Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-28 / 201. szám
Tótkomlóson is százával lépnek az új élet útjára... Mezőhegyesen is bebizonyosodott: a nők megállják a helyüket J AZ M D P B É K ÉS ME G Y El P Á R T B I Z O T TSÁGÁNA K L APJA OWr-ifc-'i5 'rgZy. (#52 AUGUSZTUS 28., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága titkárságának határozata Moszkva, augusztus 26. (TASZSZ) A «Pravda» augusztus 26-i száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága titkárságának az összes területi és határterületi bizottságokhoz, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságaihoz szóló következő határozatát: «A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága kötelességévé tes/i önöknek, hogy széles körben vitassák meg az új ötéves tervnek és a párt szervezeti szabályzatának tervezetét. A megvitatást lehetőleg az 'alapszervezeteknél kezdjék. A megvitatásba be kell vonal a párt összes tagjait és tagjelölt jelt és biztosítani kell a bírálat teljes szabadságát. A pártsajtónak mind a helyeslő, mind a bíráló cikkeket közölnie kell.« A «Pravda» szerkesztősége egyben felhívást intézett a pátszervezetekhez és az egyes elv- társakhoz, vegyenek részt a kongresszus kérdéseinek megvitatásában és erre vonatkozó cikkeiket és megjegyzéseiket juttassák el a «Pravdá»-hoz. Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában N. Sz. Hruscsev elvtárs beszámolójának tézisei Moszkva, aug. 26. (TASZSZ A «Pravda» közli N. Sz. Hruscsev beszámolójának téziseit az SZK(b)P.XIX. kongresszusára a következő címmel: «Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában. » Az SZK(b)P XIX. kongresszusa elé kerülnek átvizsgálásra á párt szervezeti szabályzatának kjegéFelmerült pártunk elnevezése pontosabb meghatározásának szükségessége. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját célszerű ezentúl a «Szovjetunió Kommunista Párljá»-nak nevezni, figyelembevéve azt, hogy 1. a pártnak ez az elnevezése — a «Szovjetunió Kommunista Pártja» — pontosabb elnevezés; 2. az utóbbi időben már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a- kommunistát és bolsevi- kot — mivel a «kommunista» és «bolsevik» szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. A párt szervezeti szabályzata első fejezetének ezt a címet kell adni: «A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik.» Célszerű a párttagok jogainak és kötelességeinek tárgyalása elölt e fejezet első paragrafusában röviden meghatározni a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait, nevezetesen: «A Szovjetunió Kommunista Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett, önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió KommuH.ogy a kommunista párt tagjának megtisztelő címét, és jelen tőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzatnak azt a paragrafusát, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban szerkesszük meg: «2. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nciji zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt szílései és módosításai. Ezeket a kiegészítéseket és módosításokat az tette szükségessé, hogy a szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak és a szervezeti szabályzatnak tükröznie kell azokat a pártépítés terén elért tapasztalatokat, amelyeket a párt a XVIII. kongresszus óla eltelt időben szerzett nista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását s biztosította a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védelmét ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben». Az előadottakkal kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak ne legyen bevezető része. programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot». A szervezeti szabályzatban annak kiemelése, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, aki « Szovjetunió polgára «— megszilárdítja a párt elért vívmányait és kifejezi azt a tételt, hogy a komímunista párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozjó értelmiség tagjaiból álL Országunkban a szocializmus győzelmének eredményeképpen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, ember embert nem zsákmányol ki. A szovjet társadalom baráti osztályokból áll- Megszilárdult a szovjet nép erkölcsi és polilikai egysége. A kommunista pártra a kommunista társadalom építése terén háruló új feladatok megkövetelik, hogy a párt tagjai fokozottan felelősek legyenek a párt ügyéért Éppen ezért a párttagságról szóló paragrafus javasolt új megfogalmazása rámutat hogy a párt tagja az lehet, aki nemcsak elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát hanem tevékenyen segíti annak megvalósítását és végrehajtja a párt minden határozatát. 3. A párttagok kötelességeiről A tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezeti szabályzatban kimeri-, többen kell meghatározni a párttagok kötelességeit. Mindenekelőtt be kell iktatni a párttagok kötelességeiről szóló paragrafusba, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, mint a párt erejének1 és hatalmának legfontosabb feltételén. A párt egységén való őrködés a párttag legelső kötelessége. Ezért teljesen helyes lesz, ha a párttagok kötelességeinek felsorolása ezzel az alapvető kötelességgel kezdődik. Hogy még magasabbra emeljük a párttagság élenjáró szerepét a kommunizmus építésében és akti- vitását a pártszervezetek életében és munkájában mutatkozó hiá-J nyosságok és káros jelenségek el-: leni harcban, á párttagok kötelességeiről szóló paragrafust új pontokkal kell kiegészíteni. Megjegyzendő, hogy nem kevés olyan párttag van, aki formálisan, passzívan kezeli a párt- határozatok végrehajtását. Ez nagy hiba, amely ellen a pártnak határozottan haroolnia keli, mert a kommunistáknak a párthatározatok iránt elfoglalt ilyen álláspontja gyengíti a párt karckész- ségét. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy > párttá-, gok kötelesek tevékenyen harcolni a párthatározatok megvalósításáéit és hogy a kommunisták-) nak a párthatározatokhoz valói passzív és formális viszonya összeegyeztethetetlen a párttagsággal. A másik hiba, ami előfordul pártunkban az, hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy a párttagok, egy pádig a vezetők számára. A párt nem beleélhet meg az ilyen uras- kodó, pártellenes elképzeléssel. Ezt a hibát határozottan ki leéli irtanunk, mivel aláássa a párt- éfl az állami fegyelmet és ezzel komoly károkat okoz a párt és az állam érdekeinek. A szervezeti saa-, bályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy pártunknak egy Be-> gyelme, egy törvénye van az ösz- szes kommunisták számára, függetlenül érdemeiktől és állásuk-: ■tói, és hogy a párt- és az állami fegyelem megszegése összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azoic a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban elnyomják az alulról jövő kritikát. A párt mindig hatalmas jelentőséget tulajdonított az önbirálat és különösén az alulról jövő bírálat; fejlődésének a munkában, a hiú önteltség és a munkában való látszatsiker elleni harcban mutatkozó hiányosságok feltárásának. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a bírálat jelentőségének megmagyarázása egyedül nem elegendő. Erélyes harcot kell folytatni azok ellen, akik gátolják a bírálat fejlődését. Ezért a szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a bírálat elnyomása súlyos bűn éd hogy az, aki elfojtja a bírálatot,' hivalkodással és magasztalássol helyettesíti, nem maradhat meg a párt soraiban. Ezzel kapcsolatban meg kell, mondani, hogy a kommunisták egy része körében az a káros véle-, mény kapott lábra, hogy a párttagoknak nőm kell jelentést tenniük a párt vezető szerveinek egészén a központi bizottságig a munkában mutatkozó hiányosságokról.- Nőm ritkán fordul elő, hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hqgy. a vezető pártszervek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását azzal az indokolással, hogy ez állítólag akadályozza » cet a munkában. Világos, hogy a part köteles kíméletlen harcot folytatni az ilyen méltósá- gos urak ellen. A szervezeti szabályzatban jelenleg az szerepel, hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal bármely pártfórumhoz fordulni, egészen a központi bizottságig. Mint Látható, ez nem elégséges. -A szervezeti, szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga,' de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártszervekkel egészen a központi bizottságig a munkában észlelt hiányosságokat, azokkal szemben pedig, akik megakadályozzák a párt tagját ennek a kötelezettségnek a teljesítésében, a szervezeti eza-f bályzatban ki kell mondani, hogy az ilyen személyeket szigorúan meg kell büntetni, mint a párt akaratának megszegőit. A továbbiakban nagy hiba — amely elterjedt a kommunisták egy része között — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a párttal szemben. Világos, hogy a párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a párt iránti bizalmat, erkölcsileg szétzüllesztik a kommunisták sorait. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy a kommunista hazug magatartása a párttal szemben, a párt félrevezetése a legsúlyosabb bűn és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Amellett som lehet elmenni, hogy a kommunisták körében elég széles körben elterjed- tek a politikai könnyelműség és meggondolatlanság megnyilvánulásai, a párt és államtitok kifa» csegése. A politikai éberség kötelező minden kommunistára nézve minden munkahelyen, minden körülmények között. A szervezeti szabályzatban ezzel kapcsolatban elő kell irni, hogy a párt tagja köteles megőrizni a párt- és államtitkot és hogy ennek kifecsegése bűn a párttal szemben és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Végül el kell ismerni, hogy sok> párt-, szovjet- és gazdasági szervezetben nagy hiba a káderek kiválogatásának helytelen módszere, amikor ezt a kiválogatást a baráti kapcsolatok, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján végzik. Világos, hogy a funkcionáriusok ilyen kiválogatásnak semmi köze nincs a pártunk által elfogadott elvekhez és kárt okoznak a pártnak. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttag köteles pontosan teljesíteni a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozói útmutatásait és a szervezeti szabályzatba be leéli venni, hogy ezeknek az útmutatásoknak a megsértése összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Az elmondottakból kiindulva szükségess 1. új megfogalmazásban kifejteni a szervezeti szabályzat megállapításait a párttagok kötelességeiről, mégpedig: »3. A PÁRTTAG KÖTELESSÉGE, HOGY: a) állandóan őrködjék a párt} egységén, mint a párt erejének* és hatalmának legfontosabb feltételén; b) tevékenyen harcoljon a párt» határozatok végrehajtásáért. Néni elegendő, hogy a párttag csupán, egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hegy harcoljon e határozaton megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, gyengíti a páit harcképeseégét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággá1! 1 c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technika-, ját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét; d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reá« gáljon a dolgozók igényeire és Szükségleteire, megmagyarázza a pártonkivüli tömegeknek a pár-« (Folytatís • 2. oldalon.) I. A párt új elnevezéséről és meghatározásáról és a párt legfőbb feladatairól 2. Ki lehet a párt tagja ?
