Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-08 / 158. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 0 Á koreai népért, a békéért! L 3övőévi kenyerünkért J Kp RTB I Z.O TT SÁG ÁH A K LA PIA 1931 JULIUS 8, KEDD Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Hozzuk be a farlóhántásnál, másodvelésnél a lemaradást Gádoros dolgozó parasztsága beadta a cséplőgéptőt az első gabonát a hazának Állattenyésztési tervünk teljesítésének egyik feltétel® a takar- nnánya'ap biztosítása. Fel kell tehát használnunk minden lehetőséget, hogy takarmánytermelésünket növeljük. Ennek egyik módja a másodvetés. Rákosi elvtárs egyik beszédében elmondotta: »A mi éghajlati viszonyaink mellett a kalászosok learatása, után legalább hárommillió holdon lehetne másod- ve töményt, tai lórépát, cealamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az eredményt el tudnók érni, könnyen 50 százalékkal emelhetnék állatállományunkat.« Dolgozó parasztjaink, elsősorban termelőcsoportjaink alkalmazzák is a másodvetést, kétszer takarítanak be termést. »Községünkben a »Dózsa« termelő- szövetkezet 20 hold őszi árpáját learatta, a tarlóhántást már elvégezte és a másodnövényt is elvetett» az őszi árpa tarlójába. A dolgozó parasztok kisgyűléseken vállalták, a learatott tarü'etot azonnal felszántják, hogy ezzel a talajban levő nedvességet tárolják s el.etik a másodnövényt. Községünkben több dolgozó paraszt az őszi árpa learatása után azonnal felszántotta a föklét és elvetette .a másodnö- vényt,« —• írja lev©lélren Szűrniük Mihály el\4árs Kétsopronyból. A levél is tükrözi, dolgozó pa-,' »szíjaink sok helyen felismerték már a másodvetés jelentőségét. De ehnondhatjuk-e, hogy ez általános példa, minőén dolgozó paraszt megértette, megszívlelte s azon lörek- Ezik, hogy az aratás után mielőbb elvégezze a tarlóhántást, elvesse a tnásodnövényt úgy, ahogy azt a minisztertanács határozata is előírja? Mag keH mondani, nemhogy egyénileg dolgozó parasztjaink, de termelőszövetkezeteink egy része sem értette ezt meg. Az aratás üteme mögött messze elmaradt a tarlóhántás és még jobban a má- eodvetés. Az ősziárpa aratása befejeződött megyénkben s vannak olyan járásaink, ahol a búzának jts több mint 50 százaléka mán keresztek Íren várja a cséplést. Ez- ssel szemben a tarlóhántást a le- fcratott területnek mindössze egyötöd részén végezték el s a másod vetést még ennél is kevesebben. Mi az oka ennek? Nyilván az, hogv ternrelőcsoportjaink s egyénileg dolgozó parasztjaink egy ré-’ saa nem ismerte fel teljesen ennek a munkának a fontosságát, nem' gondolnak arra, hogy a téli takarmány gondoknak most vehetnék elejétA másodvetés, tarlóhántás egyik’ legnagyobb akadálya az, hogy gép- állomá óink nem használják ki a gépeket, még mindig nem oldották meg a két műszakot. Úgy állunk ezzel, hogy mig az árpaaratás tartott, azzal »vigasztalgatták« magukat a gépállomásokon, mire e búza beérik, meglesz a kettős műszak. Most már Írenne vagyunk a búzaaratásban, de kétrmí szakos nme' ka még mindig nincs. De nem vnhia helyes csak gépállomásainkat hibáztatni, ha nem látnánk meg Bzt, hogy nem egyszer múlik a tarlóhántás elvégzése azon, hogy » termelőcsoportokban nem megy münden a legjobban a munkaszervezésnél. A mezőgyáni »Lenin« tsz-bon például nem tudták elvégezni • tartóhántást, mert nem szedték fel a csoporttagok a ka- parékot. Arra hivatkoztak, hogy »rrrost a borsót kell aratni, mert a borsó pereg, a kaparék viszont nem.« Megmagyarázták nekik, milyen kár származik abból a csoportnak, ha nem vetnek idején, gyengébb, kevesebb termést hoz a másodvetós s a gyakorlat bebizonyította, meg lehet szervezni úgy a munkát, hogy egyik ne menjen n másik rovására. Most már hajnalban és este szedik a borsót, nappal pedig a kaparékot takarítják tol. A »Lenin« tsz-hez hasonlóan számos terrnelőcsoportunkban, szö- vetkezetüukbon gátolja a tarlóhántást, a imásodvetést a rossz munka- szervezés. Megállapíthatjuk, mint iáhogy az előre látható volt már a tavaszon is, ahol megvolt a terű- lettolosztás, a szilárd egyéni felelősség és bevonták a nőket fokozottan a munkába, ott ma nem probléma az aratáshoz az elegendő munkaerő biztosítása, nem torlódott össze a munka, mindeme van idő. El ma- ail t alt termel ős zö vetkezete- inlt ebben a munkában, de még' nagyobb a lemaradás az egyéniek között. Nem egy dolgozó paraszt hivatkozik arra, — »ma a búzát arattam, holnap az árpát fogom«, — vagy földit-, a, »nem volt még időm tarlót bántani«. Es erre hivatkozva marad is ez a munka. De olyan vélemény is van, »ha nem lesz eső, oda az elvetett mag.« És ezeket a véleményeket szítja, erősiti a kulák, akinek nyilván nem érdeke, hogy a dolgozó paraszt bőviben legyen a takarmánynak, jusson neki termény a szabadpiacra, több legyen a jószága. Népnevelőinknek kell felvenni a harcot ez ellen s megmagyarázni először is a másod vetés helye« módszerét. Mondják el azt, a másodnövény még ott is biztos termést ad, ahol kevés a csapadék, ha betartják az agrotechnikai szabályokat. A talajt kellő mélységben (középmélyen) kell felszántani s a másodnövényt az aratás után azonnal, lehetőleg az első 24 órában elvetni. A vetést a szokásosnál valamivel mélyebben kell végezni és utána a földet meg- henge rezni. A másod vetésű kukorica pl. akkor ad legnagyobb termést, ha 50 cm-tes sor és tőtávolságban négyzetesen vetjük. Természete en népnevelőink csak akkor, mondhatják ezt el, ha parte bizottságaink ilyen érveket adnak számukra. De a módszerek elmondása mellett mutassák be azt is népnevelőink, mit je’ent anyagiakban a másodvetés. Például Mezőmegyeien kiszámították, ha csak 250 ho'don vetnek rövidben yéi-z- idejű kukoricát, annyi terem, amennyi 416 sertés hizla’ásához elegendő. Vagy pé'dául, ha egy dolgozó paraszt 800 négyszögölön kölest vet, biztosítani tudja 34—35- tojótyúk eltartásához az egészévi takarmányt. Ennyi tyúk melleti pedig a beadás teljesítésén és a csaád szükségletén felül 2—3000 darab tojást lehetne szabadpiacra vinni. S mindezek mellett a ina- sodnövény termése után beadási kü te ezett-ég sincsen, Íriszen a beadád köte'ezett éget nem a termés meny- uyisége, hanem a földterület után állapítják xneg. Vidám indulók hangjai ébresztették vasárnap reggel Gádoros község dolgozó népet Szombaton délután kezdték meg a búza cséplését és vasárnap reggel már hét óra előtt 11 fellobogózott, búzával megrakott kocsi állt meg a termény begyűjtő raktár előtt. Kötelesség, meg becsület ügy« is, hogy gyorsan adják be a búzát, hiszen szombaton este fogadták el a nagyszénásiak párosversenykihívását Elől a »Gerő« tsz három fellobogózott kocsija állott A megyében ők adták be elsőnek a búzát Fekete Ferenc földművesszövet* kezeti ügyvezető gyorsan vette át a »Gerő« tsz-től és az első beadó egyénileg dolgozó parasztoktól a hazának adott első terményt A párosverseny elindítója — Nagyszénás dolgozó parasztsága — csak délben vitt be három kocsi búzát a begyűjtő- helyre. De a verseny tovább folyik. A dolgozó parasztság lelkesedésén, fokozott munkáján múlik, hogy ki nyeri meg a párosversenyt 464 mázsa árpát csépelteket egy nap alatt Bredjuk módszerrel a mezőhegyest állami gazdaságban A mezőhegyes! állami gazdaságban »koreai Inűszakot« indítottak. Dolgozóink vállalták, hogy elért eredményeiket tovább fokozzák, az aratásban és csépi ésbon át1 ágasán. 120 szá/.a’ékos oiedményt érnek e'. A »koreai műszak« első napján igen szép eredményt ért el an új mezőkegyesi »Szabadság« cséplő- brigád. Biedj uk-módszer szerint az első napon 464 máasa őszi árpái csépeltek el. Ezzel bebizonyítot« ták:' az ellenség hiába híreszbeli azt, hogy ezzel a módszerrel »nem érdemes csépelni, mert itt nem ’elet keresni«, hanem igen is szép kimagasló eredményeket lehet elérni. — Eredményeinket úgy tudtuk elérni, — mondotta Patkós Sándor elvtárs, — hogy a csép’ér megkezdése előtt részletesen megbeszéltük a munkatársakkal, leinek mi lesz a feladata. A gyorscsép- lésnél az a legdöntőbb, hogy elegendő gabona kerüljön fel a cséplőhöz, hogy az megszakítás nélkül menjen. A kimagasló eredmény után a kereset is lényegesen enul'te- dstt. A gépé3z ez«« a napon 87.02 forintot és U0;97 kg árpát keresett, a ni természetbeni premizálás. Az etetők, kazajniesterek 77/11 forintot és 99.36 kg árpát, huzalosok, asztagosok és zsákosok 65.96 forintot és 84.13 kg árpát, a pelyvákon!dk, kévc- vágők 60.86 forintot és 72.53 kg árpát kerestek ezen a napon. Az eredmény elérését nagyban olő- wgitette az is, hogy a falitáblán, Intely a cséplőgépeknél van, az eredményt minden mázsálás után felírják. így a dolgozók látják, hogyan teljesítik a normát. Nem ma.adnak el mögöttük as I aratógépkezelők sem, a vállalás teljesítésében. Kolozsi Anna és Zsó- tér József, a »koreai műszak« első napján 30 holdat vágtak le, ezzel eddig 126 holdat arattak. Dénes Lajos újmezőhegyesi aratógépkezelő a műszak első napján túlszárnyalta Kolozsi Anna eredményét, 32 holdat aratott le. Az elért ©redmé-» nyék is bizonyítják, — dolgozóink magukénak érzik a koreai nép harcát. Mig a koreaiak fegyverről a kezükben küzdenek szabadságukért, addig nekünk a termelés frontján kell helytállnunk. Hegedűs Lajos tudósító* Mezőhegyes. DISZ-fiatalok harca az aratás-cséplés sikeréért Az idei aratás és cséplés sikeres végrehajtása érdekében a megyei DISZ-bizollság június 20-án nagy aklívaértekezletet hívoll össze, ahol ismertették a megjelentekkel az aratásban és csép- lésben a DISZ-szervezetek feladatait. Az értekezleten a járási és községi DISZ-titkárok egymás után telték meg felajánlásukat, hogy hány araló és cséplő DISZ- brigádot szerveznek. Az aktíva-értekezlet után a járási és községi DISZ- szerveZetek munkához is fogtak. A megye területén, a tsz-ekben és állami gazdaságokban húsz, a községek területi DlSZ-szerve- zeténél hatvan önkéntes aratóbrigádot szerveztek, melyek dolgoznak is az aratásban. A cséplés ideje alalt 45 leszerződött cséplőbrigád dolgozik. Ezenkívül a területekről vasárnaponként önkéntes cséplőbrigádok mennek. A lűzőrséget a tsz-ekben és állami gazdaságokban mindenütt a fiatalok vállallak. Az üzemi DISZ-fiatalok csatlakoztak a „Harc minden szem gabonáért“ mozgalomhoz s vállalták, hogy délutánonként és vasárnap segítenek a tsz-eknek és állami gazdaságoknak az aratásban. A békéscsabai fiatalok vasárnap 120 kát hold gabonát arattak le; amely a meleg, száraz időben — ha nem aratták volna le vasárnap —, 5 százalékos szem- veszteséget okozott volna a tszcs- nek. Ez holdanként 50—70 kg egymással ' végzik az aratást A versenyt naponként értékelik és hozzál« nyilvánosságra. Sármai Márton ifjú kombájnvezető csatlakozott a 200 holdas mozgalomhoz. A fiatalok felvilágosító munkából is kiveszik részüket, ebéd idő alatt az ifjúgárdislák a Szabad Népből és a megyei sajtóból a legfontosabb kül- és belpolitikai cikkeket olvassák fel. A megye területén harminc tsz-ben és álszemveszteséget jelent A mező- hegyesi állami gazdaság építési üzemegysége szombaton hetven kalaszteri holdon rakta keresztbe a gabonát az aratógép után. Ahol a pártszervezet titkára konkret segítséget nyújt aDISZ- szervezet vezetőségének, megbízza munkával, ott szép eredményeket tudnak felmutatni a fiatalok. Példa erre a mezőhegyest állami gazdaság DlSZ-szervezete, ahol 450 fiatal segít az aratásban. Ezenkívül 5 anatóbrigádoté* négy cscplőbrigádot szervezete a DISZ. Az aratóbrigádok ersenyezve lami gazdaságban van kulhírbri- gád, amelyek szombaton és vasárnap ellátogatnak másik tsz- be, állami gazdaságba, ezenkívül a Mezőhegy esi Cukorgyár, a békéscsabai Pamutszövő kul- túrcsoportja és a békéscsabai Balassa; tánccsoport jár ki a termelőszövetkezetekbe vasárnaponként, hogy az aratás és cséplés ideje alatt kultúrműsort adjon az ottani dolgozóknak. Sok esetben hivatkoznak dolgozó parasztjaink a tarlóhántás elmulasztó ónál az igaerőhiányra is. Erre tanácsaink sem fordítottak aég gondot, nem szervezték meg a fogaterő biztosítását, s igen komoly hiba van az ellenőrzés kőül is. Járnak ki tanácselnökeink a határba, ismerik is, lrol érett 're a búza, azt azonban már ke- vésbbé nézegetik meg, hogyan áll a má'odvetés. Zsudányban például a tanácselnök elvtárs kiküldi a mezőőrt a dolgozó parasztokhoz, hogy figyelmeztesse őket a má-od vetésre, de hogy a mezőőr figyelmeztette-e a dolgozó parasztokat, a dolgozó parasztok meg elvetették-e a mó- sodnövényt, arról máj senki sem tud számotadni. Dolgozó parasztjaink alkotmányunk ünnepére vállalásokat tesznek az aratás mielőbbi elvégzésére, a beadód kötelezettség) azonnali teljesítő érő. Tanácsainknak oda kell hatni, hogy ezek a vállalások kiterjedjenek a tarló- hántás, másod vetés mielőbbi e’végzésére is. Pártszervezeteink periig) ellenőrizzék s a népnév.-’ők útján segítsék ezt a muri'‘át, mely igen fontos feladata mezőgazdaság úriknak-
