Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-10 / 160. szám
1952 júlitts H, csütörtök 3 VLUa-izawk Héfve Aratóm alatt sem hanyagalják el a növényápolást a kevermesi „Petőfi“ tss-hen Nagyban folyik az aratási munka a keverinesi »Petőfi« tsz- ben. A 39 hold árpa levágását már befejezték. 193 kát. hold búzájuknak is már a végefelé járnak. Az aralógép és a kombájn nagy segítséget nyújt a csoportnak. A gépek mellett 16 aratópár van, a többi dolgozó a növény- ápolást végzi, az asszonyok is. Most, az aratás ideje alatt, megkapálják az 50 hold gyapotot, ami a harmadszori kapálás uián legkevesebb 50 kilóval terem többel holdanként, pénzértékben ez több, mint 20.000 forintot jelent II. oszláiyú gyapotot véve alapul, tíz az összeg növeli a lsz-l.agok jövedelmét. De textilellátásunk szempontjából is nagyjelentőséggel bír, a 25 mázsa gyapotból 10.000 méter kartont tudnak készíteni, ebből 2500 nő részére jut cgy-cgy ruha. A 145 hold kukoricájukat is megkapálják még egyszer az aratás ideje alatt. A negyedszer! kapálásnak nagy jelentősége van, mert a többszöri kapálás után nem szárad ki a föld, a virágzásnak induló kukoricának pedig nagy szüksége van a talaj nedvességére. Az aratás alatt végzett kapálás is meghozza gyümölcsét, mert holdanként, ha csak kél mázsa löbbteUcrmést számítunk —, de három is megvan —, akkor is ez a 145 holdon 290 mázsával több kukoricát jelent. Ennyi kukorica legkevesebb 58 sertés kihizlalására elegendő. Meg is értik a kevermesi »Petőt^« tsz dolgozói azt, hogy a növényápolást az aratás ideje alalt sem lehet elhanyagolni Most fejezték be 10 hold cukorrépa ötödszöri kapálását, 5 holdhoz még a héten fognak hozzá. Meg is látszik rajta, mert a környéken olyan szép répát nem lehet látni, mint a »Petőfi« isz-é. A jó növényápolásért ki- lünlelést is kapott a csoport. Ezt a jó eredményt úgy Indiák elérni, hogy az asszonyokat is bevonták a munkába, meg a területfelosztás is nagyban hozzájárult. Jól dolgozik özv. Cser- nák Sándorné és özv. Földi Fe- rencné. A többiek is rendszeresen kiveszik részüket a munká- 'ból. A párosverseny is megvan a csoporton helül és ennek ösztönzésére a legutóbbi taggyűlésen versenydíjat tűzött ki a tagság. Itt figyelembe vették úgy a mennyiségi, mint a minőségi munkát, megnézték, hogy hányszor mulasztanak igazolatlanul. A verseny díja: a) 1 daiab n\ o c- heles választási malac, b)*egvpár kerékpargumi, c) 50 kg árpa. Ez nagy ösztönzéssel van a dolgozókra, mindenki igyekszik jól dolgozni, de nem csupán az anyagiakat nézik, hanem ez a jó munkájúit elismerését bizonyítja. — Csepkó — 175 ezer forint megtakarítás A bailai állami gazdaság épitíi brigádj ínak tagjai elh: tározíák, bogy ko.eai mű zakót tartanak. Július elejétől 10-ig az 52 férőhelyes Fistállá építésé lél a hiányzó 35 törméter falat elkészítik, az épület 639 négyz.tuéter fedélszerkezetét lekötik, felállítják és le- lécelik. Alkotmányunk évfordulójára^ ünnepé e befejezik teljesen a lóistálló építését s egy 80 férőhelyes tehéristáilőt alapozástól a fakgyenig elkészítenek. 1952. évi tervüket október 30-ra befejezik, elsőrendű minőségi munkát végezitek s az önköltséget csökkentik. Az építkezéseknél összesen 175 ezer forintot takarítanak meg s ebben versenyre hívják a vésztő' állami gazdaság építő brigádját. Horváthék közös szérűre hordanak Mar a búza aratása is befejezés előtt áll egyik másik járásban. Azok a dolgozók, akik az aratást elfőnek fejezték be, már a hordást is megkezdték. A battonyai határban bármerre nézünk, mindenütt megrakott szekereket látunk. Hordják a jövő évi kenyérnek valót. Szaporodnak a közös szérűn a hatalmas asztagok. Ide hord Horváth Mihály négyholdas dolgozó panaszt is. Alig egy hete, hogy levágta gabonáját, de már be is hordja ügy vé'ekedik Horváth Mihály, hogy minek száradjon ott, mert ha még 1—2 napig hagyják, úgy kiszárad, bogy 5—6 kiló kipereg, mikor a kocsira rakják e mine ide érnek vele a szérűre, a másik öt-hat kiló. — Ezt úgy.akadályozzuk meg —■ mondja —, hogy sietünk vele, minél előbb asztaghan legyen. össze is fogtak Seebera. Istvnápal, hogy minél előbb befejezzék a hordást. Versenyben vagyunk ám mi dolgozó parasztok is a mezőhegyesi egyénileg dolgozókkal ée a versenyből mi szeretnénk győztesen kikerülni — mondja Horváth Mihály fia. Most már csak a gép hiányzik, mert lehetne ezt már esé-» pielni is, de még őrölni is. Olyan palacsinta sülne a lisztjéből, hogy bárki megnyalhatná a szájút utána. Kétegyháza életéből Községünkben már megindult az általános aratás. Gyors munkával harcolunk minden szem gabonáért. így igyekszünk megakadályozni az ellenséges kártevéseket Jól harcolnak dolgozó parasztjaink közül Jova György, Szelezsán György, id. Iszlin Mihály, Kovács József dolgozó parasztók, akik már elvégezték az aralás nagy munkáját. Munlyán György középparaszluak a fagykár ellenére is 1000 szögölön 7 mázsa ősziárpa termése lett. A »Népköztársaság« tsz dolgozói ősziárpából átlagban 11 mázsa termést értek el. Az első cséplésből lefolyó gabonát beszállítják a szövetkezet raktárába. Az aratás mellett nem feledkeznek meg a növényápolási munkáról sem. Pavelka György már négyszer kapálta meg a kukoricáját. Sipos Mihály dolgozó paraszt, hogy nagyobb termése legyen, kukorica pótbeporzást végez. Marosán Tivadar az aralás befejezése ulán elvégezte a tarlóhántást is. Tarlójának egy- harmadát másodnövénnyel vetette be. ' i A községben megkezdődött K második félévi terv teljesítése. Ezideig sertésből 5 százalékos eredményt értünk el, vágómarhából 23 százalékot, baromfiból 80-at, tojásból 82 százalékot, tejből 25-öt, szénából 32-őt, az árpabeadásunk 31 mázsa. A beadásban élenjárnak Szekán Mihály, Purpur György.» Marosán Mihály, Kétegyháza. Tartsuk be a tűzvédelmi szabályokat az aratásnál és a cséplésnél A minisztertanács határozata és a belügyminiszter utasítása alapján a helyi tanácsok irányításával megkezdődön a termény- betakarílás. Népgazdaságunk szempontjából igen fontos, hogy a belakarílúst gyorsan és tűzkár- menlesen hajtsák végre. Terményeink tűzvédelmét csak társadalmi alapon lehet biztosítani. Ezért a tanácsok már jóéi őre megszervezték a figyelő és lűz- készültségi szolgálatot. E szolgálat elvégzésélten a DlSZ-fiala- lok kell, hogy példát mutassanak. Az aratás megkezdésénél helyes, ha betartjuk a tűzveszélyességi sorrendet. Először mindig ia vasiét, és az utak mentén kezdjük meg az aratást. A learatott gabonát az előírt tűztávolságra hordjuk össze, tűz ellen védőszánlással óvjuk. Mielőtt a behordást megkezdenénk, igen fonlos nemcsak egészségügyi, hanem tűzvédelmi szempontból is. hogy udvarainkat, szérűinket kitakarítsuk és gondoskodjunk a szükséges tűzvédelmi eszközökről. (Víz. szikracsapó, veder, stb.) Lehetőleg minden dolgozó paraszt közös szérűn csépeljen, mert ez nemcsak a cséplési munkálatokat gyorsítja, a gép üresjáratának idejét csökkenti, de tűzvédelmi szempontból is nagy- jelentőségű. A belsőséget; való behordás veszélyezteti egyéb építményeinket is, éppen ezért idén csak lcétoáz kereszten alul és az előírt tűztávolságok betartásával lehet behordani. Cséplésnél leggyakrabban ti traktorok kiptiffogócsövéből ki- pittanó szikrákból keletkeznek tűzesetek. A kipuffogó-csőre szikrafogót kell tenni, cséplésnél dohányozni nem lehet, csak az erre a célra kijelölt területen. Nagyon gyakoriak a gyermek- játékból keletkezett tüzek. Különösen ezekben az időkben fontos, hogy gyermekeinket najz- köziotthonokban helyezzük el, mert ezzel is életükét és népünk vagyonát védjük. A tűzvédelmi szabály betartásával elősegítjük szocialista hazánk építését, a béke védelmét. I NAPRÓL—MAPHA... A minisztertanács határozata értelméken M az aratástól számított nyolc napon belül el kell vfefioii a hor- g dúst is. Dolgozó parasztjaink egy része —. mely az aratásban is g élenjár — inár meg is kezd te a hordást s nem egy példa g van arra is, hogy kő'ősén össze fogva végzik a munkát. Ez . kel a g kezdeményezéseket kell tanácsa' nknak szélesben!, hogy mieden 1 egyes dolgozó paraszt, az Igával nein rendelkezők is, időién § behordjanak. A határozat javasolja közös szérűk létesí- H tését is. E7«*i a téren igen komoly a kimaradás mi'pyíiikhca. H Vám olyan köwigünk, például Ma y arbánhegyes ahol egyetlen §§ Lő "ős szérűi sem jelöltök ki s nem megy jobban a mczőLovács- M házi járás ö >bi községiben sem a ! ö ős szérűre .aló hordás. H A hiba az. hogy a tanácsok teljesen elhuny a-joltók ezt a kérdési § s nem sohaí tettek annak érdekében, hogy á dolgozók ' ö ös szé- g risre hordjanak, azon túl. hogy kfegyű’és- ken felhívják őket erre. !f Nem ismer:ették kellően, hogy a 15 ös szérűn való csép'és g nemze'gazdaságl szempontból ts komoly jelenősé»,fi. mi .-»sí a géli péknek nem kell sók idői. tölteni a híizaáswvl, gyorsabban g megy a cséplős s ugyanakkor kevesebb üzemanyag Is kell hozzá. 3 De emellett a kő'ös szérűn való cséplés-él kedvezményt is s kapnak a gazdák, a eséplés díja 0.5 százalékkal olcóbb Mind- § ezeket ismertetni kell lanácBaiokjiak, hogy ez-sa a téren is sok g kai jobb munkái végezzünk. Ílllltllllllll!lllllltlllllllllHIII!lllil»IIIIJ>IHIWIIHIII!lllilWllllllillill!llll!l!lllll[illil!ll[llllllftlil!llllinHlillllllinill!!llirtllinilllll!l!IUI!llll!IIIHr> fl behsrdásnál a termelőszövetkezetek jel használják ki a fuvareszközöket »A behordást az egyes növények aratásának béfejezé étűi számított nyolc naopn helül be ke’,', fejezni :. Minél rövidebb idő alatt történik meg a behordás, a learatott termést annál kevesebb veszély fenyegeti. A iermelőszövetkezetek dolgozóinak érdekei és a köz szempontjai egyaránt azt kívánják, hogy a termelőszövetkezetek a behordást — az előirt időn belül —' a saját 'fuvareszközeikkel végezzék e.L A bérfuvareszközök felhaszná1 á- sa ugyanis a termelési költségeket lényegesen emeli. Ezenkívül abór- fuvaieszközöknél figyelembe kell venni, hogy az ország állandóan, emelkedő áruszállító ára a bél-fuvareszközök csak a legszükségesebb mértékben elegendők; ezeket a fuvareszközöket a népgazdaság más olyan ágaiban használják fel, ahol folyamatos üzeme.toiénü k biztosítva van. Annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek a behordást saját "fuvareszközeikkel elvégezzék, a lieliordási munkát jól szervezzék meg. Gondoskodjanak arról, hogy minden igá »fogathoz megfelelő kévehányó kézi munkaerő álljon rendelkezésre; ezá !ta'. -tehet a .’e- és felrakás idejét megrövidíteni és az ilgásfogat jó kihasználását elérni. Gondoskodjanak arról is a termelőszövetkezetek, hogy a szekereket minden esetben a legnagyobb terhelési határig használják ki. Ott, ahol arra lehetőség van, az erősebb igásállatokkal két megrakott szekeret is vontassanak. Az asztag- benakásnál pedig arra törekedjenek, hogy a lerakás minél rövidebb idő alatt megtörténhessen. A behordó® idő alatt a munkaidő szükeégsze- rinti emelésével a munkaidőt úgy használják ki, hogy napfelkeltétől napnyugtáig hasznos munkát lehessen az igá sfogat tál végezni. A gépállomások fuvareszközei csak abban az esetben, használhatók fel, ha a termelőszövetkezetek fuvareszközeivel a ísebordás nem végezhető el. A gépállomások fuvareszközeivel kapcsolatban no feledkezzünk meg arról, hogy a gépál- loniá-oknak a behordanál csaknem egyidejűleg ugyancsak fontos feladatai vannak: végzik a tarlóhán- iá-t, a másodve őst, elkezdődik a ceéplés, amelyhez az üzemanyagéi, kell szó . íImii, t>. Amennyiben a szállítási feladati) hat a Mijác és a gépállomások fuvareszközeivel semmiképpen sem tudják ellátni, csak az e otlien igényeljenek a TEi:’U-tól teherautót és a BELSPED-től fogatot. Ezeket a fuvareszközöket — a már közűiteken kívül — azért is jói ki kell hasznáilni, mert egyébként a bérfizetési kiudá ok aránytalanul emelkednek. A termelőszövetkezetek vezetői felelősek azért, hogy a más fontos népgazdasági feladatoktól a mindent megelőző betakarítási «fiiokra csak akkor vonjanak el lfirfuvareszközöket, ha arra feltétlenül szükség van és azokat teljesítőképességük haláráig használják ki. Ezért a bérfm űreszközök esetében a munka megszervezése az állandó, folyamatos üzemeltetés és a fuvareszközök rakterűidéinek teljes kihasználása különösen fontos. Ha az említett szállító eszközök útján nem tudják a termelő- szö ve tkezelek a behordást határidőig elvegezni, az esetben a községi tanács részükre olyan egyénileg termelők igaerejét biztosítsa, akik saját területükön a behordást már befejezték. A termelőszövetkezeteknek a behordási terveiket már el kellett készíteniük. Vizsgálják azonban meg mégegyszer, hogy meg- fclel-e az a közölt szem] ion toknak. Csak azáltal Küszöbölhelők ki ugyanis azok a károsodások, amelyek az elmúlt évben a termelőszövetkezeteket és a népgazdaságot olyan súlyosan érték a fuvareszközök nem megfelelő igénylése és felhasználása következtében. Befejeztük Mi a nagykopáncs! »Zója« tszcs-ban befejeztük az aratást. Nehezen ment, mirt az arató- gépnek mindig volt vatemi hibája. így a/.au annyival később fejezi ük be az ara tási. Igyekeztünk, de a üli tagból csak tíz aratott. Néhány Ligánk a növény- ápolást végezte, hogy az is haladjon, de bizony voltaik olyan la 4 link is, legalább tízen, akik csak ide-oda lóglak, nemhogy azon leitek volna, hogy ők is kiaz aratást menjenek aratói. Móniitok az elvtársiknak, gyertek ti is dől gozni, hogy ne szóródjon el a búzánk, igyekezni kell az aratástól, hogy ne tegyen szemvesz- tcség. De hiába mondtak nekik, így mi végaz ük el, s még éjjel is dolgozunk. Volt kő tünk olyan idős tarjtárs is, mini Korsó István, aki 73 éves, mégis ott vol t az aratásban. Az elv iá f sak tanulhatnának tőle. Nádra Jolán, Nagykopáncs.
