Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
1952 augusztus 3., vasárnap 5 ViUa\sau>k. Hifii 1 hiányosságok mögött keressék meg őz ellenség kezét a békéscsabai Téglagyárban Félévi tervét a Békéscsabai Téglagyár J13 száza 'ék ban teljesítette- Hegy a második félévi tervüket még jobb eredménnyel fejezhessék be, a dolgozók alko mén; unk ünnepére értékes vúlla'ást tettek, amelyben többek között igére tej tettek arra, hogy szeptember 30-ig terven felül 628.000 égetett téglával termelnek többet, ami 160.768 forintot jelent. Az e ta t idő alatt már bebizonyították a dolgozók, hogy állják szavukat, mert jú.ius 1-től 24-ig bezárólag égetett téglából 104 szá/nékra teljesítették az előirányzatot. Lelkesen, odaadással dolgoznak, a legtöbb helyen, mint például a Herkules kemencénél, de a többi kemencénél is dacolva a hatalmas hőséggel, porra , valóságos hősi küzdelmeket vívnak azért, bőgj” az üzem eleget tegyen az ötéves tervben reá váró feladatoknak. Messze elmarad azonban a dolgozók lelkesedése mögött a vezetőség Számos olyan tény van, ami igazolja, hogy a téglagyár vezetősége vajmi kevés gondot fordít arra, hogy a dolgozók munkáját megkönnyítse, hogy a tervteljesíbésbeu még jobb eredményeket érjenek el. Nem törődnek azzal, milyen körülmények között végzik munkájukat az üzem dolgozói, biztosítva van-e számukra mindaz, amit a kollektív szerződés előír. Szóltében-hoöszában az üzemben panaszkodnak a dolgozók arról, hogy nincs munkaruha. Többen — mint például Steigerwald István kazánfűtő — a saját ruhájukban kénytelenek dolgozni már hetek, hónapok óta. Másokon viszont rongyos, vagy olyan koezos a ruha, hogy.íS^te.íR^fL Nem merik kitartenak> b°8y. mosás közben k^jjelmegy és akkor még ilyen sem lesz. Pedig munkaruha van a raktárban. Ezt elismeri Bércéi elv társ, szociális fee- lős ás tudják a dolgozók is. össze is írták a nevüket már vagy tíz- Mer, de munkaruhát nem láttak. Aztán a iéglakibordásnál gumikesztyű járna a dolgozóknak, ügy, pkhogy van is, de milyen kesztyűk eaek? Csupa lyuk, egynémeiyikből é fele kéz kilátszik. Sajben János lerakó a II. telepen pédául vörösre égette az egyik ujját már és bz a veszély fenyeget, hogy összeégetik kezüket a többiek is, ha a legsürgősebben nem intézkedik a vezetőség, hogy új, vagy legalábbis kija\ í ott gumi''e3ztyűket kapjanak. Nem kellene pedig ilj-en kesztyűkkel dolgozni a téglakihordásnál, ha egy kicsit jobban szivüg; ének tekintené a vezetőség az itt dolgozók egészségvédelmét. Van javító., uldnek a kesztyűk foltozása, javítása lenne a feladata, de az üb-tit- kár elvtárs szerint is inkább bicikligumikat vulkanizál. Nyilván, ha nem követeli meg tőle senki erélyesen, a jövőben is ezt teszi majd. Elhanyagoltak, rendellenek a fürdők is A II. telepen sem a férfi-, sem a női fürdő ajtiiján nincs kilincs. A női fürdőben nincsenek fogasok, a férfit ürdőről pedig hiányzik a belső ajtó, úgy, hogy oda akárki bemehet és benne a dolgozók nem tudnak rendeden, nyugodtan tisztálkodni — hát ki törődik ezzel. Azzal magyarázzák, hogy nincs fájuk, nem tudnak miből csináltatni ajtót, meg fogasokat. Nyilván nem „elfogadható kifogás e& Egy olyan, nagy üzemben, mint a Békéscsabai Téglagyár, kellő jóakarat mellett találhattak volna annyi deszkát, amiből egy ajtó és az a néhány fogas kitelne, nem kellene ilyen körülmények között tisztálkodni a dolgozóknak. . Sok hiba van mostanában a termeléssel is. Eöl tűnőén sok a eelejt: 8 százalék. Amikor ennek oka felől érdek ődünk, azt a vánszt kapjuk: most nyitottunk új bánját, ahonnan a báger nem tud eléggé kevert anyagot adni, azután új cseréppréseket állítattunk be — ezért sóik a aelejt. A bányát még fájósban, nyitottál?, a piételaet a héten állították be, bizonyos, lia. Hl műasÉ&í vó^tötég, ©Lsteorban Paróczai Géza műszaki vezető többet törődne a selejt csökken tétével, értek volna el komoly eredményeket De mi a helyzet a műszakiaknál? Ahelyett, hogy a termelés érdekében összefognának, segítenék egymás munkáját, örökös civódá; folyik közöttük. Eb esz onnan van, hogy legtöbbjük a múltban is itt dolgozott, egyiészük a Bohn, másik vészük a Suk téglagyárosnál. Mint a kapitalistákra ez je llemző, egyik gyáros a másikat igyekezett tönkretenni, állandóan arra törekedtek, hogy a másik előtt titokban tartsák sikereik titkát. Ez a szellem ráragadó a műszakiakra is és bizonyos fokig ma is bennük van. Ha valami hiba van, egyik-másik munkájában, a 'többiek azzal intézik el: «Törődjön magával, ő van odu- állítva, semmi közöm a más reszortjához.» Úgy vannak egymással, hogy mi «bohnosok», mi «su- kosok», és nem úgy, ahogyan kellene: mi, békéscsabai téglagyáriak, akiknek össze kell fogni, hogy tervünket pontosan és időben teljesítsük A pártszervezet, szakszervezet feladata, hogy meggyőzze a műszakiakat, milyen kelyte'en, ha így gondolkoznak, csupán azért, mert vett'ly- társat látnak a másikban. Szívós felvilágosító munkát kfeli végeznie a pártszervezetnek, hogy ez»t a káros nézetet felszámolja a műszaki dolgozók között. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy m régi szokások ás módszerek, hagyományok és előítéletek, amelyeket a régi társadalomtól örökü tünk, nagyon veszélyes ellenségei a szocim- b'zra usnsrk.. . Ezért a harc e hagyományok és szokások ellen, feltétlen leküzdésük munkánk minden, területén, végül az új nemzedék nevelése, a prolefcárinteináción;di/.nms szellőmében — pártunknak olyan soronlévő feladatai, eme yeknek teljesítése nélkül" a szocializmus győzelme lehetetlen.» A Békéscsabai Téglagyár pártszervezetének ennek1 szellemében kell harcolnia az ilyen nézetek ellen. De termászeteeen meg kell nézni azt is, hogy nineo-e a műszakiak között elíeneég . beépülve, , idd -tudatosan szítja ezc- V-et a nézeteket. A sok gópállás, a ! feltűnően magas aéejtezáza ék, a dolgozók szociális gondoskodásának elhanyagolása, mind olyan tényező, amely az ellenség munkájának egyenes következménye lehet. A pártszervezetnek 1© keli leplezni a megbújt ellenséget a dolgozók előtt és eltávolítani az üzemből A téglagyár dolgozóinak lelkes harca tervük túlteljesítéséért csak úgy lehet eredményes, ha a pártszervezet és ezalcszervezet betölti hiva- .tását- (R.^né ) Előkészületek az őszi vetésre amennyiben, sárga érettségben takarították be a lent. írta: I. Jakuskin akadémikus A Szovjetunióban még javában **• folyik az aratás és a csep4 lés, a kolnozpaiasztok, a gépállo-t mások és szovhozok dolgozói azonban már most gondolnak az őszi vetésre. Már készülnek ifi ezzel kapcsolatban a részletéé munkatérnek. A búzatermő vidékeken az őszi gabonafélék nagyrészét, főleg az őszibúzát, különböző elővetemé- nyek: őszibúza, árpa, napraforgó, kukorica, vagy fűvek után vetik, A nem feketeföldövezetben az őszi gabonafélék, de -főleg a rozs vetése, bükköny, korai burgonya és más, ugaron termesztett elővetemények után történik. A bükkönyföldek! tarlójának az őszi vetés alá történő Viták folynak azonban, akörül; mikor kell kiszedni a burgonyát, ha utána eszi gabonaféle következik. Legtöbben — tévesen — úgy vélekednek, hogy a burgonya szedésnek az őszi vetés előtt legalább egy hónappal meg kell történnie. A Moszkvai Tyimir jazev Mezőgazdasági Akadémia kísérletei megmutatták, hogy — az általános véleménytől eltérően — a burgonya kiszedése után tíz nappal elvetett rozs terméshozama nem csökkent. Ráadásul a július 20-a helyett augusztus 10-én kiszedett burgonya termése sokkal jobb volt. Augusztus első dekádjában még a korai fajták gumója is erőteljesen fejlődik. előkészítésével kapcsolatban az a (nézet alakúit ki, hqgjs a bükkönyös keverékeket minél előbb le kell kaszálni s utána nyomban felszántani a földet. 1 flhnéteti színvonalunk emelését segíti elő os MM- , t ttDAmiltílTAYÍS 'C’rdemee megemlíteni, hogy például a teketeföldövezet- ben az ősziroze vetése őszi gaboua-L félék után jól sikerült. A Tyimir-' jaaev Akadémia három éven ét folytatott Kísérleteiből kiderült, hogy a rozs rozs után vetve sem'i mivel sem hoz rosszabb termést, mint a burgonya után. Ebben az esetben azonban elengedhetetlen a gyors tarlótö-éi 8 az őszi és .tavaszi fejtrágyázás. A lentermő vidékeken az őszi rozs bő termést naokott hozni, Az őszibúzánál a jó termés egyik; fontos előfeltétele, hogy az elővetemények letakarulása után okszerűen és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva készítsék elő a talajt a vetéshez. Az összszöveteégi! Tudományos Olajnövénykutató Intézet például a Kubán vidékén kísérletekkel bebizonyította s a gyakorlatban is beigazolódott, hogy a helyesen ápolt napraforgó és ku-> korion után őszibúza alá kerülő föld nem igényel szárítást: elegendő kultivátorozni és boronálni vetés előtt. Egyébként, ha száraz aj ősz, a betakarítás után felszántott napraforgó — vagy kukoricaföld sokszor olyan rögössé válik, hogy csak nehezen sarjad a vetés. A gabonafélék után őszibúza alá kerülő földeken a kombájnhoz kapcsolt tarlóhántóval végzett tarlót ö- rós, illetőleg a tarló feltörése közJ vétlenül a kombájnnal végzett betakarítás után nagymértékben megjavítja a rákö.etkező szánfás minő-* sógét. Azonban ez az eljárás sem alkalmazható minden esetben, mert bizonyos körülmények között a talaj túlságos kiszáradásához vezethet. Éppen ezért az őszi vetés előkészítésének rendjét mindenütt a nyár második felének időjárási viszonyaitól függően kell megállapítani. Alkotmányunk ünnepére, a Vasutas Napra készülnek: Eredményesen teljesítik vállalásukat a békéscsabai MÁV állomás dolgozói A békéscsabai MÁV állomás forgalmi dolgozói a munka frontján jó eredményekkel készülnek a második Vasutas Nap és Alkotmányunk méltó megünneplésére. A szakma legjobb dolgozója cimérfc folyó versenyben kiváló eredményeket értek el: Gellén Mihály forgalmi szolgálattevő, aki augusztus 20-ra tett vállalásét 117 százalékra teljesítette. Farsang László sztahánovista szolgálattevő a vonatok menetrendszerinti indításában 122 százalékot ért el. Vállalásának teljesítéséhez a brigád valamennyi dolgozója jó munkatel-r jesitménnyel járult hozzá. Különösen kitüntek^Benecki Gyula külső forgalmi szolgálattevő, Antal Ferenc és Kiszely András tolatás- vezetők és brigádjuk, akik a vonatok gyors és pontos összaállitá-. sával, valamint a szovjet vasutasoktól átvett munkamódszer alapján szavatossági levéllel továbbították a vonatokat, ezzel hozzájárultak a vonatok vonalon való tartózkodásának csökkentéséhez. Az 500 km-es mozgalomban kimagasló eredményeket értek el Lipták István intéző, Emdi István sztahánovista intéző és Nagy Lajos főállomás elöljáró menetirá- nyitók, akik vállalásukat átlagban 108 százalékra teljesítették. Eredményeik elérésében a szovjet munkamódszerek alapján állandó szoros kapcsolatot tartanak fenn a vontatási személyzet dolgozóival, valamint az állomás forgalmi és vo-» natkisérő személyzettel. így biz-* tositják a vonatok számára a »zöld utat« és a vonatoknak az állomásokon minél nagyobb számban való áthaladást. A vonalon levő állomások közül a munka jó megszervezésével tűntek ki a kocsitar- tózkodási egységidő csökkentésében, valamint a tehervonatok tar- tózkodásánaK csökkentésében, Murony 107, Mezöherény 106 ős Gyom a állomás dolgozói 109 százalékos eredményeikkel. A vonatkísérő dolgozók közül a vállalások teljesítésében él-n járnak: Jenei Imre von átvezető és biigádja, akik az utazás sebessé-J gél »an 114, Romvári János vonatvezető és brigádja, akik 120 éa Valach Pál vonat* özető és brigádja, akik 107 százalékos eredményt éltek el. A békéscsabai MÁV állomás kereskedelmi dolgozói becsülettel tel, jesitik ígéretüket, melyeket a Vasutas Napra és Alkotmányunk ünnepére tettek. A kereskedelem dolgozói közül különösen Snsánszki Pál és Vraukó Mihály kétszeres sztahánovisták tűntek ki jó munkájukkal. Mindketten május hónapban 116, júniusban 125, a Vasutas Nap és Alkotmányunk tiszteletére tett vállalásban 129 sz.á-1 zalékos eredményt értek el. De a brigád többi tagjai is jó ered-/ menyeket érmek eí vállalásaik teljesítésében. Ezeket a jó eiedmé, nyékét a brigád vezető helyes irányításával érték el. A Eusánszkj 6 ligád tagjai mindig pontosan jelennek meg munkahelyükön és a szolgálat átvétele előtt megbeszélik a napi feladatokat. Gyomán is meg kell magyarázni < a dolgozó parasztoknak: or a tarlóhántás, másodvetés elvégzése egyéni érdekük Gyom a az aratás befejezése után lemaradt a tarlóhántás, másodvetési tervének teljesítésével. Egyideig a tanács tétlenül nézte, hogy alig 10—15 százalékra teljesítette mindössze a község a tervét. Nem harcolt mindjárt az aratás megkezdésével egy időben azért, hogy mindenki elvégezze a tarlóhánlást, másodvetést. / a legnagyobb lemaradás Nem ellenőrizte senki, hogy a kulákok betartják a minisztertanács határozatát és így Legnagyobb részük elhanyagolta, elszabotálta a munkákat S egyetlen egyet sem vontak felelősségre addig azért, hogy nem tartották be a minisztertanács határozatát. Július 21-én aztán a végrehajtó bizottsági ülésen végre egyik napirendi pontként szerepelt a Lar- lóhánlás, másodvelési terv teljesítése. Itt határozatot hoztak arra, hogy behozzák lemaradásukat Amikor a tanács megnézte, hogy kik nem végezték el a tarlóhántást, a kulákoknál mutatkozott Mert lett volna lehetősége Bere Imre 34 holdas, Debreceni Elek 34 holdas kulákoknak is arra, hogy elvégezzék a tarlóli ántásfi, .de úgy gondolták, minek végezzék el, mikor ezzel is kárt okozhatnak a dolgozóknak. Ezeket f kutatókat aztán felelősségre vonla a tanács Hogy felelősségre vonták azokat, akik hanyagságból készakarva, nem tartották be a határozatot, azt a tanács nem rejtette véka alá. Kiírták a falitáblára és hangos híradókén is ismertették a község dolgozóival. Az eredmény nem is maradt eL Egy hét alatt a másodvetési terv teljesítése 4 százalékkal, a tárlóhántási terv teljesítése 5 százalékkal emelkedett. Ez az eredmény természetesen nem elég. A népnevelő elv társaknak, a tanács dolgozóinak, meg kell magyarázni a község dolgozó parasztjainak, hogy az, ha idejében elvégzik a tarlóhántást, elsősorban saját maguknak jelent hasznot Ha mindjárt aratás után 2—3 nap alatt nem szántják fel, vagy nem kultiválorozzák meg a földet, az kiszárad, gyomosodik s 'nem tud annyi vizet tartalékolni, amennyit a felszántott föld. Ez pedig kihal a jövőévi termésre. Nem szabad megelégedni tehát a tanácsnak a kezdetben elért eredményekkel, azokat tovább kell fokozni Azokat pedig, akik kárt okoznak államunknak azzal, hogy néni szántják fel idejében a tarlót, leplezzék le és vonják felelősségre. (Lipcsei) *
