Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-29 / 202. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r r ' ,\ Gyapot alá szánt a kondoros! gépállomás Miért nem teljesítette augusztus 20-ra tett vállalását a Gyulai Téglagyár? ___________________________ 'Ifi B a»j| •MM ÜT rj[ffui Bj jBTHal jflMflS > ISI Bgffl 155/ * vgg . mr ‘ ¥fi« ;J!y KlISBÍeÉI 1952 AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Ára SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Feladataink az őszi munkákban A Minisztertanács őszi mun­kákról szóló határozata megszab­ta a tennivalókat a betakarítás, szántás, vetés elvégzésében. Nagy­ban segíti a határozat teremlő- szövelkezeti csoportjaink, állami gazdaságaink, gépállomásaink és egyéni dolgozó parasztságunk munkáját. A határozat végrehaj­tása alapja a jövőévi jobb termé­sünknek. Idei termésünk is megmutatta azt, ahol nem késlekedtek a mun­kával, időben földbe került a mag, ott a növény ősszel meg­erősödött, bokrosodon, jobban bírta a szárazságot, 2—3 mázsá­val adott több termést. így volt ez a békéscsabai »Kossüih« tsz- ben, vagy a füzesgyarmati »Vö­rös Csillag« tsz-ben, de megyénk több állami gazdaságában, közsé­gében is. Az időbeni vetéshez ter­mészetesen hozzátartozik az, hogy ne késlekedjünk a betakarítási munkával. Főleg azokról a terü­letekről, ahová az őszi vetések kerülnek, minél előbb takarítsuk be a termést, hogy legyen elég idő a talaj kellő előkészítéséhez, biztosíthassuk a jó magágyat. A Minisztertanács határozata szerint az őszi munkák elvégzé­sére állami gazdaságainknak, tszcs-inknek, gépállomásainknak, tanácsainknak el kell ké­szíteni az őszi munkák tervét. Nagy gondot kell fordítani különösen a haláridők betartá­sára, nem zsúfolódnak össze az egyes munkák, jobban el tudják osztani a kézierőket, az erő- és munkagépeket. Az őszi munkák sikeres, ered­ményes befejezésében nem kis feladat vár gépállomásaink, ál­lami gazdaságaink műszaki dol­gozóira, traktoristáira. Nekik kell már most, időben jól előkészí­teni az erő- és munkagépeket. Biztosítani a zavartalan, kélmíí- szakos, nappali és éjjeli üzemel­tetést, a minőségi munkát. Nagyon fontos ez, hisz a mélyebben felszántott ta­lajban több a tápanyag, jobban tudja tárolni a nedvességet, ha­marabb megerősödik a növény benne, ellenállóbb a szárazsággal szemben. Állami gazdaságaink, termelő­szövetkezeti csoportjaink, tanácsa­ink vezetőinek, szakembereinek jobban kell harcolni azért, hogy az őszi munkákban a jól bevált szovjet módszereket minél na­gyobb területen alkalmaznák. Me­gyénk minden részében a pél­dák sokasága bizonyítja azt, hogy például a kérésztsorosan vetett gabona 4—5 mázsával adott töb­bet, gazdagon megfizeti a ráfor­dított munkát. Ugyanakkor köny- nyebb az aratása, mivel arányo- labb a tenyészterület eloszlása, jobban fel tudja venni a növény a kellő tápanyagot, több napfényt kap, erőteljesebb a szárfejlődés és nem dől meg. Ügyeljünk emel-, lett arra is, hogy csávázott és tisztított vetőmagot Vessenek. Kormányzatunk tszcs-inknek, egyéni dolgozó parasztjainknak nagymennyiségű minőségi vető­magot ad, melyet szokványminő- ségű gabonáért elcserélhetnek, él­jenek ezzel a lehelőséggel tszcs- ink, egyénileg dolgozó paraszt­jaink. Az őszi munka végzése ala­pos felkészülést kíván. Az ellen­ség, a klérus és a kulákság ha­zugságaival, rémhíreivel most je­lentkezik. Szél tében-hosszában inondja: »Ne vessetek, mert szá­raz még a föld... ráérünk még vele...« és igyekszik majd lebe­szélni, hogy betartsák az agro­technikai útmutatásokat. És ha tanácsaink, népnevelőink nem lesznek elég éberek, nem verik ezeket időben vissza, a dolgozó parasztok egy része hallgat erre, nem igyekszik a munkával s mint az elmúlt évben, csak november­ben tudjuk befejezni az őszi ve­tést', ez pedig kevesebb termést csávázatlan vetőmagot vessenek — és bevessék az előírt kötelező területeket. Jövőévi nagyobb termésünk nem kis részben függ attól, hogy milyen nagy területen és milyen minőségű gépi munkát végzünk. Ne engedjék meg kommunista és becsületes műszaki dolgozóink, Iraktorisláink e téren a felületes­séget, hisz aki ezt úgy teszi,- azzal megkárosítja a közösséget, de dolgozótársait is. Mutassanak rá a rossz munkákra, végeztessék el újra az illető saját költsét- gére. S ha pedig a figyelmeztetés nem használ, nézzenek jobban a l hibák mélyére, megtalálják mö­götte a jobboldali szociáldemo­kratákat, vagy más ellenséges elemeket. Az őszi munka elvégzése nem kis feladat elé állít bennünket Az ország egyik legjelentő­sebb gabonatermő területe va­gyunk. Az eddigi eredményeink, tapasztalataink, nagyobbodó gép­parkunk, erősödésünk, dolgozó­ink fejlődő öntudata a biztosíték arra, hogy jó vezetéssel és irá­nyítással, kellő felelősségérzettel sikerre tudjuk vinni az őszi mun­kákat. Tanácsaink — a begyűjtési munka mellett — fordítsanak az­ért erre minél több gondot Ál­lami gazdaságainkban, tszcs-ink- ben már most jelöljék ki a bri­gádok munkaterületét erősítsék meg a brigádokat, hogy mind­egyik a maga területén végezze a munkát. Fejlesszék az egyének, munkacsapatok, brigádok, dűlők közötti versenyt Ez eredményez­heti csak az őszi munkák időbeni befejezését •— í. s. — jelent jövőre. Ide tartozik az is, hogy szigorúan ellenőrizzék a kulákokat, nehogy tiszlítatlan, Tanácsaink fordítsanak több gondot az állandó bizottság munkájára Községi tanácsainknak egyik legfontosabb feladata most a ter- roéuybegyüjtés szorgalmazása, hogy megyénk minél hamai abb letöri© :sze a lerménytegyüjtésbem lévő adósságát áramunkkal szem­ben. Ott, ahol a tanács kézben tartja a begyűjtés irányítását, érnek is el eredményeket. Békós- szentandráson Halasi Sándor ta­nácselnök rendszeresen ellenőrzi a begyűjtési munkát. Jó felvi­lágosító munkával elérték azt, hogy a község dolgozó paraszt­jai valamennyien harcolnak a szabadpiao visszaszerzéséért és a jól teljesítő dolgozó parasztok kö­vetelték, hogy szigorúan büntes­sék meg a hátralékosokat, hogy mielőbb megkapják a szabad­piacot. Ma mér Békésszentand- ráson nincs egyetlen olyan dol­gozó paraszt sem, aki visszatar­taná terményét. Tanácsaink feladata, hogy a begyéijtósi állandó bizottságok munkájával az eddiginél sokkal többet törődjenek. Hiba az, hogy pé’dául Gyomán több hét óta nem ülésezett az állandó bizottság, mert a tagok nem jelentek meg. Ne.m fordítanak gondot az ak­tívahálózat kiépítéséi« sem, az egész gyomai járásban — Gy> ma kivételével — 28 aktívája van az állandó bizottságoknak. A békési járásban csupán Me- zőbeiényben és Mezőmiegyerm volt az utóbbi hetekben állan­dó bizottsági ülés, A szeghalmi járásban szintén hiba van az ál­landó bizottságok munkájában. Vésztőn például csak az elnök jelenik meg rendszeresen az .ál­landó bizottsági ülésen. Bucsón az aktívahálózat kiépítése körül vannak hibák. Ezekben a községekben is csak úgy javulhat meg a begyűjtés üteme, úgy szerezhetik vissza mi­előbb a szabadpiacot, ha az állí­tandó bizottságok munkáját meg­javítják és úgy dolgoznak, mint például Csorvás, vagy Nagyszé­nás, ahol 110, illetve 91 aktí­vája van az állandó bizottságnak s ezek az aktívák állandó felvi­lágosító munkát végeznek. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A gabonabegyüjtési versenyben Lemaradt megyék tovább harcol­nak tervük teljesítéséért. A gabonabegyüjtlsi verseny ál­lása: 1. Vas, 2. Heves, 3. Zala, 4. Veszprém, 5. Pest, 6. Borsod, 7. Szolnok, 8. Győr, 9. Komárom, 10. Szabolcs, 11. Somogy, 12. Fejér, 13. Nógrád, 14. Békés, 15. Hajdú,, 16. Tolna, 17. Csongrád, 18. Bácsi, 19. Baranya megye. Országszerte megindult a burgo­nyabeadás. A horgony abea-dásban eddig a Legjobb napi begyűjtési eredményt Somogy megye érte el. Csaknem valamennyi megyében megkezdődött már a napraforgó begyűjtése is. A kukorica törése és begyűjtés© eddig Fejér, Tolna, Bács, Csongrád, Szolnok és He­ves megyében kezdődött meg. A kapások begyűjtése komoly feladatokat ró a tanácsokra. Ezt sikeresen csák úgy teljesíthetik!, ha az állandó bizottságokat és ak­tívákat, valamint a gabonabogyüj- tésben jól teljesítő dolgozó pa-‘ rasztokat népnevei őmunkára moz­gósítják. Több tanács elhanyagolta a ga- bonabegyiijtós ideje alatt a lu- zottsertes begyűjtését. Különösen nagy a lemaradás Szabolcs, Nóg- rád és Baranya megyében. A sertésbegyüjtési verseny ál­lása: 1. Zala, 2. Csongrád, 3. Pest, 4. Szolnok, 5. Vas, 6. Békés, 7. Komárom, 8. Heves, 9. Vesz­prém, 10. Győr, 11. Borsod, 12. Fejér, 13. Hajdú, 14. Somogy, 15. Bács, 16. Tolna, 17. Bara­nya, 18. Nógrád, 19. Szabolcs me­gy«­Az elmúlt héten 122* «vsa lati lépett a közös gazdálkodás aljara A nagyüzemi gazdálkodás eredményei egyre több dolgozó parasztot győznek meg arról, hogy a közös út a helyesebb, a termelőcsoportok tagjainak jövedelme jóval nagyobb, mint az övéké. Olyan eredmények győzik meg a dolgozó parasztokat, mint. például a szarvasi »Táncsics« tsz pél­dája. A tsz- tagjai három évvel ezelőtt nincstelenek voltak, jóformán semmi nélkül kezdték a közös gazdálkodást és ma milliós s zövettezeti vagyon tulajdonosai. Az elmúlt héten 1228 család lépett be a már meglévő csoportokba, vagy újabbakat alakítot­tak. Tizenhárom új csoport is alakult, közülük három I-es típusú Nagyszénáson 29 családdal, 300 holdon. Mozőkovácsházáa két UI-as típusú csoport alakult az egyik 17 családdal 164 holdon, a másik 29 családdal 121 hold,un. Köröeladányban 30 család alakított 291 holdon I-es típusú termolőcsoportot. A 30 családból' 20 középparaszt. Gyulán 11 család alakított UI-as típusú cso­portot. Községeink közül az elmúlt héten a legnagyobb eredményt Tótkomlóson érték el a szövet­kezeti mozgalom fejlesztésében. Itt 270 család lépett b© a meglévő szövetkezetekbe. Szeghalmon 230-eal szaporodott a közösen gazdálkodó családok száma. Községi tanácsainknak fokozottan kell segíteni a termelőszövetkezetek fejlesztését, az eddi­ginél még nagyobb gondot keli fordítani a meglévő szövetkezetek eredményeinek ismertetésére és az újonnan alakuló csoportok tagjaival alaposan ismertetni, kell az alapszabályokat. Kukoricabegyiijiésünk sikeréért Kukorica, burgonya és napra- forgóbegyüjtési tervünk teljesítésé­nek alap’ját már most meg kell teremteni. Ennek érdekében kell dolgozóinknak a helyi tanácsok végrehajtó bizottságánál bejelen­teni a kukorica, napraforgó- és burgonya betakarításának megkez­dését. Ez a bejelentés elsősorban azért szükséges, mert nőm egy esetben, — mint a gyakorlat mu­tatta, —■ a termelők nem meg­felelő szárazságú, nem kellően érett terményt takarítottak be. így a termény könnyen romlik s az átvevőhelyen sem tudják átvenni a kötelezettség teljesítésére. így azután a letakaritástól számított öt nap alatt nem tudja telje­síteni a termelő kötelezettségét és ez azt vonja maga utánr hogy- kötelezettségét felemelik. Saját ér­délre tehát minden termelőnek, hogy a kapások letakaiitúsúnaki megkezdését haladéktalanul beje­lents©. Szükség van erre azért is, hogy tanácsaink pontosan tudják, mi­korra várható nagyobb mennyi­ségű termény átvétele, így a fel­vásárlók alaposan tel tudnak ké­szülni s megoldják a raktározási problémákat is. A bejelentési kö­telezettség maga is ösztönzi a ter­melőket arra, hogy kötelezettsé­güknek, a betakarítást gyorsan elvégezve, mielőbb eleget tegye­nek. Tanácsainknak tehát ellenőrizni teli a bejelentési kötelezettség betartását és éberen teli őrködni afelett, hogy az ellenség ne játsz­hassa ki a törvényt, ne tudja megtéveszteni a dolgozó parasz­tokat.

Next

/
Thumbnails
Contents