Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

1952 július 10, csü'őrlők Alkotmányunk ünnepére készülünk Á békési Kosáripari Vállalat dolgozóinak vállalása ViUaisawk kép* A békési Kosáripari Vállalat dolgozói hálájukat és szőrei tetőket fejezik ki pártunknak és Rákosi elvtársnak, amikor augusz­tus 20-ra, alkotmányunk ünnepére vállalásokat tettek. Fogadal­mukat levélben küldték el Rákosi elvtársnak. A következőket ír­ják: 1. A III. negyedévi tervünket 20 ezer forint értékben túltelje­sítjük és negyedévi tervünket két nappal előbb fejezzük be. 2. Vállaljuk, hogy export ter­vünket 100 százalékra teljesítjük és lennel vényeinket olyan minő­ségben szállítjuk az exportáló vállalatnak, hogy az 100 száza- Jékl >an elfogadható legyen. 3. Vállaljuk, hogy üzemünkben a munkaverseny- és párosver­senvmozgalmat tovább szélesít­jük. A III. negyedévben egy szá­zalékos önköltségcsökkentést érünk el, ezenbelül a különféle költségeknél 1000 forintot taka- i ltunk meg. 4. Vállaljuk a munkafegyelem, betartását, továbbá, hogy üze­münk sztahánovistái a 100 szá­zalékon alul teljesítőket segítik, azok részére hetenként kétórás szakmai továbbképzést tartunk. Éjjel 11 órakor is suhognak a kaszák Az ősziárpa aratását befejez­tük, most a rozs, tavasziárpai, búza aratása van folyamatban. Eleinte nehezen indult az aratás, most már jó iramban folyik. Van­nak olyan helyek, ahol még éj­jel 11 órakor is suhognak a ka­szák. Élenjár az aratásban a »Rákosi« tsz, itt van learatva a legtöbb gabona. De nem igen van lemaradás a lobbi tsz-i>en sem. A »Béke« tsz-ben az őszi­árpánál késiek, de csoportgvülé- sen megbeszélték a teendőket. Az elnök elvlárs ismertette a feladatokat és a tagság válasza az volt: »nem fekszünk a fü­lünkre, hanem mindenki részt- vesa.feen-iiienti-'A* kertészeti brigád­ban is mindjárt akadtak jelent­kezők, P, Boros Gábor elvlárs is azt mondla: én is megyek, igaz, hogy 73 éves vágyóit, de azért-én még kaszálni akarok. Kozma László (agtárs is jelent­kezett, alti szintén 70—72 éves. Példájukat követték többen is. Úgy határozlak, hogy a rendel­kezésükre álló aralógéppel és a munkacsapatokkal aratnak, de miríden munkacsapatból voll vál­lalkozó, akik a tagositatlan terü­leten aratnak. Magukkal viszik nagyobb gyerekük, meg a fele­ségüket, hogy ezzel is hamarabb meglegyenek. Ifj. Boros Gáhonié .. tfu,. Köröstarcsa. A koreai népért, a békéért! Munkában elárt eredményekkel Az Orosházi Malomban a Sá­fár liszllezsákoló-brigád a ko­reai műszakra tett vállalásában megígérte, hogy június havi át­lagát 116-ról 118 százalékra emeli. Az őrlőműszaknál dolgo­zók vállalták, hogy a június havi 4.69 kilowatt fajlagos fel- használást két százalékkal csök­kentik július 10-ig. A vállalások teljesítése jól halad, a dolgozók arra törekednek, hogy adott sza­vukat becsülettel teljesítsék. Nagy lelkesedéssel vásárolják a; dolgozók a koreai bélyegeket is. Népnevelők, szakszervezeti bi­társ, almolnár ugyancsak 50 fo­rintot adott a koreai árvák meg- segítésére. Mindketten ígéretet tettek, hogy a koreai műszak után sem pihennek meg, mun­kában elért eredményeiket még tovább fokozzák. zalmiak beszélgetnek a dolgozók­kal és elmondják, milyen hatal­mas segítség minden egyes fo­rint. Kiss Péter sztahanovista, a Sáfár-brigád tagja 50 forintért vásárolt bélyeget. Bor János elv­123.9 százalékos üzemátlag Az orosházi Barnevál a koreai műszak megkezdéséig 114.9 szá­zalékos átlageredményt ért el. A koreai műszakra tett vállalá­sok sikeres teljesítése következ­tében az üzemátlag azóta 128.9 százalékra emelkedett. Egyénileg igen jó eredményt ért el Hra­bovszki Ilona tépő, aki a mult- heli 105 százalékkal szemben ma már 123 százalékos eredményt ért el. A ládaüzemben Túróczi Imre 122-ről 148 százalékra emel­te teljesítményét. Huszárik Róza belező 145 helyett 154 százalékot ért el. Könyvespolc ■-------------­---—•--------------------— . M i bántja megyénk dolgozóit? Június hó 29-én rosszul éreztem magam és mivel nem tud« tam ki a kezelő orvos, elmentara az SZTK-ba, ahol az egyik) dolgozótól megkérdeztem, melyik orvoshoz menjek. Azt „felelte, hogy o Gottlieh doktorhoz tartozom. Másnap elmentem, de mivel nem tar­toztam hozzá, a Lányi doktorhoz küldött. Este negyed hattól fél hét­ig váltam, míg rám korült a sor és bementem. Lányi doktor be­írta a nevem és amikor az utcanevet is megmondtam, felállt és azt mondta, nagyon sajnálja, de az utca, ahol lakom, már neon tar­tozik hozzá és igy nem is vizsgál meg, hanem menjek a Vajda doktorhoz. Másnap végre Vajda doktorhoz értem, aki kezelésben ré­szesít:,ott. • Kérdem az SZTK-t, miért nem ismertetik a dolgozókkal jobban a kerületek, utcák, kezelőorvosát, gyógys/eitálakban, üzemekben, for­galma abb helyeken, miért nem függesztik ki a kerületi orvosok ne­vét. Meit nemcsak én vagyok az egyedüli dolgozó, akinek kálvá­riát kell járni, míg végre illetékes orvoshoz jut. Nagy Jánosné, a Kis-Ker dolgozó ji. * Nagy Járásúénak igaza van. A<i orvosok nevét valóban ki kellen« függeszteni forga masabb helyeken, hiszen nem mindenki olvas'a el annakidején az újságot, nem mindenki egyformán jártas az orvosi rendelőkben, igy nem tudhatja, hogy a változás dta hová tartozik. Fo'ditson több gondot az SZTK erre és a legszélesebb körben Lmer- tetS? a dogozökkal azt, melyik orvoshoz melyik utca tartozik. Jó munkával köszönöm meg a pártnak a külföldi üdülést Felejthetet’en, szép élményben void részem: mint jól dolgozó, Csehszlov 1c 'dhnn, Marianszhe Láz- ne-lian volú'im üdülni. Július 27-é. Bit dupes .'len 120-an, — kiváló ma- gyár dolgozók — szál-Uvnk jel a prágai gyorsvonatra és m. 'snap dél- ultin négy ómkor érkeztünk Ma- rianszke Lázne-ba. Útközben a ba­ráti csehszlovák nép számos tanaje­lét adta vewlé méretétének, amX'ö soha nem felejtek el. Dacára an­nak, hogy vasárnap délután volt, a Marrimi :zke Lázne-i átló máson ■a város dolgozóiból és az üdülő, vendégeiből szépszámú csoporti jo­godat); bennünket zenével és ének­szóval. Az egyik szálfában kényelmes mzáSílst és kitűnő, bőséges ellátást koptunk. A mull ban az ilyen szál­lókba a magamfajta munfrásember be sem tehette volna a lábát. Szóra­kozásunkról is gondoskodtak cseh szlovák testvéreink. Alkalmunk volt •megtekinteni a vá,ros neve élessége­it, gyógyforrásait, kényehmos autó­buszokon kirándulásra vittek ben­nünket Karlovy- Variba és Pkény­be. Ott tartózkockísumk alatt tapasz­talhattuk, hogy Marlanpzke Láz-ne a nemzetköri burz-oázia volt üdülő­helye, üdülési lehelő éjeivel, gyó­gyító eszkö leivel ma már teljes egészében a dolgozóké. Ezt a felejthetetlen üdülést én úgy köszönöm meg a pártnak, Rá­kosi elviársnak, hogy ezután mé / sokkal jobban dolgozom, mint ed­dig, még jobban segítem ötéves tervünk sikeres magvalósítását. PERZA JÁNOS kőműves, 6ö/4. «es» Építőipari VáShlaU A MŰVELT NÉP Könyvkiadó célkitűzéséinek megfelelően a dol­gozók legszélesebb rétegeit érdeklő ismeretterjesztő és népszerű tudo­mányos' könyvek egész sorát jelen­teti meg. i Az élő fizika Az »Ember és világ« népszerű tudományos sorozatban az ifjúsá­got, az ipari tanaié fiatalságot ér­deklő két mű jelent meg. A Kos- suth-dijas öveges József »Az élő fizika« című könyve mindennapi életünkben előforduló mintegy 300 fizikai jelenség érdekes, népszerű magyarázatát nyújtja. Azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyek a mindennapi é’et jelenségeihez, min denkiuek saját tapasztalataihoz fű­ződnek. Zseblámpától a rádióig Az »Ember és világ« soro­zatban je'enA meg Tábori Róbert »A tsseblámpától, a rádióig« cirnű műve. Ez a kö'^yv a legfontosabb elektro­technikai alapfogalmakkal ismer­tet meg abból a szempontból, hogy a rádiókószü ékek megismerését elő­segítse. Mindenki annyira megis- merkedhotik e könyv alapján a rádió működésével, hogy könnyen megtalálhatja majd az utat a rádió- technika óriási kiterjedésű biro­dalmában. Úton és otthon A világ megismerésének célját szolgálja Poltorackij szovjet iró »Utón és otthon« eimű színes kar- eolatgyüjtöménye. A könyv első ré­sze a háború utáni szovjet életről, a szovjet ember építő, alkotó mun­kájáról számol lie. Leírja Közép- oroszország, a Volga-vidék, Ukraj­na tájait és embereit. A második rész az iró külföldi utibenyomásai- ról ad számot. Remutatja Párizst és Franciaországot. A francia mun­kások néhány keserű szavából ki­bontakozik a korhadt kapitalista társadalom hű kép©, a marshallizált országok do’gozóinak nyomorúsága. Megmutatja az iró, hogyan növe­kednek és szilárdulnak világszerte a békefront erői. Bátrabban vonjuk be a nőket as építőiparba írta: Vantara János, az ÉFÉDOSZ területi biz. titkára Módosított ötéves tervünk tel­jesítő ének egyik legégetőbb kér­dése az építőiparban a szükséget munkaerő biztositá a- Ezért a ter­melésben résztvevő nők számánál emelete különös jelentőséggel bíi A mi megyénkben is bővén vai tenniva'ó ezen a téren. FTgyáltaán nem mondható el, hogy építkező e- inken kellő arányszámban vesznek részt nők a termelésben. Látszat ra ugyan van eredmény a nők be­vonásban, azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk, ez nem neveztető eredménynek. íT’pítkezéisiuken a nőket még mindig szívesebben alkal­mazzák a raktárban, szeghúzúsnál, kisebb javítgatásoknál, küldöncnek, vagy hasonló »nőies« munkánál, mint az állványokon, a falazásaié. A 65/4. sz. Építőipari Vállalatnál például csupán hét női kőművease- géd és négy ácse&^éd dolgozik, no­ha ezit a számot — ha a vállalat vezető ég és a szakszervezet szív­ügyének tekinti, — jelentős mér­tékben növelni letetett volna. Igen jellemző a női munkaerőkkel vaé foglalkozásra, hogy a váliajatnaí mrndezideig egyet’ou női sztahano­vista sincsen. Női munkavezetőről pedig még csak »szó sem lehet«. Pedig nem egy nő bizonyította már be a 65/4. sz. Bpitőipari Vál­lalatnál is, rátermett égét a kőmű­ves szakmára. Baráth Anna kőmű- vesaegéd például évek óta egyvo- nalban halad férfi dolgozótársai­val mind falazásban, mind vako­lásban. Teljesítménye száz száza­lékon alul soha nincsen., hanem jó­val felül. De van az áaste epon is olyan nődolgozó, akit bátran le­het a férfiak elé állítani péda- képnek és ez Szák Hona szaktárs­nő. Lelkesen, ügye en végzi a mun­káját, az idősebb szakmunkások is elismeréssel nyilatkoznak ró a. rosszabb a helyzet a női munkaerőbevonás terén r 65/4. sz. Építőipari Vállalatnál, ahol egymásután hagyják el mun­kahelyüket a nők arra hivatkozva, hogy nem tudnak megélni kere­setükből. Komoly hiányosság az, ami to­Level ékből Méhkerék községben az aratási munká'alokat úgy szervezték meg, hogy dűlőnként a dűlőfelalősök meg­beszélték az egyéni dolgozó pa­rasztokkal a betakarítási munkákat, i tesz Adám.) Ennek meg is lett az eredménye, amit bizonyít, hogy Jánk Mihály hatholdas dolgozó paraszt este el­végezte az ősziárpa aratását, reg­gelre a