Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-16 / 165. szám

AZ HD P B É K É SH fi GYEI PÁRTÍIZ OTTSÁGÁN A K LA PJA 1952 JULIUS 16, SZERDA Ára SO fitter VllL ÉVFOLYAM, 165 SZÁM A pártakh'va-hálózafról Egésznapos műsort adott Füzese yarmaton a DISZ „Balassa' tánccsoport A kulák elleni harc megyénkben Diósi István 37 holdas dombegy- jházi kulák nem aratta le idejében a Lúzáját, igy húszszázalékos szem­veszteséget okozott. Jónéhány má­jasát rabolt el így a dolgozók ke­nyeréből. Ilyen szabotálásról jó­formán naponta hallunk és nera- tesak azért, mart a kulák ma éle­sebben támad, mint valaha. Hogy támadása, szabotálása sok esetben nem sikertelen, azt tükrözi az is, hogy tanácsaink nem ellenőrzik kel­lően a kulákokat, sőt nem ©gy eset­ben éppen a tanácsainknál meg­mutatkozó lazaság az, mely az el­lenség malmára hajtja a vizet. Horváth elvtárs a Központi Veze­tőség június 27—28-i ülésén elmon­dotta: »Az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyilvánulási for­mája az a megengedhetetlen libe­ralizmus, amelyet a falusi párt-' és tanáossaerveink nagy része a kulákokkal szemben tanúsít.. . Nem nevezhető másnak, mint az osz­tályérzék ©ltompulásának az a gya­korlat, hogy gyakran a kulák be­adási terheit hárítják át a dolgozó parasztok vállaira, ahelyett, hogy érvényt szereznének államunk ren­dé ke- é -cinek, an elvek tudvalevőleg a dolgozó parasztokat védik a kó­lákkal szemben és nem ímegfordit- *»« - Hogy ez a hiba mennyire «Agr an megyénkben is, számos te­rületen, arra igen sok példát le­hetne felhozni. Vegyük a sertésbe­adást. Megyénk a sertéebeadásban való lemaradásáért került először (a második, azután a harmadik hely­re az országos versenyben. íls ab­ban, hogy ennyiie elmaradtunk, nem kis része volt annak a tűrhe­tetlen lazaságnak, amivel tanácsa­ink a kulákolc eertésbeadását ke­séitek. Vésztőn . például egy Ko­máromi nevű kuláknak átvevésre alkalmas hizója van, mégis csak augusztusra kötelezték beadásra, fcözb n ffrámos dolgozó parasztnak júliusra írták elő a teljesítőét. Ha- eonló a helyzet a dévaványai ta- tócsnál, ahol a lculákok egy részét pónzbeni megváltásra kötelezték, vagy még arra sem s a dolgozó parasztokra nem egyszer jogtala­nul vetették ki a 1a adást, hogy azt a kulák helyett teljesítse. Az ilyen helyeken a tanács az el­lenség munkáját könnyíti, szem­bekerül a becsületes dolgozókkal, de természetesen nincs a kulák előtt aem tekintélye. Szeghalmon példá­id, ahol a kulákokat nem kötelezték beadásra s ha kötelezték is, nem ellenőrizték szigorúan a teljesí­tést, egyik-másik lculák be sem megy a tanácsházára, ha beidézik. S az ilyen példák bizony nem va­lami serkentően hatnak a tervek teljesítésére. Mert milyen jogon is lép föl a kulákokkal (megalkuvó ta­nács a nem teljesítő dolgozó pa­raszt ellen? Nyilván nem sok te­kintélye lesz a dolgozó pa-. faszt előtt s az nyugodtan mond­hatja: a kuláknak, akinek jóval több van, nem kell beadni, miért kellene akkor nekem? Nem egyszer találkozhatunk ta­nácsainknál olyan érvekkel is, hogy nem vetettünk ki rá beadást, mer* ennek a kuláknak nincs már sem­mijei Közben a vizsgálatoknál ki­derül, hogy 3—4 sertése hízik a földalatti ólban, vagy éppen meg- tévesztett dolgozó parasztok udva­rán. Nem kevésbbé helytelen nézet az sem, amikor egyes tanácsoknál úgy vélekednek: nálunk a kulák már megszelídült, szólni som mer, el is végzi munkáját idejében, talán még jobban is, mint a dolgozó parasztok. Et őt az «elmélettő.» csak egy lépés az, hogy ha ilyen sze­líd a ku'ák, nem is keli elenőrizni. így történik meg azután, mire ész­reveszik a szabotálását, például az aratásban, már 20—25 százalékos lesz a szempergés. Nem egy esetben megfeledkez­nek tanácsaink a kulák ellenőrzé­séről, de ha rá is jönnek valame­lyik szabotálásra, nem lep'ezik azt le eléggé a dolgozó parasztok előtt. Nem magyarázzák meg — és ez nemcsak tanácsaink, liánéin páit- szervezeteink hibája is — eléggé a dolgozó parasztoknak, hogy a szabotáló kulák személyesen is el­lenségük. Pl., ha a kuCák nem te je­síti beadását, akkor nem kap sza­badpiacot ő sem, a terményei ér­tékesítésére s így ha egy-egy köz­ségben a kulákra hallgatva elma­radnak a tervteljesítéssel, sok ezer forintra mono kárt jelent ez ar köz­ségnek. De ellensége a kulák a dolgozó pamsztnak akkor is, ami­kor szabotálva az aratást, a növény- ápolási munkát, annak elhanyagolá­sára biztatja a dolgozó parasztot is. Az a paraszt, aki a kulákra hall­gatva harmadszor már nem ka­póiba meg a kukoricáját, legalább 3—4 mázsával kevesebbet takarít 'be s ha elhanyagolja a negyedszer! kapálást, ez újabb 2—3 mázsával jelent kevesebbet. Meg lenne ebből a kukoricából a beadásra való is, a szabadpiacra való Í3 s nyilván nem találna talajra a ku’áknak az az érve, hogy nem lehet teljesíteni a beadást. De nemcsak azt nem mutatják be pártszervezeteink és tanácsaink, hogyan károsítja meg a kulák személyesen is a dolgozó pa­rasztokat, azt sem leplezik le, hogy a mostani «szelíd kulák» hogyan gyötörte meg béreseit a múltban, hogyan gazdagodott azok verejté­kén. Nem egy olyan dolgozó pa­raszt van, áld erről igen sok;.t tudna beszélni, aki el tudná mondani, hogyan bánt a múltban cselédeivel ■a kulák s ha ezt egyre többet el­mondanák a dolgozó parasztoknak, egyre világosabban látnák, hogy az ilyen emberek nem változnak* mpg s esküdt ellenségei maradnak a dolgozóknak továbbra is, s se­gítő barátai Titónak, as amerikai imperialistáknak, akik visazasegíts- nék régi módjára. Pártszervezeteink és tanácsaink felelőssége egyformán nagy a ku- lákok elleni haro elhanyagolásában- íls az, hogy nem harcolunk eléggé következel©sen a kulákok ellen, az önelégültség egyik legbiztosabb je­le. Nem egy helyen hanyagolják el nálunk a répr.evelőmunkát. Nem­csak. tanácsainknál, de pártszerve­zeteinknél is vannak olyan vélemé­nyek, hogy a rendeletek ismertetése nem állandó munka, megnyertük mi már a parasztokat és a rendele­tek végső soron beszélnek önma­gukért is. Az ilyen véleményekből A Viczián-cséplömunkacsapat párosversenyre hívta a Pribolyszki-munkacsapatot Melegen süt a júliusi nap. Nagy megyer>en az I-es típusú, »Uj Barázda« tszcs-ben a békés­csabai gépállomás 1225 mm-es cséplőgépébe egymás után ereszti bele a kévéket Kovács András etető. Ebédidő van. Leállnak, odajönnek a cséplőmunkások a 4 múlt évben is ötödik lett a megyében a cséplők közötti versenyben a Viczián munkacsapat, most is megvan az előfeltétele a jó munkának, annak, hogy elsők közölt legyünk. De, hogy volt akkor? Vállalást tettek, naponta értékelték az eredményeket, ki­írták a verseny táblára, mindenki tudta, hogyan állnak, hányadik helyen vannak a gépállomás töb­amennyit tegnap tettek, ma annyi nem elég és holnap még többet kell cse- lekedniök. A koreaiak is nap, mint nap többet tesznek értük.. Ezeket beszélték meg az ebéd utáni rövid pihenőben, amikor Viczián Mihály munkacsapalve- »ető értékelte a félnapi munkát Majd egymásután tettek ígérete­ket, hogy úgy dolgoznak mind­annyian, minél hamarább elcsé­peljék a gabonát, a dolgozó nép asztalára kerüljön az a legki­sebb szemveszteség nélkül gép farához. Na, mi az első fél­napi eredmény? — kérdik töb­ben Viczián Mihály munkacsa- patvezetőtőL 80 mázisa. Kisebb zavarok voltak még most a gép beállításánál, tisztításnál Ezzel nem elégedhetünk meg. Javítani kell eredményeinket bi gépei közötti versenyben. Azt akkor értük, családjaikért, a ko­reaiakért, a békéért tették. A feladatok most sem kiseb­bek, a béke megvédésében sem. Kollai József, Hatvani Lukácsné, Medovarszki Mária, Liplák György — és a többiek — vala­mennyien tudják, hogy Összegezik a vállalásokat, egyetértenek abban, hogy az eredmény eléréséhez mindany- nyiok, az egész gépkollelclíva jó munkája szükséges. Ez jut ki­fejezésre abban a vállalásban, melyben Pribojszki Mátyás mun­kacsapatát párosversenyre híviák ki, egyben felkérték a megye, összes cséplőgépeit, hogy kezd­jenek ennek alapján párosver­senyt, induljanak harcba min­den szem gabonáért, a napi nor-1 mák túlteljesítéséért. Az 12*5 mm-es cséplőgéppel a napi norma szerinti 12S máxsa helyett 160 mázsát esépetneh el, a megengedett szemveszteséget 5.5 száza'ékról 3 százalékra szőrűjük) le, az üzemanyagfogyaszlást po< dág 5 százalékkal csökkentik. Felvilágosító munkán pedig el­érik azt, hogy azok a dolgozói parasztok, ahol csépelnek, egye, nesen a géptől viszik a begyüj- tőhelyre a gabonájukat, 100 szá­zalékig teljesítik beadási kötele­zettségüket. A sajtót rendszere­sen, naponta elolvassák, értéke­lik annak egyes cikkeit, leleple­zik az oszlályellenség esetleges aknamunkáját, naponként, de minden mázsálás ulán kiírják as teljesítményeket, — hangzik a Viczián munkacsapat versenyvál­lalása. És közben újra felbúg a HoP- herr-traktor, a cséplőszekrényt porfelleg veszi körül, újra folya­matosan engedik bele a teltsze­mű búzakévéket, harcba indul a Viczián munkacsapat, cscplésfc napi tervének 128 százalékos tel­jesüléséért, a cséplőgépek közötti» első helyért. — farkas —. Hegedűs Gáspár dolgozó paraszt a hazáért Hegedűs Gáspár hatholdas endrődi dolgozó paraszt közvetlen a géptől jóval túlteljesí­tette kenyérgabonabeadási kötelezettségét Három mázsa búza helyett 8 mázsa 76 kilót vitt 1*^ vagyis 259 százalékot teljesített Mikor a búzát beszállította, ehnondotta: azért teljesíti ennyi­vel túl kötelezettségét, mert a fia a néphadseregünk tagja A néphadsereg a mi békénket, al­kotó munkánkat védelmezi De viszonozni kell a munkásosztály segítségét is, mely mind több gépet ad a mezőgazdaságnak, ö is gépi munkával ért el 13 mázsa búzatermést hol­danként. Ezért igyekszik ő minél több gabonát adni a hazának. Dicséretet érdemelnek az úttörő pajtások a kalászszedésért A végegyház} »Szabadság« tszcs-ben az aratási befejezték és 11-én már hozzákezdtek a csépi és i munkához. Az aratásban egyes munkacsapotok 150 százalékon is túlteljesítették a napi átlagot. A »Rákosi« munkacsapat 120 és 130 százalék kö­zött volt, mig a »Zalka Máté« munkacsapat 153 százalékos eredményt is elért Több esetben meg­történt az is, hogy reggel hét órától este tíz órá­ig dolgoztak. Dicséretet érdemelnek az úttörő paj­tások, akik hal óra alatt 24 holdon szedték össze a kalászokat és sokat segítettek ezzel a csoport­nak. Jó munkát végzett a pajtások között Hala- di Erzsébet, Gieslti Ilon«, Bajusz Mária, Bajusz Klára, Medvegy Anna, Az idősebb elvtérsak a cséplés alatt a gyapotot egyelik, hogy semmi fenn­akadás ne legyön a munkában. Poszté« Piroska, Végegyháza. A brigádok versenyre hívták egymást a hordás és cséplés elvégzésére Befejeztük a« árpa, búza aratását, 75 százalékát ké ikaszávsl, 25 százalékát pedig géppel végeztük, A búza behordását 14-éa kezdtük meg, egyben a csóplést is. A brigádok versenyre hívták ki egy­mást a hordás és a cséplés 'elvégzésére. A »Parti- zóna-brigád vállalta azt, hogy gyors ütemben dol­gozik és minden szem gabonáért harcol. A »Pfetőfi«-forigád! vállalta azt, hogy a koreai béka megvédéséi» a csóplést a leggyorsabb ütemtien, fáradságot nem ismerve végzik ©1. A beadásunkat 100 százalékra teljesítjük, egyenesen a géplőL Megkezdtük a tarlóhántást és a másodvetést is, Simonka Tivadar Ké tégy háza, »Népköztársaság«, tsz. következik a politikai munka lebe­csülése, a nevelőmunka lebeqsuéee pedig, — mint ahogy arra Hor­váth élvtárs is figyelmeztet ben­nünket, — elkerülhetetlenül az el­lenség ellen vívott haro, az éberség gyengüléséhez vezet Súlyos hibák özek megyénkben s terveink telje­sítésének gátlóivá válnak ©gyre in­kább. Meg kell érteniük tanácsa­inknak: a nyári munkák, aa új tér mén y bég y ü j tés csak akkor lehet sikeres, ha következetesen és éle­sen harcolnak a kulákok el len, párt­szervezeteink pedig tegyék központi feladattá ennek állandó e'onőrzé- sét, az ositályellenség következetes, szívós leleplezését.

Next

/
Thumbnails
Contents