Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
l»r>2 wuiia!»« S., vasárnap 5 WUoASúi&k Hé*%e lag^arSeánhcg^escii noiii lehet máttmlrangii kérdés a he^igjtés A mezőkovácsházi járás hosz- szalil) idő óla utolsó helyen vau begyűjtési 'versenybe«. Eredményén, hogy ezideig nem sikerüli javítani, nem kis része van abban a kaszapert, végegyházi, de különösen a magyarbánhegyesi tanács, jobban mondva a tanácselnökök megalkuvó munkájának. Ha a begyűjtés állásáról érdeklődünk a magyarbánhegyesi tanácsnál, azt hinnénk, hogy minden rendben van. Csaknem sértődve mondják, hogy »mit akarnak, hisz tegnap is 9 vagonnal gyűjtöttünk be. Nem is vagyunk már az utolsók a községek közötti versenyben«. Gyenge vigasz ez azonban, ha ezt nézzük, hogy 70 százalékát csépelték el a gabonájuknak, ezzel szemben a begyűjtési tervük teljesítése az 50 «zázalékoL sem éri eL Hogy ez miért történt meg Ma- gyarbánhcgycsesi, nem magyarázható a terméseredményekkel, hisz ott sem volt az kevesebb, mint a járás bármelyik községében. De az sem elfogadható, hogy a dolgozó parasztok talán olt mások lennének, nem látnák a beadás teljesítésének fonlosságáL Többen vannak ott is olyanok, mint Kovács Ülés 14 holdas. Kovács István IS holdas. Nagy Péter 8 holdas dolgozó parasztok. akik nemcsak íclje- ---------------------------------------— s í ették, de túl is teljesítették baadasi ikíK 'h /eüsé iikeE. Ahelyett azonban, hogy a tanács ezekre a példamutatókra támaszkodna, széles körben tudatosítaná, faliújságon, versenyláblán népszerűsítené őket, igyekezne szélesíteni, kialakítani azt a közhangulatot, melyben szégyen az állammal szembeni kötelezettség nem teljesítése, ehelyett egy nótát fúj a nem teljesítőkkel. Különböző megállapításai vannak a tanácsnak, hogy »menne ill a begyűjtés, csak engednék a kenyérsütést, megadta volna aSZÖVOSZ a péküzemnek a működési engedélyt«. Nem veszik azonban észre, hogy ezek a hangok az olyan hanyag nem teljesítőktől" erednek, mini Móra Jánosué, Újlaki Lajos, akiket a községben mindenki feketézőnek ismer. És valószínű, ha ezeknél, de a többi nem teljesítőknél is megnéznék az utóbbi hónapok őrlési mennyiségéi, meglátná abból a tanács, hogy nem küzdenek »kenyérgonddal«. Erre azonban a magyarbán- hegycsi tanácsnál a vb-clnöknek, de a vb-lilkámak sincs ideje. Nincs arra sem, hogy jobban ellenőrizzék s egyben segítsék a begyüjlési nyilvántartók munkájút. Este 5—6 órakor már ritkán lehet a tanácselnököt a tanácsházán bent találni, de annál sűrűbben a kocsmában, ahol az egész napnak a »búját« az ilaiban akarja levezetni. Természetesen ebből adódik aztán, hogy elhanyagolja a község ügyeit, nem tudja 'a munkát irányítani, nem gazdája annak. Keveset tesz a tanácselnök a begyűjtés érdekében is, szabad folyására engedi a dolgokat, arra várnak, hogy a járási tanácstól kintlévők oldják meg helyettük a feladatokat A magyarbánhegyesi tanács, hogy mennyire nem tekinti elsődleges munkájának a beadás teljesítését, mennyire nem végzett és végez e téren felvilágo- gositó munkát, mutatja az is, hogy a tanácstagot között 3« nemid jc< Kő van. De adósa maradt államunknak B. Kiss Lajos párttag is, aid a begyűjtési állandó bizottság elnöke Koplyás György, aki a végrehajtó bizottság tagja, 25-én elcsépelt, de 28-án még nem teljesítette 8 mázsa beadását. Ahelyett azonban, hogy a tanács a törvény betartását, példamutatást megkövetelné. szabadjára engedi a dolgokat, úgy van vele, hogy »majd lesz valahogy«. Megalkuvó munkájukat mutatja az is, hogy az 5 százalékos felemeléseket is csak hétfőn kezdték meg, de nem követte ezt az elszámoltatás, az még csak mintegy hetven helyen volt. Hogy aztán eleget teltek-« beadási kötelezettségüknek, akiket elszámoltatlak, azt a tanács nyilvántartásából senki sem tudni megállapítani. Bizonyos, hogy/ a törvényt semmibe vették, hisz a 166 hátralékosnál csak két esetben vetetlek ki kártérítést. Nem csoda ezek után, hogy Ma- g>arbánhegy esen állandóan emelkedik a beadást nemteljesítők száma, tág terej, ad ennek a*tanács, elsősorban Ácsai József felelőtlen, megalkuvó munkája, a ■begyüjlési rendelet semmibevevése, ami nem egyéb, mint az ellenség, a kulákság és a klérus előtti meghátrálás. Itt az ideje, hogy • járási tanács ue Imnvjtra tovább szemet a magyarba nh«- gyesi események fölött, hanem vonja felelősségre a dolgozó nép bizalmával visszaélő tanácselnököt és teremtsen rendet a begyüjlési munkában. Ne engedjék tovább meg azt, hogy mint özv. Bartali Lajosné, Kot- rocző Viktória, Tóth Sándor, de a többiek is, ne teljesítsék hazafias kötelezettségüket Hiszen az ő részükre is a jelen biztosította azt, hogy családjuk katonaliszt üzemi munkás lehet A község új létesítményeit, az ártézikutakat, napköziolthomt, villanyt ők is úgy használhatják, mint a többiek, ugyanúgy vásárolhatják szabadon a közszükségleti iparcikkeket Náluk, de senkinél sem lehet másodrangú kérdés az állammal szembeni kötelezettség teljesítése. ' •— f. s. — Tizenhét mássa húsa egy holdon .. • Idős Bánfi Istvánék brigádjában öt holdról 17 mázsás átlagtermést takarítottak be. Hamar híre ment ennek, nemcsak a tsz- ben, egész Kaszaperen. Igaz, hogy még zölden is többet ígért, mint a mellette lévő táblák, de hogy ennyivel több lesz, arra még Bánfi elvtárs sem számított Nem hullott az ölükbe ez pz eredmény, megdolgoztak érte, megadták a földnek a kellő munkát, úgy, ahogy azt Bánfi elvers a brosúrákból olvasta. Mert jóbarálja lett a betű, mióta Iszcs- tag. A szovjet módszerekkel ismerkedik, alkalmazza is őket s lám mi lesz belőle. —, jóval nagyobb termés. Az ősszel sok vita volt még a brigádban is az új módszeren. A többi brigád földjén középmélyen szántónak, náluk Vízhányó Péter 25 cm-es mélyszántást végzett Aztán rögtörő vei mentek a földre. Az egyik darabon egyszer, a másik darabon kétszer rögtönöztek. Egy 5 holdas táblán «meg tárcsáztak is. Ide vetették aztán kereszlsorosan a búzát. Bizony volt olyan vélemény, kár ennyi munkát végezni, úgyis olyan sokba kerül a gépállomás.., Bánfi elvlárs akkor csak úgy szóval tudta bizonygatni, hogy megéri, de a kelésnél már a gyakorlat is megmutatta. Sokkal egyenletesebben kelt a kereszlsoros búza a meglárcsázott földben. Jobban is fejlődött s a következő hónapok egymásután bizonyították, — jól számolt Bánfi elvtárs. A keresztsorú búza állandóan nagyobb volt s a nyár ékjén, az esőden napokban, amikor sárgulni kezdett már a 'búzák töve, az övé még kündig eleven zöld volt A mélyen szántott földön nem fogott ki a szárazság Persze, megtette a magáét, a tavaszi hengerezés, meg a műtrágyázás is. Aratásnál külön aratta a kombájn ezt a darabok 2000 négy-: szögölről 22 mázsa 40 kg búza jött le. 17 mázsát jelent ez holdanként. Most már a gyakorlatban is kiszámította Bánfi elvtárs, érdemes volt úgy dolgozni A röglörözésért, a tárcsázásért, a kereszlsorú vetésért 46 kilőval löbb búzát fizetnek holdanként a gépállomásnak. Telik ez. közel 5 mázsás terméstöbblet van Most már látják a brigádtagok, megérte a munkát Bánfi elvtárs úgy tervezi, jövőre mind a 85 hold búzát, ami a brigádra jut, keresztsorosan vetik, jól előkészített földbe. Elgondolkozik, ahogy erről a tervéről beszél' Nyolcvanöt holdon vetek... új módszerrel, 17 mázsás búzát takaríthatok be... milyen más is az élet., soha az egyéni parcellán ilyet nem tehettem volna. Az amerikai imperialisták ismét kolorádó- bogarakat terjesztenek Csehszlovákiában Prága. (TASZSZ) A »Rudé Prá- vo« szerkesztőségi cikkében hívja fel a csehszlovák mezőgazdaság dolgozóit, hogy fokozzák a harodfc a burgonya kártevője, a kolorádó bogén ellen. »Az amerikai imperialisták — mint a múlt évben — az idén «megpróbálják e bogár wgitségével elpusztítani a burgonyát földjeinken« — Írja a lap. A lap rámutat, hogy Nyugat- Németország amerikai megszól Iáéi öveaetéve-l határos övezeteken iemét koJocádó-hog arakkal töltött dobozkákat és asábocskákat találnak. A cséplési verseny megjavításáért Cséptómmikősamkoii múlik most az, hogy a csépiéit befejezz ük-e augusztus 14-re, megszerezz úk-e megyénknek a szabadpiacot, inár az alkotmány ünnepe előtt. Rajtuk is múlik,hogy alkotmányunkat a jól végzett munkával ün nepel j ük-e, vagy lemaradunk a válir’ás teljesítésében. Cséplőmunkásaink jórésze megértette ezt, mutatja ezt a eséplés egyre gyorsuló üteme, az, hogy vannak olyan munkacsapatok, mint pl. a dobozi Fekete-munkacsapat, amely négyes géppel naponta átlagosan 170 mázsát csépel. De hiba volna az, ha csak az eredményeket látnánk, ha mellettük nem látnánk meg a hibákat is. Ha azt hinnénk a jó példák után, hogy minden rendjén megy, nincs már semmi tennivaló a eséplés meggyorsílása érdekében. Van olyan járásunk, mint pl. a mezőkovácsházi járás, ahol az elmúlt héten a gépek átlagos teljesítménye alig haladta meg a 100 mázsát s megyénkben nem kevés a normát nem teljesítő cséplőbrigádok száma. Ezeknek a hibáknak egyik gyökere az, hogy tanácsaink nem segítik a cséplőmunkások versenyét, új eredmények elérését a verseny állandó, jó értékelésével. S ha értékelik is az eredményeket, nem ismertetik azt rendszeresen a cséplőgépek dolgozóival A gyulai járásban Két- egyházán és Gyulaváriban például nem ismertetik állandóan az elért eredményeket, azt, hogy a gépek versenyében ki az első s így nem is fokozódik a lendület. Hiszen a gépele dolgozói éppen azért, mert nem ismerik az eredményeket, nem tudják, hogyan javítsák még munkájukat, mennyit kell csépelniük ahhoz, hogy az élenjárók nyomába érjenek. Nem törekednek a tegnapi eredmények túlszárnyalására, nem indul nemes vetélkedés a legjobbak közölt. Nem egy helyen arra hivatkoznak a tanácsnál, «nem érünk rá ezzel is foglalkozni», de ugyanakkor nem veszik igénybe a segítséget sem. Kötegyánban például az MNDSZ-asszonyok vállalták, hogy naponta rendszeresen meglátogatják a gépeket, ismertetik a tanáccsal a napi eredményt * másnap * gépnél beszámolnak arról, melyik gép hányadik helyen áll, mennyit teljesített. A tanács azon tűin visz- szautasílolla ezt a segítséget Ezek a tanácsok az ér lé lórié* elhanyagolásával gálát raknak a csépíőmunkások len dü tele elé. ahelyett, hogy előre segítenék hátrál látják az eredményekei- Nem értékelik rendszeresen az eredményeket, így nem is ismerik fel a jó munkamódszereket, nem tudják azokat, mint követendő példái széles körben ismertetni Nem kisebb hilm az sem, hogy a csépíőmunkások maguk sem ismerik a versenyfeltételeket, bár a gépek felelős vezetői, vagy a brigádvezetők aláírták a verseny- vállalásokat, nem mondták el a dolgozóknak, mit jelent a normák túlleljef.ltése. így azután nem is válhatott a verseny minden brigád szívügyévé. Nem ismertették azt sem kellően, hogy az élenjáró brigádok milyen jutalmat kaphatnak a jól végzett mun ka után azon felül, hogy keresetük is jóval magasabb lesz. A feladat tanácsainknál az értékelés megjavítása, s ez ne csak a rersenybizoUság elnökének munkája legyen, hanem váljon az egész mezőgazdasági állandó bizottság feladatává. A tanácselnökök pedig ellenőrizzék ezt állandóan, A jó ellenőrzés pedig nyilván nem az, hogy megnézik a gépeket, hogy megy a munka, ahhoz hoz-, záfartozik a versenyértékelés állandó ellenőrzése is. A gépekhez beosztott népnevelők feladata pedig nemcsak az, hogy a .dpi gozó parasztokkal ismertessék«» gyors beadás fontosságú', élői yeii népne, élőmunkát a munka csapa ton belül is végezni kell. Népnevelőink, brigúdvezelüink feladata, hogy ismertessék a dolgozókkal: az ország három legjobb munkacsapata 8006, 6000 és 4000 forintos, a megye öt legjobb munkacsapata 4000, 3000, 2000. 1500 és 1000 forintos jutalmakat kap a gépkereseten felül Mindez fontos ahhoz, hogy tneg- gvorsíísuk, még jobbá tegyük a cséplési rrmn' á', melynek gyors befejezése egyik feltétele annak, hogy elsők közé kerüljünk az országos begyűjtési versenyben. A Molnár és Fekete család ferret belépnek a tszcs-be Népnevelőm un] óink' során eljutottunk4 Gyomén az endrődi' batárdülőn levő cséplőgéphez is, ahol 6—12 holdas dolgozó parasztok csépeltet!]; gabona j uk.it. Ott mondották többen, hogy1 b© akarnak lépni d ts*c*-be. Még nem' döntötték el, hogy milyen típusba és melyikbe, de tezes-tagote akarnak tenni, hogy könnyítsenek és wed-1 ménveaefobé tegyék? munkájukat. A belépők szándék iin.uk a két Molnár-család meg Fekete Jánoséi; adtai;' legjobban hangot, Inin’S mondották, ők, meg a. többiek már régét* fogvaibozraak a. dologgal, már az elmúl# esztendőben is be akartak lépni, de rosszindulatú szóm•zédjük, özv. Saé-t fceiy Istvánná annyi-» ra ijesztgette, rémit- grtte őket mindenfélével hogy akkori Imii: nem mertek belépni. Most egy esztendő1 múltával látják, hogy az ijaszgetésekből semmi sem vált be; sőt, akik nem hallgattok rá és beléptek, jobb sorsuk van. Ezek példáján határozták el, hogy mos# már ők sem várnak»- Szándélcuk azonban ismét özv. Székely Istvánná fülek® jutott, aki menten nekilátott a teegö iré.'gerésél «et — toMegdöglötok ében, ha beléptek a tszes- be. Szem bek Spiele bemneteket« — fenyegetőzik maga1 ól 1 i el, ve Székelynó a belép-, ni szándékozók felé. Mi bátorít©1 b>k őket. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen kezdeményező dolgozó parasztokat tel keli karolni, bátorítani őket, wegmagygjáziii az ellenség szándékát. Mi népnevelők el is határoztuk. szólunk a pártveagtőségiKik, n© hagyja maguk»* a belépni szándékozókat, fingét*® nekik e akkor megindulnak: ©); 'bátran saját lábukon is. Imre Janosné elvtársiéi oépne elő, a napköziotthoa d© go- zöj* mindjárt értesítette is Me£ywi eäv- társat, n helyi párt- bizottság titka á . Lehívta a figyeli)iát a habár-dűlői dolga zó parasztok szándékára. Daraokis Lajosa* levelező, 43toem&.