másod vetést is befejezte! A beadását száz százalékban tel­jesítette. A községben július 3-án megkezdték a csépiéit Három nap alatt két vagon árpát csépeltek el, ebből egy vagont be is számí­tollak a dolgozó paia z:ok a szövet­kezet raktárába. (Cséfán György.) búzatáblát kiskaszával és az ara- tógépet váltott lovakkal huzatját Az aratás már javában folyik, ha­marosan be is fejezik azt (Iü>r­A gyomai I. típusú »Lenin« tízes­nek 155 hold gabonaterülete van. Pusztaföldvár Közegben Domin- kó István i puBztaíöldvári dolgozó paraszt fejezte be elsőnek az árpa és a búza aratását De szerdán estig száz százalékban learatnak. Tarlóhántást a községben sok he­lyen elvégezték, sőt a má odnövóny vetését is. A cséplést a tanyavilág- ban cséplőmunkás hiánya miatt ka­lákában végzik, összeállta, párosán, dűlőnként segítik egymást A spor­toló ifjúság ifi kiveszi részéit a nyári munkák végzéséből. Egy­mással versenyezve végzik az ara­Kozösen vágták körül m tagok alí.ist (Dévay Géza.) pasztaiható épí tőanyaggá ártó üze­meinkben is a nőkkel szomlan. Itt ugyan vannak női sztahano­visták, azonban a vezető ég vajmi kevés gondot fordít arra, hogy szá­mukat növelje, velük foyLakozzon. Nem csoda hát, ha a nők nem vér- zik oltaono an magukat az üzem­ben, nem törődnek azzal, hogy a .többi nődolgozóvul is megkedvel­tessék a szakmát, őket is mozgó­it ák a sztahanovisija szint elnye­lő, érő. ^kalály a nők foko'ettebb be- vot.áálau az is, hogyegyee műszaki vezetőink nem ismerik eléggé ennek a kérdésnek politikai jelentő-égét. Sok esetben nem biz- te-ít.ák számukra a irrtoeklő mun­katerületet, nem bíz..ár meg őket komoly feladattal. De megnyilvá­nul a női munkaerő lebecsülő.® az idö-ebb szakmunka ok részéről is olyan formában, hogy nem von­ják ba őket bid ;ádok! a, ne n szi­ták elő szakmai továb hitélte ükét» A . békéseiafcai Téglagyárion pél­dául a női téglié0rtő brigádot azért nem fogadták maguk közé a fér­fiak, mert »lerontják« teljesítmé­nyüket. Ez igen helytelen nézet, mert a női brigád teljodtménye most sinos szár, száza'ékon alul és bizonyos, ha megértéstől fogadják őket, "ha segítik, áradják tapaszta­lataikat, munkamódszereiket a férfi munkálok, még jobb erein énytér­nek el- Előfordul az is, több he. yen, hogy nem a legrno.-fo’eőbh hangot használják a nődolgozókkal szem­ben. Jojóra ismerik eléggé szak- szervezeteink sem a nők be­vonásának ,je entőségét az épi.őipar- ban. Ebből adódik azután, hogy nem népszerűsítik a termelésbe» élenjárókat, sok esetben elnézik, hogy ogvos munkavezetők és szak­munka ok gorombáskodja ink a női dolgozókkal. Elhanyagolják mind politikai, mind szakmai képzettsé­güket, ami sok esetben oda vezet, hogy a nők otthagyják muuka- teiyeiket. Váll ílataini, épitőonyaggyártó üzemeink vezetőségei, szakszerve­zeti szerveink a jö>öben az eddigi­nél sokkal jobban szívleljék meg a párt, Rákosi elvtárs figyel mez to­tósét a nők bevonásáról. A szak­szervezeteink mellett működő nő- bizoti-ágok e'sőiendű fala 'a'nak te­kintsék a nők fokozottabb tevo- nását a termelőmunkába. Segítsék őket munkájukban, a szakma el­sajátításában, megkedvelésében, gondoskodjanak arról, hogy szc* ciálifi gondoskodásban részesülje­nek. Vállalatvezetőink tegyenek meg mindent, hogy a nők munka­körülményeinek , alapját megte­rem kék, biztosítsák azt, hogy a nődolgozókat műszaki vezetőink a legme fi rebb menőkig támogassák munkájukban. * Építőiparunk előtt álló fe’ada- tok igein nagyok s ezek végre­hajtásához e’engedhetetleuül szük­séges, hogy a jövőben minél több nődolgozót vonjunk be a termelés­be.

Next

/
Thumbnails
Contents