Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-08 / 158. szám

l»í“2 július 8. kedd ViUoAsawU. PUf%e Az asszony még az utolját gereblyézte, mikor Bodrozsán Mílos már szántotta a tarlót — Kevés le« ezé v ben a ter­més, a bofw’á-it is ne'iéz less tel­jesíteni — mondották Battonya tőzsénben is egyes dolgozó pa­ra ztok. Ilcdroz án Milos, hathol­das do gozó paraszt e einte csak ha’lgatta eze’cot a beezédekefc, az­tán mosolyogva jegyezte meg: — jól kell gazda’kodní, megkell »nyújaai« a tödet Sokan nem énét é;. Nem lehet annak meg­fog ni az egy ik vé ét és húzni, — jegyezlek meg. Nem is úgy gon­dol lato, — mosol yodott el Bod- loztán Milos, — hanem kétszer kell rajta termelni egy évben Kétezer vetni, kétszer betakarí­tani. Ezek a beszélgetek még az ata.ás megkezdése előtt zajlot­tak 1© a községben. Bodrozsán Mi őst mindenki becsületes, sokat tapasztalt embernek i meri. Hi­szen ezért is vá osztotta meg a község dolgozó parasztsága ta- nácsvá oszláskor tanácstagnak. So­kai bőszé getlek a má oJve;ősről. Vo lak olyan vélemények is, nem Si denies az árpa, vagy búza he­lyébe vetni már semmit, mert úgysem kel ki. Az am á nál, mint mindenben, Bodrozsán Mi’os az elsők között vo t. I.gv az 'ő árpája korán be is érett, kosán vetette az őszön. Még az aratás megkezdése e.őtt úgy be zó.lé.; meg a fe e égével, hogy az aratással egyidőben el­végzik a niáíodnöiéuy ve, érit is. Az asszony még az utó jáfc ge- lyeblyézte ossz», amikor üodro- zsán Mi os már az e ső barázdát húzta. így az 1400 négyszögöl árpafii'dlte mindjárt be e is ke­rült a rövid tény észidejű kukori­ca. Este már odahaza arról be­szélgettek a fo'eségével, a másodvetésü kukoricát legalább kétszer megáapálják így 1400 négyszögölön legkeve­sebb tízmázsás termés lesz. Ez bizony, nagy segítséget jelent az ál’a ok takarmányozásában s ez­után a tíz mázsa után beadás sincs. Egy disznó hizl a árához öt mázsa kukorica elegendő, tehát két disznót könnyen msghizlal- nak ve ja Az egyiket beadják, a hízottsertésbeadási terv telje­sítésébe, a másik elegendő lesz a télen odahaza a háznak Marad még kukorica a szabadpiacra, is. De nem »ak azzal jelent hasz­not a másod vetés, hogy lesz mivel hizlalni — szokta mondani Bodrozsán bá­csi, — hanem a tehenek is örül­nek a jobb takarmánynak- A tar­lóba vetett kukorica szárán több levél marad, a szára is véko­nyabb, az á latok jobban szere­tik. Tehát a tejhozam is szapo­rodik, a másodvetésnek itt is megmutatkozik a haszna. A községijén sokan meggyőződ­tek arról, hogy érdemes iná od- növényt vetni. A föld úgy is ott volna üresen, tavaszig nem hozna semmi hasznok A másod­vetésben már nemcsak Bodrozsán Milos jár az é en, hanem idős Medve Pál hathodas, Surányi András ötho’das do gozó parasz­tod, akik szintén az axalá eaiegy­időben elvégezték a másodvetést. Mert minden dolgozó paraszt tudja, hogy a kormány minden határozata a dolgozók szebb, jobb életét segíti elő. — lipcsei — A jó munka jutalma Termelőszövetkeze­tünkben négy gép végzi az aratást. De emellett a Iszes-tagok hazával is aratnak, hogy mielőbb befejez­zék az aratást, csök­kentsék a szemveszte­séget. Az aratási mun­kában jó példával jár ©löl Szabó Antal elv­társ, aki 150 százalékra teljesítette napi nor­máját. Fodor Pál 135 százalékot ért el. Az állattenyésztési mun­kában jó eredmé­nyeket ér ©í id. Kasza Mihály, aki 17 és fél kiló hizlalási súly he­lyett 21 kiló hizlalási súlyt- ért el, a takar­mány mázsánként! ér­tékesítésében. Ezért az eredményért 1440 forint pénzjutalmat kapott. Fazekas Sáirw.I, Békéssámson, »Vörös Csillag« tsz. Szombaton tartották meg küldöttértekezletüket a üelyiipari Minisztériumhoz tartozó üzemek dolgozói Július 5«3aaiaz SZMT tanácstér-, Kiéljen jöttek össze a Helyiipari Minisztériumhoz tartozó rizsinek dolgozói ak küldöttei, hogy megvá­lás.Ak azokat a dolgozó társaikat, akik resztvesznek majd az országos értekezleten, melyen megalakítják a Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetét. Az érte­kezleten Ud várdi Gyula elvtárs, az SZMT elnökhelyettese mondott beszédet." Bevezetőül a~ nemzetközi helyzet lész.ü:tsógével foglalkozott, elmondotta, milyen hatalmas je~ lehetősége van annak, hogy mintleu egyes üzemünk határidőre, pontosan teljesítse tervét és azt, hogy ebben a harcban mi­lyen szerepe van a szakszervezet­nek. Isméi tette azokat a feladato­kat is, amelyek a helyi ipar előtt állanak és amelyeknek végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy ötéves tervünket sikerre] teljesíthessük. Igen elhagyatott terület volt ed­dig a helyi-ipari minisztériumhoz tartozó kis üzemek. Tizenhárom­féle szakszervezethez tartoztak és irányításukkal ezek a szakszerve­zetek nem foglalkoztak komolyan, így természetesen nem bontakoz­hatott ki ofyan lelkes munkaver­seny sem, mint ahogyan a nagyobb üzemekben. A helyi-ipari miniszr tóriumnak, — ha a dolgozók prob­lémáit meg akarta beszélni — 13 szakszervezettel kellett kapcsola­tot fonnia tani. Most a helyi-ipari és városgazdasági dolgozók szak­szervezetének megalakításával az ilyen hiányosságok megszűnnek, ép­pen ezért komoly, nagy feladatok várnak az új szakszervezet vezetőire Haroofc kell inditaniok a munka- verseny kiszélesítéséért, a minőség emeléséért, az önköltségcsökkenté­sért. Biztosítani kell a helyi ipar­ban dolgozók jóléti szükségleteinek kielégítését, olyan kollektiv szer­ződért kell kötni, amely segíti a dolgozókat az üzem előtt álló fe'alatok végrehajtásában. Küzde­niük k©U a munkafegyelem meg­szilárdításáért, arra 1 all törekedni, hogy a dolgozók szakmailag, poli­tikailag fejleszthessék tudásukat. Megyénkben is igen elhagyatott terület volt a helyi ipari miniszté­riumhoz tartozó üzemek. Az üzemek létszámához viszonyítva a dolgo­zóknak alig 25—30 százaléka szer­vezett. Van olyan kisüzem is, mint például a körösladányi Téglagyár, ahol még szakszervezet sinosen. 'Ezért az EFÉDOSZ területi bi­zottság« is felelős, mert nem törő­dött a kisüzemekkel. Az értekezleten számos hozzá-, szólás hangzott el, melyek mind azt bizonyították, hogy a kisüze­mek dolgozol örömmel fogadják az új szakszervezet megalakulását és igyekeznek úgy dolgozini a jövőben, hogy telinél é ük kel hozzájárulja­nak ötéves tervünk sikeres telje­sítéséhez. A koreai népért, a békéért! Élenjárnak a DISZ-tagok A Mezőberényi Szövőgyárban egyre jobban fokozódik a len­dület a koreai műszakra tett vállalások teljesítéséért. Az üzem be­járatánál elhelyezett hatalmas versenyláblán nyo’célúnként váltják egymást az eredmények, hirdetik, melyik műszak dolgozói érték el a legszebb, a legnagyobb teljesítményt. A pénteki napon az ifi-mű­szak dolgozói kerültek az élre, mint ahogyan a koreai műszak kez­detétől fogva is az élenjárnak. A munka ütemét a DISZ-fiatalok dik- tá ják, aldk közül valamennyien jóval száz százalék fölött tejeri lenek. Márta Mária sztahanovista szövőnő mindezideig a legjobb te'jesrt- méuyt érte el a szövők közül: 113 százalékot. A csévél ölen Székely Er­zsi vezet 160 százalékos teljesítményével. Az előkészítőben jó ered­ményt értek el még Oláh Margit és Füzesi Istvánná, amikor 153 százalékra teljesítették normájukat. A műszakiak segítségével a szö­vődében bevezették a repü.őváltáet, vagyis a gépeket menetközben adják át egymásnak a szövők. Forintokkal 6s teljesítménnyel A békéscsabai Istvón-malom Ietván-mnlom dolgozói A 62 fel­dolgozói eddig 2.131 forint ér- gú őrlőbrigád vállalta, hogy a tékű koreai bélyeget vásároltak, karbantartási munkákat egynap- azonban a gyűjtés továbbra is pal hamarabb befejezik. A gép- nagy lelkesedéssel folyik. Nem- ház karbantartó brigádja ugyan­csak forintjaikkal, hanem a mun- csak egy munkanap megtakarí- kában elért kiváló győzelmekkel fást vállalt a karbantartási mun­is segítik a koreai harcosokat az kálatok végzésénél. Koreai anyákért, gyermekekért A béléscsabai ÁHat forgalmi Váéhilat dolgozói 3.020 forint értékű bélyegei vásárollak eddig. A népnevelők jó felvilágosító munkája nyo- ntm a dolgozók örömmel sietnek formt jóikkal a koreai árvák, a ko­rmi nép segítségére. Így Földest Károly és Gséf fán György 100— 100 forintot jegyzett. Pa táj András etető ö0 forintért vásárolt ko­reai bélyeget és elmondotta: — minden dolgozótársának elmondja m-ijd, milyen jót cselekszik akkor, amikor pénzzel is segíti a ko­reai hazafiakat, hiszen azokból a forintokból, melyeket összegyűj­tenek, a koreai anyáknak, árváknak, vásároljunk majd ruhát és más olyan fontos cikket, amelyeket nélkülöznek. JÖVŐÉVI KENYERÜNKÉRT A növényápolás sem marad el A tszcs-lren nagyon szépen lia'ad a növényápolás, már befejez­ték a burgonya töltögető,iét, a gyapot is nagyon szép, most műtrá­gyázták. A kukorica a fagy ebenere is jó termést mutat. A tsz-en belül az aratást megkezdték, az árpát már le is vág-* ták. Mindjárt utána hozzá fogunk a szántáshoz ér a vetéshez. A búza aratóját csak a dombosabb részón kezdik meg, ahol már via zérés- beu van. Gombos Istvánné, Nagykamarás. A% aratás nem tart el hat napig Nálunk, az orosházi »Vörös Csillag« tsz-lren is megkezdődött az aratás. Június 29-ón reggel mindenki korábbat jött a szokottnál, lá­nyok, arazonyok sarlóval a kezükben gyülekeztek a tsz irodája ©lőtt. Olyan lendületi 1 fognak hozzá a munkához, hogy az aratás ne hat napig tartson, hanem jóval előbb be tudják fejezni. A nagy csapat elindult még napfelkelte előtt noteszéval az ár patáik felé. Gáspár Istvánná, Orosháza, »Vörös Csillag« tsz. Valastyán György jár as élen Tudjuk nagyon jól, hogy nálunk is úgy, mint az ország többi részén, nagy feladat vár a gépállomás dolgozói a A nyári mezőgaz­dasági, valamint az aratási, csépiért munka átok java és © ránk há­rul így tehát döntően függ u mi munkánktól is a jövő évi kenye­rünk biztosítása. Az aratási munkák nálunk is megkezdődtek. Az őszi árpa aratása már befejezől>en vau, most fognak a búza ara-, túrihoz. Az árpa aratásánál legjobb eredményt Vaía tyán György elvtárs értő el a »Micsurin« tsz-aél De többi dolgozóink is ipar­kodtak azon, hogy a gabona minél előbb keresztbe kerüljön. Megyik Józsof, Kondoros, gépállomás-. Gyertek közénk! Minket a pécsi MESZHART szénbánya toborzói szerveztek be bányásznak. Amikor megér­keztünk, szeretettel és megbe­csüléssel fogadtak bennünket Egy emeletes, erkélyes épületben kaptunk szállást. Mindenfelé vi­rág, leánder és muskátli díszíti otthonunkat. Ha kitekintünk az ablakon, a bányászok gyönyörű lakóházait látjuk. Szobánkban tisztaság, fehér lepedős, maira- cos ágyak, gyönyörű mosdók, fürdők állnak rendelkezésünkre. Az emberek sem olyan nynzot- tak, kiéhezettek, mint a múlt­ban, hanem ^erősek és egészsége­sek. Sokan ijesztgettek bennün­ket, mielőtt eljöttünk, de most látjuk, mennyire vigyáznak Itt reánk, az élelmezés el sem hi­szitek, milyen jó. Elvtársak, ne üljetek fel a rémhírterjesztők­nek, nem olyan veszélyes* a bá­nya, mint azt egyesek híresztelik Orosházán. Most nem is ismerne rá a bányára az, aki a reakciós időkben járt itt. Majd, ha ha­zamegyünk látogatóba, szóval is elmondjuk. Irjaíok, mi ú jság oda­haza. Jó szerecsét! Győri Sándor, Mladin György, Ka'ona Béla, Cső itör Ferenc, Szabó János, Csizmás József, Kádár Lajos, MIhateez Pál, Mnosí János. Gazsó István Pécs Bánya, újmeszesi legény- otthon. Biztosítva van a jó megélhetés Mi, Békés megyéből idekerült bányászok méltóak akarunk ten­ni azokhoz a szovjet hősökhöz, akik vérüket áldozták hazánkért. Mi magunknak dolgozunk, de ha kell, ököllel is lesújtunk el­lenségeinkre. Békéscsabai elv tár­sak, ne hagyjátok magatokat le­beszélni az ellenségtől, mert aki azt mondja, hogy ne menj oda, mert meghalsz, azt csak olyan ember mondja, aki a reakciónak akar segíteni. A bányásznak a munkája után biztosítva van a jó megélhetés, ruhával, csizmá­val való ellátás és a szociális gondoskodás. Bányászaink a leg­jobb üdülőkben pihenhetnek. Gyertek közénk, várunk bennete­ket, jó szerencsét! Zahonin Pál, Ormospuszla, Ujszállőt, Mi bántja megyénk dolgozóit? Lesz, vagy nem lesz bontás? Mi az oka annak, hogy az eleid ' egészségház melléképületének a lebontását még a mai napig sem hagyták jóvá? A lebontott anyag­ból az egészségházat akarják ki- i javítani, hogy az eső következ­tében beázott falak romlásnak ne induljanak. Helyes volna, ha az illetékes szervek felfigyelné­nek s nem közeinek bürokratikus módon ezt a kérdést és mielőbb jóváhagynák az egészségház mel­léképületének a lebontását, hogy az egészségházat ki tudják ja­vítani. Faur József. Elek Miért maradtunk le a vonatról? Békésről este fél 9-kor keli pontosan indulni a kisvouutnak, Június 28-án este is ekkor kel­lett volna indulni, de másfél órát késett. A békési tanyákon három dolgozó várta a vonatot. Integetésükre a vonat nem állt meg, pedig a mozdonyvezető lát­ta őket, hogy ott állnak. Vájjon a mozdonyvezető elvtársnak nem érdeke, hogy mielőbb haza­érjenek a dolgozók? Fekete József, Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents