-08 / 185. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r-------------------------; 'v P olitikai nevelőmunkával a tagdíjfizetés további javításáért A végegyházi „Szabadság“ tsz-ben a cséplés mellett nem feledkeztek el a gyapotról sem ___________J * A Z MDP B É K É S M EGY El PÁR TB I Z O TTS ÁGÁ K AKI A P J 1952 AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Dolgozóink testi épségéért A Minisztertanács és a SZOT határozatot hozott az üzemi balesetei hántás további javitá&ára. Ez a határozat azt ,_szi vállalatvezetőink, üzemi bizottságaink, műszaki szakembereink törvényes feladatává, ami anrugyis legszentebb kötelességük : a legfőbb érték, az Binber védelme. Óvni, védeni a dolgozókat, akik építik, szépítik hazánkat s termelőmunkájuk fokozásával erősitik békénk védelmét. Pártunk és kormányzatunk a legmesszebbmenőkig gondoskodik — hiszen alkotmányunk egyik legfőbb pontja is előírja — a dől-* gozók 'ege-zsógének biztosításáról. Hatalmas összegeket fordít egészségvédelmi berendezésekre, orvosi rendelőintézetekre. Elismerésben és megbecsülésben részesíti leg-* jobb orvosainkat, akik a betegségek megelőzésén, gyors ki- gyógvitásán fáradoznak. Megnyitotta a legjobb üdülőket és gyógyfürdőket dolgozóink előtt, új kórházakat hoz létre és bővíti a meglévőket. De mindezt nem azért teszi, hogy egyes, hanyag vállalatvezetők, műszaki szakemberek elmulasszák a munkásvédelem javítását, a védőberendezések alkalmazását, a balesetelháritás megszervezését. Gyakran lehet találkozni olyan üzemi vezetőkkel, akik ti hanyagságukból származó balesetről azzal hárítják el felelősségüket: »Van orvos és kórház, majd meggyógyítják.« Az egészségügyi intézmem*ek nem azért készülnek, hogy a hanyagságukból eredő balesetek áldozataivá vált dolgozók töltsék meg, hanem azért, hogy felszámoljuk ás elejét vegyük a fertőző megbetegedéseknek. A Szovjetunióban azt az orvost tartják a leglci-! valóbbnak, amelyiknek legkevesebb í»>toge van. Ilyeneknek kell lenniük a mi orvosainknak is. De hog yan tudják elejét venni a betegségeknek, ha olyan vállalatvezetőink és műszaki szakembereink is vannak, akik, bár mélységes felháborodással Ítélik el az imperialisták bomba- és baktériumtámadásait, ugyanakkor elhanyagoljak a dolgozók biztonságának megteremtését. — »Az az igazgató, aki az iib és gyakran a pártszervezet hallgatólagos hozzájárulásával elsősorban munkások biztonságát: szolgáló kiadásokon takarékoskodik, pazarod a dolgozók életéve! ós egészségével, nem méltó arra. hogy a proletárdiktatúra idején igazgató legyen,« — mondotta Horváth Márton elvtárs a Köz-, pönti Vezetőség június 27—28—i ülésén. Megyénkben is ©lég gyakoriak az üzemi balesetiről származó megbetegedések. Ebben az évben 600 dolgozó esett ki a munkából, túlnyomó észt a megfelelő védő- berendezések használatának hiányában, vagy azért, mert az üzemek vezetői nem gondoskodtak megfelelő védőkészülékekről. Hat- száz dolgozó esett ki a termelésből esni azért, mert a művezető nemi hívta fel a figyelmét és nem oktatta ki. hogyan védekezzen a baleset eilen. Csak azért, — ami ugyancsak nem ritka eset, hogy * munkavédelemre ée biztonságra kiutalt összegeket az üzem vezetősége nem használta föl. vagy más célokra költötte el A dolgozók életével és egészségével való pazarlást látták üzemi pártszervezeteink és üzemi bizottságaink is, de a pillanatnyi siker és megtakarítás érdekében — amivel önmaguknak akarnak hízelegni, — szemet hunytak és meg- aucudtak azzal, hogy az üzem vezetősége későbbi időkre halasztotta ©I a megfelelő munkavédelmi beruházásokat. A szocializmust építő országok erőssége éppen abban rejlik, hogy az ország vezetői a legmesszebbmenő gondoskodásban és megbecsülésben részesítik a dolgozókat, növelik általános műveltségüket, szakmai tudásukat. Bennünket a Szovjet Hadsereg véráldozattal szabadított fel az embertelen életmódból. A szovjet emberek segítségével tudtunk olyan, életet biztosítani, hogy hazánkban1 senkire sem leselkedik a munkai nélküliség veszélye s a múlthoz viszonyítva — a modem gépek egyre csökkentik — a rokkantság veszélyét. De a veszély, ha kismértékben is, még fennáll s ezt helyenként hanyagságok növelik. Üzemi pártszervezeteinknek, — a kommunistáknak e téren is be kell bizonyítaniok a dolgozók iránti gondoskodásukat, szeretetüket, azt, hogy nemcsak vezetik őket a termelés állandó növelésére, hanem: munka közben éberen őrködnek egészségük felett is. Á kommunistáknak kell elsőknek lenni a védőberendezések használatában, vagyis létesítésének megkövetelésében, de a védőeszközök használatát is nekik kell megkövete.niök elsősorban. Különösen fokozott figyelemmell kell kísérniük pártszervezeteink, üzemi bizotteágaimk, a munkásosztály leendő új tagjait, az újonnan munkába állított tanulókat és dolgozókat, azok szakmai nevelését s azt, hogy megfelelő balesetelhárítási oktatásban részesüljenek. A Minisztertanács és a SZOT határozatának végrehajtásában különösen nagy feladat vár szakszervezeteinkre. Az ő feladatuk elsősorban, hogy megteremteissók a termelés zavartalan menetét. Márpedig' a termelés nem lehet zavartalan ott, ahol kevés gondot fordítanak a balesetelhárításra, ahol felkasználkatat anul heveitetik a dolgozók biztonságára kiutalt hatalmas összegeket. A Békéscsabai Téglagyár pl. 5,300.000 forint felújítási beruliázást kapott. Ezt az összeget a megrongálódott munkaeszközök megjavítására, megfelelő szállásra, étkezdére, ruhaszek- léayekre és kultúrházra kell fordítania az üzemnek. De ebből a hatalmas összegből mindössze csak 1 millió forintot használtak fel. Ha az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság nem szorgalmazz» és nem ellenőrzi a beruházások végrehajtásét, előállhat az, ami számos üzemnél megtörtént már: visz- sznadják a pénzt, a&jzal az indokolással, hogy nem tudták felhasználni. Nem az.ért nem használ ták fel, mintha nem lett voina égetően szükségük a termelés zavartalan előfel tetőéinek megteremtésébe* szükséges felújításokra és építkezésekre, hanem azért, mert elpató- páloskodták az időt. Párts/erve/teteink s üzend bizott- áiruink az üzemek vezetőivel szoA gyulai járás változatlanul „őrsi“ a» utolsó helyet a begyűjtési versenyben (A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti): Megyénk az országos versenyben ifióg mindig a tizedik helyen áll, a cséplésben és begyűjtésben egyaránt sokkal alaposabb munkára, a lendület meggyorsítására van szükség ahhoz, hogy a közepesen teljesítő megyék közül a legjobbak közé kerüljünk. Járásaink versenye az 5-i értékelés szerint így alakult: 1. Orosházi járás 78.2 #/« 2. Szarvasi járás 73.3 o/0 3. Gyomai járás 70.2 o/0 4. Szeghalmi járás 64.8 o/0 5. Mezőkovácsházi j. 64.7 o/o 6. Békési járás 82.8 o/# 7. Sarkad! járás 61.6 o/0 8. Gyulai járás 66.9 o/o Békéscsaba város 72.9 «/# A járásokban, általában csökkent az utóbbi napon az átadásra kerülő termények mennyisége, egyik-másik járásban az előbbi fellendülés után bizonyos mértékű visszaesés mutatkozik. A mezőkovácsházi járás például a legutóbbi értékelés szerint utól- éiie a szeghalmi járást, most azonban egy tized százalékkal ismét elmaradt mögötte A járásnak szívósan harcolni kell a lendület megtartásáért, hogy megelőzze a szeghalmi járást, nyomába kerüljön versenytársának, az orosházi járásnak. A gyulai járás ismét visszakerüli az utolsó helyre s ez nem kis részben annak tudható be, hogy a tanácsok egyes községek kivételével nem alkalmazzák a törvényt a m m teljes- ii őUkel szemben. Kétegyháza például már naplókkal ezelőtt befejezte a cséplést, begyűjtési tervét azonban még nem teljesítette. Ebben a járásban a versenyértékelés körül is hibák vannak. Nem népszerűsítik például Dobozon a legjoblian teljesítő cséplőmunkacsapalot, atjielyik a megyei versenyben is az elsők közé tartozik, nem írják ki a jólteljesítő dolgozó parasztokat sem, ugyanakkor azonban felelőtlenül a beadást teljesítő kulákok nevei kerültek fel a verseny táblára. A járási versenybizottságnak felelősségre kel) vonnia a munkáját rosszul végző versenyfelelőst Vámosi János beszámolt Túrhevérőls Nagykamaráson új l-es típusú tszcs alakult Nagykamaráson két I-es típusú tszcs volt Kedden este a két csoport összejött és még kívülálló dolgozókat is hívták meg. Vámosi János 9 holdas középparaszt tartott beszámolót, aki az elmúlt héten szombaton és vasárnap Túrkevén járt, mint küldött Negyven családfő jelent meg ezen az összejövetelen és Vámos János beszámolt arról, hogy mit látott T úr ke vén. Mindenki örömmel hallgatta. Elmondotta, hogy 60 személlyel kezdték meg a nagyüzemi gazdálkodást és azóta nagyon sokat fejlődtek. Beszélt a ménesről is, továbbá arról, hogyan termelik a rizst Majd a sertésnevelésről szólt Az A II. vasutasnap alkalmából adják át rendeltetésének az ország legszebb kultúrvárótermét a budapesti Keleti-pályaudyaron. A régi II. osztályú várótermet helyreállították, kibővítettek. A teremben üvegiefestett Gorkij, Majakovszkij, Petőfi és József Attila képeket helyeztek el idézeteikkel. A kultúrváróteremben rendszeresen tartanak majd műsort, dúsan felszerelt könyvtár áll a vonatokra váró dolgozók rendelkezésére, főleg rövidebb novellas kötetek, kisregények, marxista-leninista ideológiai munkák, tudományos felvilágosító könyvek. Sakkal, dominóval és még .többfajta társasjátékkal űzhetik majd el a dolgozók a várakozás unalmát. A Keleti-pályaudvar kultúrvárótermét szombaton avatják fel. Ugyancsak szombaton hasonló, valamivel kisebb kultúrvárótermét avatnak a ceglédi vasútállomáson is. egyik küldött megkérdezte: hogyan biztosítanak elesóge't any- nyi rengeteg sertésnek. Azt a választ kapták, hogy szerződést kötöttek a földművesszövetkezettel 25 vagon makkra. 100 darab tehenet négyszer fejnek és sok a jövedelmük ebből. A Léglát maguk készítik. A gépállomás ifjúbrigádjának pedig 18 motorkerékpárja van, ami az övéké. A tagok szép ruhában járnak. K. Kovács József 65 éves, 8 holdas középparaszt legelőször is- azt mondotta: Vámosi elvtárs nem beszéltél arról, hogy az öregek és a gyermekek milyen jólétben részesülnek. Mindjárt válaszolt is rá Vámosi elv társ. Az öregek is dolgoznak, amit tudnak, de nem muszáj nekik. Mosl 200 ezer forint van letétbe helyezve és ebből a pénzből látják el őket. Ennek mindenki őrül. Szakái József 13 holdas középparaszt hozzászólásában azt mondotta, hogy olyat is mondjon, amiben, a túrkeveiek hiányt szenvednek. Erre válaszolta Vámosi elvtárs, hogy a túrkeveiek beadták, amit be kellett adni az államnak, csakhogy ők annyit termelnek, hogy még másoknak is jusson belőle. A beszéd után megkezdődött az összeírás. Megalakult a III-as típusú tszcs 15 családdal, 250 hold földdel. Majd a vezetőséget is megválasztották. Egy másik csoport is alakult, de ez nem III-as, hanem l-es típusú. Ide 14 család lépett be. A túrkevei beszámolóból megértették azt a dolgozók, hogy mi a nagyüzemi gazdálkodás jelentősége. G. Tóth János, Nagykamarás, Példamutató gabonabeadással a hazáért, a békéért BÉKÉS: Mészáros József egyénileg dolgozó paraszt élenjár államunk iránti kötelezettség teljesítése terén, búzából 138 százalékra, takarmánygabonából 100 százalékra teljesítette beadását. Bróda Sándor hétholdas dolgozó paraszt, mint tanácstag is példát mutat a község dolgozó parasztjai előtt és kenyér gabonabeadását 140 százalékra, takarmánygabonabeadását pedig 100 százalékra teljesítette. Hídvégi György 11 holdas tanácstag jó beadással harcol a békéért és ötéves tervünk sikeres befejezéséért. Ezért búzából 120 százalékra, takarmánygabonából 115 százalékra teljesítette állammal . szembeni kötelezettségét. PUSZTAFÖLDVÁR: Sül* Antal égyémieg dolgozó paraszt példát mutat a község dolgozó parasztjai előtt ós kenyérga- bonabeadását 115 százalékra teljesítette. CSÓR VAS: G. Nagy Sándor hótholdas dolgozó paraszt lcenyórgabonabeadáeát 100 százalékra, takarmánygabonabeadását pedig 339 százalékra teljesítette. De jó példát mutat a községben if j. Zsótér Péter 1 holdas dolgozó paraszt is, aki kényéi gabonabeadását 133 százalékban teljesítette. roaan együttműködve tegyenek meg 12ül a baleset elleni védekezést. Ezt j leni védekezésié, ezen túlmenően mindent a bale=etelhárítás érdekében. A Minisztertanáos és a SZOT határozata alapján tegyék széles tömegmozgalommá az üzemen bepersze csak úgy élik el, ha a figyelmeztető plakátok és feliratok mellett szóbelileg is állandóan oktatják a dolgozókat a baleset eäpedjg teljes mértékig felhasználják a dolgozók védelmére kiutált összegeket, aram előtt tartva azt, hogy legfőbb értek az ember.
