Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-05 / 156. szám

U51 július 5, üMMnbat 3 ViUaisaiaU Héfit __ A másodvetésű kukorica terméséből 416 sertést hizlalhatnak Mezőmegyeren A másod vetésnél is megszab­ta a tennivalókat a miniszterta­nács nyári munkákról szóló ha­tározata. Az állatállomány ta­karmányellátásának biztosítása érdekében ' az elmúlt évek ta­pasztalata alapján tovább kell fokozni a másodnövények terme­lését. A határozat alapján készítette «1 másodvetési tervét Mezőme­gyer község is 280 kát. holdra. Ez kevésnek bizonyult a község területéhez viszonyítva. Ezért a tanácsülésen, a tszcs taggyűlésén felemelték. Hogy ez nemcsak papíron marad, tettek bizonyít­ják. Alig, hogy levágták a 70 hold ősziárpát — ennyi volt a községben —, már be is vetették a helyét. Itt példát mutatnak tanácstagok, mint Ilencsó János, aki 2 és fél hold ősziárpa után azonnal rövid ten\észidejü kukoricát és csalamádét vetett De nem hagyja parlagon a búza­földjét sem. Az »Előre« I. típusú tszcs tagjai is elvégezték már az árpa után a másodvetést A mezőőrök, az állandó bizott­ság tagjai rendszeresen ellenőr-* zik a másodvetés menetét és er­ről rendszeresen beszámolnak ta­nácsülésen. Maga az elnök elv­társ a határjárások alkalmával ellenőrzi, hogyan halad a község területén a másodvetés. A népnevelők felvilágosító munkát végeznek annak érdeké­ben, hogy mit jelent a község számára az, ha másodvetési ter­vüket teljesítik. Ha például az 500 holdnak csak felét vetik be rövidtenyészidejü kukoricával — a második felét pedig külön­böző növényféleségekkel —, ak­kor 250 kát hold — legkeve­sebb 10 mázsás termést számol­va — 2500 mázsa kukoricát je­lent, ami után nincs beadási kötelezettség. Ebből, hsa 6 mázsát számítunk egy sertés kihizlalásá­hoz, akkor is 416 darab sertéssel többet tudnak hizlalni a község­ben. Ez a szám kevés híjával ele­gendő a hízettsertésbeadási terv teljesítéséhez. Ha Mezőmegyer' község teljesíti másodvetési ter­vét, akkor nem lesz különösebb neliézség a jövőévi sertésbeadás terén, de a tejbeszolgáltatásnál sem, mert lesz elegendő takar­mány a jószág számára. Ahhoz, hogy Mezőmegyer köz­ség a másodvetési tervét teljesí­teni tudja, fontos, hogy a meg­felelő vetőmagszükséglet megle­gyen. A szükséges vetőmagra az igénylésüket már két hete bead­ták a járási tanácshoz, de azóta semmi sem érkezett, pedig már a tszcsk-ben a búza aratása is megkezdődött, de vetőmaghiány miatt vetni nem tudnak. A járási tanács gondoskodjon a megfe­lelő vetőmagról, mert ennek a hiánya nagyban hátráltatja a tszcs-ket, hogy idejében teljesít­sék másodvetési tervüket. (Cs) A Ruhagyár műszaki dolgozói a Deák-mozgalom továbbszélesítésével segítik az augusztus 20-i vállalások teljesítését A Deák-mozgalomhoz való csatlakozás nem ment máról-hol­napra a békéscsabai Ruhagyár­ban sem. Voltak kételkedők, akik nem ismerték még a mozgalom jelentőségét, mint [Hildául Janu- rik János és Budai László műve­zetők. Amikor, azonban látták ők is, hogy Baukó János, az 1-es varroda és Pántya György, a­4-es varroda teremmesterei, de a többi műszakiak is, milyen eredményeket érnek el, — megis­merték a mozgalom előnyeit —; sorra magukévá tették a mozgal­mat. Ehhez persze hozzájárult a pártszervezet jó munkája, amikor ismertette a műszakiak előtt a mozgalom jelentőségét. Ma már — azokon kívül, akik csupán néhány napja kerültek a szalag, terem élére —, valameny- nyi műszaki résztvesz a Deák- mozgalomban. 10—20 perccel ko­rábban jönnek be az üzembe, megbeszélik a munkaátadásnál a problémákat, figyelmeztetik egy­mást az esetleg fennálló hiányos­ságra és lemaradásra. Sokat segítenek a művezetők a dolgozóknak, amikor más gyártmányra térnek át Ilyenkor a szalagokon már jóval előre ismertetik a technológiai eljárá­sokat, szabványokat és kezdetben a még ismeretlen árunál több gondot fordítanak a segítésre. A munkafegyelem sáért is »sokat1* tettek a mfzgar lom beindulása óta. Csupán a múlt hónapban — az előző hó­naphoz viszonyítva — 106-ról 52-re csökkent az igazolatlan mulasztók szá­ma A későnjövés ma már ritkán fordul elő. A szakszervezeti bi­zalmiak felvilágosító munkájuk­kal komoly segítségére voltak ebben a munkában a műszaki­aknak. Azokkal szemben, akik­nél a jó szó nem használ, bátran alkalmazzák a törvényt és ha kell, a notórius későnjövőket, az igazolatlan hiányzókat fizeté­ses szabadságelvonással büntetik meg, mint például Marosi Gi­zella, Szabó Erzsébet szaktársa­kat is. Most, az augusztus 20-ra bein­dított versenyből tevékenyen ki­veszik részüket a műszaki dolgo­zók is. B. Szabó Józsefné, a 2-es varroda teremmestere vál­lalta, hogy műszakja átlagát 110 százalékról 120 százalékra emeli és 98 és fél százalékra emeli a igazolatlan mu­lasztást Jeljesen megszüntetik és a készárut naponként pontosan leszállítják. Botyánszki János sza­lagvezető vállalta, hogy a szalag átlagát 115 százalékról 130 szá­zalékra, a minőséget pedig 98 és fél százalékról 99 és fél száza­lékra emelik. Gondosan vigyáznak A. szalagvezetők a minőségre is. A szalagba bekerült nyersanya­got előbb átnézik és így nem fordulhat elő az, hogy munka közben hibás anyag kerüljön a dolgozóhoz. Hetenként szalagér­tekezleteken megbeszélik a dol­gozókkal a termeléssel kapcsola­tos problémákat, ez hozzásegíti a műszakiakat is ahhoz, hogy a minőség, valamint a termelés ál­landóan emelkedjen. Például hétfőn Dombi Júlia szaktársnő elmondotta, hogy a ruhaneműéit újjait összekeverik és neki vá­logatni kell azokat felvarrás előtt A műszakiak a gépek tervszerű megelőző karbantartására is gon­dot fordítanak. Hetenként egy- egy műhely gépeit megjavítják és ha nagyobb a hiba, — hogy a napi termelésben zavar ne áll­jon elő — tartalékgépeket állíta­nak be. A kisebb hibákat azon­nal kijavítják az üzemi lakato­sok. A Ruhagyár dolgozói most augusztus 20-ra készülnek. A mű­vezetők a Deák-mozgalom to- vábbszélesítésével járulnak hoz­zá, hogy az özem minél jobb eredményeket érjen eL — nagy — OLVASD a Viharsarok Népét! Rácz Lukács, hol a te békéd? A koreai nép megsegítésével kapcsolatban népnevelők jártak dolgozók között, általában mindenhol megértették a dolgozók, hogy saját érdekükben is segíteni kell a hős koreai népet; szívesen fo­gadták a népnevelőket, szívesen támogatták a nemes ügyet. lyányt Miklósné és Feigl Istvánná népnevelők többek között el­mentek Rácz Lakács tanár VI. kerület Thurzó-u. 1/1 szám alatti lakására. Bizony itt nem úgy fogadták őket, mint a többi helyen» Rácz Lukács feleségével beszóltok először, az nem tudott hamarjá­ban mit mondani, a férjétől kérdezte: — Mit csináljak ezekkel? — Dobd ki őket! — mondta Rácz Lukács. Aki igy fogadja a népnevelőket, a koreai nép ügyének szóvi­vőit, az nem kívánja a koreai nép győzelmét, így a mi győzelmün­ket sem. Ha minket nem fogad jó szívvel Rácz Lukács, az azt jelenti, hogy Ridgwaynak, a koreai nép gyilkosának nyitná ki { szívesebben az ajtót. Elképzelhető-e, hogy az ilyen Rácz Lukácsok az új magyar haza ezeretetére, a béke szere te téré, haroosságra nevel­jék a mi fiataljainkat? Az ilyenek a mi fiainkból ágyútöltelékeŰ szeretnének nevelni a nép, a béke ellen, mint ahogy azt Rácz Lu­kács tette a Horthy-rendszerben, leventeoktató korában. Azonban ne­künk is van beleszólásunk, a mi gyermekeinkről van szó. Köve­teljük, hogy az illetékes szervek vizsgálják meg Rácz Lukács és a hozzá hasonló, volt horthista tisztek, leventeoktatók munkáját és adjanak számukra olyan foglalkozást, amelyen keresztül nem gátol­hatják, nem veszélyeztethetik a mi ügyünk sikerét. Sitz György. megszilárdttá- TBmŐségetr Az | NAPRÓL—NAPRA . . . Megyénkben megkezdték az árpa cséplését és ezzel egyidőben * tg beadását is. Rövidesen sor kerül a búza créplé ére is. Dolgozó pa- = ra ztjaink közül egyre többen értik meg a termeIőckportok példá- 1 ián, hogy a rendelet értelmében egyenest a géptől kel! teljedteni M a beadd t, azonban ehhez az is kell, hogy szövetkezeteink minden g vonalon felkészüljenek az átvétel zavartalan lebonyolítására. Ezen « g téren pedig van még tenni valói A raktári munká ink hiztosilá jr g a írurKaerőbíztositás az azon §j rali vételi jegyzésekhez kielégítő, bár ezen a téren is van hiányom 1 sáí, úgy, hogy tanácsainknak, szövetkezeteinknek még egyszer meg Ü kell a.apocan nézni, hogyan állnak. Hiba van azonban egyes helyeken a = mé.l gek hitelesítésével. Enélkül pedig nem lehet terményt átvenni | Ez a hiba akadályozza Dombegyházán és Ecsegfalván a terményát- §j vételt s valószínű megyénk többi községeiben is tál I ózhatunk ilyen §§ hibával. Elsősorbat a járási MESZöV-itek kell ezen a téren fokozot- 1 tabb ellenőrzést gyakorolni, de nem kevésbbé vonatkozik ez taná g csainkra. Pártszervezeteink ezekről * kérdésekről is számolta sák be j tanácselnökeinket, hogy mire megkezdjük a cséplfsf zöméber, semmi = ilyen hiba ne akadályozhassa begyűjtési tervünk teljesítését. ^muHiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiitiiiimiimmiiiiiiiiiinimiiiiiicmi'iiiiii: nitiiiiiiiimimtiitimnmitiiRnmnmmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMim Mezőgazdasági szaktanácsadó • A földművelésügyi minisztérium felhívása a gabonatároló helyiségek fertőtlenítésére A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa a termények mennyiségi és minőségi megóvá­sa érdekében elrendelte a ter­ményraktárak kötelező kitakarí­tását és fertőtlenítését. A tisztogatást és fertőtlenítést a gabona egyik legveszedelme­sebb ellenségének, a gabonazsi­zsiknek elpusztítása céljából kell elvégezni. Dolgozó parasztok! A legalaposabban tisztítsátok ki szemestermények raktározásá­ra szolgáló helyiségeiteket (pad­lás, hombár, kamra) az alábbi módon: A falakat és mennyezetet le kell seperni, a fal- és oszloprepe­désekből, valamint a padlóhéza- gokből az ögabonát, szemetet kampősdróttal, vágy kefével ki kell szedni. Minden gabonasze­met, ocsut is, gondosan össze kell gyűjteni és a raktárból el kell távolítani. A falakat be kell meszelni és a padlózatot, vala­mint a farészeket forró, lúgos vízzel fel kell súrolni A falak repedéseit habarccsal, a farészek hasadé Icait enyves fű részporral, vagy agyaggal be kell tapasztani. A termények tárolására zsáko­kat csak kifordítás és alapos kiporolás után szabad használni. Termelőszövetkezetek, III. tí­pusú tszcs-k és állami gazdasá­gok dolgozói! A tár ülőhelyek alapos kitaka­rítása után végezzétek el a kö­telező férlőtlenítést Hungária Ma­tador porozó- és permetezőszer- reL A permetezést 10 száza­lékos DDT hatóanyagtartalmú Hungária Matador permetezőszer 4 százalékos oldatával kell elvé­gezni úgy, hogy a falak, oszlo­pok és mennyezet fertőtlenítésé­re *10 négyzetmélerenkint egy li­ter kész permetezőoldat jusson. A megpermetezett raktárhelyisé­gek alapos kiszellőztetése után, mihelyt a padló megszáradt, a porozást háliporozógéppel kell végezni úgy, hogy a padló min­den 100 négyzetméterére 2 kg porozószer jusson. A szélhintéf.t port gondosan szét kell söpörni úgy, hogy az a szemmel nem lát­ható padlórésekbe és a falak, oszlopok mentén lévő hasadé kokba is bejusson. A permetezés és porozás után a raktárhelyiséget 14 napig át- áramló levegővel szellőztetni kell, addig gabonái, vagy más egyéb termény t a raktárban tárol­ni nem szabad. Raktározás elgl^ ú falakat, padozatot lcopótt sep­rűvel erősen leporoljuk, az ,ösz- szegyűlt sepredéket távolítsuk el a raktárból. »A gabonát ezután nyugodtan lehet tárolni, mert a fertőtlenítőszer kipénnetezve és porozva emberre és melegvérű állatokra a fenti rendszabályok betartása mellett nem veszélyes, de mégis óvakodjunk attól, hogy terménybe, vagy őrleménybe be­lekeveredjen. A gabonazsizsik .elleni harcot döntő feladatunk­nak tekintsük. Ezért a legponto­sabban hajtsa végre minden me­zőgazdasági dolgozó a Magyar Népköztársaság minisz tér lan ácsá­nak rendeletét. Éberen őrködjék, hogy a nép ellenségei, a kulákok szabotázscselekményeket ne hajt­hassanak végre, mert mindeB kiló gabonával, amelyet megmen­tünk a zsizsik kártételétől, az öt­éves tervet, a szocializmus építé­sét és a béke védelmét segít­jük elő. A kapálás, a gyapot, meg a textil Szvitán Anna, a kondorod »Dolgozók« tsz tagjának lene fából olvastuk, hogy a csoporttagok ériékelő látogatáson voltak a helyi Micsurin« tsz-nél. A kévékből kitűnik, hogy ott több jó eredmény mellett elhanyagolták a cukorrépa, napraforgó hapáiídsf, s <am>- « leg­súlyosabb, a gyapotot sem kapálták meg becsületesen. Ezzel kapcsolat­ban idézünk egy képet a jövőből 1953 — Mi van veled komám? Na­gyon búbánatos vagy... — Már hogyne volnék. Támly nem kapáltuk meg a gyapotot! — Á... Az tavaly volt. Az idén majd jobban megkapd!jáidk. — De kevesebb gyapot termáit, kertesebb textil lett. —— És... 9 — És, és... Ezért jutott nekünk. s ^Micsurin' növényápolóimtk csal jéfatadrág.

Next

/
Thumbnails
Contents