Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-29 / 202. szám
1952 augusztus 2#., péntek [/iUaisawk Héf& d Gyapot alá szánt a kondorost gépállomás A cséplés befejezésével sem szünetel a munka a kondorosi gépállomáson. Az erőgépeket szerelőműhelybe huzaltúk, úgynevezett nyolcórás karbantartást végeznek raj tűk, hogy az őszi szántás-vetéskor zavartalanul menjen a munka. A gépállomás vezetősége megtárgyalta a dolgozókkal az őszi munkák végrehajtásáról intézkedő minisztertanácsi halározatot, megbeszélte az új agrotechnikai módszerek alkalmazásának lehetőségét A traktoristáknak különösen érdekük a nagyobb termést eredményező jó munka, hiszen keltőt kivéve, valameny- nyien tsz-tagok. Akik becsülettel dolgoztak augusztus hónapban, 28-ig egyénenként átlag 50 munkaegységet kerestek. Az őszi gabonafélék alá úgynevezett keverőszántást alkalmaznak. Elvégezték a tarlóhántást, utána 18—20 cm. mélyen végzik a középmélyszántást, a vetés előtt tárcsáznak. A talaj így porhanyós Jó beadással a hazáért, a békéért NAGYSZÉNÁS: Márta Pál 12 holdas középparaszt a napra- forgóbeadás túlteljesítésével mutat példát, 111 százalékban tett eleget beadási kötelezettségének. BÉKÉSSZENTANDRAS: Liszka Pál négyholdas dolgozó paraszt kenyérgabona- és takarmánybeadását 100 o/o-ban teljesítette. A napraforgóbeadását pedig 200 százalékban. PUSZTAFÖLDVÁR: Tóth Gyula kilencholdas dolgozó paraszt jó példával jár elöl a beadás teljesítésében, mert kenyér- gabonabaadását 124 százalékra teljesítette. lesz, száraz tavasz esetén is tartja a téli nedvességet A gépállomás 9300 holdon végez őszi munkát. Feltérképezték a szántási területet, az erőgépeket úgy osztották be, hogy minél kevesebb legyen az üresr járat. A tervet felbontották egyénekre, egy traktoristának 452 kát holdat kell megművelnie. A mezőgazdászok szakelőadásokat tartanak a tsz-ekben a keresztsoros vetés alkalmazása érdekében. Érdemes ezt a módszert alkalmazni, hiszen a kondorosi »Dolgozók« tsz kereszlsoros búzája is 3 mázsával adott többet holdanként, mint az egysorú vetés. A kondorosi termelőszövetkezetek egyik legfőbb bevételi forrása a »fehérarany«. A gépállomás a kondorosi »Micsurin« tsz- ben szerda estig 45 holdat szántott gyapot alá. A szántást 25— 28 cm mélyen végzik, így biztosítanak jó vetőágyat a gyapotnak. Miért nem teljesítette augusztus 20-ra tett vállalását a Gyulai Téglagyár ? »Egyre gyakrabban ta’álkozunk olyan jobboldal opportunizmussal, amely nem keres »elvi« a’á fi masztást, de annál sűrűbben jelentkezik a napi munka gya oria ában, a dolgozók irányában tanúsított lélektelen, bürokratikus magatartás ban, különösen a munkavédelmi intézkedések bűnös elhanyagolásában«. (h’o.váth Márton, a KV junius 28-i ülésén mondott beszédéből.) Sorra jelentik büszkén üzemi dolgozóink: »ígéretünket betartottuk és többet is termeltünk, mint ameiiityit' Vállaltunk.« E jelentések az augusztus 20-i vállalásokról szólnak. Es új eredmények el-: éréséért indulnak harcba. A Gyulai Téglagyár nem tehette ezt. Égetett téglából ugyan a vállalt 120.000 darab helyetti 121.000-ret égettek ki terven felül, de a nyersgyártásnál a vál-t lat 300.000 darabból egyetlen-) egyet sem gyártottak le. Hogy miért? Felsorolnak itt mind az üzem vezetősége, mind a Tégla-t gyári SE illetékesei annyi okot, hogy csak győzze valaki végighallgatni. »Régi a gép, kevés a munkaerő« és így tovább. Van a mentegetőzések között olyan, amelyik megfelel a valóságnak, azonban nem ezek a fő okai az elmaradásnak. Az elmaradás fdoka „a dolgozók irányában tanúsított lélektelen, bürokratikus magatartásban“ van Aki alaposan körülnéz az üzemben, azt látja: a lehető legkevesebb nyoma van itt annak, hogy hazánkban legfőbb érték az em-1 ber. Hogy csak néhány példád említsünk a sok közül: Fürdőnek, rendes tisztálkodásnak csak a fogalmát ismerik a dolgozók. Három mosdótál van) összesen és több mint 100 ember. Hol mosdanak? Gödrökben, ahonnan agyagot bányásztak valamikor. Jó, a dolgozók egyrésas tud! úszni, fiatalok, azok egy-kettőra beleugrálnak és megfürdenek, különösen, mert az idő is kedvező volt erre, de'az embernek a háta borsózik, amikor látja, hogy idősebb dolgozói: milyen akrobatikus, mutatványok közepette jutnak a viz széléig, mivel a gödör fala annyira síkos és meredek, vagy annyira omladozó, hogy attól kell tartaniok, menten belezuhannak, la bátrabban neki indulnak. — »Nincs fürdő, mert nincs rá ke-' rét« — mondja Nattáa mérnöki te ES-mél és már húzza, is elő a papírokat, hogy bizonyítsa: ők kér-, bek rá pénzt, de nem adtak. Dq vájjon milyen bizonyítékokat tud felhozni Naftán mérnök és az. ES illetékesei, amelyekkel megcáfolnák, hogy az eltelt esztendők során már lehetett volna egy ideiglenes fürdőt létesíteni? Egy esz-1 tendővel ezelőtt a szakszervezeti megyei tanácsa figyelmeztette őkefj erre a taithatatlan állapotra, mine' hozzá is kezdtek a fürdőhelyiség építkezéséhez, de azt raktárnak használják Azt mondják, nem felel meg fürdőnek, mert alacsony és csöve-: két sem kapnak. Vájjon ki hiszi, el, hogy kb. 17 méter csövet — mindössze ennyire lenn© szükség — ezideig nem tudtak volna beszerezni? Senki! Ha máshol nem, a MEH-nél kaptak volna. Mosdótálakat méginkább beszerezhettek volna kiel-lő jóakarat mellett. Aki végigmegy az 'udvaron, azt látja, hogy a présház kijárata előtt egy gödör körül ott hasal néhány dolgozó és csak amikor közel ér, látja, hogy isznak. Bent, ebben a gödörben, helyesebben káva nélküli kútban van egy cső, mintegy 80 cm mélységben, amelyben folydogál a viz és innen merítik tele a bögrét. Csak egy szivattyút kellene oda szerelni, ami felnyomná a vizet, de Nattán mérnök álláspontja ez: »Ki ér rá törődni az ilyen apróságokkal, amikor az egész országban a termelésért folyik a harc?« — Nem jut eszébe, hogy éppen az ilyen »apróságokon« múlik a többtermelés, éppen az ilyen hibák megszüntetése járul hozzá, hogy az üzem teljesiti-é tervét, vagy sem. Olyan dolgok, mint pl., hogy az üzemben totib mint 100 embernek egy ivóbögréje van, a bégeméi meg egy sincs, hogy az ételt olyan edényben hordtak hetekig, amelyet — mivel lyukas volt — koszos rongygyal tömtek be, hogy a kultúrterem. falai mocskosak, a vakolat nagyrész© lehullott, — elveszik a dolgozók kedvét' a munkától és csodálni sémi toll,,. Íja, nem teljesítik a tervet.) Ezekért a súlyos mulasztásokért/ elsősorban felelős az ES vezetősége. A legnagyobb bűn. az ilyen1 hiányosságokat igy »elintézni«: »Nem érünk rá foglalkozni aa ilyen apróságokkal«. Mit szólnál az ES vezetősége, ha neki is a; bánya vizében kellene mosakodni) és az ES irodáiban dolgozóknak1 egy aluminium bögréből kellene' innia és a vizet a gödörből meríteni? Bizonyos, hogy a legsürgősebben intézkednének. Hát ezt toll tenniök jelen esetben isi Nem kivétel a felelősség alól az üzem vezetője sem. Es mindez az üzemi bizottság, » pártszervezet hallgatólagos jóváhagyáséval történt ahelyett, hogy erélyesen; felléptek volna e bűnös hanyagságokkal szemben. Itt vannak aa őszi hűvös idők a nyakunkon, amikor a dolgozók tovább nem mosakodhatnak a gödrökben, mind az ES, mind a Gyulai Téglagyár vezetősége a legsürgősebben intézkedjenek, hogy ezek a tarthatatlan állapotok megszűnjenek. (R-né) Ezzel érveljenek Szarvason a népnevelők Községeinkben számos dolgozó paraszt áll miast válaszúton. Számolgatják, hogy az egyéni gazdálkodás útján maradjanak-e, vagy a közös gazdálkodás útjára lépjanpfe. Népnevelőinknek igen fontos feladatuk segíteni a dolgozó 'parasztokat s ehhez a munkához minden községben segítséget nyújt a meglévő termelőcsoportok eredménye. Így e szarvasi népnevelőknek is nagy segítséget ad a szövetkezeti fejlesztés munlcájában, ha ismertetik a meglévő csoportok eredményeit. Milyen fejlődés ment végbe « szarvasi csoportokban? Milliomos tsz-ek A »Táncsics« termelőszövetkezet 1948. szeptember 19-én ala- Icult 36 taggal 360 holdon, agrár proletárokból. J óseágláhcmá- •nyuk, gazdasági felszerelésük nem volt. Jelenleg 30 darab fejőstehene, 52 növendékmarhája, 30 lova, 470 juha, 372 ser lásd, 1500 baromfija van a csoportalak s összesen 1326 hold földön gazdálkodnak. Vagyonuk pénzértéke a termés értélccsítésén kívül kerek 3,900.000 forint, közel 4 millió. A szarvasi »Táncsics« tsz tehát milliomos■ tsz. A »Dózsa« tsz szintén 1948-ban alakult 38 taggal, 114 hóidon, ugyancsak jószágáüomány és gazdasági felszerelés né-.kül. Mu a csoport 907 ho ct-on gazdálkodik, jószágá lomáinyuh 64 marha, 35 juh, 283 darab sertés,, 2300 darab baromfi. Gazdasági felszerelésük is jelentős. A tsz-nek traktora, cséplőgépe, darálója, műhelye van. Vagyonuk 1 millió 500.000 forint. A »Bem József« Ill-as típusú tszcs 1951 februárjában alakult 17 taggal, 147 hold földdel. Jele-rdeg a csoportnak 46 tagja, 287 hold földje van. A különböző gazdasági felszereléseken kívül 19 marhájuk, 14 lovuk, 49 sertésük, 760 baromfijuk van. Az idén összesen 729 mázsa búzájuk, 287 mázsa árpájuk, 58 mázsa zabuk termett s a tengeriből is igen jó termést várnak. 5*5 kg búza egy munkaegységre Nincs még egy éve, hogy 1951 szeptember 12-én megalakult a III-as típusú »Allcolmány« tszcs is, 63 holddal, 13 taggal. Jószágállománya, gazdasági felszerelése ennek a csoportnak sem volt. Ma már 22-en vannak a csoportban, 139 holdon gazdálkodnak■ Azóta rendelkezik a csoport szerszámokkal, gazdasági jelszerdlésehlcel. Szép állatállományuk is vem, 13 marha, 8 ló, 6 juh, 23 sertés és 498 darab baromfi van a csoport tulajdonában. Átlagtermésük jóval magasabb volt, mint a község ayyénihg dolgozó parasztjaié és ebből munkaegységenként búzáiból 5.5 Jeg-ot, árpából 1.5 kg-ot osztanak. Mindezek az eredmények a termelőszövetkezeti gazdálkodás hatalmas fölényét bizonyítják az egyéni gazdálkodással szemben. Zsizsikéit gabonát szállított be a szeghalmi kulák — leleplezték Népünk ellenséglei, a kulákok nemcsak azzal igyekeznek ártani a dolgozóknak, hogy nem teljesítik kötelezettségüket s ezzel hátráltatják a községben a szabadpiac megszerzését, hanem azzal is, hogy zsizsikes terményt szállítanak be a raktárakba, megkísérlik, hogy több vagon gabonát tönkrelegyenek. Szeghalmon Vigh Gy. János Indák 8 mázsa zsizsiké« gabonát szolgáltatott be s mivel a terményálvevök nem voltak elég éberek, 250 mázsa búzát megfertőzött. A szeghalmi járásbíróság 3 évi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte a fculákoS s a köziigyektől 5 évre eltiltotta. Ez az eset fe figyelmezteti ter- ményáivevőinket arra, hogy munkájukat sokkal lelkiismeretesebben elvégezzek, éberségükkel akadályozzanak meg minden ilyen kísérletet. Az orosházi tangazdaságban felkészültek a gyapotszedésre Állami gazdaságainkban gyönyörűen virágzik a gyapot; az orosházi tangazdaságban már napokkal ezelőtt kikovadtak az első gubók. A gazdaság vezetősége már a virágzás megindulásakor felkészült a gyapotszedés munkáira. Biztosították az 50 hold gyapot leszedéséhez szükséges munkaerőt, részben a gazdaság időszaki munkásaiból, részben úgy, hogy bevonják a gyapotszedés idejére az állandó és az időszaki munkások feleségeit, családtagjait is. A munkaerő biztosítása mellett a kellő eszközökről is gondoskodtak. Készen vannak már a gyapolszedő-köté- nyek, melynek segítségéve] minőség szerint osztályozhatják a szedők a gyapotot, biztosították a megfelelő mennyiségű ponyvát és rendbehozták a szárítókat is. így felkészülve várják az első szedést, ami kb. egy hét múlva lesz, szeptember közepén pedig megkezdik a gyapotszedést az egész területen. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE! Gyomai vasútállomás Folyó hő 25-én, hétfőn reggel utaztam vissza szabadságró) munkahelyemre. A gyomai vasútállomáson arra lettem figyelmes, hogy a személypénztár előtt egész sor utas vár jegyváltásra Majd eljött 5 óra 6 perc és befutott Békéscsaba felől a Budapest irányába haladó személyvonat, ugyanakkor a Békéscsaba felé haladó személyvonat is beérkezett. Az utasok nagyrésze a vonat indulásáig nem kapta meg a vonatjegyet. Többen lemaradtak azért, mert az állomásnál nem tudták megváltani a jegyeket. Helyes volna, ha az illetékesek felfigyelnének a gyomai vasútállomásnál lévő hiányosságra. Sziámik Károly, Endrőd. Rendes vízellátást a Forgácsolóban Hónapok óta nem intézkedett a békéscsabai Forgácsolót és Szerszámgépgyár vállalatvezetősége, hogy a dolgozóknak elegendő vizük legyen & tisztálkodáshoz. Nem törődnek azzal, hogy jutnak a dolgozók ivóvízhez. Jelenleg ugyanis egy földből kiálló, körülbelül 10 cm-es csőből hason fekve isznak férfiak és nők egyaránt. Kérdés az, hogyan isznak majd a dolgozók, amikor bejön az őszi esőzés és nem lehet majd nekihasalni? Sürgősen intézkedjen a vállalat vezetősége, hogy a dolgozóknak ezt a jogos sérelmét mielőbb megszüntesse.
