Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-02 / 153. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

ÍMaflascáNépé

r

Példát veszünk faarcunkban Dimitrov elv társról

Úgy dolgozzunk a koreai műszak alatt., hogy méltóak legyünk a mi szabadságunkért is harcoló hősökhöz!

J

1952 JULIUS 2, SZERDA

Ára SO fillér

VIII. ÉVFOLYAM. 153 SZÁM

A párt munkája az ifjúság között

Varkas Mihály elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolójából

A» MDP Központi Vezetősége tUésén Farhas Mihály elviár ti be- aaámalójébam a többi között a feö- fveShszőket mondotta:

Mi tette szükségessé, hogy a Központi Vezetőcég megtárgyalja az ifjúság között végzendő párt munka feladatait?

Mindenekelőtt az, hogy mind erőteljesebben növekszik az új nemzedék szerepe és jelentősége a szocializmus építésében. Ez megköveteli pártunktól, hogy behatóan foglalkozzék az ifjúságunkban végbemenő politikai átalakulással. Apart világosim kell hagy lássa ifjúságunk politikai gondolkodásának, egész magatartásának fejlődését, mert csak igy tudja meghatározni az ifjúság között végzett pártmunka eddigi eredményeit és hiányosságait, valamint ennek a fontos területnek új feladatait.

M:i jellemzi ifjúságunk jelenlegi politikai állapotát, gondolkodását és magatartását? Milyen a mi ifjúságunk ma? Kifejeződnek-e a mi ifjúságunkban azok a nagy változások, amelyek népi demokráciánk megszilárdításával, a szocializmus alapjainak lerakásán munkálkodva, egész ítoldözó népünk helyzetében és öntudatában végbementek? Természetesen, kifejeződnek! A magyar dolgozó ifjúság ma nem az, ami volt 8—10 évvel ezelőtt a régi népe Üenes rendszer alatt és nem is az, ami Volt 1915—48-ban, a fordulat éve, a proletárdiktatúra kivívása előtt.

Az országunkban, népünkben végceunnö változások, népi demlo- kráciánk összfejlődése gyökeresen megváltoztatta ifjúságunk létét, tehát öntudatát, egész szellemét is. A változás abban áll, hogy a magyar dolgozó ifjúság egyre szélesebb tömegei mind tudatosabban, egyre lelkesebben vesznek részt abban a munkád bar, amellyel népünk lerakja a szocializmus alapjait, építi a szocialista Magyarországot. Ez vonatkozik elsősorban a munkás- ifjúságra, de vonatkozik jelentős mértékben a dolgozó parasztfia taisígra és a tanulóifjúságra is, amely egyre inkább vér dolgozó népünk véréből, hús a húsából. De súlyos hiba volna mindebből «zt a következtetést levonni, hogy a magyar ifjúságban már minden rendben van, hogy a DISZ egyetlen feladata: átvenni az ifjúság lendületét- Nem, elvtársak, a mi ifjúságunkban még korántsimes minden rendben.

A mi ifjúságunk öntudatában, magatartásában vannak még jócskán hibák, amelyek elől nem hunyhatjuk be szemünket és amelyekkel fel keli vennünk a harcot.

Sztálin elvtárs sokszor hangsúlyozta, hogy »az ifjúság a leghá- lá-sabb talaj a jövő építés© ’száméra«, mert a régi társadalom mérgező szokásaitól és hagyományaitól épp az ifjúság »többé-kevésbbé mentes«; a mi nagy vezérünk . mondotta, hogy »az ifjúság' a mi jövőnk, a mi roméuységimk, mert mentes minden régi tehertől, , s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, miut bárki . más«.

De Sztálin elvtárs arra is tanított berniünket, hogy »a mi ifjúink mein egyformák. Vannak sopánkodó. fáradt, kétségbeesett ifjak, vannak bátrak, életvidámak, olyanok, akik akaratukban és törhetetlen győzniakarásukban erősek. Lehetet* len, hogy most, amikor az életben szétszaggatjuk a régi kapcsolatokat és újakat teremtünk... lehetetlen, hogy ilyen helyzetben uz ifjúság velünk rokonszenvező emberek tömege tegyen, hogy az ifjúságban ne legyen rétegeződ és, szakadás.«

A sztálini tanítás mindkét oldalát figyelembe kell vennünk, mindkettő vonatkozik a mi ifjúságunkra is.

A mi ifjúságunkra is, áll az, hogy a leghálásabb talaj a jövő építése számára, hogy a múlt mérgező szokásaitól és hagyományaitól a leginkább mentes. Hiszen a 14-24 éves fiatal nemzedék. amelyre a DISZ-nek támaszkodnia kell, a felszabadulás idején csak 7—17 éves volt, életének döntő élményeit már nőm a múltból, hanem dolgozó népünk győzelmes felemelkedésének; korszaká- bói merítette. Ezért van az, hogy az ifjú-ág sokkal kevésbbé van terhelve és fertőzve a múlt szokásaival és hagyományaival, mint. az idősebb nemzedék.

De elmondhatjuk-e. hogy a mi ifjúságunkban már egyáltalán nincsenek nyomai a múlt fertőzésének? Nem, nem mondhatjuk el!1 Figyelembe keli venni, hogy or- szágunkiian a kapitalista osztályokat még nem számoltuk fel teljesen, van még kulákság, varrnak még maradványai a városi burzsoáziának, van kispolgárság, vannak még egyénileg gazdálkodó parasztok. Es mindezeknek gyermekeik vannak, akik magukkal hozzák az életbe annak az osztálynak, annak a rétegnek, rokoni és baráti környezetnek a szokásait és erkölcseit, amelyből származnak. Ezektől a rétegektől a munkásifjúság sincs kínai fallal elzárva, A 20— 24 éves ifjú, aki a felszabaduláskor 13—17 éves, a fordulat évében pedig 16—20 éves volt, bizony még sokszor magával cipeli a nacionalista, a klerikális nevelés fertőzését is.

A legnagyobb hiba lenne, ha a párt, ha a DISZ lebecsülné az ifjúság nevelésének nagy feladatait és « feladatok nehézségeit, ha abból 'indulna ki, hogy az ifjúság úgyszólván már a maga egészében véglegesen, ingadozás nélkül a párt mellett áll, már a párt biztos tartalékserege.

Még küzdenünk kell a munkás- ifjúság soraiban a fegyélmezetlen- foig, a mim kához való felelőtlen viszony ellen. Még fellelhető ifjúságunk soraiban a cinizmus. Harcolnunk kell nem egyszer az antisae- mitizmus, vagy sovinizmus elten. Ez utóbbi nem egyezer már a népi demokráciához alakítva jelentkezik. Például abban, hogy szocialista építésünk ei tereit a »magyar faj felsőbbrendűségével« magyarázzák. Ifjúságunk egy részében van még önző anyagiasság is, vannak olyanok, (akik a hazáim^, a közösséghez való viszonyt kizárólag azon mérik, mit kapnak a társadalomtól és akiknek az anyagi érvényesülésen, a karrieren kívül semmi sem fontos. Még nincs minden rendben ifjúságunk erkölcse — nem utolsósorban szexuális erkölcse — terén, a szülőkhöz. a leányokhoz, a családhoz való viszonyában. A dolgozó nép soraiban az állam és a nép hatalmas áldozatai árán nevelődő munkás- ée parasztszármazáisú tanulóifjúságunk bizony még nincs eléggé felvértezve a dolgozó néptől való elszakadás, elidegenedés veszélyével szemben. Vannak a kozmopolitiz- musnak is hatásai ifjúságunkra: a nyugati táncok, öltözködés utánzása, a »jompeckedás:. stb. Tapasztalunk még negatív jetemségeiket, túlzott anyagi igényeket, sőt követelőzést, felelőtlen viszonyt a te- nu Iáihoz, e/emvsüéet a nehézségek leküzdésénél.

A mi ifjúságunkat a múlt bur- zsoá erkölcse általában kevésbbé terheli, mint a felnőtt nemzedéket —■ és ez igy nagyon jól van —• de ugyanakkor ifjúságunk kevésbbé van megedzve az élet nehézségeivel szemljeu, hiszen az ő múltja és felemelkedése még simább volt, mint népünk felemelkedése általában. ennélfogva a »sinva«, a »békés fejlődéssel«, a sikerekkel járó veszélyek: az elbizakodottság, akitartás hiánya, a megalkuvás, vagy weglapulás. a nehéz, áldozatokat követelő hefyzetekiien őt mésr inkább fenyegetik, mint. az idősebb nemzedéket,

A pacifizmus emyesztő és mérgező hatását esm küzdöttük ie még ifjúságunkban. Ezen a téren szintéin sok a tennivaló- Amint az elvtársak az elmondottakból láthatják, ifjúságunk nevelése terén pártunk nagy feladatok elvégzése előtt áll.

Farkas elvtárs ezután a DISZ szervezeti erejéről beszélt, hangsúlyozva, hogy az új nemzedéknek nem a döntő többsége, hanem csak kisebbsége, 'mintegy 3ő százaléka van a DISZ-ben

Gyengeségei és hiányosságai dacaira — folytatta Farka® eívtárs — a DISZ, de különösen az úttörő-mozgalom már komoly erőt képvisel az ifjúság között Pártunknak azonban a DISZ fejlődését nemcsak szervezeti, de politikai szempontból is meg kell vizsgálnia.

Milyen politikai célokat és feladatokat tűzött ki pártunk a DISZ elé és hogyan oldotta meg ezeket a DISZ?

Pár tunk Központi Vezetősége a DISZ alakuló kongresszusához intézett levelében ezeket a célokat és feladatokát a következőkben foglalta össze:

»A Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakulása lehetővé teszi, hogy a magyar ifjúság, a K.ómszOmoi dicső példájához hasonlóan, szorosan a párt mögött felsorakozva, betöltse hivatását a szocializmus építésében: minden területen a párt legjobb segítője,' a szocializmus építésének roham csapata legyen. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének megtisztelő hivatása, hogy erre a feladatra felkészítse a magyar ifjúságot. Ezért a szövetség vezetőinek meg kell szivlelniök Lenin tanítását: »Az ifjúság feladatait általában, a kommunista ifjúsági szövetségek és mindenféle más ifjúsági szervezet feladatát különösképpen egyetlen azóvai lehetne kifejezni: tanulni«. Az ifjiítág között végzett munkában azonban csak kezdeti eredményekről lehet, beszélni. Dolgozó és tanuló ifjú'águnk nagy politikai -változása és fejlődése mögött a DISZ és begyük hozzá — a párt. munkája :i/ ifjúság között általábanvéve elmar alt

Ennek a nem kielégítő helyzetnek az oka döntő mértékben oJiIkui ksroaeudö, hogy pár fcszervezsi beink mindmáig nerc értették meg elég-- go a Kom«7.omaihoz lissunK ifjúági szervezői jelentőségét. ezért nem fordítottak rá elég gondot, nem vezették, támogatták s írom ellenőrizték eléggé. A felelősség az ifjúság között végzett műnké nem kie-égítő helyzetéért elsősorban a pártot terheli. A DISZ, ©Ivtóreak, csak a párt vezetésének biztosítása által válhat a dicső Komszomolhoz liasonló forradalmi ifjúsági szervezetté, a magyar nép új. nemzedékének olyan harcos iskolájává, amely szocialista szellemű neveléeé- vel átfogta a fiatalok döntő többségét,

A Disíó fejlődése nem kielégítő' azért sem. mert sokáig éreztette Íratását. munkájában az, hogy két évvel ezelőtt különböző rétegt»»erve- zetekből, a SZIT-boi. az EPOSZ- ból, a Diái,'követségből és a laza MINSZ-ből született meg. Ezekben a vegyes összetételű rétegszervezetekben. nem volt megtételben biztosítva a párt vezetés© s ezért nem is dolgozhattak 'kielégítőéin, pártunk politikájának szettemében. Akkor, 1948-ban még nem voltak meg a politikai 'feltételei annak, hogy pártunk vezetése alatt egy egységes ifjúsági szervezetet hozzunk létre. Csak jóval a fordulat év© utón teremtődtek mag ennek a feltételei. Erről Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1950. íébruár 10-i ülésén tartott beszámolójában a következőket mondottá:

»Az Ifjúság körében megértek a dolgozó fiatalok minden rétegét egységesen összefogó szervezet létrehozásának előfeltételei. Az ifjak megértették, hogy eljött az ideje, hogy nálunk is meg kell teremteni azt az egységes szervezetet, amely a Szovjetunió Komszomoljához hasonlóan elősegíti az ifjúság szocialista nevelését és pártunk utánpótlását az ifjúság köréből«. Rákosi ©lvtár3 ebben a beszédében pártunk új ifjúsági politikáját vetette fel, ami nagy jelentőséggel bírt nemcsak az ifjúsági mozgat lomban dolgozó párttagok, d© egész pártunk számára is. Hogy mit jelentett pártunk új ifjúsági politikája és ezzel kapcsolatosan milyen új feladatok állanak pártszervezeteink előtt, mindezt a Központi Vezetőség a párt ifjúsági szövetségének létrehozásával kapcsolatban a pártszervezetekhez intézett levelében határozta meg. Ebben a levélben pártunk a következőkre utasította szervezeteit:

1. Rendszeresen irányítsák, segítsék és ellenőrizzék a hozzájuk tartozó ifjúsági szervezetek munkáját. Minden pártbizottságban és pártszervezetben közvetlenül a tijkár vagy a szervezőtitkár felelős az ifjúsági szer vezet munkájáért.

2. Gondoskodni kell arról, bogy a pártszervezetek vezetőségébe és a pártbizottságokba beválasszák az ifjúsági szervezet, illetve bizottság titkárát, atne-iy- nyiben pártunk tagja. Ahol ez nem történt it»eg, ott is be .kell vonni az ifúsági szervezet titká rat a pártvezetőség munkájába.

3. Biztosit.a- ti kell, hogy a fiatat párttagok és tagjelöltek lehetőbég szerint az ifjúság) szervezetben végezzék pártiminkájuUat. A tapasztalatok' azt- . igazolják, hogy pártszervezetetek nőm értették meg eléggé azokat a feladatokat és kötelességeket sem. amelyeket a Központi Vezetőség levele az ifjúsági szövetség vezetésével kapcsolatosun felvetett cs ennek következtében nagyon hiányosan hajtották végre. A DISZ is hibát követett el, mert nem töri© magát, hogy érvényesítse a pári vezetés» által biztosított jogait, nem törődött ©léggé a maga részéről azzal, hogy mindenütt megkapja azt az irányítást és azt a támogatást a párt részéről, amely nélkül eredményesen dolgozni nem tud.

E legfontosabb hibák mellett a DISZ fejlődését komolyan zavarta — és még ma is zavarja — funkcionáriusainak igen nagyméretű fluktuációja.

Hogy' milyen komoly hiányósrtt- gok mutatkoznak párt-szervezeteink munkájában a DISZ vezetése tetőn, azt a DlSZ-szervezetekben és részben á DISZ intézőbizottságában is elburjánzott bürokratikus vpzetéai stílus is igazolja.

A DISZ-szerveaetek és részben az intézőbizottság vezetési stílű-. sara nagymértékben jellemző a tömegektől való elszakadás.

Felvetődik az a kérdés, hogyan, »irányítanak« tehát mégis a DISZ vezetőszervei a. tömegekkel való eleven kapcsolatok hiányában? lim» csak azzal lehet válaszolni, hogy a körlevelek halmazával és rengeteg belső ülésezéssel. A DISZ va- zetősferveinek munkatársai időjük tekintélyes részét üléseken és határozatok, körlevelek megíré'ávid töltik el.

Feltételezhetnénk, bogy akkor, amikor a DISZ nagyrészt körleveleken és határozatokon ke■■■>■ dűl vezet, megtesz mindent, hogy azokat ellenőrizze is. Sajnos, meg sell azonban állapítani, hogy a DISZ intézőbizottságában hiányzik a vezetésnél az ellenőrzés. Keveset — — vajmi keveset — törődnek a DISZ-nél hozott határozatok sorsával, végrehajtásával. A DISZ intézőbizottsága nem nézi meg rendszeresen, hogy mi a további sorsa a DISZ szervezeteinél hozott hatá- rozatoknak, hogyan hajtják végre a egyáltalában végrehajtóák-e a határozatokat. Nem adják inog a végrehajtáshoz szükséges .támogatást , ée igy' nem is tudják, hogy az alsóbb DISZ-szer vezetek az intézőbizottság határozatainak nagy részéről már rég meg is feledkeztekPártszervezeteinknek a jövőben feltétlenül meg kell mindent tenniük annak érdekében, hogy meg- taiitsák a DISZ-szervczetek vezetőit a kommunista vezetés stílusának e;sajátitására. A DISZ- szervezetek vezetői értsél) meg: a jó vezetésnek döntő feLétcta az, hogy ismerjék a tömegeket, ismerjék saját szervez été skel,

(Folytatás a 2. oldalon.)