Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-09 / 159. szám

A békét mcsr leliet menteni! A békét mesr kell menteni! A Béke Világtanács határozatai Határosat a jaj án kérdés békés megoldásáról Berlin. (ADN) A jnpán kérdés békés megoldásáról sz lj határozat­ban a Béke Vi'ágtanács Ázsia és a Csendes Óceán összes népeihez for­dul, hogy támoga sák a japán nép hősi harcát, amelyet nemzeti füg­getlenségéért, békés és demokratikus fejlődé óért folytak A sanfranciscoi Baerződés éd az azzal kapcsolatos szerződések — amelyeket az Ame­rikai Egyesült Államok a japán kormánnyal a japán nép akarata ellenére* kötött — érvénytelenek. Keit ellentmonrlaiak a nemzetközi keszerződóst kell kötni, amelyet valamennyi érdekelt állam aláír.- Ennek a szerződésnek biztosítania kell az ödSzes megszálló csapatok kivonását, külföldi hatalmak stra­tégiát támaszpontjai felépítésének betiltását Japánban, valamint a ja­pán nép teljes támogatását békés és demokratikus fejlődésében. A Béke Világtanácsnak az a véle-, mérrye, hogy Ázsia és a Csenden Öoeárri terü'et népeinek küszöbön- álló békeér teke/.latén a japán kér­dés békés megoldását elősegítő intézkedő eket kell hozni. egyezményeknek. Japánra ol anbé­A német és a japán kérdés békés megoldására Vonatkozó határozatot kidolgozó bizottság indítványai Berlin. (ADN) Isabelle Blutna —- annak a bizottságnak az elnöke, »moly a német és a jnpán kér dés békés megoldására vonatkozó hatá­rozatot kidolgozta — egy sor in­dítványt terjesztett a Béke Vi- lágtanács titkai sága elé. Ezeket az indítványokat a bizottság a vitá­ból szűr be le. A többi között java­solta: hozzák nyilvánosságra Nyu- gatuéruetország és Japán remiliiari- .íálására és az úgynevezett euró­pai védelmi közö ségie vonatkozó fegfonto abb okmányokat. Ezenkí­vül felvetette a különböző irányza­tokhoz tartozó parlamenti tagok, szakszervezetek és művészek ta-, lálkozójá ak-gondolatát. Javasolta, hogy rendezzenek nemzetközi anyák papját a gyermekek megmenté1 éré, Minden eszközt használjanak fel brra, hogy a sajtón, a rádión és levél, ál á okon keresztül megnyer­jék az amerikai közvéleményt, amely határozottan a béke győzel­mét kívánja. Végül jasasolta, hogy a Béke Világtanács segítsen elő közvetlen kapcsolatokat Japán és Németország szaks, ervezetei között. I-abe'le Blama a továbbiakban indítványozza: Nyugat-Európa ö«z- Bzas országaiban gondoskodjanak »] r ó', hogy a kormányok tagjait, a képviselőket, a tömegszer,esete­ket, szakszervezeteket, a háborús káio u tak szövetségét, a veit front­harcosok, az ifjak és nők egyesüle­teit a levelek és beadványok töme­A -l’Humauilé“ az Algíri Kommunista Párt központi bizottsági tagiának letartóztatásáról Párizs (MTI) A »1’ Humanité« algirr tudósítója jelenti, hogy a hatóságok szombaton letart ó/.tatlák lés a Szidi Bel Abesz-i börtönbe szállították Ahmed Khellefet, az Algíri Kommunista Párt Központi Bízott ágának tagját. A letartóztatás nagy felháboro­dást keltett Algírban. gével ái-a,s/ák el és igy harcolják Id, hogy azok állást foglaljanak, a békeharc mellett. Ilyenértelmű vitákat kell rendezni az egyházi, vallásos és kulturális egyesületek­ben is. A német és a japán kér­dés megoldása érdekében meg kell teremteni a népek szolidaritásának szel lemét. Határozat a koreai háború befejezéséről Berlin. (ADN) A Béke Világ- tanács a koreai hadviselés bor­zalmairól eléje terjesztett okmá­nyok megvizsgálása után arra a meggyőződésre jutott, hogy az amer ikai intervenciós csapatok bak­térium fegyvereket is alkalmaztak. A koieai amerikai főparancsnokság hadvezeté-e és a fegyverszüneti tárgyaások útjába görditett akadá­lyok nagy felelősséget rónak az Egyesük Ál amok kormányára. Ugyanez a felelősség hárul mind­azokra a kormányokra, amelyek jó­váhagyták az Egyesült Nemzetek jogtalan beavatkozását Koreában és haderőket bocsátott annak az ame­rikai főparancsnokságnak a rendel­kezésére, amelynek tevékenysége összeegyeztethetetlen az. ENSZ alapokmányában hirdetett békés célokkal. Azzal a céllal, hogy a koreai nép szenvedésének véget vessen te a békét megvédje, a Béke Világ- tanács fe's/.ólit minden népet, hogy tegye magáévá a következő követe­léseket: 1. A koreai háború azonnali meg­szüntetése, a jog és nemzetköz,! szokások tiszteletben tartásával megkötött fegyverszünet útján. A fegyverszüneti egyezmény megkö­tése már csak azon múlik, hogy az amerikai tárgyalóküldöttség le­mondjon a hadifoglyok hazatele- pitéi-ével kapcsolatos jogtalan kö­veteléséről. 2. A baktérium fegyver alkalma­zását betiltó 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyv ratifikálása és tiszte- letbentartáaa minden állam részé­ről. Ezeknek a követeléseknek hala- dékta’an megvalósítása megteremti a békét Koreában — hangzik a határozat. Tiszteletben kell tartani a koreai nép szabadon nyilvánított akaratát és meg kell tisztítani az országot a külföldi csapatoktól. A koieai háború komoly figyelmezte­tést jelent a világ összes népei felé. A Béke Világtanéc8 utal arra, hogy az amerikai haderők mind több agresszióé cselekményt haj­tanak végre a Kínai Népköztár­saság ellen. Ez a háború kiter­jesztését szolgálja és megnehezíti a fegyverszünet megkötését. A párissi tudományos élet kiválóságai nagygyűlést rendestek Henri Martin kissabadíiása érdekében Párizs. (MTI) A francia tudo­mányos élet kiválóságai Ilenri Hai­tin kiszabadítása érdekében nagy­gyűlést rendeztek a párizsi »Soeió- tes« nagytermében. A termet zsú­folásig megtöltő hallgatóság előtt a többi között Ilourguignon, a vi­lághírű orvostnnár és Henri Wal­len professzor beszélt és am­nesztiát követelt a fiatal békehar- coß számára. Az Isére-megyei nők elhatároz­ták, hogy Henri Martin-hetet ren­deznek ezabadonboceátáse érdeké­ben és ezenkívül követe'ik Andié Stíl és a többi bebörtönzött ha­zafi ezabadonbocsátását, Bukarestben tartja 13. ülésszakát a Nemzetközi Demokratikus Nüszövetség Végrehajtóbizottsága Bukarest. (Agerpress) A Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség Végrehajtó Bizottsága július 18, 19 és 20-án Bukarestijén tartja 13. ülésszakát. A napiiendi pontok között sze­repelnek : a Béke Világtanács határo­zatai, a népek békekemgresszusának összehívására irányuló felhívás, a a egyes oiszágolc női szervezeteinél- feladatai a nők jogainak védelmé­ben. •• Orom és dicsőség Meytis.zie'ő sz’mimm a tiszti hivatás. Ha ví-szagovdolok gyer­mekéveimre, aknraSom eVaée is őköébcszorul a leér m Szüi m, testvéreim is én is Vtástól-vakuid iy dolgoztunk és többször e'ő- fordu'f tíz, hogy még ruháink se vo\t. FeTszullvlnlűs után hl/.tutik tíz lin'd fället és azon dc\goztniife. S m’irtvn i<\ jn jtvsm a DISZ- szervezeSnak, boldogan néztem azokat a fái útikat, aki': kikerültek a tiszti iskoláiéi és szép eredőn ’nyel végeitek. Ekkor én is e'-ifia- türoztm hogy Jet‘Hé kezem’ tiszti isko'rravés igyekszem e'é ni azt az eredményi, amit a többi oV.l/r* e ért és akkor úgy érazt on, én mm fogok szégyen.? hozni i.é hadseregünkre. Vágyam US', es ült és katona lehet km, "Nem mondom, eleinte nehéz volt m.igszokni, sokai iomil/unk eztsn az mViV» és bizony, hiányzott az, hogy ami. / oda­haza troli m. nem ol/vaslum rendszeresen m/tót. De ha ilyen nehéz­ségeim voltak, minden esetten <t fiáiéi Tervezethez ford dk m segít­ségért. íis azt akarom. ha feb vatnak, én is atzire'ioz a <V * ‘111■§ luisonütsajc, akik a If /gy Honié lő Hábonúbon indá nkkal, 'angoló hazasoereti-tiél győzelemé vezet lék a szovjet harcosokul, a német fa­siszták ellen. Most, am Icor od/iha-n járt'-m, boldog megf V •e'éoel láttam azt, hogy a dolgozó fan’, titok eg m suliin térnek tit a t a yüícm gtizdtil- kodásra és a közsé ünk azon az útion halad, hogy In vütromn szociá­lisul község lesz. Békés megye füi.‘u"jai, kövessétek azoknak j.é'd ’it, akik Jeientikeztelc m V tiszti isko’ám. mert néphadseregünk tagjá­nak lenni öröm és dicsőségi ALT IMRE tiszti növendék, Enikőd. Külpolitika néhány sorban... Finnországban tovább tart az autóbusz ofőrök sztrájkja- A vál­lalkozóknak sikerült sztrájktörőket toborozniok. * * * Szabadon bocsátása után visszatért Oita prefekturába Sruemicu, a japán háborús bűnösök egyike. Sigemicu szabndonboc áfása nagy felliál orodást keltett. A lakosság tüntetett ellene. A tüntetők ilyen plakátokat vittek: »Sigemicu, háborús bűnös vagy, takarodj vissza a börtönbe!« » * * _ A Surrey gróf-'ágbeli Kingstonban, annak a körzetnek központ­jában, ahol nagyszámú amerikai c-apatot helyeztek el, tiltakozó tün­tetés volt az amerikai csapatok angliai tartózkodá s ellen. A tüntetők Irataim as plakátokkal vonu'tuk fel és követelték, hogy az Angliában tartózkodó umerikai csapatokat szállítsák vissza az Egyesült Álla­mokba. A plakátokon ilyen jelmondatok allot'ak: »Nem engedjük Angli­át ljeszennyezrri!«, »Jenkik, takarodjatok haza!« « * *' A »Tokio Szimbum« írja,, hogy a japán-amerikai vegyeVbizotte ság megállapodott abban, hogy melyek azok a léle-ítmények és te- íepszakaszok, amelyeket átadnak az amerikai megszülő hatóságoknak A megái »podást július végéfr terjesztik a japán kormány elé. Az Antwerpenben megje’enő »Volksgazet« című jobbo’dali szó- era!ista lap jelenti, hogy a Bei.a Szocialista Párt hat vezetője a Tito-klikk meghívására július vérén látogatást' tesz Jujesz'áviá-t bon. A küldöttséget Búsét, a Be ga Szocia ista Párt elnöke vezeti Megnyitották az általános iskolai nevelők oktatóinak továbbképző tanfolyamát Hétfőn délelőtt Budapesten, az Eötvös Lórúnd Tudományegye­tem nagy előadótermében ünne­pélyes külsőségek között nyílt meg az általános iskolai nevelők oktatóinak továbbképző tanfolya­ma. Ezen a tanfolyamon képezik lovább azokat a nevelőket, akik az általános iskolai tanítókat négyesztendős továbbképzésük idején tanulásukban segítik. Az ország különböző részé­ről összegyűlt hétszáz kiváló szakmai tudással rendelkező, al­só tagozatban tanító általános iskolai pedagógusi a közok la lás- ügyi minisztérium képviseletében Csurányi József üdvözölte. «l!llll!lilll!ll!llllllftlM!lltlllllllllHMIIHIIIIIIIIiHlltinilllll!ll!lllllllllll!lliltlllllll!IIIIIIIIIMIIII!!IUI!»!IIHI!IIIW^ NEMZETKÖZI ÉLET A malájföldi „szennyes“ háború ellen Gerald Templer tábornok, a malájföldi brit főbiztos nemrégi­ben Londonban járt. Sajtókonfe­renciáján terjedelmes nyilatko­zatban magasztalta az összegyűlt újságírók előtt a malájföldi nép felszá a :itó-mo zgalmávaá szem­ben állítólag elért sikereit. Ak­kor azonban, amikor a »kato­nai kampány« befejezd ének idő­pontja került szóba, Templer ki­jelentette, hogy »nem Ígérheti a kérdés gyors megoldását.« A sajtókonferencián részvevő egyik újságíró ennek hallatára feltette a tábornoknak a kérdést: — Nem elég-e 4 év ilyen meddő háborúból és nem kellene-e ész­szerű megegyezésre jutni a nra- íájföldi népi felszabadító had-, sereggel ? Angliában az egyszerű embe­rek milliói egyre gyakrabban te­szik fel ugyanezt a kérdést. Az angol csapatok négy éve folytatnak Malájföld dzsungel- jeiben gyarmati háborút az angoi és amerikai knucsuk- és ón-mo­nopóliumok érdekeiért. Erre a háborúra már 500 millió font- ster liuget vesztegetlek. Száznegy- verrez,res hadsereget és a rend­őrök tízezreit vetették be a ma­láj földi hazafiak ellen. Végelát­hatatlan áradatban mennek Ma­lájföldre az angol-amerikai fegy­verek és repülőgépek. A brit im­perialisták, akik nem ismernek kíméletet sem az asszonyokkal, sem az aggokkal, sem a gyerme­kekkel szemben, büntető hadjára­tokat indítanak a dzsungelek el­len, kíméletlenül bombázzák a falvakat, fegyvertelen parasz­tokra tüzelnek, tömegesen tartóz­tatják le^és száműzik az em­bereket minden ok nélkül. Más­félmillió helyi lakost — malá­jrakat, kínaiakat, hindukat — ' űztek koncentr ációs táborokba. Minthogy a brit gyarmatosí­tók érzik, hogy Malájföldön el­vesztik a talajt a lábuk alól, mind kegyetlenebb módon szá­molnak le a malájföldi haza­fiakkal. A londoni lapok nem­csak arról számolnak be, hogy a brit hatóságok szándékosan megraérgezik a békés malájföldi parasztok vetéseit, hanem szá­mos más barbárságról, fény­képanyaggal illusztrálva. A »Dai­ly Worker« egy fénykép-soroza­tot közölt, amelyen angol kato­nák malájföldi hazafiak lefűié- szelt fejét tartják kezük Kín ... Ezek a dokumentumokkal igazolt gaztettek a felháboiodás hullámát váltották ki az angor közvéle­ményben. Június 15-én a Hydo-parkbnn tömeggyűlés volt a malájföldi gyarmati háború 4. évfordulója alkalmából. A szónokok élesen elítélték a brit gyarmatosítók malájföldi háborús gaztetteit. A gyűlésen hozott határozat töb­bek között kimondja: »Nem maradhatunk közömbö­sek, amikor ártatlan nőket é8 gyermekeket vetnek börtönbe és éheztetnek. Arra- kell töteked- nünk, hogy megakadályozzuk a vetések mérgez.ő anyagokkal való _permetezé'ét, ha egyáltalán igényt tartunk arra, hogy civi­lizált embereknek nevezzenek bennünket. Tempter tábornokot azonnal vissza kell hívni, ltög- tön intézkedni kell a malájföldi háború befejező érői, ainelv kí­méletlenül és értelmetlenül ki­oltja malájföldi és angol fiatal­emberek életét...« Munkanélküliek »Megdöbbentő méreteket ölt a munkanélkü’i ég«, — írja a »Hefe Fri Volk« című holland lap. Eblxjl i a kis ói szagban több mint 175 ezer munkanélküli van. Va­lamennyien szörnyű nyomorban élnek. A munkanélküliek jelen­téktelen reize kap csupán heti 30 holland forintot meg nem, haladó siialm'.o segélyt. Ez az összeg csak arra elég, hogy va­laki éppen ne haljon meg az éhségtől. •» Mansholt miniszter nemrégiben kijelentette: »Hollandia jövője örömtelen. Télre a munkanélkü­liek száma eléri a 200 ezret«. A helyi hatóságok furcsa mó­don gondoskodnak azokról az em~ A szakszervezetek helyi szer­vei, számos angol gyár és üzem munká sága, valamint különböző meggyőzőig ű közéleti és politi­kai személyiségek is egvie eré­lyesebben és hatéi ozatlabban til­takoznak a malájlö di »szennyes háború« ellen, elítélik a brit gyarmati csapatok véres kegyet­lenkedéseit. megadóztatása berekről, akik elvezetették mun­kájukat és keresetüket. A sajtó közlése szerint »Fa kenherglien a eegé yzet munkanóiki leknek és csal ádtag jai kna k »megé llietcsi eszkö .ükkel \ao takarékoskodás« címén megtiltották a filmszín­házak látogatását.« Dtí a leggyengébben mégis csak Lieftine pénzügyminiszter gon­doskodott a munkanélküliekről. Megrémült at'ó’, hogy a munka- nélkii iok számának növekedésé­vel csökkenhet az adófizetők száma, ezért úgy rendelkezett, hogy 1952 július 1-től azokat a siralmasan a'tresony segélye­ket is megadó ta jik. amely eket munkanélküliek kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents