Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-31 / 178. szám

4 1$52 júiiuft 31. eslf-lirtäfc —— — ...................................................— Vikai&avbU hípe K leken i§ isin vniéei hesidni Mezőgazdasági szaktanácsadó Tarlók értékesítése Mái' ismernünk kell, hogy a gabonaféléket milyen módszerek­kel kell learatni, úgy, hogy a szempergés a legkisebb legyen. Előfordul azonban, hogy a leg­nagyobb óvatosság mellett is ki­sebb pergési veszteségek adód­nak, főképpen egyes ka­lászszálak időelőtti beérése foly­tán, vagy pedig olyan kalász­szálak miatt, melyek valamely betegség folytán a legjobb időben végzett aratáskor is pergetik magvaikat. A tarlóra pergett sze­met gazdaságossággal kell kihasz­nálni, értékesíteni. Ennek két gyakorlati módszere van: az el­ső az, hogy a tarlót a tarlóhán­tás megkezdéséig (a keresztbe- rakási időtől kezdődően) serté­sekkel jártatjuk meg, amelyek minden szemet felszednek és ezenfelül a tarló növényzetéből is tudnak táplálkozni. Számta­lan gyakorlat van arranézve, hogy a tarlón legeltetett serté­sek részére a szokásosan kiírt abrakmennyiségnek a felét meg lehet takarítani, mert a tarlón felvett takarmányme.nnyiség fe- fedezi a kiírt abrakmennyiség tápértékét és sok esetben túl is haladja, aminek következmé­nye a súlygyarapodás. Ennek ér­dekében helyes eljárás az, ami­kor a sertések részére nyári szál­lást készítünk és onnan tarló­ról-tarlóna járják a learaLott löl­Á tarló értékesítésének már sodik módszere az, amikor az elhullott szemeket baromfiakkal szedetjük fel. Azokat a tarlókat, amelyeket a sertések már átfutot­tak, baromfiakkal újból átjárat­hatjuk, mert a baromfi sokkal könnyebben tudja a szemekét fel­venni. Hogy a tarlón pergett szemeket minél ha znosabban tudjuk értékesíteni, a baromfiak részére házilag is könnyen elké­szíthető haromfi-vándorőlakat ké szítsunk, melyekre vonatkozó mintákat az Országos Állatte­nyésztési Kiállítás is bemutatott. Ha a baromfiak egy bizonyos területen már felszedték a, sze­meket, a vándorólakat tovább visszük. A vándorólazást még a tarlóhántás befejezése után is lehet folytatni, mivel a baromfi a szemeket ki tudja kaparni, a csírázó gabonaszemeket pedig akár karmaival, akár csőrével a földből kiszedi és szívesen megeszi. Számtalan példa van arra, hogy a vándorólazott ba romfiak súlygyarapodásban, nö­vekedésben messzemenően nagy eredményeket mutatnak feL Ez­ért minden termelőszövetkezet és állami gazdaság most az aratás ideje alatt a legmesszebbmenően vegye alkalmazásba a vándoi'- ólaz tatást A kukorica és a cukorrépa nyári kapálása Tudjuk azt, hogy ku-í korieayetóshez az időjárás tavasz-v szál nem volt a legkedvezőbb,' a fagyok megkárosították és sok esetben 100 százalékos pusz­tulás is keletkezett. Az újmvetés és a pótvetés ideje ennek foly­tán későbbi időre esett, tehát a kukorica beérési ideje is valamivel ki fog húzódni. Hogy a beérési időt megrövidítsük, nélkülözhetet­len a nyári kapálás alkalmazása, A kutatási eredmények beigazolták, hogy a nyáron végzett kapálással, különösképpen az északi fekvésű vidékeken, a kukorica beérési ide./ jét egy-két héttel megrövidíthet­jük. Ez pedig aa őszi csapadékos időszak idejében nagy könnyebbe séget és munkamegtakaritást je-/ lent. j i Ez azzal magyarázható, hogy a nyári kapálással a talajban akku- mutált meleg hosszabb időn át táJ rolódliatik, amely nélkülözhetetlen a kukorica beéréséhez. A nyári ka­pálással egyidejűleg a fentemli/ tett előnyökön kívül egyéb előnyök is származnak, meri a gyomokat kiirtjuk, igy sok tápanyagait s ned-i vességet mentünk meg a növény-* nek. Ezenfelül gátat vetünk an­nak, hogy egyes gyomnövényeid magot érleljenek és szaporodjanak; Az őszi mélyszántás sokkal köny­nyebb lesz és az utón övéay, , Szú-, 'mára pedig kifogástalan talajt tu­dunk előkészíteni. Ott ahol helyesen alkalmazták a négyzetes kukoricavetést, a nyári kapálást fogatos kapával végezzük! (hámfa megrövidítése mellett) c* kéri erőt csak annyiban használ­junk, amennyi a tövek körüli ke­vés gyomot kikaparja. Ha soros- vetésű a kukorica, akkor is meg Ieheí kapálni lókapával, csak ennek az a hátránya, hogy keresztbe nem, járható, tehát a ké-zimunkaerőszük- séglet valamivel több, mint a, négyzetesen ültetett kukoricatáb­lán. Ne feledkezzünk meg a cukor­répa nyári kapálásáról sem. Mivel a cukorrépa nyári időszakban (au­gusztusban) növeszti gyökérzetét^ melyben a cukor halmozódik fel, nélkülözhetetlen ebben az időszak­ban annak kapálása, mint a talaj felülete porhanyóé rétegének meg-« teremtését és a gyomok kiir­tását nagymértékben elősegítjük, a gyökér növekedését különösképpen növelhetjük. Általában azt mond­ják, hogy a nyári kapálással a cukorrépa cukortartalma fél-egy százalékig növelhető. De ezt már nem ie mondják, mert már be­igazolódott. Tehenek kiegészítő takarmányozása Eleken úgy halad a cséplés, hogy legkésőbb augusztus 5-re befejezik. A gabonabegy üjtésf terv teljesítése azonban messze elmarad a cséplés mögött Nem azért, mintha nem volna miből beadni. A »Vörös Csillag« tszcs átlagtermése búzából 8—9 mázsa között mozog. Nem ki­sebb a többi termelőszövetkeze­teké sem. Az egyénileg dolgozó parasztok átlagtermése is eléri a 6—7 mázsát. Zatykó István 4 holdas dolgozó parasztnak más­fél holdon 973 kg búzája termett. S minden további nélkül beadott 356 kg-ot. Malatyinszki János 8 holdas dolgozó parasztnak 3 és fél holdon 24 mázsa búzája ter­mett Közvetlen a géptől ő is bevitt 775 kg-ot Ehhez hasonlóan a többi dol­gozó parasztok is teljesíthetnék beadási kötelezettségüket A hiba azonban az, hogy a köz­ségi pártbizottság csak most kezdi beindítani a felvilágosító munkát Pedig jiz elebi népnevelőknek sem kell a szomszédba menniük » begyűjtéshez szükséges mozgó­sító érvekért Ha valaki elbeszélget az eleki dolgozó parasztokkal, világosan emlékeznek a velük szemben al­kalmazott aljasságokra. Többek között arra, hogy Hammer An­tal 80 holdas kulák megtaposta a terhes állapotban lévő Moda- lina Karácsonynál. Mondván: »nem dolgozik meg az előre ka­pott bérért.« Szamos György 100 holdas kulák 1940-ben csendőrö­ket vezényeltetett 15 részesarató­ja éllen, akik munka közben dú­dol gatták: »Nem lesz a tőke úr mirajtunk«. A csendőrök vala- mennyiüket elverték, Gálfi Ist­vánt pedig csaknem összetörték. Wittman Miksa 150 holdas kulák a kamrájába hívta be cselédeit és ott ütötte-vágta őket a leg­kisebb késésért, vagy hibáért. Fizetni persze, nem fizettek. Hammer Antal 80 holdas kulák tíz évig dolgoztatta Horváth Jó­zsefet és két fiát bér nélkül. Még sokáig lehetne sorolni a ha­sonló gazságokat, de ennyi is elég ahhoz, hogy a népnevelők meggyűlöltessék a kulákokat, akik a fentiek szerint gyakorolt hatalmukat akarják mindenáron visszaszerezni. Sok mindent kapott Elek is a tervtől, de erről sem igen beszélnek a népnevelők. 1946-ban 373 kerék­pár volt a községben, mondani sem kell, hogy túlnyomórészt a kulákok tulajdonában. Ha­sonlóan az övéké volt a rádiók többsége is. Ezzel szemben a most meglévő 946 kerékpár csak­nem teljes egészében a dolgo­zók kényelmét szolgálja. 1947- ben 160 rádió volt a községben. 1951 végéig 222-re, 1952 január végéig 248-ra s most július vé­géig 280-ra növekedett a rádiók száma. Ezek a számok is tük­rözik az eleki dolgozók életszín­vonalának rohamos emelkedését Hát még, ha hozzávesszük a bol­tok forgalmát. Például az I-es számú földművesszövetkezeti boltnak az elmúlt óv novembe­rében 188.445 formt volt a for­galma. Decemberben, a jegyrend­szer eltörlése után 316.446 forint­ra növekedett a forgalom. A négy földművesszövetkezeti bolt elmúlt évi forgalma 3,130.133 fo­rint volt Az italbolt külön 272 ezer 949 forintot forgalmazott. És a forgalom állandóan emel­kedik, úgy, mint a kerékpár és a rádiók száma. De behunyt szem kell ahhoz, hogy valaki ne lássa Elek rohamos fejlődését. Egymillió 500 ezer forint költ­séggel létesült a mezőgazdasági szakiskola, ahonnan öthónapon­ként jó alapképzettséggel 100 nö­vendék kerül ki. Két éve kapott a község villanyt s 5 km hosszú járdái az Új­telep. Hatágyas szülőotthon léte­sült. Három kilométer híjjával elkészült az összekötő kövesút Gyula és Elek között Ezen az úton 14 km-re van Gyula, míg régebben ősztől nyárig Kétegy- háza felé voltak kénytelenek 21 km-es utat .megtenni a sár mi­att. Lehetne még sorolni, hogy havonta 4000 forint költséggel működik a 60 férőhelyes napkö­ziotthon, hogy 70.000 forint van előirányozva sportfej lesz lésre és hogy 11.000 forint költséggel lé­tesült a szociális otthon, stb. A népnevelők el is kell sorolják. Meg kell magyarázzák, hogy mindaz, amit a falu dolgozói az államnak adnak, sokszorosan visszatérül, hiszen súlyos ezrek­be kerülnek azok a gépek is, amelyek olcsón és jól művelik az eleki dolgozó parasztok földjét a többtermelés érdekében, tehát, amit kapnak, azt viszonozni is kell a beadási kötelezettség tel­jesítésével. szál próbálták ki a különféle ön­működő burgonyaiUteto gépeket.eAzl »SKN-2« jelzésű szovjet gyárt­mányú gép mellett a legtökélete­sebbnek az »SK-2« bizonyult, amely az »Agrasol« gyár rodni- óei üzemében készült. Önműködő burgonya* és répakiszedő gép Az »Agrasol«-gyárban most fe­jezik be az önműködő nagy bur­gonyaszedőgép hasonmásának sze­relését. A gépet Boliuslav Horn tervezte. Az ősri burgonyaszedés­nél már több ilyen gép működik majd. Ugyancsak őszié készül el a répaszedő gép is, mely úgy-’ szólván teljesen kiküszöböli a kézi- erővel végzett munkát. A nagy mezőgazdasági gépeli gyártása mellett az »Agrasol«- gyárban számos kisebb, vagy kézi- gépot is konstruálnak. Az óv vé­géig 37 különféle kisebb mező- gazdasági gép készül el. Ezek kö-1 zül érdemes megemlíteni azt a kis- traktort, amely a komlóföldek és1 a szőlők megmunkálását: a gyom- lálást, a kapálást, a kötözést, a nyesést, a permetezést és a trá-, gyázást gépesíti. A különféle új gépek /irkaf- mazása hatalmas léptekkel viszi, előre az állandóan fejlődő cseh­szlovák mezőgazdaságot. nélkülözhetetlen az agiiációs munkában A hőség következtében a legelő egyre kevesebb táplálékot nyújt ál­latainknak. Ezért fokozott mérték­ben gondoskodni kell azok kiegé­szítő takarmányozásáról. Kiegészítő takarmányozásként elsősorban zöld takarmányokat kell etetnünk. Le­hetőleg a télire eltett szénakészle­tünkhöz ne nyúljunk. Abban az esetben, ha a múlt évről silóta­karmány maradt, vagy pedig ősri takarmányke-vei éket silóztunk már le, úgy nyissuk meg a silót és fo­kozatos hozzáezokta-tással etessük nyáron Is a rilótakarmányokat. Kellő hozzászoktatás után az álla­tok igen szívesen fogyasztják az ízletes síi óta karmán vt. A silótabar- mány etetésénél arra vigyázzunk, (íogy a siló hosszú ideig ne érint­kezzék a levegővel, mert ilyen eset­ben káros erjedési folyamatok men­nek végbe. A hosszú ideig leve­gőn állt silóte-kormány megeeete- sedik. Az ilyen takarmányt az ál­lat nem fogyasztja szívesen. Erre való tekintettel mindig csak egy napra való takarmányt vegyünk ki a silógödörből és a sza^akévékketl állandóan tartsuk fedve. Ugyancsak fedjük be az etetésre váró siló­mennyiséget zöldtakarmánnyal, vagy pedig, szénával. így kezelve a silót, nyáron is nagy mennyi-e­get tudunk az állatokkal fe’etetni. Új gépkülönlegességek a csehszlovák mezőgazdaság szolgálatában A csehszlovák szakemberek új­fajta mezőgazdasági gépek és esz­közök szerkesztésével mozdítják elő a mezőgazdaság fejlesztését. Az új gépeliet elsősorban az ál­lami és szövetkezeti gazdaságok-' ban alkalmazzák. Önműködő cséplőgép A prostéjovi »Agrasol« mező- gazdasági gépgyár ebben az évben számos nagyrendszerű új gépet gyárt a mezőgazdászig számár». Ezek közül a legérdekesebb az a teljesen önműködő cséplőgép, amely óránként 20 mázsa gabo­nát csépel ki. A gép hasonmását, az óv elején készítették el és- nyomban kipróbálták a jicini ke­rületben lévő mankovioei termelő­szövetkezetben. A gép kitűnően be­vált és néhány módosítás után megkezdték sorozatgyártását. Az önműködő cséplőgéphez Frantisek Bayer gépi szalmaprést is szer­kesztett és igy az új mezőgazdasági- gépcsoport jóformán emberi erő- nélkül végzi a cséplés munka­igényes foiy ainatait. Traktoros szénabegy üjlő-gép Az állattenyésztés fejlesztése é® az állati termékek hozamának fo­kozása a csehszlovák mezőgazda­ság egyik legfontosabb problé­mája. Az állatállomány gyarapí­tásának egyik előfeltétele a jó. takarmánygazdálkodás. A Jplemé- ayes csehszlovák tervezőmérnökök/ ezen a téien is nagy segítséget' nyújtottak a mezőgazdaság dol­gozóinak. Az »Agrasol« gyárban» (például olyan traktoros szénabe- gyűjtő-gépet szerkesztettek, amely óránként 3—4 hektáron kaszálja /le a lóherét, majd ugyanennyi te­rületen össze is gyűjti. Az idei szénabegyüjtésnél már több ilyen gép dolgozik, de sorozatgyártása csak 1953-ban kezdődik meg. Takarmánybegyűjtő gépcsoport Most készül a gyárban 10 da­rab olyan traktoros takarmány-- begyüj'tő gépcsoport,».amely az öszH szehordott szénát kocsira rakja, préseli, szükség esetén madzag-i gal átköti és elszállítja. 1953-ban, ezek a gépek mái? tömegesen je­lennek majd meg a csehszlovák állami gazdaságokban és termelő-i szövetkezetekben. Az újfajta gépeket a vokovi- cei mezőgazdasági kísérleti állo­máson próbálják ki. Ez a mintád telep kizárólag a- mezőgazdaság gépesítésének kikisérletezés-ével foglalkozik és a legjobb szakom-« beiek segítségévei sorra alkalmazza» az újításokat. A gépek sorozat-4 gyártása csak a kísérletek befeje­zése után kezdődhetik meg. Trágyahordó és trágyaszóró traktor A takarmánybegyüjtő gt-peken kívül most trágyahordó és trágya-, szóró traktorokkal is kísérletez­nek, amelyek önműködően rakják fel, majd szórják el a trágyát a mezőkön. A Havi-Brodi burgonyatermesz­tési kísérleti telepen idén tavasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents