Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-03 / 154. szám

m2 július 3, esüíörlük UiUa\saí&U Hifit A 65/4 számú Építőipari Vállalat dolgozóinak fogadalma augusztus 20-ra A 66fi- számú Építőipari Vágatat vaU metmyi mienk' helyének dolgozói gyűléseket tartottak, sm 3 '«/eken megbeszélték, hogyan ün­nepeljék h méltóbban Alkotni nyimk harmadik évfordulóját. A gyű­léseken vállalásokat tettek, amilyeket összevetve levélben elkii'd'ék Habot* elvtánnak. A vállalás pontjai a következők: I J í Harmadik negyedévi torvüa- 1 *■ I kot 1(»:5 s?á a'ákra teljesítjük, jemel. 23.500 forint razaimjgtakarí- tást érünk el. Aa előirányzott egy főre eső termelési értéknél 11.003 forint helyett 11.116 forint elérését vállaljuk. Az egy órára eső ter­melési érték előirányzatát 19.01 fo­rintról 20.30 forintra emeljük. A terv teljeiítósa.és *a termelékenység fokozása érdekében vállaljuk, hogy munkáinkat 10 százalékban Szla- hanov-módszerral végezzük. A gé­pesítést fokozott mértékben beve­zetjük és a gépi kihasználást lő százalékkal emeljük. Aa elfoga­dott újításokat a legszélesebb kör­ben alkui m:tzzuk; továbbá a Loy- mozguiomba, a tízperces mozga­lomba bekapcsolódunk. I _ j A váfla’at harmadik négy ©d- I f. I évi pénzügyi tervét a ltar- madik negyedévi operativ önkölt­ségi sorban lefektetettek szerint tel­jesíti, különös fig yelem mai :t mun­kahelyek önköltségeinek és a Val­imat különféle kidtségsiinok alokti- • láaái'U. Szem előtt tartva az anyag- ____ takarékosság fontosságát, vál­lai jnk, hogy az építkezésekhez sziik- féaes anyagokkal takarékosan gaz­dálkodunk. A kálót két százalékra csökkentjük azáltal, hogy a hűl ladókanyttgokat bedolgozzuk, az anyag ébzóródását csökkentjük, a zsjiiiuzási anyagot az előírtaknak, megfelelően használjuk fel és be­kapcsolódunk az anyagtakarékofasár gi, Gazda-mozgalomba. így a har­madik negyedévben 25.000 forint értékű anyagot takarítunk meg. m i váHSÍfeök teljesítése ér­____ de kében vállaljuk, hogy a g arkadi Kendergyár építkezésén az üzemi épii’ötet, a kazánházat éa az |3.| első ütembe tartozó összes munká­kat augusztus 20-ra üzonveítetésre az építtetőnek átadjuk. Vállaljuk továbbá, hogy az irodai épffiet, a szárító pajták és az istái ló p öletek tetőfedési munkálatait hs elvégez­zük. Az építkezés minőségi mun­káját 99 százalékra emeljük, a munkafegyelmet megszilárdítjuk, küzdünk nz igazaatlan mulasztá­séi: megszünteté:éért. 5. A sarkadi lakótelep épitke- ____ zéspél a lakóépületeket au­gusztus 20-ra leatapozzuk, 21 la­kást. felfalazunk és tető alá hozunk, A minőségi munkát 99 százalékra emeljük és a munkafegyeleni meg­szilárdításával az eddig előfordult 15 napi igazolatlan munkakiesést' nyolc napra csökkentjük. ~ A sorházépitkazésnél a két O- darab 12 fakáscs épületet július 31-r® befejezzük és az utóla­gosan ©frendelt pótmunkákat, — vízmedence, derítő — angusztust 2G-ra. A munkafegyelmet megszi- lárditjuk, az igazolatlan mulasztá sokat, későnjövéseket megszüntet­jük. PZ j A mezőtúri építkezésen ai 1 /■ 1 kisebb javításokat, ideigle­nes épületek elbontását, valamint a keritéskészitési munkákat július 20-ra elvégezzük. Az építkezés má­sik részét augusztus 31 ig az al­vállalkozói szerelő munkákkal együtt teljesen befejezzük. Az ácstelepen készülő 600 darab típus tetőszerkezet elő 8. gyártását augusztus ^O-ra elkészít­jük­A saakadi Eendergyár pajta- és. Jakóházépitkezés tetőszer­kezetét lekötjük, valamint a békés­csabai Kazinczy-úti épitkezés totő­3. szerkezetét elkészítjük. Az igazo­latlan hiányzásokat megszüntetjük. Az Orosházi-úti épitkezé-i sen vállaljuk, hogy augusz­10. tu- 20 ra a H/8 jelű épü 'etet te ő a'á hozzuk, a XII és a I1I/4 jelű épü­letet lakhatóvá tesszük és a külső vakolást elvégezzük, valamint a Vl/f, a VI/M-1 és a VÍ/M-2 jelű épületet lakhatóvá tesszük. A külső építkezést a keritós elkészítésén kí­vül ugyancsak augusztus 20-ra el­készítjük. A munkálatokat Sztahú- nov-módszerrel végezzük, a falazást 50, a vakolást 100, a zsaluzást 100 százatokban, Az igazolatlan hiányzásokat megszüntetjük. A Mezőbarényi Téglagyár építkezését az operativ terv 11. szerinti július 31-i határidő helyett július 26-ra elvégezzük. A har­madik negyedév bou az igazolatlan mulasztást teljesen megszüntetjük. A falazati munkát 80, a vakolási munkát 60, a zsalu zári munkát 70 száza'ékban Sziahánov módszerrel végezzük. I . I A vattetep munkahelyén jú- 1 lit. I lius hónapban 700, augusz­tus hónapban 800, szeptember hó­napban 810 munkaórát takarítunk mag a munkaidő teljés kihaszná­lásával. A munkahelyen igazolat­lan mulasztó nem lesz. A vasszeio- lésbon, hajütásban, valamint- a be­tonozásban a legfejlettebb munka­módszereket alkalmazzuk. I I A Kazinczy-úti építkezésen a 113.1 földszinti falazást és a fö­dém egyharmad részét augusztus 20 ig elkészítjük. I . 1 A békésfarhosi építkezésen 114.1 az. ütemterv szerint a külső és belső vakolás, meszelés, bádogos, .viz-, villanyszerelő és tetőfedő mun­kálatokat augusztus 20-ig elkészít­jük és a munkát 100 százalékos minőségben végezzük. ,1 I A MB székház építkezést 115.1 mego'őz.ő n^n^ílafol^at s/j1^ tembor 15-i határidő helyett * au­gusztus 20-ra elvégezzük. 3= A baráti csehszlovák nép életéből — A Labe folyó újabb része hajózható Veiky Osek millett a Labe (Li­ba) folytan ,n most fejeződik be a völgyzáró gát épíléte, ninety le­hetővé teszi a hajózás kitér fesz­ié él egész Kalin városig■ Podűb- rovly és Kölbi között az elmúlt hét szombatján ünnepélyesen- nyi- fpt-tük meg tt motoros személy}/jjók forgalmát, amely elsősorban a po- debmdy-i fürdővendégelt és a kő- tini dolgozók üdülési céljait ssol- gtüja. A habe folyó hajózhatóvá 1 pitéié ezen a szakaszon leinetővé- Usszi a tehetőm, forgalmat a ham­burgi bpngeri kikötőtől a cseh­szlovák Kolin városig, amiműk rend­kívül nagy a jelentősége a kolird gyárüzeműk szempontjából. A La­be folyó hajózhatóvá téfelé/mk ilyen kiterjesztése, tehermentesíti a vasr úti teherárn forgalmat és jelentős megtakarításpkat hoz a csehszlovák gazdáikig* élelmek. Négyezer tíz tonnát termelő bányász Osziravában Alois Gávias, a esehsztovák mun- raremddel kitüntetett bányász kez- reményezésé re rendkívüli módón ©1- erjedt az Ostrava—Karvina-í táL- lyavidéken az úgynevezett tízton- lá-ok roozga.ma, vagyis az olyun lányászoké, akik fogadalmat tesz­lek, hogy havonta tíz tonnánál több izenet termelnek ki. Az Ostrava— íarvin-i bányavidéken egyre több xínyász csatlakozik ehhoz a moz­galomhoz- Ezek a bányászok foga- laimuk teljesítése után becsületük gazolására piros könyvecskét kap­tak a következő felírással: «Min­ien tíztonnát termelő bányász a léke élharcosa.» Most az Ostrava— íarvin-i Itánvavidéken 3706 az ilyen tíztonnát termelő bányászok száma, akik egyetlen hónapban, május havában tervükön felül 81 tonna szenet termeltek ki és így lényegesen hozzájárultak a terme­lés fokozásaihoz. A tíztonnás bá­nyászok kollektívái között az első­séget Kadavy rohammunkás mun- kabrjgádja vívta ki magának a J. V. Sztálin bányában. Ez a bri­gád az ismert Donbass szovjet szén- kojnbájnnal dolgozik. E kombájn segítségé vei ez a kollektíva május­ban 984 tonnával termelt többet a terven felül. Legjobb tíztonnás bá­nyász a Béke-tárnában J. Klimsa, aki májusban 161.4 tonnával több szenet termelt. Mi bántja megyénk dolgozóit? MEZÖB ERÉNYBEN hetenként háromszor is előfordul az, hogy nem lehet kenyeret, kapni egyet- (ten egy üzletben sem. A dolgozók a kérésükre ezt a választ kapják: tánca kenyér. Ha másik üzletbe (mennek, okkor pedig azt, hogy majd holnap lesz. Megtudtam azt, hogy csak azért nines kenyér, mert nincsen fogaterő, amivel a kenye­ret ki tudnák hordani. A dolgozó anyák, munkába menő férjük, gyermekeik részére ezért nem kapnak kenyeret A tanácsnak nem szabad megtűrni ezt a hiányos ságot, a fogaterőről gondoskodni kelt Bálimé Imre. Cséplő- és aratógépek javítását sxabotálókat ítélt el a bíróság Egjedi Kálmán, a É-zentlőrincr gép- állomás főgépésze a rábízott gép­állomáson felelőtlen viselkedésével, munkája elhanyagolásával lazította a dolgozók munkafegyelmét. Nem pdott utáskást kellő időben a gépek karbantartására s azok kijavításéra sem. így történt meg, hogy mire elérkezett az aratás ideje, a gé­pek nagyrésze használhatatlan álla­potban volt. A gépek kijavítását ellenőrző bizottság a vizsgálat al kalmával inegál lapította, hogy négy darab elevátor teljesen üzemképte len, a cséplőgépok kanalasfelvonói és szijazata sem voltak megjavítva. Több cséplőgép tisztítóberendezésé­ben még a tavalyi szemetet is ott találta a bizottság. A gyors- oséplésre átalakítandó három csép­lőgép közül csupán egyet készített el a gépállomás határidőre, több cséplőgépen a dobsinek és verő­lécek kijavítását egyáltalán nem végezték el Egy harminoegysoros vetőgép pedig a hanyag kezelés következtében xnegrozs dáso d ott, tönkrement. A pécsi járásbíróság a kártevő főgépészt egy évi és hathónapi bör­tönre Ítélte és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szigetvári járásbíróság mező- gazdasági munkagépeik javítását szabotáló két kulákot Ítélt el. Kovács Károly nagyvátyi kulák nem alakította át fűkaszálógópét és aratógópét sem javította ki. A bíró­ság kilenc hónapi börtönre, ezoröt- száz forint pénzbüntetésre és ezer­ötszáz forint összegű vagyonelkob­zásra és a gépek elkobzására ítélte. Zseni József nagyvátyi kulák többszöri felszólítás ellenére sem alakította át fűfcaszálógépót vető­géppé. Ezért öthónapi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre és u gép elkobzására ítélte a bíróság. 5 Tudományos módszerekkel vezessük üzemeinket Hazai textiliparunknak az öt­éves tervben elsősorban az a feladata, hogy a dolgozókat jó­minőségű, bő választékú és ol­csó textíliákkal lássa el. Ugyan­akkor termékeiből fokozott mér­tékben kell kivitelre is gy ártani, hogy nehéziparunk fejlesz léséhez elengedhetetlenül szükséges alap­anyagokat kapjunk érte cserébe. Ezt a hatalmas kettős feladatot csak a szovjet tapasztalatokra támaszkodó, új technikával és új, a réginél jobb termelési mód­szerekkel tudjuk megvalósítani. Az új technika bevezetése roha­mosan halad üzemeinkben, amit békéscsabai viszonylatiján is ta­pasztalhatunk. Például a Szov­jetunió segítségével, a szovjet ipar gépeivel létrehoztuk a Ru- hagyárat, a Kötöttárugyár új, szovjet táneorsózó gépeket he­lyezett üzembe és még sok más példát is sorolhatnánk. Azonban, az új teclmika, a tei-melékenyebh munkamódszer nemcsak új gyá­rak, vagy új gépek beruházásá-i ból áll. Gerő elvtárs emlékezetes beszé­dében, melyet január 12-én :v gazdasági vezetők aklívaülésén mondottéi, felhívta figyelmünket — többek között — arra is, hogy meg kell javítanunk a vállalatok, üzemek vezetésének színvonalát, Ez azt jelenti, hogy a műszaki és gazdasági kádereknek állandóan fokozni kell szakmai és politikai képzettségüket és a dolgozók leg­szélesebb rétegeit be kell vonni 0 vez.etésbe. A Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület elnöksége ezt a föladatat *zepi elhitt tertyj^ határozta el, hogy Békéscsabán is meg kell szervezni az egyesü­let helyi csoportját Békéscsaba és környéke a textiliparnak egyik jelentős vidéki bázisa, sok kiváló műszaki és fizikai dolgozót fog­lalkoztat. Szükséges tehát, hogy a Szovjetunió példájára ezeket a dolgozókat is bevonjuk az» ipar társadalmi úton való veze­tésébe, fejlesztésébe. A Szovjet­unióban a tudományos és mű­szaki egyesületeknek egész háló­zata működik, melyek társadalmi úton résztvesznek az ipar fej­lesztésében. Kísérleteket végeznek a termelés jobbá, egyszerűbbé,| gazdaságosabbá tételére és ered­ményeiket az üzemekbe azonnal be is- vezetik. Mi is tehát a tudományos, egyesületek és ezenbelül a Tex­tilipari, Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) célja és fel­adatai Az egyesület szervezeti, szabályzata szerint: mozgósítani tagjait a műszaki és tudományos, feladatok megoldására. A textil­ipar területén népgazdasági ter­vünk teljesítése és túlteljesítése érdekében szervezni a tagság tár­sadalmi munkáját, a szakmai színvonal állandó emelésére. Az, egyesület tevékenysége a fenti feladatoknak megfelelően, kétirá­nyú. A népgazdasági tervek vég­rehajtása, műszaki és tudomá­nyos fejlődésünk társadalmi úton való előmozdítása érdekében az. iparágak egyes fontos kérdései­nek megoldására munkabizott­ságokat (brigádokat) szervez. Ugyanakkor az élenjáró szovjet tudomány és technika példájára, annak segítségével a tudományos technikai színvonal emelése, a tu­domány eredményeinek a gya­korlatban való alkalmazása ér­dekében ankétokat, konferenciá­kat, klub- és vitaesteket rendez. Ezeken a rendezvényeken az egyesület tagjain kívül az üze­mek minden dolgozója részt- vehet, fejlesztheti ezzel látókörét és szakmai tudását Az egyesület munkáját a legszélesebb társa­dalmi alapokon fejti ki s ennek megfelelően tagjai lehetnek a tex­tiliparban dolgozó méniökök. technikusok, művezetők, újítók, sztahánovisták és élenjáró fizikai dolgozók, amennyiben az egyesü­lőt munkájából tevékenyen kive­szik részüket Az egyesület elnökségének már említett határozata után egy kis- létszámú, de aktív szervezőbi­zottság megkezdte a helyi cso­port szervezését Megindult a tag- szervezés a Ruhagyárban, Pa- mutszövőben, gyulai Harisnya­gyárban és a Mezőberéuyi Szövő­gyárban. Rövid idő alatt kö- r-ülbelül 80 tagot szerveztünk be a legkiválóbb textilipari dolgo­zókból. Megalakítottuk a ruhá- zaliipari, kötszővő és pamut sző vő szakosztályokat. Május 26-án tar­tottuk alakuló közgyűlésünkéi, ahol Jakab József elvtárs, az egyesület főtitkára Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter üdvözletét tolmácsoita a textil­ipar békésmegyei dolgozóinak. Megválasztottuk a vezetőséget, melyben olyan kiváló elvlársak kaplak helyet, mint Erdős Ká­roly elvtárs, a Kötöttárugyár mű­szaki vezetője, Mitykó János elv­társ, a Pamutszövő sztahanovista műszaki vezetője. Ezeknek az. elvtársaknak eddig végzett jó munkája a biztosíték arra, hogy «a^TMTE helyi csoportja tevéke­nyen hozzájárul majd a textil­ipar fejlesztéséhez és a dolgo­zók szakmai színvonalának eme­léséhez. Egyesületünk eddig egy előadást rendezett a Kötöttáru­gyárban »Önálló műhelyelszámo­lás a textiliparban« címmel. Jú­lius hónapban a Pamutszövőben rendezünk előadást >Pamutszövő gyors üzem« címmel. Az egyes szakosztályokon belül eddig há­rem munkabizottság alakult u súlyponti problémák megoldá­sára. A ruházatipari szakosztály munkabizottsága a diszpécser- rendszer bevezetésének kérdései­vel, a kötszővő ipari szakosz­tály munkabizottsága az önálló műhelyelszámolás kérdéseivel, a pamulszövő szakosztály munka­bizottsága pedig a szövőgépek meggyorsításának műszaki és technológiai problémájával fog lalkozik. A ránkváró feladatokat termé­szetesen csak akkor tudjuk jól megvalósítani, ha szoros kapcso­latokat tartunk fenn a városi pártbizottsággal és szakszervezeti bizottsággal. Már felvettük velük a kapcsolatot és azt várjuk tő­lük, hogy kísérjék figyelemmel és bírálják meg munkánkat, tűz­zenek elénk megoldandó felada­tokat és a rendelkezésükre álló eszközökkel támogassák is mun­kánkat. Ha meglesz az együttmű­ködés, akkor biztos vagyok ben­ne, hogy a TMTE helyi csoport ja megfelel majd a reáváró fel­adatoknak és értékes segítséget nyújt ötéves tervünk mielőbbi teljesítéséhez, a textilipar békés- megyei dolgozói műszaki szín­vonalának emeléséhez» Orbán Béla {«mechanikus, a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egyesület békéscsabai csoportjának titkár,.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents