Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-07 / 184. szám
—-----------------—------------------------------- \JíUaisau>k Hé^íC B egyűjtési tervünk teljesítésének egyik feltétele: a versenyek rendszeres értékelése 1952 augusztus 7., csüiirtäk amerikai leptudísíté a jugoszláv nép nyomoráról és elégedetlenségéről Az elmúlt hét folyamán meggyorsult a cséplés üteme megyénkben, augusztus 2-ig 8 községben fejeződött be a cséplés, többek között Gádoroson, Békés- sámsonban, Eleken, Tótkomlóson. A cséplési munkákban sok helyen termelőcsoporljaink mutattak példát s hogy nem elégednek meg a termelőcsoporttagok a saját eredményeikkel, azt mutálja az is, hogy például _u fü- zesgyarmati Vörös Csillag« tsz tagjai, amikor befejezlek saját területükön a csépelni valót, akkor elmentek a község egyénileg dolgozó parasztjaihoz. \ csépléshen lemjradán « gyulai .járásban van, ahol különösen a gyulai cséplőgépek gyenge eredményei rontják a cséplési átlagot. Itt a hiba az, hogy a járás területén nem értékelik a cséplőgépek versenyét, nem tájékoztatják az.eredményekről a cséplőmunkásokat. A járás második legrosszabb községe Doboz, ahol a gépek kijavításánál előforduló hibák gátolják Itomply mértékben a cséplést A gépállomás például rosszul állította be a villanycséplésre alkalmas mofort, így az három cséplőgépet tett tönkre. Ezzel komoly kiesést okoztak a községnek. A cséplés mögött azonban —■ bár azon a téren is bőven van javítani való — messze clmeiratft a begyűjtés üteme. Járásaink sorrendje; 1. Orosházi járás 71.9 o/0 2. Szarvasi járás 88.5 o/o 3. Gyomai járás 65.1 o/8 4. Szeghalmi járás 66.1 o/0 5. Mezökovácsliázi j. 66.1 o/0 6. Békési járás 59 o/o 7. Gyulai járás 56.9 o/o 8« Sarkadi járás 56.8 o/o Békéscsaba 70 o/o A begyűjtésben való lemaradás legfőbb oka az, hogy még mindig nem folyik kellően a felvilágosító munka, tanácsaink egyrészt lazán kezelik a begyűjtési munkát, másrészt meg csak büntető rendelkezésekkel akarják megoldani a tervek teljesítését Nem fordítanak kellő gondot a verseny mozgalom szélesítésére sem, sok helyen elhanyagolják az értékelést s ezzel cgyíílt természetesen az élenjárók népszerűsí éséí is. Nem foglalkoznak a tanácsok kellően a begyűjtési állandó bizottságokkal sem, nem nevelik őket példamutatásra. Nem egyszer épp a begyűjtési állandó bizottságok egyes tagjai mulasztják el a kötelezettség teljesítését. Tanácsainknak úgy kell ezeknek a hibáknak a kijavításához hozzáfogni, hogy elsősorban ezeken múlik begyűjtési tervünk teljesítése, a minisztertanács zászlajának elnyerése. Befejeződtek Bulgáriában a „Szlálin11 víztároló építésének előkészítő munkálatai Szófia. A »Sztálin« víztároló a szocializmust építő bolgár nép egyik legnagyobb alkotása. A víztároló előkészítési munkálatait xnár befejezték. Az elkövetkező hónapokban megkezdik az óriási betontól építését. Dolni-Paszarel község mellett építik fel Bulgária Legnagyobb vi- ederőművét. Kokaljane község mellett épül fel a második vizierőmű. Szófiában épitik fel a harmadik vizierőmű vet, amelynek vízgyűjtője) egy hon 57.000 hektár földterület öntözését is ellátja. . Sztálin víztároló építését 1955- ie fejezik be. Az Országos Béketanács közleménye a koreai gyűjtés eredményéről Az Országos Béketanács felhívására júliusban megmozdult az ország népe, hogy forintjaival is támogassa a koreai nép szabadságküzdelmét. A koreai hónapban a szakszervezetek, az MNDSZ és a békebizottságok sok tízezer tagja járta fáradhatatlanul az üzemet a várost a falut Gyűjtés közben milliók előtt tárták fel az összefüggést a koreai nép harca és a mi szocializmust építő munkánk és békeharcunk között s leplezték le az amerikai imperializmus igazi arcát A jó népnevelő munka és elsősorban. népünk áldozatkészségének eredményeként július 31-ig 32,998.789 forint gyűlt össze Korea megsegítésére. A gyűjtés eredménye mellett jelentős a koreai hónap erkölcsi hatása is. Üzemeinkben a koreai műszakok idején magasabbra nőtt a terv teljesítésének százaléka, falun meggyorsult az aratás, cséplés és begyűjtés. A gyűjtés eredménye a népünkben élő nemzetközi szolidaritás újabb szép megnyilvánulása. NEMZETKÖZI ÉLET ítz iráni eseményekről AZ HUNI ESEMÉNYEK újból magukra vonják a közfigyelmet. Július 19-én komoly zavargások kezdődtek az iráni fővárosban. A Moszadik dr. vezetése alatt álló »Nemzeti Front« hívei határozottan tiltakoztak kormányának távozása és Kávám esz Szaltane miniszterelnök kinevezése ellen. Kijelentették, hogy az új miniszterelnök törvénytelenül jutott hatalomra: jelöltségének megszavazásakor a medzsliszben a képviselők összlétszámánajs kétharmada .nem volt jelen, ami ellen’e kezik az alkotmánnyal. A »Nemzeti front- vezetői hangsúlyozták, hogy Kávám esz Szaltanet az imperialisták mesterkedései juttatták uralomra Iránban. Mint július 19-én a »Szijaszate Ma« c. iráni újság megállapította, Kávám esz Szaltane mindenekelőtt Hertderson amerikai követtel találkozott és megtárgyalta vele »a nap eseményeit, valamint Irán és Amerika kölcsönös kapcsolatának kérdését«. Július 21-én az országban kihirdették az általános sztrájkot. Teherán utcáin nagyszabású tüntetés kezdődött. Sok munkás egyenesen a gyárakból és üze* lilékből ment tüntetni az utcára. A külföldi sajtó közlése szerint a város katonai táborra emlékeztetett. A hatóságok parancsára katonai egységeket vetettek be. Az utcákon tankok, páncélgépko- esik, gépesített gyalogsági egységek és lovaskatonák cirkáltak. A város különböző részeiben, különösen a központban többször tüzeltek a tüntetőkre. Sokat megöltek közülük 'és több mint 300 a sebesüllek száma. A TÜNTETŐK ezer főnyi tömegei hangosan követelték a Kávám esz Szaltane kormány távozását. A »Journal de Teherán« a iráni újság közlése szerint megfigyelték a katonák és tüntetők barátkozását. »A testvéreink vagytok, — mondták a tüntetők. — Csak nem fogtok ránk lőni?« Egyesek felálltak a tanítókra és beszédekben tiltakoztak az ellen, hogy az angol és amerikai imperialisták Irán belügyeibe beavatkozzanak. Mint a Reuter hírügynökség jelenti, a főváros lakóinak egy része a megöltek és sebesültek vérével öntözött zászlót hordozott. Kávám esz Szaltanenak még aznap távoznia kellett. Július 22-én a medzsliszben szótöbbséggel Moszadik dr-t jelölték miniszterelnöknek. Kávám esz Szaltane alig négy napig volt hatalmon s aztán elmenekült az országból Egyes külföldi források szerint Irak fővárosában, Bagdadban rejtőzik, más hírek szerint az iráni hatóságok letartóztatták, ismét más változat szerint letartóztatták, de »ismeretlen« személyek segítségével elmenekült. A »Combat« e. francia burzsoá újság az iráni helyzetet kommentálva. Mt írja. hogy a vezető kö•ök egyes csoportjai »megkísérelték visszafelé vinni« az eseményeket. A pakisztáni rádió elég átlátszóan céloz azokra, akik véleménye szerint az iráni események kulisszái mögött mesterkedtek. »Nagybritánnia, az Egyesült Államok megkezdték a tanácskozást az Iránban kialakult helyzettel kapcsolatban« — közli a rádió. mindezekkel EGYIDEJŰLEG a nyugati imperialisták sajtója dühödt kirohanásokat intéz Irán ellen a Hágai Nemzetközi Bíróságnak azzal a döntésével kapcsolatban, hogy nem vitatja meg Angliának az iráni kőolaj államosítására vonatkozó panaszát. Az angol burzsoá lapok nyíltan fenyegetik az iráni népet. Az angol külügyminisztérium képviselője július 22-én nyíltan kimondta, hogy az Angol-Iráni Társaság »bejelenti igényét a perzsa kőolajra*. A burzsoá sajtó a legutóbbi iráni eseményeket kapcsolatba hozza bizonyos nyugati köröknek azzal a törekvésével, hogy helyreállítsák az iráni kőolajkincsek teljes ellenőrzését így például a »Daily Telegraph and Morning Post« c. londoni újság diplomáciai szem leírója elégedetlenségét fejezte ki a teheráni tömeg- tüntetéssel kapcsolatban és cinikusan kijelentette, hogy most már nyilvánvalóan »csak egy út maradt... Ez pedig az egész országra kiterjedő katonai diktatúra megteremtése«. Csakhogy, mint a lap rosszalóan megjegyzi, »kétes, hogy ez gyakorlatilag megvalósítható-e?« Moszkva. A moszkvai rádió beszámolt arról a tudósításról, amelyet a »New York Times« .belgrádi tudósítója küldött lapjának. A cikk — amelyet sok fénykép illusztrál — beszámol arról, hogyan hiúsította meg a jugoszláv lakosság — mindenekelőtt a munkásság és a parasztság — 'a ti- lóistálc sok intézkedését A cikkíró közvetlen kapcsolatba hozza az országban uralkodó rendszert a jugoszláv dolgozók komor hangulatával és a hatóságokkal szerűben való ellenséges viszonyukkal. »A jugoszlávok a keserű tapasztalatok alapján úgy látják, hogy a kormány jobban gondoskodik hatalmának fenntartásáról, mint a nép jólétéről. Nagyon kellemetlen, hogy az ember lépten-nyomon találkozik Bel- grádban éhező parasztokkal, akik rongyos, egykori fehérharisnyát és kopott zubbonyt viselnek és akik itt munkái keresnek.« A »New York Times« tudósítója így folytatja cikkét: hosszú sorok állnak az élelmiszeradagokért a boltok előtt, hogy hozzájussanak a silányminőségö, rendkívül drága árukhoz. Az egyszerű belgrádi lakosnak soha sincs elég pénze ahhoz, hogy a legszükségesebb cikkekkel elláthassa családját. A belgrádiak beszélgetéseinek fő témája az élelmezés nehézségei és a drágaság. De vájjon mindenki úgy él-e Jugoszláviában, mint az állagos belgrádi lakos — teszi fel a kérdést az amerikai lap tudósítója, aztán így felel: a legtöbben igen, de mégsem mindenki. Vannak olyanok, akik nem dolgoznak, jól öltözködnek és sok a pénzük Lóversenyre járnak és állandó vendégei az éttermeknek és lokáloknak. Kik ezek? A feketepiac sötét emberei. Azt sem titkolja az amerikai lap belgrádi tudósítója, hogy Jugoszláviában a széles néplötne- gek fájlalják, hogy a titoislák elszakították Jugoszláviát nagy szláv szomszédjától. A moszkvai rádió így fejezi be a »New York Tihies« cikkének ismertetését: a cikk arról tanúskodik, hogy a titoisták odáig juttatták az országot, hogy saját amerikai védnökei sem tudják többé titkolni Jugoszlávia nyomorúságos helyzetét. Külpolitika néhány sorban. A munkanélküliek száma Ausztriában július végén 116.897 voiü a közzétett hivatalos adatok szerint. 1951 júliusában 73.364 mim« kanélküli volt, a munkanélküliek száma tehát egy év alatt több mint ötven százalékkal emelkedett. ♦ ■ ♦ Belgiumban tovább folynak azok a sztrájkok, amelyekkel a dolgozok szolidaritást vállalnak a katonai szolgálat meghosszabbítása "eftan küzdő belga katonák harcával. Augusztus 2. óta a Hegei ipari körzetben általán-oteil'Válfc a dolgozók' szolidaritási sztrájkja. A sztrájkban 35 ezer bányász és mát* kulcsipari munkás vesz részt. Az antwerpeni kikötőmunkások ak- cióbizotteága röpcédulákat bocsátott ki, amelyekben -fejjiivja a ki- kötőmunkáaokat, hogy támogassák a katonai szolgálat meghosszabbítása ellen küzdő katonákat. ♦ ■ ♦ Halál ráüti lék az indiai parasztfelkelés négy vezatőjét: Paták-, bari Szingbet, Blvulotao Szinghest, Bamadhara Szinghet és Ram Szinghet, a baszti-zvidé.ki parasztfelkelés részvevőit. A felkelés 28 további részvevőjét életfogytiglani börtönre Ítélték, ♦ ■ ♦ KEencvenegy japán háborús b öt öst bocsátottak szabadon augusa- tus 5-én. Ezeket a háborús bűnösöket annakidején Kína területén elkövetett háborús bűncselekményeikért Ítéltek el és börtönözték be. ♦ ■ ♦ Bendetsen amerikai hadseregé gyű államtitkár közölte, hogy aa aoélsztrájk következményei miatt a hadsereg kiképzésénél csökkenteni kell a lőszerkészlet-használatot. Mint az államtitkár kijelentette, az acélsztrájk miatt 37 százalékkal csökkent az előirányzott lősíörgyártár Helmer osztrák betügymiúisz tér beismerte, hogy Nyugat-Ausztriában állandóan folyik a toborzás a francia idegenlégió számára. A franciák húsz éven aluli osztrák állampolgárokat is- toboroznak az idegenlégióba, noha a francia főbiztos hivatala 1948- ban megígérte, hogy húsz éven aluliakat nem toboroznak majd. Az osztrák kormány — tette hozzá a belügyminiszter — több ízben kérte a francia főbiztost, hogy szüntesse be a Nyugat-Ausztria területén működő toborzó-irodák tevékenységét. Ezt a kérést mindmáig nem teljesítették. ♦ ■ ♦ Az Olasz Keresztény Demokrata Párt főtitkára, Gonella, lepte- uctlenül kijelentette, hogy pártja a köztársasági alkotmány »módosítására« törekszik. Az alkotmányban lefektetett parlamenti eljá» rás — mondotta cinikusan Gonella — rendkívüli lassúságával nem, felel meg a XX. század követelményeinek. Az olasz klerikálisok diktatórikus követeléseinek szószólója »balgáknak« nevezte azokat, ákiJrl ragaszkodnak az alkotmány betűjéhez és szelleméhez. A Román Xépköztársasághnn üzembehelyezték a doicezti „Gheorghe Gheorghiu-Dej* erőművet Bukarest. (AGERPRES) A Román Népköztársaságban a napokban üzembehelyezték a doioesti »Gherogho Gheorghiu-Dej« erőművet. | A doioesti erőmű legnagyobb vil- lamo-euergiaközpont, amelyet a Román Népköztársaságban mindmáig építettek. Az építők munkájukban sikeresen használták fel m szovjet tapasztalatokat. Az erőmű amelyet alig másfél évvel azután helyeztek üzembe, hogy az ország villamosításának terve megszületett, már sokezer ü. lowati árammal látja el a bukaresti gyárakat, a Pralrova völgyi olajmezőket és ipari üaemeket. i
