Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-27 / 200. szám
Világ proletárjai egyesüljetek»! mt AUGUSZTUS 27., SZERDA Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 2#0. SZÁM Termelöszövetkezetí mozgalmunkról Megyénkben egyetlen hét alatt 324 dolgozó parasztcsatód lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nehezen lehetne találni olyan községet, ahol ne határozták volna el magukat jónéhányan arra, hogy a közös utat választják az eddigi egyéni gazdálkodás helyett. Tótkomlóson például az utóbbi 3 hét alatt 1161 család lépett a közös útra. Nem véletlen az, hogy most a nyári betakarítási munkák után szaporodott fel a tszcs-be lépők száma. Dolgozó parasztjainknak ismét alkalmuk van arra, hogy összehasonlítsák egészévi munkájuk eredményét a csoportéval, fis az összehasonlítások után számosán a csoportot választják. Minek a hatására születnek ilyen elhatározások. Azoknak az eredményeknek, melyek a gyakorlatban mutatják meg minden szónál ékesebben, hogy mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás, azoknak az eredményeknek a hatására, amilyeneket soha a régi módszerekkel, az apró egyéni- parcellákon nem lehetne elérni. Termelőcsoportjainkat g szovjet agrotech- íiiiíá számtalan tapasztalata segíti magasabb eredmény eléréséhez. A kaszaperi »Lenin« tsz-ben a mélyszántásban, kérész tsorosan vetett búza 17 mázsát hozott, több mint 5 mázsával többet, mint a rendes vetésű. És hogyan is lehetne a 6, 8, vagy akár 10 holdas területen is ezt a módszert alkalmazni? A pótbeporzás, a gépi munka, az állálteuyésztés- ben elterjedt különböző szovjet módszerek mind, mind a tszcs- tagok szebb életét szolgálják. Mert gyökeresen megváltozik az élet a csoportokban. Híven tükrözik ezt a változást Tímár Istvánnak, az endrődi »Dózsa« tsz tagjának a szavai, aki elmondotta: most, mióta tsz-tag vagyok, tudtam először szövetruhát venni magamnak. Azelőtt mindig beteges ember voltam, mert állandóan gyötöri a gond, a bi- zonytalanság. Most, mióta tsz-tag vagyok', még az egészségem is helyrejölt Egy év alatt egyetlenegyszer sem voltam orvosnál. Melyik kisparaszt ne ismerné ezeket a gondokat. Azt, hogy lesik az esőt, az időjárást, mert a 6, 8, vagy akár 10 holdas parcellákon a természettől is nagymértékben függ a termés. A csoportok, a táblásgazdálkodással könnyen veszik fel a harcot a természettel szemben/ Segíti őket az egyre nagyobb arányú gépesítés, az új szovjet módszerek. Bizonyíték erre az is, hogy termelőcsoportjaink javarésze a rossz időjárás ellenére is nagyobb termésátlagot takarított Ix:, mint amennyi az üzemlervében előirányozva volt, de kivétel nélkül mindegyik magasabb termést aratott, mint amennyit a községben az egyénileg dolgozó parasztok. És ugyanakkor fejlődik állatállományuk, építkeznek is. Melyik dolgozó parasztot ne késztetné gondolkozásra példán! az, hogy a tótkomlósi »Viharsarok« tsz tagjai, akik 3 éve szinte jószág nélkül kezdték a közös gazdálkodást, ma már 162 tehénnek, 61 lónak, 105 anyakocának, 130 hízónak, 210 süldőnek, 230 malacnak, 100 j uÍrnak és közel 2500 baromfinak tulajdonosai. Mindez elgondolkoztatja a parasztokat, de a döntés mégis nehéz. És lei érthetné ezt meg jobban, ki adhatna több segítséget az egyénileg dolgozó parasztnak, mint a szövetkezeti paraszt, aki nem is olyan régen maga is válaszút előtt állt. Aki maga is fontolgatta, ténylegesen melyik jelent jobb életet? És a dolgozó parasztok el is várják ezt a segítséget szövetkezeteinktől. Hiszen ők mondhatják el legjobban, hogyan dolgoznak, milyen módszerekkel érik el jóval nagyobb eredményeiket. Kétszeresen hiba tehát a csoportjaink jórészében megmutatkozó befelé fordulás. Egyes termelőcsopor tj ainkban, így például a békéscasabai »Kos- súth« tsz-ben, a nagyszénás! »Lenin« tsz-ben — és sorolhatnánk még jópára!, az a hangulat uralkodik: vagyunk mi elegen, nem kell ide több új tag, Íriszen akkor még többféle kellene osztani. Nem veszik észre ezekben a csoportokban, hogy mezőgazdaságunk fejlődését akadályozzák, nem látják meg azt, hogy az országnak egyre több élelmiszerre van szükségé, nyersanyagra és honnan várja ezt, ha nem elsősorban a csoportoktól. Mi volna, ha minden csoportban így gondolkoznának? Hogyan fejlődne, erősödne nagyüzemi gazdaságunk? .Nyílván sehogy. Termelőcsoportjiaink pártszervezeteinek egyik legfontosabb feladata most küzdeni a befelé fordulás ellen, arra nevelni a csoport tagokat, a szövetkezet megszilárdítása, fejlesztése érdekében, hogy mindegyik agitátorává váljon a szövetkezeti gazdálkodásnak. Az élet, a fejlődés ezer érvet ad, pártszervezeteink egyik feladata ezeket az é-veket kidolgozva, segíteni a felvilágosító munkát. Tanácsaink feladata sem kicsi a tszcs-fejlesztcs terén. Meg kell szívlelniük Rákosi elvlárs szavait, melyet a pártkongresszuson mondott tanácsaink felé, hogy jó tanácsok nélkül nem lehet jó ler- melőszövelkezeli mozgalom sem. Eleve káros álláspont tehát az, hogy a Iszcs-fejlesztés az nem a községi tanácsok feladata, mint ahogy azt a békési tanácselnök, Vári elvlárs is mondja. Vári elvtárs úgy gondolja, ez a munka a járási mezőgazdasági osztály munkája. így azután a békési dolgozó parasztokat magukra hagyja a tanács. Nem-egy példa bizonyítja, ahol a tanács foglalkozik a csoportokkal, harcol az új csoportok fejlesztéséért, ott megmutatkozik ennek eredménye fl harmadik negyedévi terv teljesítéséért Egy hónappal megrövidítik a határidőt A 65/4 sz. Építőipari Vállalat építkezéseinek dolgozói is komoly eredményeket éltek el aa Alkotmány ünnepére tett vállalások teljesítésében. A sarkad! lakótelep építkezésénél dolgozók augusztus 20-ra vállalták, hogy a lakóépületeket augusztus 20-ra lealapozzák, 21 lakást felfalazna ki és tető alá hoznak. A minőségi munkát 99 százalékra emelik én a munkafegyelem megszilárdításával az eddig előfordult 15 napi munkakiesést ny olc napra csökkentik. Ezt a vállalást túlteljesítették, mert a VI-os jelií épület tető ala hozását vállaláson felül készítették. Az építkezés befejezésének határideje november 30 lenne, de a dolgozók még a munkálatok meg- kezdésekor ígéretet tettek! november 20-ig elkészítik, átadják rondel tetősének az épülete-, két. Most az elért eredményeken felbuzdulva elhatározták: egy hónappal hamarább adják át rendeltetésének az épületeket. E héten tartják meg a szokásos, havi termelési értekezletüket, amelyen a brigád vezetők megkapják a jövő havi tervelőirányzatot s amelynek alapján azután új vállalásokat tesznek szeptember hónapra. • Műszakiak segítségevei Augusztus hónapra tett válla- . lását minden brigád sikerrel teljesítette. Az építkezés legjobb brigádja a Reinhardt kőműves- brigád, amely a legutóbbi érté- ' kelés szerint is 163 százalékot ért el. Másik ilyen jó a Ken - etetési brigád, amelynek tagjai ugyancsak jóval 100 százalékon felül teljesítik normájukat. A R.ibári ács-brigád 120 százalékos, átlagteljesítményt ér el. Nagy segítség az építkezés dolgozóinak, hogy a műszaki vezetőség: Ludvigh Ferenc építésvezető, Ribár János -munkavezető alaposan megbeszéli ve-’ lük a soronlevő munkákat, egy hónapra kiadott tervet megvitatják a brigád vezetőkkel, útmutatást aduak. hogyan végezhetik »I a kitűzött határ idő előtt, így azután a -brigádok csak olyan vállalásokat tesznek, amit) meg is tudnak valósítani. Nagy Béla segédmunkás brigádjának, augusztus hónapban pl. a következő munkálatokat kellett elvégezni a terv szerint: 7 épület padlásának tapnsztása, ami 780 munkaórát jelentett. A brigád vállalta, hogy ezt 700 munkaóra alatt elvégzi ós vél látását teljesítette i". Az építkezés átlagteljesítménye 123 százalék és minden erővel küzdenek a dolgozók azért, hogy ezt az eredményt a jövőben még tovább fokozzák. Kommunista példamutatás Alig két hónapja kezdték meg a -munkálatokat a 65/4 sz. Építőipari Vállalat benetty óú j falusi építkezésén a dolgozók. Számos nehézséggel kellett megküzdeni -az első hetekben, mégis szép eredményeket értek el az augusz-. tus 20-i vállalások teljesítésében. Fekete István háromtagú ács- brigádja 171 százalékot ért el. Tóth József kőműves brigádja 30 százalékkal1 túlteljesítette vállalását. Andó György kőin fa vés brigádja 36, Magyari Miklós kőműves-brigádja 34 százalékkal teljesítette túl vállalását. Rendkívül komoly nehézséget okozott az, hogy -a földmunkálatok elvégzéséhez kevés volt a munkaerő. Márpedig amíg ezt pl neu» végzik, nem kezdhetik meg a falazást. Az építkezés kommuJ Pistái az élne álltak. Kőművesek, akiknek a falazás lenne a feladatuk. csákányt, lapátot ragadtak és nagy lelkesedéssel végezték az alap ásást és a munkák legnagyobb részét már elvégezték. Andó György. Húg vari Miklós, Erdős Zoltán és Széx My János elv társak példája a többieket is magával ragadta. Az építkezés dolgozói valameny- ny ien megfogadtak, hogy augusztus 20 után még tovább fokozzák a versenyt az építkezés határidejének megrövidítéséért. Jövő évi jó termését alapozza meg a hösszüteSeki állami gazdaság A jövő évi bő termés alapjait rakják le állami gazdaságaink, amikor idejében hozzákezdenek az őszi munkák elvégzéséhez. Tudják azt Hosszútelken. is, hogy csak úgy lehet bő termést betakarítani jövqre is, ha már most hozzákezdenék az S, őszi mélyszántáshoz, a vetés előkészítéséhez. A cséplés befejezése után, augusztus 2-án kezdtek hozzá a vetőszántáshoz. Egy gőzeke pedig augusztus linón kezdett hozzá a mélyszántáshoz. Hiba volt azonban az, hogy a szántás megkezdése előtt nem gondoskodtak a tarló lelakarítá- sáról. A kombájnnal aratott térülőién ugyanis a szalma még széjjel volt. A munkák gyors elvégzése érdekében erőgépre erősített favillákkal szedik fel a szalmát, így elérték, hogy egy’ nap alatt 30 kát. holdról tudják lehordani a szalmát, két ember segítségével. Eddig ugyanezt a munkát 12 pár fogattal és 24 emberrel végezték. Ez az eljárás hozzásegíLette a is. Iiötegyánban például Borbély elv társ, a tanácselnök rendszeresen kijárt a bikazugi tanyarészre s ott esti kisgyüléseken ismerteti a dolgozó parasztokkal a termelőcsoport alapszabályait. Nem kis része van abban, hogy olt a dolgozó parasztok termelőcsoport alakításán fáradoznak. Természetes, ez nem egyetlen módja a segazdaság dolgozóit ahhoz, hogy a Minisztertanács állal megszabott határidőket pontosan be tudják tartani. Két műszakban szervezték meg a szántást. így augusztus 23-ig 309 kai. hold vetőszántást és 99 kai. hold őszi mélyszántást végezlek el. Jelentős megtakarítást érnek el azzal is, hogy a gőzekéhez erőgéppel huzatják ki a szükséges szenet és a víz- mennyiséget. Eddig 10 ökör és 10 ember volt szükséges, hogy elegendő vizet és szénmennyiséget szállítson az erőgéphez. De így is megtörtént sok esetben, hogy vízhiány, vagy' szénhiány miatt többórás gépkiesés volt. Ezt most teljesen megszüntették. Ezekhez az eredményekhez nagyban hozzájárult a gépkap- csolásolc alkalmazása is. Jelentős üzemanyag megtakarítást érnek el például azzal, hogy egy» erőgép után nem hattagú rögtö- rőt állítanak, hanem 12 tagút gítésnek. Nem marad el ott sem az eredmény, ahol szemléltető módon faliújságokon ismerteti a tanács a tszcs eredményeit, kisgvű- lésieket szerveznek, népszerűsítik az új belépőket s a végrehajtó bizottsági üléseken is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Természetesen a legelső feladat úgy nevelni tanácstagjainkat, hogy azok Egy hattagú rögtörővei 30 hold felszántásához 90 kg üzemanyag szükséges. Most a ’gépeket ös*- szekapcsolják és 75 kai. hold feltöréséhez mindössze 120 kg üzemanyag szükséges. így nemcsak idői takarítanak meg. hanem nagymennyiségű üzemanyagot is. A gazdaságnak nem szabad ezeknél az eredményeknél megállni. Már eddig is, nagyobb eredményeket értek v olna el, ha a traktorosok közölt a verseny mozgalmai kiszélesítik. Nagyobb gondot kelj fordítania magának a gépcsoport vezetőjének, Együd Imrének is, a versenymozgalom fejlesztésére, a jó eredmények népszerűsítésére. A dolgozók közötti párosver senye- kel minden héten értékeljék s az elért eredményeket népszerűsítsék a gazdaság dolgozói között így érhetik el a gazdaságban, hogy' a Minisztertanács határozatában megjelölt határidőre, illetve határidő előtt elvégezzék az őszi munkákat. (Lipcséi) a közös gazdálkodás élharcosaivá váljanak. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak tehát a begyűjtési és az őszi betakarítási munka mellett fokozottan foglalkozni kell a tszcs-fejlesztéssel is. Jó munkájuktól függ, hogy megyénkben a nagyüzemi gazdálkodás ismét egy hatalmas lépéssel előbbre jusson.
