Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-13 / 163. szám
2 1*52 juft** 1$, rtuarmp [/LUa-isaifrU Plépe Berlinben hatszázezer ember lelkes tömegtüntetésen ünnepelte a szocializmus építésének megkezdését Berlin- (MTI) A Német Szocialista Egytégpárt második páríérte- jBezletének küldőt oi és a konferencián részvevő külföldi vendegek pénteken, dé'előt^ megkoszorúzták a szovjet hő Ők berlini emlékművét. A pártéífekezlet pénteki ülésén Alexander Zawsdski elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Poli- fckai Bizottságának fogja, a Lengyel Köztársaság miniszterelnök- helyetteao hangoztatta, hogy a népi demokratikus államo-kut, — amelyek a Szovjetunió vezette béke- táborban eddig is együttműköditek a Német Demokraták»»» Köztársasággal, — most újabb elszakíthatatlan kötelék, a aasoeializffliust építő országok, testvéri szolidaritása is összefűzi majd az első valóban demokratikus német állammal. A pártéi te kéziét pénteki ülésén megjelent Reimans» clvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke, akit Wilhelm Pieck elvtárs meleg szavakkal üdvözölt és a küldöttek nagy lelkesedéssel ünnepelték. Berlin lakossága pénteken délután hatalmas tüntető felvonulással fejezte ki ősszeforrotfeágái a Német Szocialista Egy&égpártfol. Az üzemek dolgozói zárt sorokban, zászlókkal és a terv teljesítésben elért eredményeiket hirdető táblákkal vonultak el a Marx-Enge is-téren lévő főtribün előtt. A hatalmas téren óriási tömeg szorongott, amikor Hans elvtárs, a Német Szociali t% Egyeégpáit nagy- berlini bizottságainak első titkára megnyitotta az ünnepi nagygyűlést. Jendretzky elvtárs hangsúlyozta, hogy a német nép képviselőinek százezrei ezzel a törhetett«*», erőt sugárzó tüntetéssel tesznek hitet a Német Szocialista. Egységpárt politikája, a béka, az egy- ;8g, az építés, a szocializmus politikája és a megingathatatlan német-szovjet barátság mellett. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a Szovjetunió és a népi demokratikn® országok gazdag tapasztalataira támaszkodva törhetetlen erővel és fokozott éberséggel látnak hozzá a szocializnms felépítéséhez, az új, igazságos társadalom nx^; teremte rétes — mondotta. A német dolgozó nép képviselői páratlan lelkesedéssel ünnepelték a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának történelmi jelentőségű javaslatát, a szocializmus építésének megkezdését a Német Demokratikus Köztársaságban. Keszon hős védői a fegyverszüneti tárgyalások egy éve alatt közel 13 ezer főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek Koszon. Az »Uj Kína« hírügynökség különtndósitója Írja: A Kevzont véd&liuező népi egységek a koreai fegyverszüneti tárgyalások 12 hónapja alatt több- B7Á7. ellenséges támadáíft vertek vissza. Megsemmisítettek több mint 12.B00 ellenséges katonát és elpusztítottak, illetve megrongáltak ©ok repülőgépet, harckocsit és tövé r ség í lovagét. Keszon hősi védelmének töiteneA Ganz fclajogyar dolgozói pénteken gyűlést tartottak. A gyűlésen Pintár Vilmos, a gyár pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Elmondotta, hogy néhány nappal ezelőtt a huj óm u- hely dolgozóinak küldöttsége kereste fel a pártirodát 6 a dolgozóknak ázt a kérését tolmácsolta, kogy az üzem viselje ezután Ghe- Brghiu Dej elvlársnak, a román nép nagy' vezérének, a Romám Munkáspárt főtitkárának nevét. A beszéd után percekig zúgd fetpaaai ünnepelték a gyár dolgo- i a magyar és román nép meg- nthatatlan barátságát, kifejezésre juttatván azt á szilárd élhatáro-. zásukat, hogy még jobb munkával téten kiemelkedő az * győzelme® harc, amelyet a népi erők a Panmindz&ontól északkeletre fekvő 88.0-os magaslat birtokáért vívtak. 1952 márciusában az amerikai hadvezsetőség az »elit-alakúk»tunk« tekintett amerikai 1. tengerészgyalogos-hadosztályt vezényelte Fan- mindzson térségébe. Amerikai hírügynökségek jelentései szerint az Egyesült Nemzetek főparancsnokigyekeznek méltóknak bizonyulni Gheorghm Dej elvtárs nevére. A felszóla'érok során Bordi András sztabánovista szegecselő kijelentette: Javasolom, hogy mi, a Gheorghiu Dej üzem dolgozói, hívjuk ki szocialista munka versenyre a bukaresti Rákosi Mátyás fémárugyár dolgozóit Segítse ez a verseny is mindkét nép szocializmust épitő tervének végrehajtását, A gyár dolgozói hatalmas lelkesedéssel fogadták ©1 a fölhívást, majd elhatározták, bogy az ünnepségről táviratot küldenek a román nép nagy vezérének, Ghe- orghiu Dej elvtársn&k. «ága azokban a napokban első ízben függesztette í«4 a hírzárlatot és közölte, hogy az 1. tengerészgyalogos-hadosztályt Panmindzson térségében vonták Össze. Nyilván-1 való t az amerikaiak ezzel igyekeztek megfélemlíteni és arra kényszeríteni a koreai-kínai küldöttséget, bogy képte'en javaslatukat elfogadja. A népi erők azonban ezeket az úgynevezett selíteeaa- patokat« is megfutamították. 1952. május 9-éu az amerikai 1. tengerészgyalogos hadosztály — több repülőgép és harckocsi tárna- gátasával — öt századot indított támadásra Panmindzson tói keletre húzódó 159-es magaslat ellen. A népi erőknek a magaslatot védelmező két előretolt osztaga nyolc1 ellenséges támadást vert viasza. A 169-os magaslat ma is változatlanul a népi erők kezén van. Az ellenség egyetlen lépést sem. tudott előnyomulni. Pietro Nenninek ünnepélyesen átnyújtották a nemzetközi Sztálin-békedíjat Moszkva. (TASZSZ) Július 11-én a Kreml Szverdlov-termé' ben álnyujtották a nemzetközi Sztálin-békedíjat Pietro Neműnek, az Olasz Szocialista Párt főtitkárának, a világszerte ismert békeharcosnak. Giteorghíu Dej elvtárs nevét tűzték ki gyáruk homlokzatára a Ganz Hajógyár dolgozói KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Az amerikai megszállás következményei-.. Egy angolt honi földön elgázolt egy gépkocsi, vagy megvették, ntóu* meg kiróbótjáh. A te)'. éSkövctö ét fefktmeni&k. A károsult a bírósághoz fordilt. Re a bíróság m:tj$.ujadUi a teljesen indokolt éi jogos panasz megvizsgálását. Első pílb.mfásra hihetetlennek tűnik, hogy egy angol állompolgár nem szánéit hot « bíróság védőméns a saját országában. Pedig tökletesen ez a helyzet, akkor, Ka a jogsértő c.mirtkni. Erről tanúskodnak a »Times« olvasóinak a lup legutóbbi sss.imr.mban közzétett levelei. Az angol parliament már et második világháború, idején úgy mtezkedett, hogy az Angliáiban tartózkodó i m rikai haiamäk nem tartoznak az angol bíróságok hdtáefá&rébs. Bár m ír akkor elő- rebocsátoXák, hogy e törvény tételeit a hílsorú befejezése wf/m *legkésőbb hat hónapon belük félül kell vizsgálni, a törvény ■mind a mai napig valló -.atlítnid érvényben van. »Ei észen különös helyzet állt elő, — árjSi a aWimzsa-ken' A- Dowstm. — Elkövetett, bűnéért egyetlen. avmríhen katonát, sem. lehet átadni az angol bíró,ág utak az amerikai hatóságok külön engedélye nélkül«. Bowson hozzáteszi még, hogy amióta a törvény hatatyhm Van, üyen engedélyt mindössze egyízben adtak ki. Az Egyesült Áló rmok Angliában elszállásolt katonáénak bűntetteit mindjeidéig amerikai bíróságok vizsgálják ki Ennek 8 gyakorlatnak a köveiliezmém eire matat rá. O. Parsons levele, amely a »Times« június 4-i számiban jelent meg. A levét írója megállapítja, kegy igen erős id. gekkel kell rends kezvrfe a rmk az angolnák, aki amerikai bírósági főn. mámU a garázdát kodé amerikai katonák nzegbiitsié ét meri követelni. Az angol panaszai egy amerikai törvénnyel fenyegetik, amiig tízezer dáliros féms- b in letért, és tízévi börtönbüntetést helyez kiMlásba arra az esetre, ha a panaszos feljelentésében a legkisebb pontatlanságot i* követi ék Július 11-én délután az amerikaiak ismét bombázták Pbenjant Phenjan. (TASZSZ) Amerikai repülőgépek július 11-én délután újból barbár módon bomíbáz- ták és lőtték Phenjan városát. A két és félórás támadásban több, mint nyolcvan amerikai repülőgép vett részt A támadás során több, mint hatszáz különféle űrméretű bombát dobtak le. Az amerikai repülőgépek gép fegyver! űzzél árasztották el a város Lakónegyedeit és sok időzített bombát dobtak le. A légi koíózok lőtték a város nyugati részén fekvő bazárt Konszanri városrészben bombázták beké» dolgozók lakásait és « kórhó-1 zat 8 „Borba" beismerése a jugoszláv dolgaiéit szabotázsakcióiról 1852-ben Szófia. (BTA) Egyre nagyobb méreteket ölt a jugoszláv dolgozók harca Tito fasiszta rendszere ellen. A »Borba«, a Tilo-kfikk lapja július elsejei számában bevallja, hogy 1952-ben már eddig is számos szabolázs történt az üzemeknél, az építkezéseknél és a vidéki gazdaságokban. Bitóba városban egyetlen év alatt 46 szabotázsakciót hajlottak végre « dolgozók az ipari és kereskedelmi vállalatokban. As iráni sah ismét Mossad ikot bist a meg a kormány megalakításáról Teherán. (MTI) Mint az »AFP« jelenti, az iráni sah pénteken reggel aláírta azt a rendeletet.; amelynek értelmében isméi Mü- szadikot bízzák meg a kormány megalakításával. NEMZETKÖZI ÉLET Nines a világpolitikának olyan kérdése, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani Hatnapos tanácskozás után az elmúlt vasárnap Berlinben befejeződött a Béke Világtanács rendkívüli ülésszaka. A békét akaró egyszerű emberek hálásan gondolnak & Béke Világianács hatalmas munkájára és egyre lelkesebben, egyre nagyobb tömegekben harcolnak a Béke Világtanács jelszavainak megvalósításáért. Nem titok, miért sorakoznak egyre nagyobb tömegek a békemozgalom táborába: azért, mert a békemozgalom kifejezi valamennyi békeszerelő ember valódi vágyait és kívánságait, azért, mert járható utat mutat a béke megvédéséhez. A Béke Világ tanács mórt hozott határozatai arról tanúskodnak, hogy ez a nagytekiiiéfyú nemzetközi szervezet tisztán Útja: hoí vmrutk a nemzetközi helyzet legérzékenyebb portijai, hol vannak azok a parazsak, melyekből lángrálobbanhat a háború tüze és mH kell termiök az em- bermáh iáknak, hogy e parazsa- hat ellapossákA Béke Világtanács határozatai arról szólnak, hogyan * lehet békésen rendezni a német és a japán kérdést, hogyan lehet haladéktalanul befejezni a koreai háborút. Határozat született arról is, hogy ez év decemberében Bécsben összeül- a népek békekongresz- szusa. A Béke Világtanácsnak az a véleménye — és ebben az emberiség jobbik fele ért egyet a Béke Világtanáccsal —, hogy nincs olyan súlyos és bonyolult kérdés a világpolitikában, amelyet nem lehet békés tárgyalások útján megoldani. Ebr hez azonban az kell, hogy az egyszerű dolgozó emberek a világon mindenütt az eddiginél is áldozatosabban és tevékenyebben szánjanak síkra a békemozgalom célkitűzéseinek szolgálatában. A német kérdésről hozott határozat többek között ezt mondja: »A népek a következő hónapokban egyesült erővel meg tudják akadályozni a különszerződések ratifikálását, ki tudják harcolni a négyhatalmi értekezlet megtartását és el tudják érni, hogy ez az értekezlet békés megoldásra jusson a német, nép nemzeti léte és a népek biztonsága érdekében.« »A népek« — mondja a határozat és ezt mondja a koreai ó® a japán kérdésről szóló határozat is, — a ». éj eh jelen, Vk az', az erőt, amely képes arra, hogy megfékezze az agrasszorohat, tárgyalóasztalhoz kényszerítse őket a népek ereje az, amely — ha teljes nagyságban megmutatkozik — meghozza a lékéit, az emberiségnek. A japán kérdésről hozott határozat megmutatja azt az utat, amelyen a Távol-Kelet népeinek járni-ok kell, hogy felszámolhassák azt a háborús tűzfészket, amelyet az amerikai imperialisták Japánban hoztak létre távolkeleti imperialista céljaik szolgálatában. A koreai kérdésről hozott határozat arról beszél, hogyan kell harcolniuk a népeknek, hogy megmentsék a pusztulástól a hős koreai nép városait és falvait, hogy megvédjék az imperialista bérgyilkosoktól a védtelen, koreai nőket és gyermekeket 1 E határozatokat a népeknek kell végrehajtani ok. A békéért harcoló népek között ott vagyunk mi, magyarok is. A bélce számunkra is szent ügy, mert legdrágább kincsünk, szabadságunk és szocialista jövőnk védelmével függ össze. Az amerikai imperialisták és csatlósaik háborús tervei elsősorban a szabad országok, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen, irányulnak. Az imperialista háborús gyujtoga- tók minden népet te akanftk igázni, de a legjobban bennünket, az imperializmus rabságától megszabadult szabad népeket gyűlölnek. Ez azt jelenti, hogy a magunk front- szakaszán nekünk is tovább kell fokoznunk a harcot békénk, a világ békéjének megőrzéséért Vájjon nem kell-« fokozni harcunkat most, amikor Adenauer Nyugat-Német országában már folyik a zsol- d-oscsapatok szervezése? Vajjoi nem kéll-e fokoznunk harcunkat, amikor déli határainkon itt acsarkodik az imperialistái láncos kutyája, a fasiszta Tit« és bandája? Jobb munkával, (öbb f/wiilés- ml, harcos helytállással é; a lieht, Világ tanács határa: aláírták rm- radektnlm megva'ósík .sóval kelt harcolnunk a béléért, hogy de- ctm'terbrn, a népek Ié'.ekon- gresszusán a magyar nép l álca- harcának új, nagyszerű eredményeiről száanaUyusmiűe be. 1
