Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-11 / 161. szám
1052 Július 11, péntek- ViUciisawU héf*e Dombegyliázán se dédelgessék az ellenséget! Dombegyházán is mijidig meglehetősen nagy kozu tálat nyilvánult meg a kulákok iránt. Azért is, mert éhbéiért izzasztották, gürcöl- tet.ék cselédjeiket, napszámosaikat, de azért is, mert uzsorázták, szrpo- lyozták » kis- és középparasztokat. Az irántuk érzett engesztelheted en gyűlő e'et évrő.-évre szította az, hogy a kulákok kora tavasztól késő őszig széjjel ©resztet ék tanyá- jukból a tyúkokat, kacsákat, libákat, malacokat, csikókat, borjúkat « azok ebek harmincadjára tiporták, pusztították a kisparasztok termését, (mii amúgy is kevésnek bizonyult megélhetésükhöz. Andó Gergely 38 holdas kuiák is szerette a más földjén nevelni jószágjait. Volt is ne- kti a jó nagy csapat baromfin kívül 20-25 sertése, 6-7 szarvasmarhája. Hasonlóképpen Diósi Istvánnak 6 a többi 17 kuláknak. Diósi miután a Hoithy-fasisztáktól meg- (kapta a 40 hold vitézi telket, nagy rietve traktort és cséplőgépet vásárolt. Lehetett nyúzni a parasztokat és a ciéplőmunkásokat abban az időben. A földje megvan Andónak is léé Diósinak is, de jószágot most plég a törvény által előirt számban eem taitauak. Egyenesen nem nknrnak, mert igy könnyebben tudják a »szegénykulákot« játszani és a »nincs mit beadni« mögé bújva szabotálni. Szabotálnak is rendületlenül. kiég az elmúlt évi kenyérgabonával is hátralékban vannak, nem is beszélve az idei tojás, baromfi, tej, vágómarha és hízott értés hátralékukról. Sőt, a ezabotálásnál is tovább mennek. A levitézlett Diósi két fia nemiég kiszálltott három hold szépen kikelt, de a kapálás elmulasztása miatt elgazosodott napraforgót. Suhajda János, volt bo tis és kocsmáros pedig búzát vetett tavasszal a lucernába, amit. takarmánynak akart levágni. A legérdekesebb ebben az, hogy a kuiák tavaly nem tett élezett bégének. De takarmányvetés*© akadt búzája. Andó Gergely, a beadások sorozatos elszabotálása mellett 7000 forint adóval is hátralékban van. Persze, ahol csak lehetett, siránkozott, hogy nincs miből fizessen, »szegény ő, mint a templom egere«- Nos, erről a kulákról is kiderült, hogy * nem is olyan „szegény“, mint amilyennek a felelősségre vonás elől fel akarja magát tüntetni. Két csemetéjének házat vásárolt, az egyiknek az elmúlt évben 12000, a másiknak ebben az évben 8.000- forintért. A kulákok manőverezései nem maradnak titokban a községbei ( Leleplezik őket a dolgozók előtt a népnevelők tanácsúié ek és egyéb gyűlések alkalmával. A kártékony Suhajda Jánost Varga Béla érte tetten vetés közben. A Diósi kölykö- ket, akik a napraforgót kiszántották, Boka Pál leplezte le. Mikor elmondták, hogy mit műveltek a kulákok, minden jóérzésű ember felháborodott Dombegyházán. Andó Gergely kuiák leleplezésekor több dolgozóból ki is tört a gyűlölet. A tanácsül éíen, — ahol mesterkedései szóbakerültek, — Szabó György, 12 holdas középparaszt felháborodottan mondotta: iVem lehet azt tovább tűrni, hogy mig a kis- és középparasztok get kenyérgabonaboadási kötele- Jeleget tesznek beadási kötelezettteéMezőgazdasági szaktanácsadó Tarlóhántással jövőévi jó termésünk biztosításáért gültnek, aíddig a kulákok szabotálnak. ^Ráadásul olyan kuláknak van hétezer forint adóhátraléka, áld egymásután két házat vett. — En is teljesítettem mindig a beadást s az adót is rendesen befizetem — szólalt fel Judik Mihály, nyolcholdas dolgozó paraszt Tehát joggal elvárjuk, hogy a bináris a törvény teljes szigorával hajtsa be a kulákok hátralékait. A kulákok ellen meg is tettek a feljelentéseket, de még most is, szabadon járnak-kelnek a faluban. Diósi ugyan már volt lezárva az idén, egy tavalyi szabotálásórt De a három hold napraforgó kiszántásáért még nem vonták felelősségre és hozzá hasonlóan a többi szabotáló kulákot sem. Talán osak nem azt várja a járásbíróság, hogy újabb károkat okozzanak? Vagy az idén elkövetett gazságaikért jövőre akarják méltó helyükre juttatni a kulákokat? A dombegyházi dolgozók sürgősebb intézkedéseket kémek a szabotáló kulákqjr ügyében. ELSŐNEK AZ OKOSHÁZI JÁRÁS FEJEZTE BE AZ ARATÁST Megyénkben elsőnek az orosházi járás községi fejezték be az őszibúza, tavaszibúza és rozs aratását. A mczőkovácsházi járásban nyolc kő'.ség: Végegyháza, Reformáltiskovácshá a, Pnsz- laoülaka, Mezökovácsháza, Dombegyháza, Nagybánhegyes, Kaszaper és Magyardoinbegyháza fejez-ék be 160 százalékig az aratást, a járás 9 kö'ségében pedig bő (veden befejezés előtt áll a munka. A szarvasi járásban a kalászosok 99 szám'éí-á aratták le, községei közül Békésszentandráson fejez ek be elsőnek az aratást. A gyomai járásban Htroya községben ériék cl a 160 százalékot, Endrőd községben befejezés elő l áll az aratási munka. Akik kenyerünk ellen törnek Ismét szabotáló kulákok felett Ítélkezett a bíróság. Jankó Bálint monori 23 holdas kuiák kilenc holdon 4—7 napi késedelemmel kezdte .meg az aratást. Két holdon pedig még július 9-én sem fogott munkához, A késői aratás miatt 20 százalékos szemveszteséggel végezte -el a munkát, ami 17 mázsa búzát jelentett. Szabotálásával tehát annyi szemet pergetett el, ameny- nyi egy hét tagú család egész évi kenyérszükségletét hő on fedezné. A bíróság egy évi és két hónapi bö tömre, ötezer forint pénzbüntetésre és öt hold föld elkobzására Ítélte. Adász Bálint tatá’sánoi 23 hol (la- kuiák négy holdon aratta késedelmesen a bú; át, hétszázalékos lett a szem voszleóg hanyagsága miatt s ez öt és fél mázsa búza elpergését jelentette. A bíróság hat hónapi börtönre és háromezer forint pónz- büntété :re i é te. Állandó irányítást, rendszeres értékelést a Gazda-mozgalomban Néhány nap múlva megyeszerté befejeződik az aratás, s megkezdődik a otéplés. Dolgozó parasztságunk minden igyekezetével arra mán kikelnek. A későbbi időben sorra kerülő keverőszántással a fiatal gyomot újra a földbe jutottjuk, amellyel ugyancsak növeljük törekszik, hogy idejében teljesít-1 a talaj humusztarbalmát. Ha ideee a reá háruló feladatokat- A cséplőgéptől maradéktalanul teljesítse a fceadá-i kötelezettségét, hogy ezáltal is dorogit e az ötéves terv megvalósításút, a béke megvédését. Azonban r nem elegendő a betakarítás jó elvégzése, mert a jövő évre is gondolnunk kell, ha jó termést akarunk. Hogyan tudjuk ezt elérni? A legelső teendőnk az, hogy már most közvetlen az aratás után hozzálássunk a jövőévi vetésünk talajelőkószí- téséhez. Tehát el kell végeznünk a tarlóhántást. A tarlóhántást 5—8 centiméter mélységben végezzük tárcsával, vagy ekével. Szükséget* a gyors munka, mert az érő gabona által beárnyékolt talaj aránylag még elég nedves. Ha nem igyekszünk, akkor a nedvességet a szél és a nap hamar elpárologtatja. A tarlóhántíseal a taréjban lévő nedvességet őrizzük meg azáltal, hogy a talaj hajszálcsöveit elroncsoljuk lés a jéio'ogtatáe ezáltal megszűnik. A fellazított talaj könnyen magába veszi a csapadékot, amely a mélyebb rétegekbe igy könnyen bejut és ott felhalmozódik s majd a növények táplálékává válik. A tarlóhántással a talajba növényi részek is jutnak, amellyel biztosítjuk a talaj fokozott humusz- tartalmát De nemcsak a talaj ned- ystégét, humusztartalmát növeljük a tarlóhántással, hanem a jövőévi vetésünket gyomialanítjuk azáltal, hogy a gyommagvakat leforgatjuk s azok még az év folyajében elvégezzük a tarlóhántást, akkor megakadályozzuk, hogy a vetési bagolypille petéi lerakásával tovább szaporodjon és kárt tegyen a jövőévi termésünkben. A bagolypille legjobb petézőheíye a tarlómaradvány, a szétszórt trágya és a gyom. A peterakás megakadályozásával elejét vesszük a petéből kikerülő mocskospajor jövőévi pusztításának. Ezeket figyelembe véve lássunk hozzá sürgősen a tarlóhántáshoz, •amely a jövőévi jó termésünk egyik fontos biztosítéka. Farkas Sándor, a Magyar Természettudományi Társulat osztályvezetője. Az anyagtakarékosság terén jelentős eredményeket értek el a dolgozók a békésmegyei Tatarozó Vállalat ácstelepén is, mióta Gazda elvtárs felhívta az anyagtakaré- kosságra a figyelmet. Annak idején a dolgozók valamennyien csatlakoztak a mozgalomhoz és célul tűzték ki, hogy helyesen gazdálkodnak az anyaggal, a szerszám élettartamát meghosszabbiljík és a hulladékokat is felhasználják munkájukban. Azóta azonban mintha semmisem történt volna az anyagtakarékossági verseny további szélesítésével. A dolgozók ma is takarékoskodnak, összegyűjtik a falmlladékot, stl jtdaiabokat, hogy azokból ékeket, gáncsokat, alátéteket készítsenek, még a legkisebb darabokból is. Azonban ez a takarékosság csak ösztönszerű. Munkájukat nem irányítja senki és nem is jutalmazzák őket egy-ogy hasznos ötletért. A betonszerelő brigád tagjai ugyan két esetben kaptak prémiumot a megtakarított oementzsákokért, de azt is meg-j késve, két hónappal később. Ennek legfőbb oka, hogy maga a vezetőség sem ismeri eléggé a Gazda-mozgalom jelentőségét, mert ha ismerné, akkor figyelembe venné azt is, amit Gazda elvtárs erről mondott, hogy a ki' sebb eredményeket is jutalmazni kell, mert csak igy érjük el, hogy a dolgozók ösztönzést nyerjenek továbbra is a takarékosságra. Annak dacára, hogy a vezetőség a jutalmazásokat elhanyagolja, a b.e- tonszerelő brigád tagjai vállalást tettek augusztus 20-ra, az anyagitakarékosságra. Vállalták, hogy 100 rerdzeres^n megtörténjen, meg darab felbontott zsákból 96 dara bot használható állapotban adnak vissza. A többi brigád részéről nem történt konkrét anyagré' aréko. sági vállalás. A jutalmazásról a vállalatvezető elvtársnak az a véleménye; mutassák ki magük a dolgozók a megtakarítást és akkor ki lesz fizetve. Tisztázatlan kérdés még mindig, megkapja-e a jutalmat az a dolgozó, aki a fém-, gyűjtés alatt több tonna vasat gyűjtött ö.-sz». így elterjedt a dolgozók között olyan hangulat, hogy nem érdemes takarékoskodni, mert az sem kap, aki , takarékoskodik, az sem, aki nem. Meg kell találni a módiját a vezetőségnek, hogy az anyagtakarek osság kiértékelése kell dicsérni a példamutatókat és rá kell mutatni á hanyagokra a. faliújságon keresztül is. Eddig ez ha meg is történt, körlevélszerűen, mint ahogy a dolgozók mondják »napipa rancsszerüen« felolvasták nagyritkán, ki az, aki jó eredményt ért el. Szükséges tehát, hogy az üzemi bizottság és a vállalatvezetőég, de a telep, ezetűség js gondot fordítson a Gazda-mozgalomra. Több segítséget adjon a kezdeményezésekhez, többet járja* nak ki n dolgozók közé, ne csali »rendet teremteni«, hanem segíteni is, hogy még jobb eredményeket érjenek el a dolgozók* a takarékosság, az anyag- helyes t'el- haszná'ása teién. —nagy— Új szemléltető eszközökkel bővítik az általános iskolák szertárait Közoktatásügyi kormányzatunk ftz orozol kezdődő iskolaévben is különböző felszerelési tárgyakat juttat az általános iskoláknak a minél eredményesebb oktatás elősegítésére. Biológiai alapít Lzei©'esőkből hatszáz darabot, mikroszkópból kétszáz darabot kapnak az iskolák. Már július végéig 5800 történelmi képsorozatot kapnak az általános iskolák — egy-egy sorozatban hetven táblával — köztük jónéhány színes nyomású, a magyar történelem legdicsősó- gesobb fejezeteiről. Jól szemléltetik a képek a középkori gazdasági és politikai helyzetet és áttekinthető ábrázolásban mutatják be a kapitalista fejlődés korszakát. Kiváló oktatási anyagot nyújt a munkásmozgalom fejlődésének töiténetéről készített sziiiesnyornású képsorozat. A fizikaoktatás színvonalának emelésére 800 fizikai eszköz sorozatot küldenek az általános iskoláknak. A földrajz-tanulást cs tanítást segíti majd elő ezerötszáz darab földgömb. 780 darab finommérleget adnak a fizikai- kémiai szakkörök számára a szak rendszerű oktatás előmozdítására. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE! Sürgésen intézkedjen a csotvási állami gazdaság A »Viharsarok Népe« június 15-i számában megjelent »Nagyobb gondot a családi pótlék Iduta'ásáná!« című cikkre válaszolok, melyben Farkas And iá iné, a csorváá állami gazdaság dolgozója sérelmezi a családi póték kiutalását. A cikkben megirt panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, ez esetben nem az SZTK követ© e! a hibát Ugyanis, a gazdaság ügyintézője, Lunczner Endre az igénybejelentésén a>t igazolta, hogy Farkasnó 1952 III. 18. óta dolgozik. Tehát Farkas Andrá-nénak nem is utalhnttunk ki 1951. június 15. óta családi pótlékot. Ilyen eset sokszor előfordul, hogy a vállalatok, üzemek nem küldik be az igény-jelentéseket, vagy későn küldik be. „Kraaznai Pál, SZTK Békét megyei Alközpont. * * # Farkas Arídrásné ügye e**eí még nincs elhrflé.rvn. Kras*iml Pót megátlanítja, hogy nem az SZTK a hibás. A fehlőég mégis terhel iridkit «aért a hanyagságért* A gazdaság veselésé, éisik kell esek után megvizsgálnia, miért nem. kapja Farkamé a családi pótlékot. Vonja felelősségre Lunczner End, ét hanyag munkáiéiért és Lunczner Endre gondoskodjon arról, hogy Farkas Andrásné mielőbb megkapja a neki járó családi pótlékot. Tűrhetetlen hanyagság a felsőnyomási fiG-ban A levelemet a cséplőgép szíj- ján írom, de pontosan itt vannak azok a hiták, melyeket nem lehet elhallgatni. Hat napja csépelünk, de a hat nap nem tenne ki Jiá- rom egész napot. Hétfői napon is kimentünk csépelni, de nem voltak zsákok a gépnél. A gépész mondotta Koós elvtársnak, hogy hozzanak ki zsákokat. Tíz órakor futárt küldtünk a raktárba, de zsákokat nem küld tok. Tizenkét ólakor szántén üzentünk, hogy hozzanak zsákokat, de osak majd három órakor, délután küldték ki a zsákokat zsineg nélkül. Ez nem az első eset, mondhatnám mindennap igy indulunk a csépléssel. Heggel öt ómkor már a gépünknél vagyunk, de ezekkel a hibákkal csak tíz érakor tudjuk megkezdeni a cséplést. Bementünk az irodába és ké t ik, hogy intézkedjenek, elmond, t űk ezeket a hiányosságokat Fodré elvtársnak, de ő azt válaszolta, hogy mi arra az időre megkapjuk az időbért. De hogy akarjuk a minisztertanács határozatát teljesíteni, ha naponta csak ennél az egy gépnél 11 ember öt—-hat órát kihasználatlanul á l, ami napi 100-120 mázsa termény el- cíéplé ét jelenti. Ennek oka a munka hanyag megszervezése és úgy gondolom, mikor ezt a levelet megírom, helyesen járok el, e en l e esztü' la'án ki tudjuk javítani a hibákat. Diószegi Imre, ' ' Felsőnyomás, állami gazdaság.
